Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-21 / 67. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 21. www.ujszo.con Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint ha mind a két projektben részt vesznek, akkor Magyarország lehet Közép-Európa nagy gázelosztó központja Budapestet az unió elárulásával vádolják Budapest/Párizs/Bécs/Moszk- va. Bő terjedelemben foglal­koztak a mült héten tekin­télyes nyugat-európai la­pok Budapest energiapoli­tikájával. Egyes vélemé­nyek szerint Magyarország elárulta az uniót, más szak­értők realistának tartják, Moszkvában egyenesen di­csérik a Gyurcsány-kor- mány lépéseit. ÖSSZEFOGLALÓ Magyarország az orosz oldalra állt a tervezett uniós gázvezeték tá­mogatása helyett - írta március 14- én a Handelsblatt tekintélyes gaz­dasági-politikai német napilap. Megállapítása szerint „Gyurcsány Ferenc összefogása Oroszországgal keserű csapást jelent az EU energia- politikája számára”. Egy nappal ko­rábban az International Herald Tri­bune (IHT), a Párizsban megjelenő angol nyelvű lap beszámolt róla: az Oroszországtól való energiafüggő­ség enyhítésére tervezett Nabucco gázvezeték késedelme miatt Ma­gyarország reálisabbnak ítéli meg a Gazprommal való együttműködést a Kék Áramlat meghosszabbításá­ról. A cikk szerint amíg az EU a kö­zös energiabiztonság-politika létre­hozásán erőlködik, a szocialista ve­zetésű magyar kormány inkább az orosz energiaóriáshoz, a Gazprom- hoz csatlakozik, amely Törökor­szágból Bulgárián és Románián ke­resztül Magyarország felé kívánja meghosszabbítani gázvezetékét. A Kék Áramlat II ugyanis teljes mér­tékben az orosz energiafüggőség enyhítésére tervezett Nabucco ver­senytársa lesz. Csak egy régi álom? Az IHT idézi Gyurcsányt, aki sze­rint Budapest támogathatja az orosz terveket annak ellenére, hogy tagja a Nabucco-konzorcium- nak is, s a jelenleg több mint nyolc­van százalékban az orosz energiá­tól függő Magyarország továbbra is keresi az alternatív megoldásokat. De a magyar ellenzék is úgy véli, a Kék Áramlathoz való csatlakozás­sal Magyarország még inkább ki­szolgáltatottá válik Oroszországgal szemben. A Fidesz valamiféle tit­kos Gyurcsány-Putyin energiapak­tumot is feltételez. Erről az összefüggésről idézzük ismét a Handelsblattot: a Nabucco gázvezeték olyan kezdeményezés, amely azt célozza, hogy az EU a Kaszpi-tengeri régióból jusson energiaforrásokhoz, s ezáltal csök­kentse Oroszországtól való függő­ségét. Ha viszont Gyurcsány terve realitássá válik, Moszkva az Ukraj­nán és Fehéroroszországon keresz­tül húzódó vezetékek, továbbá a tervezett Balti-tengeri vezeték mel­lett újabb összeköttetéshez jut az európai piacok felé. Az EU állam- és kormányfői néhány napja a Na- buccót azon négy „elsődleges léte­sítmény” egyikeként minősítették, amelyek szükségesek egy európai hálózat kiépítéséhez - emlékeztet a Handelsblatt. Szinte minden lap utal rá: Gyur­csány nemrégiben a Nabuccót egy régi álomnak minősítette, azzal, hogy Magyarországnak nem ál­mokra, hanem tervekre van szük­sége. A Nabuccóval az a baj, hogy késik a megvalósítása, teljesen bi­zonytalan, mikor juthat azon ke­resztül Magyarország földgázhoz. A magyar kormányfő további érve: ha mind a két projektben részt vesznek, akkor Magyarország lehet Közép-Európa nagy gázelosztó központja. Nabucco és Kék Áramlat A vita jobb megértéséhez hason­lítsuk össze az uniós Nabucco-ter- vet az orosz Gazprom Kék Áramla­tával. Tavaly júniusban Bécsben az EB energiaügyi biztosa, Andris