Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-26 / 71. szám, hétfő
12 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 26. www.ujszo.com PUSKA ;';íí.v. ''V: i'í 16. Arany János (1817-1882) Életrajza: 1817. március 2., Nagyszalontán született. Apja kevés földdel rendelkező földműves volt, a család szegénységben élt. Nyolc gyerek közül csak ő és a 23 éwel idősebb, legidősebb leány maradt életben. Érzékeny, félénk, visszahúzódó volt. Nagyon korán tanult meg olvasni. 1823-33: a nagyszalontai iskolába járt, már 14 évesen segédtanító volt, rengeteget olvasott. 1833: a debreceni kollégiumba ment tanulni, de fél év múlva Kisújszállásra került segédtanítónak. 1835: színésznek állt. Kiábrándult, hazatért, közben apja megvakult, anyja meghalt. 1836-39: Szalontán nevelőként dolgozott, 1840-ben másodjegyző lett. Feleségül vette a nála idősebb, házasságon kívül született Ercsey Juliannát, leszámolt mindenféle művészi ábránddal, elhatározta, „közönséges ember” lesz. Több évig tudatosan nem olvasott. Juliska és László (a későbbi költő, fő műve: A délibábok hőse) nevű gyermekei születtek. 1842: Szilágyi István (régi iskolatárs) hatására újra írni kezdett. Megírta Az elveszett alkotmányt és elküldte a Kisfaludy Társaság pályázatára, elnyerte a pályadíjat, de ez nem hozott számára átütő sikert. 1846-ban írta, 1847-ben jelent meg a Toldi, amelyet szintén a Kisfaludy Társaság pályázatára adott be. Ezzel nyerte el Petőfi lelkes rokonszenvét és barátságát. Folytatta az írást: Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, Toldi estéje. 1848: először távoli szemlélője volt a forradalomnak, majd a Nép Barátjának szerkesztője, nemzetőr, majd belügyminisztériumi fogalmazó lett. 1851-60: Nagykőrösön tanárként dolgozott, a tanítást terhesnek találta. 1860: Pestre költözött, ahol a Kisfaludy Társaság titok- noka lett, tele volt tervekkel, megírta a Buda halálát. Az Akadémia titkára, majd főtitkára lett. Lendülete 1865 körül megtörött, meghalt egyetlen leánya. 1876: lemondott a főtitkárságról. 1877:-Margitsziget (természet, a város zaja nem szűrődik be oda), az ajándékba kapott „kapcsos könyvbe” írta az Őszikéket (nem a nyilvánosság számára, sok vers csak a halála után jelent meg). 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882. október 22-én halt meg Pesten. Munkássága: költői munkásságát elbeszélő költeményekre, balladákra és lírai költeményekre oszthatjuk fel. Ezenkívül foglalkozott fordítással, tanulmányokat ír a nyelvről, írókról, költészetről. • A tanulmányíró: Zrínyi és Tasso, Naiv eposzunk, Bánk bán tanulmányok, Valami az asszonáncról (=nem tiszta rím, csak a magánhangzók egyeznek meg). • A fordító: Arisztophanész összes komédiája, Shakespeare: Hamlet: Szentivánéji álom; János király, Goethe, Schiller balladák, Skót népballadák, Gogol: Köpönyeg (németből) - innen vette álneveit: Akakijevics Akakij, Akár- kijevics Akárki. • A nyelvművelő és nyelvész: köztudat szerint amit Arany nem tudott a magyar nyelvről, azt nem érdemes tudni. Elbeszélő költészete Elbeszélő költészetével vált halhatatlanná. Műveinek táptalaja a magyar nép lelke, a nép jelleme. Hőseiben Attilától, Budán, Toldin, Bencén, Ágnes asszonyon, a Vén Gulyásig a magyarságot jellemző vonásokat fedezhetjük fel: jóság, hűség, erő és lelkiismeretesség található meg ezekben az emberekben. De az álmodozás, szenvedélyeik, indulataik tönkreteszik őket. Arany alapvető tulajdonsága a realitáshoz való érzéke. Sohasem választ témát a tiszta képzelet világából, minden alkotása a stílus, a nyelv, a verselés tökéletes egysége. Fő erőssége a szerkezet szilárdsága, a jellemábrázolás eleven- és életszerűsége. A nyelv, a stílus és a ritmus illeszkedik a mondanivalóhoz (Családi kör, Bajusz, Toldi, A fülemile). Toldi-trilógia: 1846-ban a Kisfaludy Társaság hirdetett pályázatot, melyre magyar és történelmi témájú elbeszélő költeménnyel (költői beszély) lehetett indulni. Már a pályázat is megemlítette Toldi nevét. Aranyt a választásban motiválhatta, hogy Szalonta és környéke Toldi-birtok volt. A környéken népballadák, népmondák őrizték a valós történelmi alak emlékét. Arany alaposan tanulmányozta llosvai históriás énekét, és fel- szabadítóan hatott rá Petőfi János vitéze. 