Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-23 / 69. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 23. Kultúra 9 Inárritu filmje a kultúrák zűrzavaráról, az egymás mentalitásának meg nem értéséről szól A puskagolyó és a pillangóhatás (Képarchívum) A mexikói Alejandro González Inárritu legújabb munkájával kapcsolatban azt írta egyik kritikusa, hogy a Bábellel világfilm született. Ez a legtalálóbb (műfaji) minősítés Inárritu Bábeljére: valóban világ- film. Olyan mozgókép, amely a föld egymástól tá­voli négy pontján, négy or­szágban játszódik, és sze­replői a saját nyelvükön beszélnek. TALLÓSl BÉLA De nemcsak ettől világfilm a Bá­bel, hanem attól, hogy Inárritu a pillangóeffektusra mutat fel na­gyon illusztris és végtelenül izgal­mas példát. Vagyis arra, hogy min­den mindennel összefügg, a dol­gok, a történések, a létmozzanatok egymást generálják. Inárritu moz­galmas és monumentális tablója a legégetőbb jelenlegi problémának, a terrorizmus veszélyének fókusz­ba állításával figyelmeztet arra, hogy nem bújhatunk ki a vüág ba­jából, mert minden hatással van- lehet ránk, ami bárhol történik- megesik. E pillangóhatásra alakul­hatott hatalmas kerek egésszé Inárritunak a jelenkori bábeli zűr­zavarból epizódokat megmutató világfilmje is, mert egy gazdag úri­ember egyszer úgy döntött, hogy egzotikus vadászaton vesz részt Marokkó földjén. A filmben ugyan ez az ok, vagyis ez a vadászat az a momentum, ami mindent elindít, de a pülangóeffektus logikáját, s egyben Inárritu fümjének logikáját követve már a vadászat is okozat, ugyanis valahol valaminek történnie kellett ahhoz, hogy a ja­pán úriemberben fellobbanjon a vadászösztön, és elinduljon Ma­rokkóba. Ahol is ottani kísérője olyan készségesen szolgálta, hogy a japán férfi neki ajándékozta va­dászfegyverét. A megajándékozott marokkói kísérőnek viszont nem kellett a fegyver, ezért áruba bo­csátotta. így került egy kecskepász­tor tulajdonába, aki azért vásárol­ta meg, hogy két kamasz fia a kecs­kéket őrizve elriassza a sakálokat. A bábeli zűrzavar folyama a kecs­kepásztor családjában szomorú Káin és Ábel-történettel egészül ki: a két kamasz fiú teljes ellentéte egymásnak. A kisebbik a szüaj, aki A Bábel kockái már felnőttként gondolkozik, ön­kezével kergeti a kéjeket, a másik az érzékenyebb, aki féli a bűnt, és tart apja hirtelen kezétől. A kicsi törtető harcos módjára próbálgatja a fegyver ballisztikai tulajdonsága­it, lövöldöz a semmibe, hogy ki­próbálja, meddig hord el a puska, amikor újra érvényesül a pillangó­effektus. A hegyvonulat lábánál kanyargó országúton turistabusz közeledik, utasai közt egy marako­dó amerikai párral, Susannal és Richarddal, akik azért utaztak az afrikai kontinensre, hogy távol az indusztriális lélek- és érzelemölő gyüoktól ősprimitív módon élő né­pek között, a fekete földrészen megpróbálják újrafoltozni elsza­bott házaséletüket. A filmdrama- turgia és Edward N. Lorenz ameri­kai meteorológus káosz-, illetve pillangóelmélete már csak ilyen: a marokkói kisfiú puskájából kilőtt és a hegyek közt „szállongó” golyó épp Susan vállában találja meg a maga célkeresztjét. Marokkóban erre a „gyilkos támadásra” elsza­badul a pokol. És elszabadul a po­kol Mexikóban és Japánban is. Az előző helyszínen egy illegális ha­tárátkeléssel