Pie- balgs, valamint Törökország, Bul­gária, Románia, Magyarország és Ausztria energiaügyi miniszterei szándéknyilatkozatot írtak alá a Na­bucco felgyorsításáról. A Nabucco Törökországot és Ausztriát kötné össze, Bulgárián, Románián és Ma­gyarországon áthaladva. Az érintett öt gázipari társaság bécsi székhelyű projekttársaságot is alapított a gáz­vezeték megvalósítására. Az aláírók szerint a tervezet kettős pozitív ha­tást gyakorolhat az ellátás biztonsá­gára: egyfelől új beszerzési forrást kapcsol be a gázellátásba, másfelől új tranzitútvonalat biztosít a szállí­tásoknak Oroszország és Ukrajna kikerülésével. A csővezeték 3300 km hosszú lenne, a költségeket 4,6-6 milliárd euróra becsülik. Az új beszerzési forrás alatt azt kell ér­teni, hogy a Nabucco azeri, iráni, iraki és talán közép-ázsiai gázt jut­tatna Európába az orosz helyett. A Kék Áramlat vezeték Oroszor­szágot köti össze Törökországgal. A Gazprom terve, a Kék Áramlat II a csővezeték balkáni meghosszabbí­tását jelentené, ugyancsak Bulgári­án és Románián keresztül Magyar- országra. Vagyis ugyanaz az útvo­nala, mint a Nabuccóé, de termé­szetesen orosz gázt szállítana. Átpolitizált gázágazat A kritikusokkal ellentétben Ale­xander Rahr, a Német Külpolitikai Társaság kutatója az MTI-nek nyi­latkozva helyeselte a magyar­orosz energiaipari együttműkö­dést, ami Oroszország „ideiglene: szövetségesévé” teszi a pragmati kus Magyarországot az EU-n belül „Ez a szövetség azért ideiglenes mert senki sem tudja, miképpei alakulnak a viszonyok néhány é' alatt az átpolitizált gázágazatban1 - mondta. Rahr úgy vélte, Magyar ország nincs egyedül: a pragmati kus vonalat fogja támogatni Né metország, Bulgária és Görögor szág is, és létrejön egy sajátos gáz szövetség, amely tartósnak bizo nyúlhat. Az „ideologizált politika’ tipikus példájának nevezte Vytau tas Landsbergis volt litván elnök nek azt a közelmúltban tett kijelen tését, amely szerint Magyarország nak választania kell „az olajo: orosz pénz és az európai eszmél között”. Rahr úgy látja, a magya cégek jól kereshetnek, Magyaror szág fontos tranzitországgá válha az orosz gáz exportjában, ami Eu rópa számára is előnyös. „Magyar ország nem árul el semmilyen nyu gáti érdeket azzal, hogy a magya Mól az orosz Gazprom oldalár részt vesz a Kék Áramlat II-ben.” É Rahr osztja Gyurcsány véleményét amely szerint a Nabucco-terv az ál mok birodalmába tartozik, senk sem akarja megépíteni, mert tú drága, túl bonyolult az útvonal, é: megvan az alternatívája a Kél Áramlat II képében. (MTI, -nák) Gyurcsány találkozik Putyinnal Budapest. Holnap Moszkvába utazik a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc Vlagyimir Putyin orosz elnökkel valószínűleg a gáz­szállítások ügyéről is tárgyal - írta tegnap a Világgazdaság. Hétfőn a parlamentben Németh Zsolt, a Fidesz képviselője azt áhította: ma­gyar-orosz egyezség született arról, hogy Magyarország szerepet vál­lal a dél-európai gázvezeték építésében, egyidejűleg pedig lemondta az EU által támogatott Nabucco projektben való részvételt. Ezt mind Göncz Kinga külügyminiszter, mind Kóka János gazdasági és közleke­dési miniszter cáfolta. Kóka egy nyilatkozatában azt mondta: Magyar- ország mindkét gázvezeték megépítésében érdekelt. (MTI) RÖVIDEN Magyarország Schengenhez Budapest. Magyarország 2008. január elsején csatla­kozhat a schengeni övezet­hez, a légiforgalomban a nyá­ri menetrend kezdetén vezet­hetik be a rendszert. Ezt Hor- váthné Fekszi Márta külügyi államtitkár az