Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-21 / 67. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 21. www.ujszo.com __________________ VILLÁMINTERJÚ Jii l|^TIMIlMiWi'BWW'i||1|lirni7L~.''i'~ '''ff1 ■.r|ii~.if|V'1' iW1ffl^1(Bli1lWntiWlfffffiWilWiiirfl ~i' T f'- i" ~ ií rí ifi' i'iii'íRI'T 1iiilWHBIIWi|MlimilllWffHi|^ilHi|r~ iir~iHiPli|íi M" TJl|irnT|Wi>iiiílilii'ii'iililiiiiíí',|íiin iii7iiri"|T|TTiifi"'" Hifii JTiiTi gl'iWi'iHrilliii ifi'iliffíill11 w(Wil'1Wíii'i' íňľ' iT' 'i ~i"'|'|i T~' 'r' ~. ~i~ i"' T1 íni.TíiMi'ií Csáky Pál: Programot kínálok a pártnak Csáky Pál, az MKP alelnöke, a párt egyik elnökjelöltbe az indulását bejelentő sajtótájékoztató után újságírók kérdéseire válaszolt. Én már előterjesztettem egy 15 pontos programot, erről fogok beszélni a küldöttek előtt is. A harc kifejezést teljesen elfogadhatatlannak tartom, úgy vélem, hogy két eltérő nézet dialógusáról van szó, ezek a nézetek ugyan személyekhez köthetők, de ez nem jelenti, hogy harcra, küzdelemre kell számítani. hetőséget kell adni azon a poszton, amit ő megfelelőnek tart. Sokan úgy vélik, önt Duray Miklós támogatja. Kiknek a támogatására számít rajta kívül a pártvezetésből? Erről a párt vezetését kell megkérdezni. Mi alapján változtatta meg álláspontját és döntött az indulás mellett? Néhány járási konferencia résztvevői az elmúlt hetekben nagyon egyértelműen kinyilvánították, hogy változást akarnak. Változást a politizálás stílusában, a párt felépítésében és valószínűleg néhányon személycseréket is szeretnének a legfelsőbb posztokon is. Az utóbbi napokban több mint száz emberrel beszéltem, ennek alapján változtattam álláspontomon. Programot kínálok a pártnak. Ugyan hangsúlyozta, hogy nem személyek harcáról van szó, de az emberek mégis Bu- gár-Csáky párviadaláról beszélnek, a program héttérbe szorul. Milyen változásokat szeretne a pártban? Az a kérdés, hogy milyen kondícióban lesz a párt 2010-ben. Sokan úgy látják, ha nem történik semmilyen változás, lefog ülni, sodródni fog a meleg vízzel, de ha megváltozik a menedzselése, változás történik, akkor ütőképes párt lesz négy év múlva is. Kikkel képzeli el a program megvalósítását? Csapatmunkát szeretnék, vannak elképzeléseim, de ezekről a küldöttek előtt szólok majd A végső szót úgyis ők mondják majd ki a kongresszuson. Az MKP-ban nincs annyi ember, hogy több vezetői rétegről beszélhessünk, mindenkit meg kell szólítani, mindenkinek leHa nem választják meg elnöknek, más posztért is harcba száll? Ha jelölnek, igen. Az első kör az elnöki posztról fog szólni, utána következik a többi vezetői funkció. Milyennek tartja a párt kapcsolattartását Magyarországgal, a magyarországi pártokkal? Megválasztása esetén javasol változtatásokat ezen a téren? Ez a kapcsolattartás rendkívül fontos, és itt is van tér arra, hogy professzionálisabbá és erőteljesebbé tegyük, természetesen a partnereken is múlik, hogy mennyire fogadnak el bennünket egyenrangú kollégáknak. Van-e olyan magyarországi párt, mellyel szorosabbra akarja fűzni a kapcsolatot? Számos magyarországi párttal akarunk kialakítani szoros kapcsolatot, és ugyanezt teszzük a Magyar Köztársaság alkotmányos intézményeivel is. A programjával arra utal, hogy az MKP-ban vannak problémák. Úgy véli, hogy Bugár Béla újbóli megválasztása esetén a problémák is maradnak? Ez jó kérdés a kongresszus több mint 300 küldöttje számára. Mely szlovák pártokat tartja az MKP legfontosabb partnereinek? Módosítaná a kormánypártokhoz fűződő viszonyt? A szlovák politikában kicsi a mozgástér, ebben a ciklusban szerintem az MKP ellenzéki párt marad, a legfontosabb partnereink az SDKÚ és a KDH. A kormányhoz fűződő viszonyunkon mi nem tudunk változtatni. Amíg a kormány ilyen