Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-23 / 69. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 23.

Kultúra 9

Inárritu filmje a kultúrák zűrzavaráról, az egymás mentalitásának meg nem értéséről szól

A puskagolyó és a pillangóhatás

(Képarchívum)

A mexikói Alejandro González Inárritu legújabb munkájával kapcsolatban azt írta egyik kritikusa, hogy a Bábellel világfilm született. Ez a legtalálóbb (műfaji) minősítés Inárritu Bábeljére: valóban világ- film. Olyan mozgókép, amely a föld egymástól távoli négy pontján, négy országban játszódik, és szereplői a saját nyelvükön beszélnek.

TALLÓSl BÉLA

De nemcsak ettől világfilm a Bábel, hanem attól, hogy Inárritu a pillangóeffektusra mutat fel nagyon illusztris és végtelenül izgalmas példát. Vagyis arra, hogy minden mindennel összefügg, a dolgok, a történések, a létmozzanatok egymást generálják. Inárritu mozgalmas és monumentális tablója a legégetőbb jelenlegi problémának, a terrorizmus veszélyének fókuszba állításával figyelmeztet arra, hogy nem bújhatunk ki a vüág bajából, mert minden hatással van- lehet ránk, ami bárhol történik- megesik. E pillangóhatásra alakulhatott hatalmas kerek egésszé Inárritunak a jelenkori bábeli zűrzavarból epizódokat megmutató világfilmje is, mert egy gazdag úriember egyszer úgy döntött, hogy egzotikus vadászaton vesz részt Marokkó földjén. A filmben ugyan ez az ok, vagyis ez a vadászat az a momentum, ami mindent elindít, de a pülangóeffektus logikáját, s egyben Inárritu fümjének logikáját követve már a vadászat is okozat, ugyanis valahol valaminek történnie kellett ahhoz, hogy a japán úriemberben fellobbanjon a vadászösztön, és elinduljon Marokkóba. Ahol is ottani kísérője olyan készségesen szolgálta, hogy a japán férfi neki ajándékozta vadászfegyverét. A megajándékozott marokkói kísérőnek viszont nem kellett a fegyver, ezért áruba bocsátotta. így került egy kecskepásztor tulajdonába, aki azért vásárolta meg, hogy két kamasz fia a kecskéket őrizve elriassza a sakálokat. A bábeli zűrzavar folyama a kecskepásztor családjában szomorú Káin és Ábel-történettel egészül ki: a két kamasz fiú teljes ellentéte egymásnak. A kisebbik a szüaj, aki

A Bábel kockái

már felnőttként gondolkozik, önkezével kergeti a kéjeket, a másik az érzékenyebb, aki féli a bűnt, és tart apja hirtelen kezétől. A kicsi törtető harcos módjára próbálgatja a fegyver ballisztikai tulajdonságait, lövöldöz a semmibe, hogy kipróbálja, meddig hord el a puska, amikor újra érvényesül a pillangóeffektus. A hegyvonulat lábánál kanyargó országúton turistabusz közeledik, utasai közt egy marakodó amerikai párral, Susannal és Richarddal, akik azért utaztak az afrikai kontinensre, hogy távol az indusztriális lélek- és érzelemölő gyüoktól ősprimitív módon élő népek között, a fekete földrészen megpróbálják újrafoltozni elszabott házaséletüket. A filmdrama- turgia és Edward N. Lorenz amerikai meteorológus káosz-, illetve pillangóelmélete már csak ilyen: a marokkói kisfiú puskájából kilőtt és a hegyek közt „szállongó” golyó épp Susan vállában találja meg a maga célkeresztjét. Marokkóban erre a „gyilkos támadásra” elszabadul a pokol. És elszabadul a pokol Mexikóban és Japánban is. Az előző helyszínen egy illegális határátkeléssel sodródunk fenyegető zenei futamok kíséretében a feszült és kiélezett drámai helyzet felé, a másikon egy női nemi szerv natúr kitárulkozásától (üyen durván, ahogy ez itt írva vagyon) dőlnek a tabuk gyilkos ütemben.

A film a beszélt és nem beszélt nyelvek (a japán női főszereplő süketnéma, és jelbeszéddel kommunikál) és kultúrák zűrzavaráról, az egymás nem ismeréséről, nem elfogadásáról, mentalitásának meg nem értéséről szól. A közeledés elutasításának első lúdbőröztető jelenete, amikor az amerikai turistabusz megáll egy marokkói pihenőhelyen, hogy az utasok felfrissüljenek, s itt az Afrikába utazó idegen tipikus gesztusával Susan undorral löttyinti ki a homokba a jégkockákat, mondván: ki tudja, milyen vízből fagyasztották. Hasonló bábeli elutasító, közhelyekbe menő gesztusokra épül a film valósága - ami a mi valóságunk is. Fel kell ismernünk. Elsősorban azt - a

fűmben az amerikaiak számlájára írt - gesztust, hogy a bolhából elefántot csinálunk. A marokkói kisfiú tudatlan játékának sajnálatos következményét, vagyis a Susant ért támadást politikai síkra terelik, és az esetet terrortámadásként kezelve kürtöli szét a média, félrevezetve a vüágot.

