Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-02 / 51. szám, péntek

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 2. www.ujszo.com Bin Laden a tálibokkal London. Oszama bin Laden él és kapcsolatot tart az afga­nisztáni tálib felkelők vezérei­vel - közölte egy brit televízió­ban egy tálib parancsnok. Da- dullah molia elmondta: azóta, hogy az amerikai vezetésű haderő 2001-ben Afganisz­tánban megdöntötte a tálibok rendszerét, nem találkozott bin Ladennel. Az al-Kaida ve­zére az afgán határ közelében, Pakisztán északnyugati térsé­gében bujkálhat, s ritkán fo­gad környezetén kívüli embe­reket. Dadullah a tálibok ke­let- és délkelet-afganisztáni műveleteit irányítja, s a táli­bok vezérének, Omar mollá- nak a bizalmasa. (MTI) Összecsapások Iránban Teherán. Tizenhét fegyve­res lázadó és négy katona vesztette életét összecsapások­ban Irán Nyugat-Azerbajdzsán tartományában, az iraki és a török határ közelében. Dzsalü Babazadeh, az iráni Forradal­mi Gárda ezredese azt mond­ta, a lázadók szabotázsakcióra készültek. Az összecsapások a múlt péntek óta tartanak. For­radalmi Gárda főparancsno­ka, Jahja Rahim Szavait egy nappal korábban azt mondta, péntek óta a Pezsak felkelő­mozgalom több mint harminc tagja halt meg a harcokban, az iráni hadsereg 14 embert vesztett, amikor lezuhant egy helikoptere. (MTI) McCain is harcba száll Washington. Harcba száll a republikánus elnökjelöltsé­gért John McCain 71 éves ari­zonai szenátor, aki már 2000- ben is egyike volt a Fehér Ház­ra pályázóknak. McCain, aki 1973-ban egyfajta nemzeti hős lett, miután hat év után ki­szabadult vietnami fogságá­ból, a CBS tv-csatornán közöl­te szándékát, azzal, hogy ápri­lisig vár a hivatalos bejelen­téssel. (MTI) McCain 2000-ben az elővá­lasztásokon Bushtól szenve­dettvereséget (Reuters) Reform a táborokban Peking. A kínai vezetők fontolgatják az átnevelő mun­katáborok intézményének megreformálását. A China Daüy úgy tudja, a parlament már az idén napirendre tűzi a kérdést. A reform egyik fontos eleme lesz a tervek szerint, hogy a munkatáborban letöl­tendő idő nem haladhatja meg a 18 hónapot. A másik fontos reformelem az lehet, hogy kiveszik a rendőrség ke­zéből a munkatáborba való „beutalás” jogát. (MTI) Életbe lépett a nyelvi charta Csehországban - nem lesz lényeges változás Tíz százalékos a küszöb Prága. Minden olyan cseh városban és faluban, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a lakos­ság több mint tíz százalékát alkotják, ezentúl szóban és írásban szabadon használ­hatják anyanyelvűket hiva­tali és bírósági ügyekben. KOKES JÁNOS Ezt a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája teszi le­hetővé, amely tegnap lépett életbe Csehországban. Ugyancsak két- nyelvűek lehetnek ezentúl a ki­sebbségek által is lakott települése­ken a helység-, utca- és üzletnevek, illetve a hivatalok és más intézmé­nyek megnevezései. „A gyakorlat­ban ez alapvetően a lengyel nyelv használatára vonatkozik a Morva- szüéziai megyében, ahol több tu­cat településen haladja meg a len­gyelek aránya a tíz százalékot” - mondta Müan Pospísü, a kormány mellett tanácsadói szerepkörben működő nemzeti kisebbségi tanács titkára. Hasonló lehetőségük van a szlo­vákoknak is, akik