elfogadhatatlan politikát folytat, amíg tagja a Szlovák Nemzeti Párt, addig nem látok lehetőséget a javulásra. (lpj) MEGKÉRDEZTÜK Hogyan értékeli Csáky Pál programját? Bugár Béla, az MKP elnöke, a párt egyik elnökjelöltje: Még nem ismerem, úgy vélem azonban, hogy a jelenlegi kongresszus nem a pártprogramjának elfogadásáról szól oz alapszabály módosítása és a tisztújítás van napirenden. Persze a tisztújítás során a jelöltek vázolják elképzeléseiket, hogyan képzelik el a párt működését, mit akarnak megvalósítani, de a programalkotó konferenciát nem az elnök, hanem az elnökség programja alapján hívják össze. Hogyan látja esélyeit? Majd meglátjuk. Egyáltalán nem tartom tragédiának azt, hogy két elnökjelölt van, én soha nem szoktam előre feladni, a küldöttekkel majd ismertetem elképzeléseimet, ők pedig döntenek. Az élet megy tovább. Csáky Pál jelezte, ha veszít az elnökválasztáson, megpályázza az alelnöki posztot is. Milyen lesz az együttműködésük, ha őt alelnökké választják? Csáky Pál az MKDM-ben kétszer indult ellenem, ennek ellenére eddig is jó volt köztünk az együttműködés. Ha ön veszít, akkor indul valamelyik alelnöki, elnökségi posztért? Ezt majd eldöntőm, és erről, jövőbeli elképzeléseimről tájékoztatni fogom a konferencia küldötteit, még az elnökválasztás előtt. Csáky Pál azt állítja, hogy a járási konferenciákon merült fel az igény a változásra. Ön is így látja? Lehet, hogy van egy-két ilyen járási szervezet, de ahol én jártam, kevés kivétellel nem Csáky Pált jelölték elnökjelöltnek. De nem az a fontos, hogy ki ajelölt, hanem az, hogy hogyan szavaznak majd a küldöttek. Opj) RÜKtPlM Fico és az alacsonyabb adónk Brüsszel. Már az Európai Unió mérvadó médiumai is felfigyeltek a Fico-kormány nyüatkozataira, amelyek szerint Szlovákia a jövőben megértőbb lesz az EU adóharmonizációs terveivel szemben. „Tisztában vagyok vele, hogy Szlovákia számára milyen előnyöket jelent az alacsonyabb adósáv, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az EU nagyobb tagországai nem nézik jó szemmel a keleti tagországok alacsony adószinljét” - nyilatkozta Robert Fico szlovák kormányfő az EU Observer brüsszeli internetes portálnak, hozzátéve: nem zárkózik el az adóharmonizációról szóló vitától. Szlovákia, a Mikuláš Dzurinda vezette előző kormánnyal az élen, korábban az uniós adóharmonizáció legnagyobb ellenzője volt. (TASR) Nem kell egész évben világítani Pozsony. Nem lesz kötelező egész évben világítani a közutakon, a parlament tegnap nem hagyta jóvá a közelekedési törvény módosítását, amelyet újratárgyalásra visszaadott az államfő. (TASR) 10 milliós büntetés romlott áru miatt Pozsony. A parlament tegnap másodszor is elfogadta az államfő által visszaadott élelmiszertörvényt. Ennek értelmében tehát ha egy kereskedő egészségre ártalmas vagy romlott élelmiszert árusít, az ellenőr 10 millió koronáig terjedő büntetést köteles kiszabni. Ugyanekkora a szankció, ha az élelmiszer előállítására lejárt szavatosságú összetevőket használnak. Az államfő azért adta vissza a javaslatot, mert csak lehetőséget adott a szankcionálásra, de ez most már kötelező lesz. A jogszabály májustól lép érvénybe. (TASR, SITA) Tárgyalni fognak Koszovóról Pozsony. Jövő kedden szavaz a parlament arról, támogatja-e Szlovákia a koszovói ENSZ-megbízott Martti Ahtisaari tervezetét. A pártok közül csak az MKP támogatja az Ahtisaari-tervet, amely a jelenlegi szerb tartomány önállósodásával számol. Stanislav Janis (SDKÚ) javaslatára a parlament külön-külön szavaz majd a három, Koszo- vóval kapcsolatos hazai határozati javaslatról. (TASR) A 150-ből csak 3 javaslatban értenek egyet a szakszervezetek és a munkaadók A minimum a 30 százalék 13 órán át tárgyaltak, kevés eredménnyel