sodródunk fenyegető zenei futamok kíséretében a fe­szült és kiélezett drámai helyzet fe­lé, a másikon egy női nemi szerv natúr kitárulkozásától (üyen dur­ván, ahogy ez itt írva vagyon) dől­nek a tabuk gyilkos ütemben. A film a beszélt és nem beszélt nyelvek (a japán női főszereplő sü­ketnéma, és jelbeszéddel kommu­nikál) és kultúrák zűrzavaráról, az egymás nem ismeréséről, nem el­fogadásáról, mentalitásának meg nem értéséről szól. A közeledés el­utasításának első lúdbőröztető je­lenete, amikor az amerikai turista­busz megáll egy marokkói pihenő­helyen, hogy az utasok felfrissülje­nek, s itt az Afrikába utazó idegen tipikus gesztusával Susan undor­ral löttyinti ki a homokba a jég­kockákat, mondván: ki tudja, mi­lyen vízből fagyasztották. Hasonló bábeli elutasító, közhelyekbe me­nő gesztusokra épül a film valósá­ga - ami a mi valóságunk is. Fel kell ismernünk. Elsősorban azt - a fűmben az amerikaiak számlájára írt - gesztust, hogy a bolhából ele­fántot csinálunk. A marokkói kis­fiú tudatlan játékának sajnálatos következményét, vagyis a Susant ért támadást politikai síkra terelik, és az esetet terrortámadásként ke­zelve kürtöli szét a média, félreve­zetve a vüágot. Tökéletes átkötésekkel mesteri módon szerkesztett, helyenként sö­téten dokumentarista környezetáb­rázoló és hangvételű film a Bábel. Az amatőr színészek - magasan ki kell emelni a két marokkói gyere­ket - oly hitelesek, hogy el is feled­kezünk arról: megírt szerepet ját­szanak. S mintha az ő elemi erejük­höz mérnék magukat a sztárszíné- szek is: hihető, élő figurák. Kemény, megrázó két és fél óra ez a film. A marokkói pásztorcsalád története - amelyről azt hihetnénk, bibliai időkben játszódik - lélekbemaró életkép. És nem csak ez a szál, ám ez a legerősebben. Ezek miatt az el- borzasztó rideg szálak miatt nem igaz az, hogy két és fél óra a Bábel: napokig tépi még az embert. Tízéves az OS - a jubileumra a folyóirat írásaiból összeállított antológiát jelentetett meg a Kalligram A szlovák kérdés ma - szemszögek, válaszok MISLAY EDIT Pozsony. Megalapításának 10. évfordulóját ünnepli ebben az év­ben az OS című, szlovák nyelvű tár­sadalomkritikai folyókat, amely a Kalligram Kiadó gondozásában je­lenik meg. A jubileum alkalmából hétfőn az Open Society Foundation székházában mutatták be a Slo­venská otázka dnes (A szlovák kér­dés ma) című antológiát, amely a folyóiratban az elmúlt tíz év alatt megjelent írásokból ad közre válo­gatást. Amint azt Miroslav Marcelli filozófus, műfordító, a Komenský Egyetem professzora ismertetőjé­ben elmondta, az elmúlt tíz év so­rán sokan megszólaltak a folyóirat hasábjain: történészek, politológu­sok, filozófusok, írók, etnológusok, publicisták, irodalomkritikusok, akik Szlovákia múltját és jelenét igyekeztek közelebb hozni az olva­sókhoz. Szavai szerint az írások meglepően nagy száma is jelzi, mi­lyen összetett kérdéskörről van szó, amelyet különböző szempontok alapján lehet megközelíteni. El­múlt ugyanis az az időszak, jelen­tette ki, amikor egy-egy író „a nem­zet lelkiismereteként” kisajátította magának az előjogot, hogy ő mondja meg, „kik is vagyunk és merre tartunk”. Ám éppen a külön­böző tudományágak képviselőinek nemegyszer eltérő véleménye és meglátásai nyomán merülhet fel a kérdés, fogalmazott Marcelli, hogy