Csehország egész területén élnek, s arányuk több településen is meghaladja a tíz százalékot. Eddig azonban nem tudnak olyan településről, ahol a szlovákok kétnyelvűséget kezde­ményeztek volna. A többi nemzeti kisebbség - beleértve a 15 ezer ma­gyart is - sehol sem éri el a tíz szá­zalékot. Pospísü szerint a nyelvi charta életbe lépése a mai helyze­ten, gyakorlaton lényegesen nem változtat. „Csehország ugyanis csak azt követően ratifikálta a chartát, hogy a parlament elfogad­ta az új oktatási törvényt, valamint a közigazgatási törvényt. Mindkét jogszabály számol a kisebbségi nyelvhasználattal.” A kétnyelvű cseh-lengyel meg­nevezések elsősorban a Karvinsko és Frydecko-Místecko régiókban re­álisak. Az idén erre a célra ötmillió koronát különítettek el a költségve­tésből. Ezt a pénzt azok a Morva- szüéziai megyében fekvő települé­sek használhatják fel, amelyek a kétnyelvű megnevezések, a hivata­los iratok kétnyelvűsége vagy tol­mácsolása, fordítása mellett dönte­nek. A kisebbségi anyanyelvhaszná­lat a jogszabály szerint az oktatás­ügyben az óvodától egészen az egyetemig lenne lehetséges. A mintegy 60 ezres lengyel kisebbség­nek vannak anyanyelvű óvodái, ál­talános- és középiskolái, de felsőok­tatási intézményre eddig nem volt igény. A bíróságokon a tárgyalás a kisebbségek nýelvén is folyhat, s minden dokumentum a kisebbsé­gek nyelvén is elfogadható. 30 millió kisebbségi lapokra Prága. A nagyobb lélekszámú kisebbségeknek joguk van anya­nyelvű újságra, rádió- és televíziós adásra, kultúrájuk állami támo­gatására. A kormány évi 30 millió koronával támogatja a kisebbsé­gi lapokat, köztük az évi öt alkalommal megjelenő Prágai Tükör fo­lyóiratot is. A kisebbségek azonban elégedetlenek, mert ez az ösz- szeg már évek óta változatlan, s reálértéke gyakorlatilag a felére csökkent, (-kés) Katonai szakértői elemzés - Irakban is megismétlődhet az, ami Vietnamban Amerikának csak hat hónapja van David Petraeus tábornok teljes harci díszben (Reuters-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Hat hónapjuk ma­radt az amerikai csapatoknak a győzelemre Irakban, ha ezt nem érik el, akkor esetleg a vietnamihoz hasonló gyors, rendezeüen kivonu­lást kell végrehajtaniuk. így véleke­dik a szövetséges erők parancsno­ka, David Petraeus tábornok mö­gött működő katonai agytröszt. A Bush elnök által január 10-én meghirdetett új biztonsági terv ke­retében nagyjából fél év áll rendel­kezésre ahhoz, hogy a 21 500 fős csapatnöveléssel javítsanak a köz- biztonságon Bagdadban és al- Anbár tartományban. Ez szüksé­ges ahhoz, hogy az iraki kormány időt és teret nyerve egy nemzeti megbékélési folyamatban együtt­működésre bírja az egymással szembenálló síita, szunnita és kurd népcsoportokat - véli a „bag­dadi agytrösztként” ismert gárda, amely tapasztalt veterán főtisztek­ből áll, és a szövetséges haderő pa­rancsnoki tisztét három hete át­vett David Petraeus tábornokot látja el tanácsokkal. Ez az elit cso­port tisztában van azzal, hogy a csapatok versenyt futnak az idő­vel. Ha a szeptember első hétfőjé­re eső Labor Day amerikai ünne­pig nem érnek el számottevő hala­dást, az csak olaj lesz a washingto­ni tűzre, vagyis a csapatkivonásról folyó vitára - az elnök nem