1827-ben jelenik meg a Toldi; Aranyt egy csapásra az irodalom első vonulatába emeli. A nemesi származású, de paraszti körülmények között élő Miklós felemelkedése az érdekek kibékíthetőségét, a nép nemzetté válását is jelképezi. Toldi estéje: Arany 1847-48-ban írja a Toldi estéjét, s '48 nyarán azt tervezi, hogy ponyván kiadja együtt a két művet. A történelmi változások ezt meggátolják, ugyanakkor a Toldi estéje világképe és hangneme nem is illett a forradalom és szabadságharc felfokozott hangulatához, törekvéseihez. Csak a '60-as években került sor kiadására. Ironikusan ábrázolja a világból kiesett, a világtól elzárkózó, Don Quijote-típusú Toldit, de elismerően szól mindazon értékekről, melyeket a hős képvisel (bátorság, nyíltság, hazaszeretet). Toldi szerelme: már Petőfi unszolta a trilógia középső részének megírására. Arany többször belekezdett (Daliás idők, Első dolgozat, Második dolgozat), de a végső változat csak 1879-ben készül el. Az ifjú Toldi, barátja Tar Lőrinc nevében és fegyverzetében vesz részt a Rozgonyi Piroska kezéért megrendezett lovagi tornán. Amikor győz, tudja, hogy másnak nyerte meg a boldogságot. Játékként fogta fel az életet, s eljátszotta boldogságát. További sorsa kezdetben menekülés Piroska emléke elől, majd a vágy Piroska közelébe űzi, megöli a méltatlan Tar Lőrincet (veri a feleségét), s ezzel végleg eljátssza Piroska kezét. Balladái Megteremti a tökéletes magyar műballadát. A balladák jellemzői: a szorosra fogott szerkezet; szaggatott, gyors menet; drámai feszültség; a balladai homály; a tragikum. (A walesi bárdok, Szondi két apródja, Ágnes asszony, V. László, Tengeri-hántás, Vörös Rébék és Tetemrehívás). Balladakorszakai 1. ) 1847-48: Szalonta. Zömmel románcos balladák. A varró leányok (1847): az egymás után megszólaló öt lány, ahogy közeledik a menet, úgy szolgál egyre több információval, egészen a tragikus zárlatig. További balladák: A méh románca, Szőke Panni, A tudós macskája, Rákócziné. 2. ) 1852-57: Nagykőrös: Zömmel történeti balladák. Arany olyan szituációt választ ki a históriából, mely párhuzamba állítható a levert szabadságharc utáni állapottal, s rajtuk keresztül feleletet adhat a kor problémáira. Legfontosabb témái: a zsarnokság, az elnyomáshoz való viszony, a zsarnokság természetrajza, a hazához, az eszmékhez való hűség, a költők és írástudók felelőssége. A balladák nagy része egyben lélektani jellegű is. Középpontjukban a bűn és bűnhődés problémája áll. A korszak balladái: V. László, Ágnes asszony, Zách Klára, Szondi két apródja, A walesi bárdok, A hamis tanú, Rozgonyiné, Török Bálint, Az egri leány, Mátyás anyja, Szibinyáni Jank, Bor vitéz, Páz- mán lovag, Both bajnok özvegye. 3. ) 1877. Őszikék: előtérbe kerül a népi, misztikus, babonás motívumra való építkezés. Fölerősödik az erkölcsi szigor, s megjelenik a nagyvárosellenesség, a polgári világból való kiábrándultság érzése. A korszak balladái: Tengeri-hántás, Hídavatás, Vörös Rébék, Tetemrehívás. Lírai költészete Zárkózott természete miatt kevés lírai verset ír. Az elnyomatás idején (1850) fájdalmat érzett, ez szólal meg néhány elégikus versében. (Széchenyi emlékezete, Tél és tavasz közt). Állandó kétség gyötri, hogy jó-e, amit ír, kell-e valakinek. Ezek a gondolatok élete végén is foglalkoztatják. Öregkorában ír csak érzéseiről, betegségéről, megvalósulatlan vágyairól, a falu hiányáról, a város idegenségéről (Epilógus). Őszike: „arasznyi, virágos növény”, ill. az utolsó fészekalja csirke. Gyulai Páltól még a '60-as években kapott ún. Kapcsos könyvbe írja