Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-26 / 71. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 26. www.ujszo.com Nevem: Halász Angelika szemem színe: még változik hajam színe: barna, bár már kihullóban van születési súlyom: 3930g hosszúságom: 52cm lakhelyem: Nagymegyer Tavaly december 4-én érkeztem e világra. Sajnos, pontosan nem emlékszünk arra, hogy milyen idő is volt aznap, mert anya a nagy izgalomtól azt is elfelejtette, hogy esett-e az eső vagy sütött a nap. Én mindenesetre igyekeztem kibújni, gondoltam, nem kínzóm anyát sokáig, így hát elég gyorsan megszülettem. Bár anya sokat tett ezért, hisz szinte az utolsó pillanatig rendszeresen tornázott - sokat sétáltunk együtt, s szinte minden nap úsztunk - talán ezért is szeretem annyira a vizet. Az esti fürdőzés számomra a nap fénypontja, s már alig várom, hogy megtanuljak úszni. Gyakran a kismama kéri a korai beavatkozást Kell-e a császármetszés? TÁJÉKOZTATÓ A napokban egy amerikai sztár kérte, hogy császármetszéssel szabadítsák meg a babájától, mert nincs türelme tovább viselni a megpróbáltatásokat. Különös óhaját egy orvos teljesítette is. A hírességek közül egyre többen választják a kitűzött szülési időpont előtt körülbelül egy hónappal végrehajtott császármetszést. Ennek sokszor nem is a kényelem, hanem az a célja, hogy elkerüljék a terhesség utolsó hónapjában a hasfal végleges megnyúlását. A Népszabadság által megkérdezett nőgyógyász nem ért egyet ezzel a gyakorlattal. Azt mondta, az élet nem úgy működik, mint egy italautomata: bedobom a pénzt, kijön a gyerek. Ha gyereket vállal az ember, vállalja a velejáró örömökkel és kellemetlenségekkel együtt. Azt kellene megértem, hogy a gyerek nem az ember tulajdona. Több nőgyógyászt is megkérde-' zett a lap munkatársa, akik elmondták, a császármetszés többe kerül. Az ügy persze súlyos etikai kérdéseket is felvet: önmagában a császármetszés kérése is. Az pedig, hogy a szükséges időnél rövidebb ideig engedi az anya a magzatát fejlődni, tovább terheli az ilyen kéréssel orvoshoz fordulók felelősségét és a beavatkozók etikai magatartásának megítélését. A császármetszések aránya az elmúlt húsz év alatt a háromszorosára emelkedett, ma mintegy harminc százalék. A WHO szerint viszont nincs olyan területe a világnak, ahol a 10-15 százalék feletti császármetszési gyakoriság indokolt lenne. Az orvosi indok nélküli, előre eltervezett császármetszés kérdése világszerte megosztja az orvos- társadalmat. Nyugaton számos orvos igyekszik igazolni, hogy a hagyományos szülés „a természet elfuserált találmánya”. A fő érvük, hogy károsítja a medencefenék izmait, inkontinenciát okoz. Jóllehet: orvosi szempontból, alapesetben szinte minden szak- irodalom a szülés természetes módját tartja kockázatmentesebbnek. (N. SZ.) A gyerekbalesetekben az a szomorú, hogy a felelősség a felnőtté, s a gyermek látja kárát Távolítsuk el a veszélyes tárgyakat A szülő legfőbb vágya, hogy „csak egészséges legyen”. A gyermeket fenyegető balesetek pont ezt sodorják veszélybe. FIGYELMEZTETŐ Sajnos a balesetek egy része a legnagyobb körültekintés mellett sem előzhető meg, valamiért „úgy kell történnie”, de azok, amelyeknél utólag már okos az ember, megelőzhetők lettek volna. A megelőzésre irányuló törekvések rendszerint azon buknak meg, hogy az ember leginkább a saját hibájából tud tanulni. A gyerekbalesetekben viszont az a szomorú, és azért mardos utólag a lelkiismeret, mert a felelősség a felnőtté, de a gyermek bőrére megy. 10-12 hónapos kor után már kikerül a hempergőből a baba. Sok gondot okoz, hogy mindent megfog, minden re kíváncsi. Igyekezzünk eltávolítani útjából a veszélyes tárgyakat. Mindent nem tudunk eltüntetni, ezért meg kell tanulnia, hogy mit szabad és mit nem. Ha tiltott hely közelébe megy, szóljunk rá határozottan: „Nem szabad!”, és vigyük el onnan. Bizonyosan többször próbálkozik, ezért fontos, hogy a családtagok mindig egyformán reagáljanak. A cél, hogy minél hatékonyabban ki tudjuk védeni a hibát, s a kivédhetetlen esetekben pedig helyesen segítséget nyújtani. Ha abból indulnánk ki, hogy baleset bárhol és bármikor bekövetkezhet, örökké retteghetnénk. Az állandó aggódás a gyerekért már akkor is elkerülhető, ha számba vesszük azokat a veszély- forrásokat, amelyekre lehet számítani. Soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a gyereket. Ez nem jelenti azt, hogy soha egy percre sem lehet magára hagyni. Fürdetéskor, strandon valóban nem hagyhatjuk magára, nem téveszthetjük szem elől, de a biztonságos kiságyban igen, itt elég időnként ránézni, és hallótávolságban maradni. Bárhol tartózkodunk is a gyermekkel először, érdemes egy gyors leltárt készíteni, mi válhat veszélyessé: a lakásban az éles vagy forró tárgyak, mérgek, áramforrás, esetleg állatok, labilis, mozgó tárgyak, amelyek ráeshetnek a gyermekre, vagy becsíphetik valamelyik testrészét, megmászható bútorok, amelyekről leeshet. Esedeg a lakásban is, de főként a szabadban az állatok, télen a nagyon hideg, fagypont alatti hőmérsékletű tárgyak lehetnek veszélyesek. Azután tudatosítanunk kell, hogy mi is becsaphatok vagyunk. Nyugodtan otthagyjuk, pl. a gyermeket a megszokott helyen hintázni, hiszen már olyan ügyes. A hinta alatt puha pázsit, tehát, ha netán kiesik, sem történik semmi. És nem figyelünk föl rá, hogy valaki, valamiért - ha nem is pont alá, de még veszélyes távolságba - odatett egy követ... Van néhány alapvető gyerektulajdonság, amely veszélybe sodorhatja a kicsiket: ♦ Nincs veszélyérzete! Még a kamaszkorú gyermeknek is van ezen a téren mit fejlődnie, nemhogy egy hároméves örökmozgónak! Ez kisgyermekeknél nagyrészt abból következik, hogy nincs tisztában az alapvető fizikai törvényszerűségekkel, pl. a gravitációval, vagy azzal, hogy a forró tárgyak többnyire ugyanúgy néznek ki, mint a hidegek. (Ez néha a felnőtteknek is új lecke!) Többnyire a látható dolgokat értelmezik, azt sem mindig helyesen. ♦ A gyermek kíváncsi. A kisbaba úgy ismerkedik a világgal, hogy mindent a szájába vesz, ezért semmi nem lehet körülötte, ami mérgező, vagy légútjaiba, szájába kerülve fulladást okozhat ♦ A gyerek kicsi. Nála máshol van a kézmagasság. A szabvány konnektorhely kitalálásakor valószínűleg ezt elfelejtették. Arról nem is beszélve, hogy mindenhova belefér, ujjacskái, lába nemkülönben. Hihetetlen apró résekbe, lyukakba is be tudják magukat tuszkolni. ♦ Állandóan mocorog. Abból kell kiindulni, hogy soha nem marad egy helyben, ráadásul hihetetlen gyorsasággal képes helyet változtatni. Különösen szállításkor gondosan rögzíteni kell. (B-m-A) ÍGY szültem en Tíz lányért sem cserélném el a fiaimat... OLVASÓI LEVÉL Kétgyermekes anya vagyok. Első gyermekem, Ádám 2003 januárjában született, 2 hét késéssel, infúzió segítségével, 3500 grammal és nagyon nehezen. Akkor, a rossz élmények hatására azt mondtam, soha többé nem szülök. Meggondoltam! Azóta született még egy fiam. Ó szintén 2 hetet váratott magára, és szeptember 7-én hüvelytabletta segítségével indították meg a szülést. Ábel 5 óra vajúdás után, délután fél 5-kor jött a világra 3900 grammal és 52 centivel. Amikor az első gyermekemet szültem, a fájások alatt csak feküdni vagy álltam, az infúzióval sétálni nem lehet. Most, a második szülésnél a fájások alatt a nővérke ajánlására többször zuhanyoztam. A meleg víz tompította az erős fájásokat, percekig tusoltam a hasamat és a derekamat. Sokat sétáltam a folyosón, ami izomlazítóként szolgált, de fontos volt a helyes légzés is. Sajnálom, hogy ezeket a dolgokat az első szülésemnél nem próbáltam ki. Szerintem a szülés nem nehéz, csak a fájásokat kell átvészelni. Persze, az sem mindegy, milyen nővérke van mellettünk. Mindkét fiamért megszenvedtem. Ádám, amikor megszületett, lila volt, mint a szilva, rohantak ki vele, nem akart sírni, a frászt hozták rám. Ábel már hangos sírással jött a világra, és amikor a mellemre tették, elhallgatott. Szuper érzés volt. Érdekes módon a két terhességem egyforma volt a rosszulléttől kezdve a megmozdulásig, és egyformán feküdtek. Ádámmal rengeteg banánt ettem, Ábellal pedig az eper és a dinnye volt a nyerő, de... Hiába volt a két terhesség egyforma, a fiaim külsőre és természetre is teljesen különböznek egymástól. Ádám szőke, kék szemű, izgága gyerek, míg Ábel barna hajú, nyugodt baba. Boldog vagyok, hogy két egészséges fiúgyermeknek adhattam életet, mindig is fiút szerettem volna. Ismerőseim kérdezgetik, nem fáj-e a szívem a kislányért. Őszintén mondom, nem! Fiaimat nem adnám 10 lányért sem, hiszen számomra ők jelentik az életet, egy szóval: mindent. Büszke vagyok rájuk. Köszönöm, hogy elmondhattam. Tisztelettel: Laky Nóra Olvasónk ajándéka az Avon feszesítő testápolója, amely kisimítja a ráncokat, enyhíti a terhességi csíkokat és a narancsbőrt. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