harcol­hat tovább a kongresszussal és fo­kozatos kivonás elrendelésére kényszerülhet. Az agytröszt szerint Petraeus tá­bornoknak és az iraki erőknek egy sor kihívást keü leküzdeniük, hogy megelőzzék ősszel a B-terv, a kivo­nás elrendelését. Ezek között a leg­fontosabbak: nincs elég katona a műveletek végrehajtásához, nem egységes a nemzetközi koalíció, a brit csapatkivonás a déli ország­részben az erőszak növekedését vonhatja maga után, az áldozatok növekedésével csökkenhet a kato­nák morálja, végül elenyészhet a washingtoni szándék a háború folytatására. A legfőbb gond: még a beígért 21 500 fős növeléssel sem lesz igazából elegendő katona a biztonsági műveletek végrehajtásá­hoz. Az ideális bagdadi katonai lét­szám 120 ezer fő volna - a legve­szélyeztetettebb körzetekben min­den 50 civil lakosra egy katona kel­lene. A emberhiány vidéken még égetőbb. Petraeus parancsnoknak már most fejfájást okoz az is, hogy bár előrelépés történt az olajkincs meg­osztásáról szóló új iraki törvényt ü- letően, a bagdadi kormány nem tesz meg mindent a nemzeti meg­békélés érdekében. A katonai ta­nácsadók leginkább attól tartanak, hogy a Washingtonból érkező poli­tikai támogatás éppen akkor fog el­porladni, amikor a csapatok esedeg áttörést érnek el a biztonság terén. Pontosan ez történt a vietnami há­ború utolsó évében. Meghalt Arthur M. Schlesinger jr. amerikai történész, a Kennedy-klán embere A liberalizmus professzora volt MTl-HÍR New York. Küencven éves korá­ban meghalt Arthur M. Schlesinger jr. neves amerikai történész, köz­író, John F. Kennedy elnök egykori tanácsadója. A kétszeres Pulitzer- díjas Schlesinger szívinfarktus kö­vetkeztében hunyt el. A Harvard egyetem liberális történelempro­fesszora, aki több tanulmányt szen­telt Franklin D. Roosevelt elnöksé­gének, szorosan kötődött a Ken- nedy-családhoz. Ő írta John F. Ken­nedy 1960-as kampánybeszédeit, majd az elnök tanácsadója lett. Há­rom évvel Kennedy meggyükolása után jelentette meg legnépsze­rűbb könyvét, az Ezer napot. 1968-ban ugyancsak ő volt Robert Kennedy kampányembere, 1978- ban róla is nagy sikerű könyvet írt. A Nixon-korszakot „császári el­nökségként” emlegette. Műveiben foglalkozott a vietnami háborúval, a 60-as évek tiltakozó mozgalmai­val, a hidegháború különböző sza­kaszaival. Megpróbálta meghatá­rozni a liberalizmus fő irányát a hidegháborús korszakban. Arthur M. Schlesinger (SITA/AP) Épül az egyik barikád a dán fővárosban (SITA/AP) Vidékről rendeltek fel rendőri erősítést Csatatér volt Koppenhága MTl-HÍR Koppenhága. Hetvenöt fiatalt vett őrizetbe tegnap délutánig a rendőrség Koppenhágában, miu­tán a rohamrendőrök összecsaptak egy ház küakoltatása ellen tiltako­zó több száz tüntetővel. A perem­helyzetű fiatalok által negyedszá­zada jogeüenesen használt négy- emeletes egykori színházépületet, a Noerrebro negyedben álló Ung- domhusetet egy keresztény kong­regáció vásárolta meg hat évvel ez­előtt, de a fiatalok nem költöztek ki. A rendőrség ezért már hetek óta Új bécsi ügynökség Alapjogok védelme Bécs. Központi ünnepség kereté­ben nyitották meg tegnap az oszt­rák fővárosban az Európai Alapjogi Ügynökséget. Ez váltja fel azt a megfigyelői központot (EUMC), amely eddig a rasszizmus és