Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-23 / 69. szám, péntek

12 Nagyszünet - hirdetés

ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 23. www.ujszo.com

Mika a Grace Kelly című dallal öt hétig vezette a brit kislemezlistát, jelenleg ez Európa egyik nagy slágere H

Máris tarol 2007 reménysége

Több zenekritikus már az év első heteiben kijelentette, hogy megszületett 2007 legnagyobb felfedezettje: Mikának hívják (Reuters-felvétel)

Érdekesen viszonyulunk a hetvenes évek második és a nyolcvanas évek első felében hódító szoftrock és glamrock zenéhez. Ezek a rádióbarát stílusok a fénykor elmúltával fokozatosan a régi idők zenéjére specializálódott rádióadók műsorába szorultak vissza, és azóta a mindenkori ifjúság a cikis jelzővel illeti mindkét irányzatot.

PUHA JÓZSEF

Pontosabban illette. Európa- szerte egyre több előadó és formáció merít ugyanis ihletet a stílusokból, és érdekes mód az új próbálkozásokat már nem minősítjük ezzel a negatív jelzővel, miközben az eredeti szerzemények is kezdenek más megvilágítást kapni. A 2003- tól folyamatosan felbukkanó brit gitárpop együttesek egyike-másika is előszeretettel merít az említett zenei irányzatok terméséből, de leginkább egy amerikai csapat, a Bee Gees és Elton John örökségéből táplálkozó, és azt a mai komák megfelelően tálaló Scissor Sisters harapott rá, és indította el a lavinát. Az első albumával főleg Nagy-Bri- tanniában aratott - ott 2004 legvá- sároltabb hanghordozója volt -, a másodikkal már egész Európát meghódította. 2006 őszén egy személyben előállt az öttagú New York-i formáció brit megfelelője: Mika személyében.

A Mica Penniman néven született énekes amerikai apa és libanoni anya gyermekeként Bejrútban látta meg a napvilágot 1983. augusztus 18-án, aztán éltek Párizsban, onnan Londonba költöztek, ahol egy francia iskolába járt, orosz énektanámőtől vett magánórákat,

tizenkét évesen már a Royal Opera House kórusában énekelt, majd a Royal College Of Music hallgatója lett, és klasszikus zenei képzettséggel a zsebében először zeneszerzőként tevékenykedett, meg reklámzenét írt. Első kislemezdala, a Cutting Crew-féle (I Just) Died In Your Arms dallamát alapul vevő, táncra ingerlő Relax (Take It Easy) című tavaly októberben jelent meg, és Nagy-Britanniában csak a letöltési listán regisztrálta magát, csúcspozíciója a 67. hely volt, de a rádiók sokat játszották. Ennek köszönhetően a brit közszolgálati adó, a BBC hallgatói Mikát szavazták meg 2007 legnagyobb reménységének. Az ötoktávos hangteijedelmű, fejhangon éneklő göndör fürtű fiatalember a Grace Kelly című felvétellel az év első heteiben emelkedett a sztárok sorába - a brit kislemezlistát öt hétig vezetett szerzeményben arról énekel, hogyan próbálták őt befolyásolni, alakítgatni a popzene nagyurai.

„Mintha Freddie Mercury eltitkolt gyermeke bukkant volna fel” - írta róla egy londoni kritikus. Mika február 5-én kiadott Life In Cartoon Motion című nagylemezét hallgatva pillanatok alatt kiderül, hogy a Queen néhai frontembere a nagy példaképe, gyakran megdöbbentő a hasonlóság a két előadó éneke között. A bohém diszkó- popos album - az énekes által rajzolt borítóval - összességében a Scissor Sisters által kitaposott úton halad. A könnyed, slágeres korong színes világának több dala komoly mondanivalót hordoz, ilyen a szexuális identitászavarokkal küszködő házasember dilemmáit megfogalmazó Billy Brown, a libanoni polgárháborúban fél szemét és élete párját elvesztő asszony történetét elmesélő vonóshangszerelésű Any Other World, vagy a vidám gyerekdalnak álcázott Lollipop című szextanmese.