Tökéletes átkötésekkel mesteri módon szerkesztett, helyenként sötéten dokumentarista környezetábrázoló és hangvételű film a Bábel. Az amatőr színészek - magasan ki kell emelni a két marokkói gyereket - oly hitelesek, hogy el is feledkezünk arról: megírt szerepet játszanak. S mintha az ő elemi erejükhöz mérnék magukat a sztárszíné- szek is: hihető, élő figurák. Kemény, megrázó két és fél óra ez a film. A marokkói pásztorcsalád története - amelyről azt hihetnénk, bibliai időkben játszódik - lélekbemaró életkép. És nem csak ez a szál, ám ez a legerősebben. Ezek miatt az el- borzasztó rideg szálak miatt nem igaz az, hogy két és fél óra a Bábel: napokig tépi még az embert.

Tízéves az OS - a jubileumra a folyóirat írásaiból összeállított antológiát jelentetett meg a Kalligram

A szlovák kérdés ma - szemszögek, válaszok

MISLAY EDIT

Pozsony. Megalapításának 10. évfordulóját ünnepli ebben az évben az OS című, szlovák nyelvű társadalomkritikai folyókat, amely a Kalligram Kiadó gondozásában jelenik meg. A jubileum alkalmából hétfőn az Open Society Foundation székházában mutatták be a Slovenská otázka dnes (A szlovák kérdés ma) című antológiát, amely a folyóiratban az elmúlt tíz év alatt megjelent írásokból ad közre válogatást. Amint azt Miroslav Marcelli filozófus, műfordító, a Komenský Egyetem professzora ismertetőjében elmondta, az elmúlt tíz év során sokan megszólaltak a folyóirat hasábjain: történészek, politológusok, filozófusok, írók, etnológusok, publicisták, irodalomkritikusok, akik Szlovákia múltját és jelenét igyekeztek közelebb hozni az olvasókhoz. Szavai szerint az írások meglepően nagy száma is jelzi, milyen összetett kérdéskörről van szó,

amelyet különböző szempontok alapján lehet megközelíteni. Elmúlt ugyanis az az időszak, jelentette ki, amikor egy-egy író „a nemzet lelkiismereteként” kisajátította magának az előjogot, hogy ő mondja meg, „kik is vagyunk és merre tartunk”. Ám éppen a különböző tudományágak képviselőinek nemegyszer eltérő véleménye és meglátásai nyomán merülhet fel a kérdés, fogalmazott Marcelli, hogy létrejöhet-e, létezhet-e egységes Szlovákia-kép, ami a múltat és a jelent illeti. „Paradoxonként hangzik, de az egységesség iránti igény éppen e megközelítés nyomán még hangsúlyosabban merül fel” - jegyezte meg. Ezt a fajta egységes megközelítést véleménye szerint Ľubomír Lipták történész fogalmazta meg a legpontosabban a kötetet nyitó, Milyen történelemre van szükségünk? című írásában., A- mai terminológiában inkább a szellemi és politikai tőkénk restitúció- járól van szó (...) Bátorság szükségeltetik hozzá, de a teljes szlovák történelem elsajátítása nélkül a szlovák politikai tudat soha nem fog megszabadulni a szorongástól, a védekező és gyanakvó magatartás túlerejétől.”

Miroslav Marcelli kiemelte a történész hozzáállását, „mivel éppen a kérdés üyen módon történő felvetése nyújt lehetőséget számunkra, hogy a múlttal együtt a jelen is sajátunkká váljon, hogy valóban jelen legyünk a saját időnkben és a saját helyünkön, hogy ne csupán résztvevői, hanem cselekvő részesei is legyünk a saját történelmünknek.”

Rudolf Chmel, az OS főszerkesztője a kezdeteket idézte fel, amikor Soros Györggyel arról beszéltek, hogy egy olyan liberális társadalmi folyóiratot szeretnének indítani, amely más relációkba helyezné a Szlovákia múltjáról-jelenéről folyó társadalmi diskurzust. Az Open Society Foundationt illeti a köszönet, mondta Chmel, hogy anyagi támogatást nyújtott a folyóiratnak. Mára

sajnos, jegyezte meg, ki kellett jó- zanodniuk abból az eufórikus állapotból, amikor még azt gondolták, hogy a szó ereje meg tudja változtatni a történéseket. Az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán üyen jeüe- gű folyóirattal meg lehet-e szólítani a szélesebb szlovák liberális olvasóközönséget, közölte Chmel, hozzátéve: „de mi, akik a folyóirattal élünk, továbbra is azt az ülúziót éltetjük magunkban, hogy igen”.

Ami a változásokat illeti: kisebb, könyv alakú formátumra váltott az

OS. Szigeti László, a Kaüigram Kiadója ezt - félig tréfásan a főszerkesztőre „kenve” a dolgot - azzal magyarázta, hogy Rudolf Chmel rengeteget utazik, és számára a vonaton ülve praktikusabb egy kisebb méretű folyóiratot forgatni. A folyóirat tartalmi szempontból azonban nem készül váltásra: továbbra is őrizni kívánja a színvonalát, tartalmas, igényes írásokat kínálva, és tágítani szeremé a közép-európai dimenzióit is.