az ide­gengyűlölet európai megfigyelésé­nek a kérdéskörével foglalkozott. A megnyitón Jósé Manuel Barosso, az EB elnöke és helyettese, Franco Frattini, valamint Affed Gusen- bauer osztrák kancellár méltatták az ügynökség felállításának jelen­tőségét. Mint elhangzott, az újon­nan létrehozott intézménynek az EU alapjogi kultúrája fejlesztésé­nek központjává kell válnia, a tag­országokban ezen a téren már mű­ködő hálózatok összetartójaként, segítőjeként kell működnie. Az új ügynökség támogatást és szakmai segítséget nyújt az uniós intézmé­nyeknek, valamint az uniós jogsza­bályok végrehajtásával összefüg­gésben a tagországok érintett in­tézményeinek az alapvető jogokkal kapcsolatosan. Azt vizsgálja, az EU tag-, illetve tagjelölt országaiban tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat. (MTI) készült a kilakoltatásra, amely teg­nap reggel kezdődött egy elitegy­ség, helikopter és több vízágyú tá­mogatásával. A sajtó által bőven taglalt eseményre mindenünnen fiatalok csoportjai érkeztek, utcai harcot kezdtek a rendőrökkel, mi­közben egy helikopterről a dán ter- roreüenes alakulat tagjai ereszked­tek az épület tetejére. A roham­rendőrök a környező utcákat lezár­ták. Az őrizetbe vettek között kül­földiek is vannak. Délután vidékről rendőri csapaterősítések tartottak a fővárosba, további zavargásokra számítottak. Olmertet az ág is húzza Jeruzsálem. Újabb botrány tépázta meg tegnap Ehud Ói­mért izraeli kormányfő amúgy is gyorsan apadó népszerűség­ét. Korábbi kétes ügyei után most azzal vádolják, hogy még miniszter korában közeli mun­katársait köztisztviselői állá­sokba neveztette ki. Az újabb botrányt a Tízes Csatorna nevű izraeli magántévé robbantotta ki, amely szerdán bemutatott egy belső használatra szánt ira­tot. Ezt állítólag Óimért mun­katársai állítottak össze, ami­kor a politikus 2003 és 2006 között - még a jobboldali Likud színeiben - kereskedelmi és ipari miniszter volt. A doku­mentumban a Likud 115 olyan tagjának a neve szerepel, aki élvezte Óimért pártfogását. Avi Moszkovics, az izraeli posta egyik korábbi vezetője tegnap azt állította, hetente bekérették a miniszter hivatalába, s olyan személyek nevét tartalmazó listát dugtak az orra alá, akiket különböző postai tisztségekbe kellett volna kineveznie. (MTI) Hivatalosan is csecsen elnöknek jelölte Kadirovot Putyin időzített jutalma MTl-HÍR Moszkva. Hivatalosan is Csecsenföld elnökének jelölte Ramzan Kadirovot tegnap Vlagyi­mir Putyin orosz elnök. Ramzan Kadirov, aki jelenleg is ellátja az ideiglenes elnöki teendőket, a 2004 májusában meggyilkolt cse­csen elnök, Ahmad Kadirov fia. Putyin döntését még az orosz par­lamentnek is jóvá kell hagynia, de ehhez nem fér kétség. Kadirovot Putyin nem sokkal azután erősí­tette meg Csecsenföld élén, hogy Thomas Hammerberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa - miu­tán a héten meglátogatott egy börtönt Groznijban, és találkozott Kadirowal gudermeszi lakhelyén - úgy nyüatkozott: Csecsenföldön szisztematikusan kínozzák a fog­lyokat. Kadirov erre azt mondta, korábban, még miniszterelnök­ként nem volt feladata az emberi jogok védelme, de ígéretet tett ar­ra, hogy kivizsgáltatja a jogsérté­seket.

Next

/
Thumbnails
Contents