A szakember tanácsa:

Mindent a tetőről

Házat akarunk építeni, s épp a tetővel kapcsolatos dolgokról kell döntenünk. Bejártuk a környéket, figyeltük a tetők színét és fajtáját. Olyan tetőfedőt szeretnénk választani, a- mely sokáig kitart és az egész idő alatt szép marad. Nagyon meglepődtünk ugyanis, hogy mennyire különbözik a tetők állapota. Némelyik foltos, ütött-kopott, kifakult is, még annak ellenére is, hogy maga a ház elég jó állapotban van. Mit kell tennünk, hogy a mi házuk teteje ne jusson ilyen sorsra? Milyen anyagot válasz- szunk, hogy a szín tartós maradjon?

Madarat tolláról,

tetőt a cserépről

A tető és a cserép minőségét az első pillantásra bárki megállapíthatja. Elég, ha arra a tulajdonságára összpontosít, amelyet a gyártók színtartásnak hívnak. A józan ész azt sugallja, hogy ha a tetőfedő anyag színtartó, a színének nem szabadna változnia. Hogy lehet, hogy egyes „színtartó cseréppel” fedett háztetők mégis foltosak, helyenként fakók? Ez a jelenség általában a beton- és bádogtetőknél figyelhető meg, amelyekre festék vagy műanyag felvitelével, illetve a betonkeverékhez adagolt pigmentekkel kerül fel a szín. A felszíni réteg kialakítja ugyan a kívánt árnyalatot, de mivel maga sem stabil, és nincs eléggé az alapanyaghoz kötve, lekopik és a színe kifakul. A beton fedőanyag színváltozását az STN EN 490-es műszaki szabvány a 15. oldalon taglalja: „Az

időjárás hatására változhat a beton fedőanyag színe és felülete.” Ne csodálkozzon, hogy a jótállásban csak az anyagra kap garanciát, a felület kivitelezésére nem.

Ha tetőt, akkor pirosat,

ha cserepet, akkor kerámiát

Első osztályú színtartósságot és felületi megmunkálást ígér az égetett tetőcserép a minimális élettartama, amely legalább 80 év, teljes idejére. A hagyományos téglaszínű cserép az égetett agyag változatlan színét bírja, mert olyan nyersanyagból készül, amely 4 milliárd év alatt stabilizálódott. A végső, tartós, úgynevezett természetes piros szín a felhasznált agyag vasoxid tartalmától, az égetési hőmérséklettől és az égetés időtartamától függ. Simább felületet és gazdagabb színskálát kínál az engobe (agyagmáz) és a glazúr (fénymáz). Ennél a felületi megmunkálásnál a szárított cserepet még az kiégetés előtt agyagkeverékkel és fémoxidokkal vonják be. A fénymáznál még szilídumoxid- dal is, amely fényes, üvegszerű bevonatot képez a cserép felületén. A kiégetéskor a bevonó réteg elvá- laszthatadanul összeolvad a cserép felületével, és kialakul a végleges színárnyalat. A felület ellenálló az időjárás viszontagságaival és a környezeti hatásokkal (por, piszok, korom, moha és madárürülék) szemben. Az a- gyag- és fénymáz között csak az a különbség, hogy az előbbi felület lehet matt vagy félfényes, a glazúr pedig még ennél is exkluzívabb hatást kelt, mivel fényes. A régebbi cserepeken látható sötét foltok és pecsétek általában az esővíz hordalékában levő rozsda miatt keletkeznek, amelyek az elhanyagolt, rozsdásodó tetőátmenetekről (villámhárító, antenna, pléhezés) mos ki. Ez a gond könnyen megoldható, ha kerámia tetőtartozékokat használ.

Kérdezzen, kérdezzen,

kérdezzen

Még mindig nem tud dönteni? Nem számít. Keressen fel tetőfedőket, és kérdezzen. Kérdezzen rá a cserépfelület élettartamára, az időjárás viszontagságaival és a vegyi hatásokkal szembeni ellenállóságára. Kérdezzen rá a karbantartásra, valamint az adott garanciákra.

Ha szeretné megismerni a Tondach véleményét, amely Szlovákia egyetlen égetettcse- rép-gyártója, hívja infovonalunkat: 02/60 30 13 28. Megválaszoljuk kérdéseit, és ráadásul az égetett cserép gyártásáról és a tető-felújításról szóló DVD-t kap ajándékba. Tájékoztatás olvashat a www.tondach.sk honlapunkon is.

KÉPES VIGY0RGÓ

Produkció!

(vicclap, hu-felvételek)

Megvédem magam!

PUSKA

15. A realizmus

Történelmi háttere: a francia forradalom, a napóleoni háborúk, az ipari forradalom és az európai forradalmi hullám. Megerősödik a polgárság, a kiváltságtól függő egyenlőtlenséget a vagyoni egyenlőtlenség váltja fel. A társadalomban új szembenállás: polgárság munkásság ellentéte Eszmei előzménye: hatással vannak a természettudományok és a kor filozófiája. Darwinizmus (Charles Darwin): lényege: a kiválasztódás módja ugyanaz mint az állatvilágban, az erősebb legyőzi a gyengébbet, ez a társadalomra is igaz. Pozitivizmus: August Comte. A tényekben, a tapasztalatban látják a megismerés formáját, de szigorúan csak a tényekre szorítkoznak, lemondanak a törvényszerűségek, az összefüggések feltárásáról, az ember személyiségét szerintük az öröklött tulajdonságok és a környezet alakítja. Nagy filozófusaik: Schopenhauer, Kirke- gard, Nietzsche, Bergson.

Általános jellemzők

Korstílus, a „rés" latin szóból (dolgok) származik. Kétértelmű, tágabb értelemben minden olyan művészeti módszer, ami a valóságot hűen akarja ábrázolni, ez minden korra jellemző. Szűkebb értelemben a XIX: század egyik művészeti irányzata. Célja: a saját korának leleplezése, bírálata. A név egy francia festőtől Courbet (Kurbé)-tól származik. Fénykora a XIX. század, sokáig együtt él a romantikával. Kiindulópontja Franciaország. Az ábrázolás központjában mindig a bonyolult társadalmi viszonyok állnak, széles társadalmi réteg bemutatására törekszik. Legkedveltebb színhelyei: városi, vidéki otthonok, a szalonok világa sokféle ember bemutatására alkalmas, összefonódik magánélet és közélet, a hétköznapok és a történelemi Stílusa tárgyilagos, higgadt. Szerkezete: cselekményvezetés egyenes vonalú, az események ok, okozati összefüggésben vannak egymással. Az Irodalomban a fő műfaja a regény.

Honoré de Balzac (1799-1850)

A francia realizmus legkiemelkedőbb alakja. A művei összekapcsolódnak egymással, regényciklus. A ciklus célja az egész társadalom bemutatása. 1834-ben kap ihletet erre. 1844-ben nevet is ad a ciklusnak: Emberi színjáték, 90 regényből áll. A világot úgy vizsgálja, mintha tudomány lenne, tudományosan elemzi azt (szerinte a világot szabályosságok és törvényszerűségek irányítják), alapja a leírás és az elemzés, egy történet teljes és logikus elmondására törekszik, lineáris a cselekményvezetés. Eszménye: „amit Napóleon elkezdett, azt ő fejezi be tollal”. Goriot apó - ez a regényciklus ötletének megteremtő regénye, 1834-35- ben keletkezik.

• Realista jellemzői: teljes képet ad a párizsi társadalomról, Vautrin társadalmon kívüli figura. Tökéletes közegalkotás, melyből minden irányban van kivezető út, Vauguer-ház tipikus. A jelenkorban játszódik a cselekmény. Tipikus szereplők. Sok aprólékos, pontos tárgyilagos leírás. Cselekményvezetés lineáris. A központi figura karrierista, Eugéne de Rastignac.

• Szerkezete: a bevezetés szokatlanul hosz- szú, a szereplők és a helyszín részletes bemutatása. A cselekmény megindulása: A bálra való bejutás. - Egyenes a cselekményvezetés, de váltakozó, hol egyik hol másik szereplő kerül előtérbe. A cselekmény lényege a két főhős összekapcsolódása: Goriot apó és Rastignac. A tetőpont Bou- seant vikomtné bálja. Befejezés: Goriot apó halála.

Szereplők: Rastignac - a feltörekvő fiatalember típusa, visszatérő alakja a ciklusnak. Vautrin - a társadalmon kívül élő, bűnöző típusa. A társadalom felsőbb osztályiba tartozó nők: Delphine, Anastasie, Bousautné. A főszereplők Rastignac és Goriot.

Gogol (1809-1862)

Az orosz realizmus egyik legkiemelkedőbb alakja. Oroszországban más a helyzet, mint Európában. I. Miklós cár abszolutizmusa a jelenlegi állapotokat tartja fent vasszigorral, melynek alapja egy hivatali szervezet, melyet egy besúgó szervezet ellenőriz. A orosz hivatalnok neve csinovnylk. Gogol drámája: A revizor, epikai alkotásai: a Köpönyeg, Az orr, Taras Bulba, A holt lelkek stb.

A köpönyeg

A Pétervár kötet darabja, 7 másik mellett. 1852-ben íródott. A csinovnyikok életét mutatja be. Ösztönző erők: a téma népszerűsége, személyes tapasztalat. Egy hallott történet alapján írta meg, az eredeti történetben puskát veszítenek el. Műfaja: elbeszélés. Főszereplő: Akakij Akakijevics Basmacskin, hivatalnok, örökös címzetes tanácsos. Másoló, ez a szenvedélye is. Külseje csúnya, igénytelen. Alázatos, tisztelettudó. Nagyon szegény. Nem jár sehova, egyedül van. Szürke, sivár, céltalan az élete. A köpönyeg villanyozza fel az életét. A többiek vele való foglalkozása, az új ruha változtatja meg az életét. Pénz kell rá, így spórol, az eddigi „luxust” mellőzi, kis stílű. Petrovics rapszodi- kus személyiség. Ez az egyetlen ember, akivel szemben Akakij a sarkára tud állni. Készül a köpönyeg fogadására, életében először nem tud figyelni a munkájára. Ez felkelti az emberek figyelmét. A főnökhöz való el- menése kizökkenti a zárt, kötelezettségtudó világból. A köpönyeg ellopása döbbenti rá, hogy az életének nincsen semmi értelme.

Megpróbál küzdeni, de ez nem sikerül, Akaki meghal bánatban. A befejezés nem reális, ezzel azt érezteti, hogy egy kisember semmit nem tehet, maximum miután meghalt. Az író ismerőse meséli el, 2 elbeszélő van. Akaki átlag ember, típusszemély. Az író véleménye nem derül ki. A főhőst mindezek ellenére szánjuk, túl kisszerű ahhoz, hogy sajnáljuk, inkább kinevetjük.

Lev Tolsztoj (1828-1910)

Müvei: Gyermekkor (1852), Serdülőkor (1854), Ifjúság (1856), Háború és Béke (1869), Anna Karenina (1873), Feltámadás (1899), Szevasztopoli elbeszélések (1855). Iván lljics halála - kisregény. A Feltámadás előzménye. A téma: Hogyan kell élni? Hogyan nem kell? A magasabb hivatal bemutatása. Szerkezete: az időrend megbomlik, a végével, kezdődik. Bevezetés - 1. fejezet: tényszerűen közli a halálesetet, megismerjük a szereplőket. 2. rész: Ivan lljics élete. 3. rész: a betegség kialakulása és tünetei. 4. rész: a belső lelki válság. Befejezés-12. fejezet: halála és lelki megtisztulása.

Ivan lljics magas rangú hivatalnok, törvény- széki bíró, ügyész az igazságügyi minisztériumban fiatal korában. Nem az érzelmek, hanem a jól felfogott érdekei irányítják, mindig a magasabb rangú hivatalnokra akar hasonlítani, erre legjobb példa a házassága. Középszerű élete és jelleme van, szorgalmas és kitartó. Élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt. A lakása is türközi a lényeget. A felesége által csalódik a házasságban, inkább egymás mellett élnek, mint egymással. A nagyravágyási törekvése vezet a betegséghez. Rádöbben arra, hogy egyedül van. Rájön, hogy szeretet nélkül élt, és ez nem jó. Érezni kezd, sajnálja a családját, és rájön hogy fia együtt érez vele. Ez a tolsztojanizmus lényege: az élet mozgatója a szeretet, az egyszerű ember a legboldogabb, a legtisztább és paraszti származású, a műben ez Geraszin személye.

Csehov 1860-1904

Sokat tanult Tolsztojtól, de vitázott is vele. A moszkvai egyetemre járt, orvos lett. Nem a magas értelmiség soraiból került ki, kilátástalannak látta a világot: a szellem erőfeszítéseit eredménytelennek, az erőszak eluralkodását kivédhetetlennek. Újítás az irodalomban: drámaiatlan drámák (Sirály, Három nővér) nincs cselekmény, csak látszólagos a dialógus (mindenki monologizál) nincs hős, minden próbálkozás nevetségessé, grotesz- ké válik, mindez egy kilátástalan világ tragikomikus képe. Cseresznyéskert az érzelmek drámája, a cseresznyefák kivágása a valahová kötődést vágja el, a múlttól való elszakadást is jelenti (másik szereplő).

A csinovnyik halála (1883): csak csinovnyik módon tudott élni és meghalni a hőse (ellentétben Ivan lljiccsel, aki megváltozott a halála előtt).

3 élet, 3 halál, 3 ábrázolásmód

A XIX. sz.-i orosz realista irodalom legkiemelkedőbb alakjai: Gogol, Tolsztoj és Csehov. Mindhárman, hasonló témájú elbeszéléseikben, különbözőképpen festik le egy egyszerű városi csinovnyik életét, halálát, s benne a társadalom helyzetét. Gogol művében, a Köpönyegben, egy egyszerű hivatalnok, Akakij Akakijevics halálának körülményeit beszéli el. Az író eltorzult világot ábrázol, s a korabeli társadalom korlátoltságát eltúlozza. Ezzel a mű szereplői torzak és nevetségesek lesznek. Gogol fanyar humora, zavaros előadásmódja (ellentmondásokba keveredik, aránytalanul felnagyított cél, kihangsúlyozza a lényegtelen részleteket) a komikum fenntartását biztosítja, de ugyanakkor szomorúságot, együttérzést vált ki az olvasóból. Ezzel a groteszk ábrázolásmóddal tette az író lehetővé, hogy az elbeszélés „fantasztikus befejezést nyert”. Tolsztoj elbeszélése az Ivan lljics halála. Ebben az elbeszélésben a Gogolra jellemző mesélő előadásmódot felváltja a tömörség. Hiányzik belőle a cselekmény, a mű az élet sivárságáról szól. A központi gondolatot maga a főhős éli át betegsége folyamán. Végiggondolja eddigi életét, s rádöbben, hogy amiről eddig azt hitte, jól cselekedett, s úgy kellett történnie, ahogy az megtörtént, az valójában nem más, mint érdektelenség és hazugság. Észrevette, hogy mások is szenvednek, szánalmat és sajnálatot érzett irántuk. De akkorra már Ivan lljics teljesen magára maradt gondolataival. Sorsa szánalmat, szeretetet és megbocsátást vált ki az olvasóból. Csehov rövid története A csinovnyik halála. A történet kezdete nagyjából Gogol Köpönyegéhez hasonlítható. Szóismétlésekkel, túlzásokkal humoros hatást kelt. A groteszk elbeszélés hőse is hétköznapi ember, aki szórakozásra, kikapcsolódásra vágyik, ehelyett azonban egy váratlan fordulat folytán a további egész életét nyugtalansággal és lelkifurdalással betöltő esemény veszi kezdetét. Az alázatosságra nevelt csinovnyik szemében szörnyű bűnné vált ez a tüsszentés, olyannyira, hogy nem tud megnyugodni, állandó bocsánatkéréssel zaklatja a tábornokot. Cservjakov végül is nem a bűntudatba, hanem a megbántásba, a megalázásba hal bele, csakúgy, mint Gogol hőse, Akakij Akakijevics. A novella tragikomikus befejezésében nem érzünk különösebb megrendülést, mégsem érvényesül itt már a történet elején jellemző humoros, komikus hangulat.

BP-7-11084