Pozsony. Maratoni, rendkívül feszült tárgyalásokat tudhatnak maguk mögött a szakszervezetek és a munkaadók, az érdekegyeztető tanács hétfő délben kezdődött ülése, tegnap hajnali egy órakor ért véget. Az egyetlen napirendi pont a munkatörvénykönyv tervezett módosítása volt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A felek a tárgyalás szünetében, délután négy órakor személyeskedésekbe torkolló sajtótájékoztatót tartottak. A tanács elnöke, a munka-, szociális és családügyi miniszter azzal vádolta meg a munkaadókat, hogy félrevezetik a lakosságot. „Hagyja abba a hazudozást és ne vezesse félre az embereket’ - mondta Viera Tomanová a kamerák előtt Jozef Špirkónak, a Munkaadók Országos Uniója alelnök- ének. Azt kifogásolta, hogy a munkáltatók az egyéni vállalkozók számára hátrányosnak tartják a jogszabály módosítását. A RÚZ kitart álláspontja mellett, szerintük több ágazatban is veszélybe kerülhet a vállalkozók munkája, ha a törvényt változatlan formában fogadja el a parlament, és az sem biztos, hogy az eddig vállalkozóként foglalkoztatott embereket alkalmazottként tovább dolgozhatnak. A tárgyalások a feszült sajtótájékoztató után is folytatódtak, és a felek hajnalig átrágták magukat a több mint 150 ponton. A szakszervezetek szerint a munkáltatók nem akarnak engedni, holott a szakszervezet elképzeléseiről tárgyalnak. A munkáltatók és a szakszervezetek ma a minisztérium képviselői nélkül folytatják az egyeztetést. „Két-három esetben rajzolódik kompromisszum, ezekről akár megegyezés is születhet” - tájékoztatta lapunkat Martin Hošták, a RÚZ titkára. A legfontosabbnak azonban azt tartja, hogy végre asztalhoz ültek. A RÚZ már év elejétől ezt kérte a szociális ügyi minisztertől. Hošták szerint megegyezés születhet a túlórák kérdésében, és várhatóan a szakszervezetek beleegyeznek abba is, hogy a szakszervezeti vezetők ne járhassanak el olyan cég ügyében, melynek nem alkalmazottai. A Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) azonban nem hajlandó engedni abból, hogy a vezetőiket csak egyéves felmondási idővel lehessen elbocsátani, és egyetértési jogot követelnek a gyártási folyamat normaidejének meghatározásában is. A szakszervezetek időhúzással és rugalmatlansággal vádolják a munkáltatókat. „Nehéz tárgyalások voltak, a munkáltatók közölték, hogy meddig hajlandóak elmenni, és tovább egy lépést sem engednek, így nem lehet tárgyalni, ez nyomásgyakorlás” - mondta lapunknak Emil Machyna, a vasas szakszervezet elnöke. Szerinte ők rugalmasabbak, több kérdésben is engedményeket tettek. A munkáltatók azonban azzal érvelnek, hogy a módosítási javaslatban elsősorban a KOZ elképzelései jelennek meg, már az előkészítés során is jóval nagyobb teret hagyott számukra a minisztérium, ezért ők kénytelenek határozottabb álláspontot képviselni, (lpj) Ragaszkodnak a béremeléshez Pozsony. Marián Kollár, az Orvosi Szakszervezetek (LOZ) főnöke tegnap felszólította a kórházigazgatókat: ne újanak alá a kórházra nézve előnytelen szerződéseket az egészségbiztosítókkal. Szerinte ugyanis csak ez az egy lehetőség van arra, hogy csökkentsék a kórházak évről évre növekedő adósságát, és emelni lehessen az orvosok bérét. A LOZ kitart követelése mellett, legalább 30 százalékos béremelést kér az orvosok számára. Ez lényegesen eltér Ivan Valentovič egészségügyi miniszter elképzelésétől, aki már kijelentette: a költségvetés legfeljebb tíz százalékos emelést tesz lehetővé, azt is csak júliustól. Patthelyzet alakult ki, meg kell várni, ki hátrál meg. Nekünk a minimum a 30 százalék, ebből nem engedünk” - mondta Kollár. Szerinte csak béremeléssel lehet megállítani az orvosok elvándorlását. Statisztikai adatok szerint az országban közel 7000 orvos dolgozik