versciklusát, melyet eredetileg nem szánt kiadásra. A költemények nagy része a Margitszigeten készült. • A szabadságharc bukása után: 1. ) A számvetés versei a bukás után: Névnapi gondolatok (1849): Arany számára -s ez későbbi verseire is vonatkozik - Petőfi halála jelképezi az ország pusztulását. Emléklapra (1850): a Szendrey Júliának címzett költemény, még mint a nemzet özvegyét említi az asszonyt, aki egyszerre éli át a személyes és a hazát ért fájdalmat. Koldus ének (1850): a drámai monológ, ill. szerepvers a tárgyiasítás eszköze. A művészi megoldás lehetőséget teremt Arany számára ahhoz, hogy a megcsalattatott honvéd szemszögéből értékelje a szabadságharcot. Letészem a lantot (1850): jellegzetesen katasztrófa utáni vers, mely időszakban kérdésessé, értelmetlenné válik a költészet. Fiamnak (1850): a gyermeki hit és biztonság utáni vágy szólal meg a versben, s a kálvinista Arany számára a vallás a megtartóerő. „S a butának sorsa földi éden.” Ősszel (1850.), Családi kör (1851), Széchenyi emlékezete (1860), Rendületlenül (1860), Magányban (1861). 2. ) Arany lírai költészete a személyiség problémáiról, kísérlet a filozofikus, tárgyias líra megteremtésére: Kertben (1851.): a reformkori népiesség, ill. a népnemzeti iskola kedvelt műfaját, az életképet emeli filozofikussá, az esetleges látványt a világ általános törvényszerűségévé tágítja. Visszatekintés (1852), A lejtőn (1857), Az örök zsidó (1860). • Az elhallgatás évtizede: bár 1863-tól megfigyelhető a lírai költészet háttérbeszorulása, a több mint 10 éves elhallgatást lánya 1865-ben bekövetkezett tragikus halálához köthetjük. A fragmentumok (=töredék) beemelése az életműbe az 1970-es évek második felétől történt a magyar líratörténet , folyamatában. Szülőhelyem, Akadémiai papírszeletek II. (1865): a nyelwel ill. a rím abszurditásig vitt játékával majd Kosztolányi költészetében találunk példát, az Esti Kornél rímeiben. Juliska sírkövére, Juliska emlékezete, Vágy, Intés. A csillag-hulláskor (1867): Aranyt Ferenc József csillagkereszttel akarja kitüntetni. A költő csak Eötvös biztatására fogadja el a rendjelet. Czuczor Gergely Alapiskola tanulói‘átvették a gimnazistáktól az elsőbbséget Régis Hungária - diákvetélkedő Érsekújvár. Országos szintű rendezvénnyé szeretné magát kinőni az érsekújvári regionális történelmi vetélkedő - tudtuk meg Vadkerty Katalin történésztől a március harmadik szerdáján rendezett megmérettetésen, amelyet már hagyományosan az idei XXXVIII. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében tartottak. ÚJ SZÓ - TUDÓSÍTÁS A szervezők nemcsak a város vezetését, hanem a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét is szeretnék felkérni az együttműködésre. Idén harmadik alkalommal rendezték meg a versenyt, amelyen az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium, a Czuczor Gergely Alapiskola, a nagykéri alapiskola és a párkányi Ady Endre Alapiskola tanulói vettek részt, az idei témakör a Habsburg ellenes felkeléseket foglalta magába „Régis Hungária” címmel. Vadkerty Katalintól idén a Czuczor Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulói vehették át az első díjat, név szerint: Keve Ádám, Takács Bence, Vrzák László, felkészítő tanáruk Kaderábek László volt. A második helyezést az ugyancsak érsekújvári Pázmány Péter Magyar Tannyelvű A Czuczor Gergely Alapiskola és a nagykéri alapiskola versenycsapatai munka közben (Csuport István felvétele) Gimnázium tanulói nyerték el, Hegedűs Kinga, Takáč Nikolett és Ficza Szilvia, felkészítő tanáruk Dózsa Roland volt. A harmadik helyre az Ady Endre Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulói kerültek Párkányból, Vnučko Krisztián, Fábián Viktor és Tóth Erik, felkészítő tanáruk Szentgáli Éva volt, és csak néhány ponttal maradt le a nyakéri alapiskola versenycsapata. Kaderábek Lászlótól, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola történelem