Országgyűlés külügyi és határon túli ma­gyarok bizottságának ülésén közölte. A csatlakozás után is vízummentesen utazhatnak a horvátok Magyarországra, a Szerbiából és Ukrajnából ér­kezőknek azonban ki kell azt váltaniuk. A vízum díja 35 euró lesz, ehhez jön még a kö­telező biztosítás, amely napi 1-2 euró lehet. (MTI) Megtilthatják a kendőviselést London. Megtilthatják a tanulóknak az egész arcot el­takaró muzulmán kendő vise­letét a brit iskolákban a leg­újabb kormányzati irányelvek alapján. A brit szaktárca sze­rint az egyes iskolák maguk dönthetik el, mely öltözékek viseletét tiltják meg diákjaik­nak az órákon. Azt javasolja a pedagógusoknak, igyekezze­nek tekintettel lenni a vallási előírásokra, ám kezeljék el­sődleges szempontként a diá­kok biztonságát. (MTI) Felszámolják a mecseteket Dusanbe. A hatóságok tu­catnyi mecseten ütöttek rajta a tádzsik fővárosban, attól tartva, hogy azok a vallási szélsőségesek eszközévé vál­nak. A városban lévő 148 be nem jegyzett mecsetből ti­zenhármat lerombolnak, to­vábbi huszonnyolcnak enge­délyezik a működést, a többit bezárják. (MTI) A Szaddám-rezsim elleni hadműveletek megindításának negyedik évfordulóján is folytatódtak a merényletek és összecsapások Bush szerint még mindig megnyerhető az iraki háború ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington. Tegnap; az iraki háború kezdetének 4. év­fordulóján is folytatódott Irakban a vérontás. Bagdadban két autóba rejtett pokolgép robbant, 5 sze­mély meghalt, 30 megsebesült. Közben az iraki rendőrség nagy­szabású akciót indított a szunnita ellenállás egyik fellegvárában, a nyugat-iraki Ramádiban. Tucatnyi személyt őrizetbe vettek, fegyve­reket és pokolgépek előállításához nélkülözhetetlen anyagokat fog­laltak le. A reggel kezdődött mű­veletben ötszáz rendőr vett részt az amerikai erők által körülzárt város nyugati és központi részén. A szunnita lázadók másik bástyá­jának számító Fallúdzsa város mellett is súlyos harcok robbantak ki tegnap reggel az iraki biztonsá­gi erők és a lázadók között. A bel­ügyminisztériumi tájékoztatás szerint 39 lázadót megöltek, és le­tartóztattak hét terroristát, akik között más arab országból érke­zettek is voltak. A brit hadsereg a fokozatos iraki kivonulás jegyében tegnap átadott az iraki hatóságoknak egy jelentős támaszpontot a dél-iraki Bász- rában. Az esemény ünnepélyes külsőségek között zajlott le, amelynek keretében levonták a brit zászlót, és felhúzták az irakit. George Bush amerikai elnök be­ismerte, hónapokra lesz szükség, amíg az új stratégia működőképes Kivégezték Taha Jaszín Ramadánt Bagdad/Kairó. Kivégezték teg­nap hajnalban Taha Jaszín Rama- dán volt iraki alelnököt, akit embe­riesség elleni bűnök miatt ítéltek kötél általi halálra. Ramadán volt Szaddám Húszéin megbuktatott diktátor rendszerének negyedik magas rangú vezetője, akin a halá­los ítéletet végrehajtották. Szad­dám Huszeint december 30-án vé­gezték ki. Az illetékes iraki fellebb- viteli bíróság a múlt héten hagyta helyben a Ramadánra februárban kimondott halálos ítéletet. (MTI) Taha Jaszín Ramadán (TASR/AP) lesz, hiába állította Núri al-Máliki iraki kormányfő azt, hogy véget ér­tek a felekezetközi erőszakos cse­lekmények. Az elnök a negyedik évforduló alkalmából csak korábbi kijelentéseit tudta megismételni. Megint azt állította, hogy az iraki háború megnyerhető, valamint tü­relmet kért az amerikaiaktól. Érve­lése szerint, bármilyen csábító le­hetőség is az azonnali csapatkivo­nás, annak katasztrofális