állami kórházakban, csak Csehországban körülbelül 3000 szlovák orvost tartanak számon. Elégedetlen a javasolt béremeléssel Andrej Kučinský, a másik szakszervezet, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke is. Ők hosszabb távon gondolkodnak, úgy vélik, hogy a legjobb orvosok fizetésének négy év alatt el kell érniük az ádag- bér háromszorosát, (dp, lpj) Évről évre lejjebb teszik a lécet, hogy az iskola megmaradása érdekében könnyebb bejutást biztosítsanak a jelentkezőknek Tárt kapukkal várják a középiskolák a diákokat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Léva/Dunaszerda- hely. A középiskoláknak tegnapig kellett nyilvánosságra hozniuk a felvételi vizsgák követelményeit. Tájékoztatniuk kellett a felvehető létszámról, a vizsga- mentesség feltételeiről, a felvételi pontos időpontjáról, és nem utolsósorban a számonkérhető tananyagról is. Az iskolák által közzétett adatok összesítve is hozzáférhetők a www.kriteria- nove . svslm. sk internetes oldalon. Mivel a felvehető létszám évről évre meghaladja a jelentkezők számát, a középiskolák kíméletlen harcot vívnak a diákok megszerzéséért. A tanulókért folytatott versengés azonban sok esetben az oktatás színvonalának csökkenéséhez vezet. Az iskolák a megmaradásuk érdekében igyekeznek minél könnyebb bejutást biztosítani leendő diákjaiknak, gyakorlatilag egyre kevésbé válogatják meg, kiket vesznek fel. így történhet meg, hogy az alapiskolákban négyes, hármas tanulók közül is sokan gimnáziumokban tanulhatnak tovább. A gimnáziumok engedékenységére így tehát főleg a szakközépiskolák fizetnek rá, mivel elhalásszák előlük potenciális diákjaikat. „A felvételi kritériumokat már korábban nyilvánosságra hoztuk, jelentkezőink matematikából, magyar, illetve szlovák nyelv és irodalomból tesznek felvételi vizsgát - tájékoztatta lapunkat Hajtman Béla, a Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium igazgatója. - 1,8-as átlagig vizsgamentességet biztosítunk. A nyolcadik év végi és a kilencedik félévi bizonyítványban szereplő osztályzatokat veszzük alapul az előmenetel megállapításánál.” A dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Középiskolába nincs felvételi, közölte Szabó László igazgató. „A felvételi vizsgákat két évvel ezelőtt kénytelenek voltunk eltörölni, mivel azt tapasztaltuk, a lehetséges jelentkezők a kötelező megmérettetés miatt elkerülik iskolánkat” - árulta el a szakközépiskola vezetője. A gimnáziumok és szakközépiskolák harca szerinte egész egyszerűen az intézmények túlélési ösztönével magyarázható. „Sajnos ezt eredményezte a fejpénzes támogatás” - fűzte hozzá, (-cz-e) Szőnyeg alá söprik a kiszivárgást Pozsony. Martin Frone volt oktatási miniszter (KDH) figyelmeztet, Dušan Čaplovič kormányfő-helyettes nem tehet olyan kijelentéseket, hogy büntessék meg azokat a kilencedikeseket, akik elárulták, hogy kiszivárogtak a Monitor 9 kérdései. A miniszterelnök-helyettes egy interjúban azt mondta, ezeket a diákokat a középiskolai felvételin szóban és írásban is vizsgáztatni kellene. Frone szerint Čaplovič kijelentése abszurd, és felszólította, vonja vissza azt. Még egy miniszterelnök-helyettes sem rendelkezik olyan hatáskörrel, amely alapján beleavatkozhatna a felvételi eljárásba. Senki sem parancsolhat rá egy középiskolára, hogy valakit speciálisan felvételiz- tessen. A parlament tegnap nem fogadta el az ellenzék javaslatát, hogy a kormány 30 napon belül tegyen jelentést a Monitor 9 során történt hiányosságokról, és az érettségik lebonyolításának előkészületeiről. Frone szerint nyüvánvaló, hogy a Monitor kérdései kiszivárogtak, s ez megismétlődhet az érettséginél. Ennek megakadályozása képviselői ellenőrzés lesz az Állami Pedagógiai Intézetben, (t, ú)