szakos pedagógusától megtudtuk, az iskola, amely egymás után háromszor elnyeri az elsőbbséget, a Csemadok érsekújvári szervezete vándorserlegének a tulajdonosává válik. A történelmet kedvelő diákok figyelmébe ajánljuk a felvilágosult abszolutizmus időszakát - ez lesz a jövő évi megmérettetés témaköre, a versenyt pedig ismét a Csemadok érsekújvári alapszervezetének a székházában fogják megrendezni, (száz) SZAMÁRFÜL Válogatás Ady, József Attila és Radnóti verseiből BIRO SZABOLCS Bevallom, verseket, versesköteteket nem igazán szoktam kritizálni, boncolgatni - ezt jobb szeretem meghagyni azoknak, akik értenek hozzá... vagy legalábbis azt hiszik, hogy értenek hozzá. Én még csak ezt sem képzelem magamról, viszont a szóban forgó kicsi, ám annál nívósabb kiadvány a szokottnál is jobban megragadott. Már maga a külcsín is igére tes, hát még a belbecs mennyire az! A Corpus kiadó 1995-ben, Dús János segítségével összegyűjtötte a három jeles és különleges költőóriás, Ady, József és Rád nóty talán legszebb, legjelentősebb verseit, hogy - mint azt a fülszövegben is olvashatjuk - „átmentse” őket a huszonegyedik századba. A költemények még ma sem vesztettek sem értékükből, sem érvényességükből, erre utal a borító hátolda Ián olvasható utolsó két mondat is: „Ne hagyj műiket ebben a szá zadban megporo sodni. Vigyél ma gaddal!” Hát igen, én nem tudtam ellenállni - magammal vittem... A kötet címe - ARJ - azon kívül, hogy a három költő vezetéknevének kezdőbetűit foglalja magában, szintén utal a modern világra is: a számítástechnikában sűrített adatállományt jelent, az informatikában „bontsd ki” utasítást. További különlegesség a versek esztétikus elrendezése. A sort Ady nyitja, majd József, végül Radnóti következik, ám nem csak így, egyszerűen: ahogy a költők sem ugyanazok, a betűtípus is velük együtt változik, s mindegyikük harmadát - mintegy zárójelként - egy-egy fiatalkori, illetve utolsók közti fénykép nyitja és zárja. Ez is hozzátesz ahhoz az eredetiséghez, melyben bővelkedik a kiadvány. Mivel vékony papírra nyomtatták, a maga 256 oldalával és kemény kötésével is bárhol elfér, akár egy kabátzsebben is, így aztán az olvasása is rendkívül kényelmes. Akár iskolai tananyag mellé is jól jöhet, hiszen a fontos versek közül sajnos csak keveset találhatunk meg a tankönyvekben, ám még véletlenül sem ez legyen a fő szempont! Ezek a művészek valóban nagyot, mi több, hatalmasat, halhatatlant alkottak, melyet nekünk is, unokáink- - nak is, és az ő unokáiknak is mind meg kell ismerniük! A fülKristóf Az apa a gyerekével utazik a buszon. Az első megálló egy könyvesbolt előtt van. A gyerek el kezd nyafogni:- Apu! Vegyél nekem mesekönyvet! Mesekönyvet akarok!- Nyugalom, Kristóf, nyugalom!- így az apa. A következő megálló egy cukrászda előtt van.- Apu! Vegyél nekem fagyit! Fagyit akarok!- Nyugalom, Kristóf, nyugalom! Tovább utaznak. Elhaladnak egy biciklibolt előtt.-Apu, apu. Biciklit akarok! Egy éppen leszálló ember odaszól az apának:- Hát, tudja, uram, halladan türelme van. Én már rég felpofoztam volna a kis Kristófot.- Hát, valóban nehezen türtőztetem magam. Amúgy a fiam neve Kázmér, Kristóf én vagyok... V.IKl Tűz volt a kórházban. Miután eloltották a tüzet, a tűzoltók főnöke jelenti a főorvosnak:- A tüzet eloltottuk. Az alagsorban találtunk három áldozatot. Mesterséges légzést alkalmaztunk. És kettőt sikeresen visszahoztunk az életbe, de a harmadiknál sajnos nem jártunk sikerrel. A főorvos elájul, mikor magához tér, mondja a tűzoltónak:- Tüdta maga azt, hogy az alagsorban nincs semmi más, csak a hullaház? Minden rosszban... Az elmegyógyintézetben egy ápolt kalapáccsal veri az ujját. Minden ütésnél nagyot ordít.- Mondja, mi ebben a jó? - kérdi az ápoló.- Amikor melléütök. Mit tenne Macgyver? yicclap.hu) szöveg igazat szól: nem szabad elveszniük... Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós (Képarchívum)