létrejöhet-e, létezhet-e egységes Szlovákia-kép, ami a múltat és a je­lent illeti. „Paradoxonként hangzik, de az egységesség iránti igény ép­pen e megközelítés nyomán még hangsúlyosabban merül fel” - je­gyezte meg. Ezt a fajta egységes megközelítést véleménye szerint Ľubomír Lipták történész fogal­mazta meg a legpontosabban a kö­tetet nyitó, Milyen történelemre van szükségünk? című írásában., A- mai terminológiában inkább a szel­lemi és politikai tőkénk restitúció- járól van szó (...) Bátorság szüksé­geltetik hozzá, de a teljes szlovák történelem elsajátítása nélkül a szlovák politikai tudat soha nem fog megszabadulni a szorongástól, a védekező és gyanakvó magatar­tás túlerejétől.” Miroslav Marcelli kiemelte a tör­ténész hozzáállását, „mivel éppen a kérdés üyen módon történő felveté­se nyújt lehetőséget számunkra, hogy a múlttal együtt a jelen is sajá­tunkká váljon, hogy valóban jelen legyünk a saját időnkben és a saját helyünkön, hogy ne csupán résztve­vői, hanem cselekvő részesei is le­gyünk a saját történelmünknek.” Rudolf Chmel, az OS főszerkesz­tője a kezdeteket idézte fel, amikor Soros Györggyel arról beszéltek, hogy egy olyan liberális társadalmi folyóiratot szeretnének indítani, amely más relációkba helyezné a Szlovákia múltjáról-jelenéről folyó társadalmi diskurzust. Az Open So­ciety Foundationt illeti a köszönet, mondta Chmel, hogy anyagi támo­gatást nyújtott a folyóiratnak. Mára sajnos, jegyezte meg, ki kellett jó- zanodniuk abból az eufórikus álla­potból, amikor még azt gondolták, hogy a szó ereje meg tudja változ­tatni a történéseket. Az is kérdéses­sé vált, hogy egyáltalán üyen jeüe- gű folyóirattal meg lehet-e szólíta­ni a szélesebb szlovák liberális ol­vasóközönséget, közölte Chmel, hozzátéve: „de mi, akik a folyóirat­tal élünk, továbbra is azt az ülúziót éltetjük magunkban, hogy igen”. Ami a változásokat illeti: kisebb, könyv alakú formátumra váltott az OS. Szigeti László, a Kaüigram Ki­adója ezt - félig tréfásan a főszer­kesztőre „kenve” a dolgot - azzal magyarázta, hogy Rudolf Chmel rengeteget utazik, és számára a vo­naton ülve praktikusabb egy kisebb méretű folyóiratot forgatni. A fo­lyóirat tartalmi szempontból azon­ban nem készül váltásra: továbbra is őrizni kívánja a színvonalát, tar­talmas, igényes írásokat kínálva, és tágítani szeremé a közép-európai dimenzióit is. RÖVIDEN A húsvéti néphagyományokról Somoija. Húsvét a szlovák és a magyar néphagyományban a cí­me annak a beszélgetésnek, amely ma 18 órától lesz a Fórum Ki­sebbségkutató Intézet előadótermében. A keresztények legna­gyobb ünnepéről és a tavasz megérkezéséhez kapcsolódó népszo­káskincs összefüggéseiről két szakember, dr. Marta Botíková egye­temi docens, a pozsonyi Komenský Egyetem Etnológiai és Kulturá­lis Antropológiai Tanszékének vezetője, valamint dr. Liszka József, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjá­nak igazgatója beszélget, (ú) A Nemzeti új épületében a Balett Pozsony. A Főigazgatóság után immár a Szlovák Nemzeti Szín­ház Balett-társulata is átköltözött a teátrum új épületébe. A társu­lat ebben a szezonban még két bemutatót tervez, mindkét darabot már az új épületben állítják színpadra. Április végén tartják a Warhol című balett premierjét, június végén pedig a Popolvár cí­mű mesebalettét. Néhány, a