RÖVIDEN

A húsvéti néphagyományokról

Somoija. Húsvét a szlovák és a magyar néphagyományban a címe annak a beszélgetésnek, amely ma 18 órától lesz a Fórum Kisebbségkutató Intézet előadótermében. A keresztények legnagyobb ünnepéről és a tavasz megérkezéséhez kapcsolódó népszokáskincs összefüggéseiről két szakember, dr. Marta Botíková egyetemi docens, a pozsonyi Komenský Egyetem Etnológiai és Kulturális Antropológiai Tanszékének vezetője, valamint dr. Liszka József, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának igazgatója beszélget, (ú)

A Nemzeti új épületében a Balett

Pozsony. A Főigazgatóság után immár a Szlovák Nemzeti Színház Balett-társulata is átköltözött a teátrum új épületébe. A társulat ebben a szezonban még két bemutatót tervez, mindkét darabot már az új épületben állítják színpadra. Április végén tartják a Warhol című balett premierjét, június végén pedig a Popolvár című mesebalettét. Néhány, a jelenlegi repertoáron szereplő előadás azonban még a régi épületben lesz látható, (ú)

Tim Burton életműdíjat kap

Róma. Tim Burton kaliforniai rendező, aki idén lesz 49 éves, életműdíjban részesül a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, amely augusztus 29-én kezdődik. Tim Burton legismertebb filmjei közé tartozik a Batman (1989), a Batman visszatér (1992), az OUókezű Edward (1990), A majmok bolygója (2001) és a Charlie és a csokigyár (2005). (MTI)

A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak

Hétvégi programok

MUSORAJ AN LO

Szombaton délben hírekkel és sportösszefoglalóval indul adásunk. 12.15-kor Miklósi Péter társalgóműsora, a Délidő témája a közelgő színházi vüágnap kapcsán a hazai magyar színjátszás. Stúdiónk vendégei Tóth Tibor komáromi és Kolár Péter kassai színidirektorok lesznek. 13 órától zenés, publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre jelentkezik. 15 órától zenei összeállítást haüanak. 15.30-tól a Tudomány vüágában egy jeles komáromi származású orvosról, Arányi Lajosról hallhatnak, aki a magyarországi kórbonctan megalapozója és úttörője volt, majd az iszlám krea- cionizmusról beszélgetünk Kovács Attila iszlámtörténésszel. A16 órai hírek után Köszöntő, 17.40-kor hírösszefoglaló. Ezt követően a Térerőt közvetítjük, ezúttal a marosvásárhelyi szerkesztőség gondozásában. Szombati közvetítésünket a Slágerhtülám záija.

Vasárnap délben a hírek és műsorismertetés után a Nótacsokrot hallhatják. 13 órától a Randevúban folytatódik Rigócsőr királyfi története, megkérdezzük a mindent tudó randevús gyerekeket, melyik földrészen található Guinea, vendégünk a Pecek Lakatos trió és a naszvadi Historiablues együttes. 15 órától a Kaleidoszkópban először

egy összeáüítást hallhatnak, amelyet a Túl a láthatáron című CD du- naszerdahelyi bemutatóján készítettünk. Megszólal a zeneszerző, Buják Andor, a versek nagy részének alkotója, Z. Németh István költő, a dalok előadója, Kiss Bernadett és még néhányan a bemutató résztvevői közül. Ezt követően megismerkedhetnek Kovács Péter régészszel, aki a Pannóniában talált görög nyelvű feliratokkal foglalkozik, valamint Bacsa Beáta történelemtanárral, aki doktori munkáján dolgozik. Mestere volt egykor című rovatunkban a palásti faluházba látogatunk. Kiss Gyula segítségével megismerkedhetünk a parasztházak beosztásával, majd Nagy Ilon néni mutatja be, hogyan is dolgoztak hajdanában a házüag készült szövőszékeken. 16 órakor hírek, majd Köszöntő, 17.45-kor hírösszefoglaló. 18 órától irodalmi műsorunkban, a Tékában megszólal Vári Erzsébet műfordító, Duba Gyula Az élet lehajtó ága című könyvéről beszél, Bettes Istvánt pedig irodalmi terveiről haüjuk. Ezt követően Beethoven Fidelio című operáját ismerteti a zenei szerkesztő. 19 órától a Vüágosság katolikus kiadásában Kiss Róbert dunaszerdahelyi esperes-plébános homüiáját hallhatják. 19.40-tól a Vatikáni rádió magyar híradóját közvetítjük. Adásunkat 20 órakor zátjuk. (culka)

Hommage a Kassák - 120 címmel hazai magyar képzőművészek alkotásaiból látható kiállítás Pozsonyban, a Csemadok OV székhelyének nagytermében. A tárlat április 30-áig hétfőtől péntekig 10 és 18 óra, szombatonként 8 és 12 óra között látogatható. (Somogyi Tibor felvétele)