következ­ményei lennének az Egyesült Álla­mokra nézve. „Négy évvel a hábo­rú kitörése után is nehéz a küzde­lem. De nyerhetünk. Megnyerhet­jük a harcot, ha megvan bennünk a bátorság szembenézni a helyzet­tel” - fogalmazott. Az erőszak leginkább Bagdadot - ahol februárban új biztonsági tervet léptettek életbe -, valamint Dijála tartományt sújtja. Az ország nyugati és északi részében az al- Kaida nemzetközi terrorhálózat iraki csoportja folytatja a lázadást az iraki kormány és az amerikai erők ellen. Az ország déli részében pedig a síita milíciák versengenek a kőolajlelőhelyek feletti ellenőr­zésért. A szunniták és a síiták között egy éve fellángolt erőszakos cse­lekmények megfékezésére az USA további 25 ezer katonát küld Irak­ba, ahol az amerikai haderő lét­száma így júniusra eléri az 160 ezer főt. Az Irak Body Count internetes Több tucat béketüntetőt tartóztattak le helyi idő szerint hétfőn esti New Yorkban és San Franciscóban az iraki háború kitörésének 4. év­fordulóján tartott tiltakozások során (Reuters-felvétel] honlap adatai szerint közel 60 ezer polgári személyt öltek meg négy év alatt, míg a szövetségek mint­egy 3500 katonát veszítettek, kö­zülük 3220 volt amerikai. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságánál adatai szerint mintegy 2 millió ira­ki menekült el az országból, 1,6 millióan pedig az ország más vidé­keire költöztek. (MTI, SITA, ú) Lejárt tegnap a terroristák által szabott határidő Nincs hír a német túszokról Moszkva mindenképpen folytatni akarja a koszovói státustárgyalásokat Kivonult az orosz nagykövet Mn-HÍR Berlin. Tegnap lejárt az iraki ter­roristák által a német túszokkal kapcsolatban szabott ultimátum határideje, de lapzártáig semmi hír sem volt a Bagdadban február ele­jén elrabolt 61 éves nőről és 20 éves fiáról. A német külügyi szóvivő teg­nap megerősítette, hogy Frank- Walter Steinmeier miniszter irányí­tásával ülésezik a válságstáb, amely hetek óta a túszok szabadon bocsátásán fáradozik. Hozzátette: Berlin semmilyen új információval nem rendelkezik. Az emberrablók nevében tíz nap­pal ezelőtt interneten nyilvános­ságra hozott, a túszokat is megszó­laltató üzenetében egy iraki iszlamista csoport azzal fenyegette meg a német kormányt: megöli foglyait, ha Németország keddig nem vonja ki katonáit Afganisztán­ból. A csoport azóta nem jelentke­zett újabb üzenettel. MT1-ÖSSZEFOG LALÓ New York/Párizs. Elhagyta a BT Koszovóról szóló ülését Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet hétfőn. Csurkin a koszovói füg­getlenség pártolásával vádolta meg a tartományt vezető ENSZ- diplomatát. Joachim Rücker, a koszovói ENSZ-kormányzat (UNMIK) ve­zetője ugyanis a BT előtt ismer­tette szokásos, negyedéves jelen­tését a Koszovóban uralkodó álla­potokról, majd a nagykövetek zárt ajtók mögött folytatták a ta­nácskozást. Még javában zajlott az eszmecsere, amikor Csurkin elhagyta az üléstermet, a várako­zó újságíróknak nyilatkozva kere­setlen szavakkal ostorozta és el­fogultsággal vádolta Rückert, je­lentését pedig megalapozatlan­nak minősítette. Kijelentette: egyelőre korai beszélni arról, hogy Moszkva élni fog-e a BT-ben vétójogával, amikor a testület ál­lást foglal az Ahtisaari-tervről. Megismételte Moszkva álláspont­ját, amely szerint Oroszország folytatni kívánja a státustárgyalá­sokat. Martti Ahtisaari tegnap is azt hangsúlyozta, szerinte Koszo­vó számára a nemzetközi ellenőr­zés melletti függetlenség az egyetlen járható út.

Next

/
Thumbnails
Contents