jelenlegi repertoáron szereplő elő­adás azonban még a régi épületben lesz látható, (ú) Tim Burton életműdíjat kap Róma. Tim Burton kaliforniai rendező, aki idén lesz 49 éves, élet­műdíjban részesül a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, amely au­gusztus 29-én kezdődik. Tim Burton legismertebb filmjei közé tarto­zik a Batman (1989), a Batman visszatér (1992), az OUókezű Edward (1990), A majmok bolygója (2001) és a Charlie és a csokigyár (2005). (MTI) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MUSORAJ AN LO Szombaton délben hírekkel és sportösszefoglalóval indul adá­sunk. 12.15-kor Miklósi Péter tár­salgóműsora, a Délidő témája a kö­zelgő színházi vüágnap kapcsán a hazai magyar színjátszás. Stúdiónk vendégei Tóth Tibor komáromi és Kolár Péter kassai színidirektorok lesznek. 13 órától zenés, publicisz­tikai magazinunk, a Hétről hétre je­lentkezik. 15 órától zenei összeállí­tást haüanak. 15.30-tól a Tudo­mány vüágában egy jeles komáro­mi származású orvosról, Arányi La­josról hallhatnak, aki a magyaror­szági kórbonctan megalapozója és úttörője volt, majd az iszlám krea- cionizmusról beszélgetünk Kovács Attila iszlámtörténésszel. A16 órai hírek után Köszöntő, 17.40-kor hír­összefoglaló. Ezt követően a Tér­erőt közvetítjük, ezúttal a marosvá­sárhelyi szerkesztőség gondozásá­ban. Szombati közvetítésünket a Slágerhtülám záija. Vasárnap délben a hírek és mű­sorismertetés után a Nótacsokrot hallhatják. 13 órától a Randevúban folytatódik Rigócsőr királyfi törté­nete, megkérdezzük a mindent tu­dó randevús gyerekeket, melyik földrészen található Guinea, ven­dégünk a Pecek Lakatos trió és a naszvadi Historiablues együttes. 15 órától a Kaleidoszkópban először egy összeáüítást hallhatnak, ame­lyet a Túl a láthatáron című CD du- naszerdahelyi bemutatóján készí­tettünk. Megszólal a zeneszerző, Buják Andor, a versek nagy részé­nek alkotója, Z. Németh István köl­tő, a dalok előadója, Kiss Bernadett és még néhányan a bemutató részt­vevői közül. Ezt követően megis­merkedhetnek Kovács Péter régész­szel, aki a Pannóniában talált görög nyelvű feliratokkal foglalkozik, va­lamint Bacsa Beáta történelemta­nárral, aki doktori munkáján dol­gozik. Mestere volt egykor című ro­vatunkban a palásti faluházba láto­gatunk. Kiss Gyula segítségével megismerkedhetünk a paraszthá­zak beosztásával, majd Nagy Ilon néni mutatja be, hogyan is dolgoz­tak hajdanában a házüag készült szövőszékeken. 16 órakor hírek, majd Köszöntő, 17.45-kor hírössze­foglaló. 18 órától irodalmi műso­runkban, a Tékában megszólal Vári Erzsébet műfordító, Duba Gyula Az élet lehajtó ága című könyvéről be­szél, Bettes Istvánt pedig irodalmi terveiről haüjuk. Ezt követően Bee­thoven Fidelio című operáját is­merteti a zenei szerkesztő. 19 órá­tól a Vüágosság katolikus kiadásá­ban Kiss Róbert dunaszerdahelyi esperes-plébános homüiáját hall­hatják. 19.40-tól a Vatikáni rádió magyar híradóját közvetítjük. Adá­sunkat 20 órakor zátjuk. (culka) Hommage a Kassák - 120 címmel hazai magyar képzőművészek alko­tásaiból látható kiállítás Pozsonyban, a Csemadok OV székhelyének nagytermében. A tárlat április 30-áig hétfőtől péntekig 10 és 18 óra, szombatonként 8 és 12 óra között látogatható. (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents