Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-24 / 70. szám, szombat

PRESSZÓ P ..............-­----------------------iJ 200 7. március 24., szombat 1 Milliókat kaszáltak a megunt hitvesek Jól járt Abramovics, Douglas, Costner, Ford és McCartney exe 31. oldal Futurisztikus látványvilág Szoknyák és ruhák minden mennyiségben 32-33. oldal 1. évfolyam 11. szám Oslo, a nyugodt és tiszta város A norvég főváros a valódi harmónia szigete 34. oldal A verbális kommunikáció a környezetünkkel való mindennemű kapcsolatunk legfontosabb velejárója, emberi létünk meghatározó eleme Ne kövessük a média rossz példáit! Gondolataink, szándéka­ink kifejezéséhez, önma­gunk megértetéséhez leg­inkább szavakat, monda­tokat használunk. Jól vagy rosszul megválasztotta­kat, jól vagy rosszul el­mondottakat, jó vagy rossz eredménnyel. TAKÁCS ILONA Az úgynevezett verbális kom­munikáció, azaz a természetes emberi nyelven való közlés a kör­nyezetűnkkel való mindennemű kapcsolatunk legfontosabb velejá­rója, emberi létünk meghatározó eleme. Nem mindegy tehát, hogy miként beszélünk, és az sem, hogy mennyire sikeresen kommu­nikálunk. Hányszor tapasztaljuk, hogy egy csinos hölgy csupán addig vonzó, amíg ki nem nyitja a szá­ját, és beszéde már-már illúziókat rombol. Természetesen nem min­denki ért a beszéddel való hatás­keltés módjához, de bárki töre­kedhet arra, hogy a másik ember odafigyeljen, megértse és elfo­gadja az általa mondottakat. A si­keres ember a többi között éppen azáltal lesz azzá, hogy okosan, megnyerőén kommunikál, meggyőző érveit képes elfogad­tatni, megegyezésre tud jutni, mi­közben személyes arculatát is megőrzi. A kommunikáció kölcsö­nösséget feltételez, ami azt jelen­ti, hogy kölcsönösen hallgassuk meg egymást! Sajnos nap-nap után - még a tömegkommuniká­ciós eszközökben, a televízióban és a rádióban is - az ellenkezőjét tapasztaljuk. Beleszólnak a part­ner mondandójába, vagy éppen mindenki egyszerre beszél, azaz nincs türelmük végighallgatni a Beleszólnak a mondandónkba, vagy... másik ember gondolatainak köz­lését. Ez a magatartás egyike an­nak a manapság oly gyakori tény­nek, hogy sokan a beszélgető partner közléseiben a pozitívu­mokat nem veszik észre, azt sem, amivel azonosulni tudnának, csak az ellentmondást. Következtetés­képpen nem azt keresik, ami összeköt, hanem ami szétválaszt. ...vagy mindenki egyszerre beszél (Képarchívum) A siker az ember életében nagy­mértékben függ attól, hogy mi­lyen a beszédkészsége. Ezt termé­szetesen objektív tényezők is meghatározzák, beleértve például organikus tu­lajdonságokat is, mint a beszéd­szervek veleszületett hibái. Eze­ken túl vannak funkcionális hi­bák is, mint például a pöszeség, a raccsolás, de ilyen lehet a megké­sett beszédfejlődés, amelynek hátterében szociálisan elmara­dott környezeti hatások állnak. Ez utóbbi célszerű fejlesztéssel kiküszöbölhető. Azt tapasztaljuk, hogy üzletemberek, politikusok, közéleti személyiségek éppen a siker érdekében - megfelelő szemlélettel és módszerrel - tu­datosan törekednek a hatásos, si­keres beszédre. Különösen fontos ez a tárgyalásoknál, az előadá­soknál, a szónoklatnál. Ma már a szakemberek tudo­mányos eszközökkel kutatják ezeket a tényezőket és feltétele­ket, és kidolgoztak bizonyos alap­elveket. Az egyik kutatócsoport által közreadott gyűjtemény tar­talmazza a sikeres beszéd tízpa­rancsolatát. (m) 10 A SIKERES BESZED TÍZ FELTETELE Készség a másik ember iránti pozitív érzések kialakítására, ami egyúttal alapot adhat arra, hogy baráti kapcsolatot is ki­építhessünk. Türelem és tolerancia a beszélgetésben, az emberi kapcsolat kialakításában és fenntartásában. Ez abban nyilvánul meg, hogy a beszélgetőpartner mondanivalóját figyelmesen végighallgat­juk, a válaszadásban a pozitívumokat megerősítjük. A konfliktusok feloldásának készsége. Ez azt jelenti, hogy bátran, nyíltan, de sértődésmentesen történjék az ellentmon­dások okainak feltárása és tisztázása. Felelősségvállalás, vagyis annak belátása, hogy a kritika nem mindig személyünk elleni támadás. Tudjuk harag nélkül vállalni és elismerni, ha tévedtünk vagy hibáztunk! Magabiztosság és kompromisszumkeresés. A hivatal, a fe­lettes, a magasabb rangú partner előtt nem kell megalázkodni, de önvédelmünk érdekében mindig legyenek alternatív meg­oldásaink. Alkotó, segítő, építő törekvés a kapcsolatokban. Az alá- és fö­lérendelt viszonyok egysíkúak - ehelyett a sokoldalú, a baráti, de ha kell, a vitázó nexusra is törekedjünk, és ezt erősítsük! Személyes arculatunk megőrzése. Ami azt feltételezi, hogy nem követünk mintákat, nem pózolunk beszélgetés közben. Személyiségünket igyekezzünk hibáinkkal és eredményeinkkel együtt elfogadtatni! Fogadjuk el a magunk és a beszélgetőtárs érzéseit! Miközben a másik emberre figyelünk, beszélgetés közben ügyeljünk a saját lelki állapotunk változásaira is! Egyértelműség és könnyedség. Amiben az is rejlik, hogy kerül­jük a kétértelmű kifejezéseket, a könnyedség ne legyen erőltetett és nevetséges! A beszélgetőtárs tisztelete, ami nem mond ellent a közvet­lenségnek. A közvetlenség azonban ne legyen lekezelő, egyút­tal kerüljük a beszélgetések során a partner intimitásának megsértését!

Next

/
Thumbnails
Contents