Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-19 / 65. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 19. www.ujszo.com Az egész akció tizennégy óra alatt zajlott le Ellopták Báthory Erzsébetet ÖSSZEFOGLALÓ Félmillió cseh koronát kért a Báthory Erzsébet című új Jaku- bisko-mű ellopott kópiájáért az a két férfi, akik telefonon értesítették a frissen elkészült alkotás producerét, Deana Horváthovát, hogy kezükben a film munkakópiája. Történt mindez pár nappal ezelőtt. A prágai rendőrségnek azóta sikerült kinyomoznia: szakmabeli a két, lopással vádolt bűnös. „Kettőjük közül az egyik családi vonalon is filmes - nyilatkozta az ügyben Deana Horváthová -, s amikor eljött a megbeszélt összegért, meg is jegyezte, hogy látásból ismer.” A pénz átadásánál, illetve átvételénél azonban már a rendőrség is jelen volt, így a tettest nem volt nehéz elcsípni. „Nem is értem, mire mentek volna a kópiával - vélekedik a producer -, hiszen kódolva van, épp a videokalózok miatt, a kép közepén vonalak és feliratok futnak. Ilyen minőségben legfeljebb az internetre tehették volna fel a fűmet. Remélem, ez nem történt meg. Az egész akció tizennégy óra alatt lezajlott. Este tízkor telefonon értesítettek, hogy a kívánt összeg fejében átadják a kópiát, másnap pedig, a csere színhelyén már le is tartóztatta őket a rendőrség.” (mfd) Hans Matheson és Anna Friel, a film két főszereplője, mellettük Deana Horváthová és Andy Hryc, aki szintén szerepet kapott a Báthory Erzsébetben (Zuzana Mináčová felvétele) Nincs kegyelem - Ragályi Elemér új filmje Reménytelen szabadulás MT1-H1R Nincs kegyelem címmel e héten csütörtökön mutatják be a magyar- országi mozikban Ragályi Elemér filmjét, amely egy gyilkossággal vádolt, roma származású férfi, Pu- soma Dénes élettörténetét követi nyomon. Az alkotás Ragályi Elemér operatőr második rendezése, első üyen munkája a Csudafilm volt 2005-ben. A történet szerint egy eldugott faluban megölnek egy idős férfit. Az áldozatnál alkalmi munkát végző Suha Dénesnek tanúként kell megjelennie a rendőrségen, de rövidesen már őt vádolják az elkövetéssel. Mindvégig tagad, de egy besúgó segítségével és szabadulásának ígéretével beismerő vallomást csikarnak ki belőle. Két év és négy hónap elteltével előkerül az igazi tettes. A főszereplő hazatérhet a börtönből, de munkát nem kap, faluja kiközösíti. Adósságot halmoz fel, amit állami kártérítésből szeretne megadni, de a per elhúzódik. Jogorvoslatát végül elutasítják, hitelezői pedig elveszik a házát. A férfi végső kétség- beesésében felakasztja magát. A film alapjául szolgáló bűntény 1994 elején történt. Pusoma Dénes egy évet és két hónapot töltött előzetesben, majd a jogerős ítélet után ugyanennyi ideig volt börtönben. Szabadulása után kártalanítási pert indított, ám még az eljárás kezdete előtt öngyilkos lett. Örökösei nevében Magyar Elemér ügyvéd folytatta a pert. A bíróság végül jogerősen elutasította a kárigényt. A forgatókönyvet Magyar Elemér ügyvéd írta. A film szereplői: Nagypál Gábor, Csuja Imre, Gazsó György, Epeijes Károly, Csorna Judit, Lázár Kati és a forgatás óta elhunyt Bertók Lajos. A Balázs Béla-díjas, Kossuth-dí- jas érdemes és kiváló művész, Ragályi Elemér az elmúlt 35 évben száz játékfilmet, minisorozatot, TV-filmet, dokumentumfilmet forgatott, sokat dolgozott Észak-Ame- rikában és Európában is. Ladislav Chudík, a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatának tagja több mint másfél éves kihagyás után pénteken este újra színpadra lépett az Össztánc című darabban. Az előadás nemcsak a nyolcvankét éves színész jelenléte miatt volt kivételes, hanem azért is, mert a zenéstáncosjáték utoljára szerepelt a műsoron. Képünkön Ladislav Chudík és Emília Vášaryová az előadás egyik jelenetében (TASR-felvétel) Európa legmodernebb filmstúdiója épül Budapest közelében, ahol már ebben az évben beindul a forgatás Etyek nem lesz Etyekwood így fest majd az etyeki Korda Stúdió (Képarchívum) Hollywood szereti Kelet- Európát. Eddig is szerette. Évtizedeken át azonban inkább csak azért, mert szuper, mega- és gigaprodukcióinak itt is széles nézőtábora van. Kelet-Európa biztos piac a tengerentúli álomgyárnak. ) SZABÓ G. LÁSZLÓ Hollywood az elmúlt tíz évben több tucat fűmet forgatott számára olcsó helyszíneken. Főleg Prágában, Budapesten, Pozsonyban és Bukarestben. Nem kellett súlyos miűiókból különböző városrészeket vagy éppen középkori várakat, kastélyokat építenie, Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában kielégítő helyszíneket találtak, szakmájukat mesteri fokon végző berendezőket, kellékeseket, vüágosí- tókat, sminkeseket, öltöztetőket foglalkoztathattak. Csak ide kell telepíteni a stáb magját, a többieket, a „kiegészítő munkaerőt” helyben megkapják. Jól jár a produkció, komoly összegeket takaríthat meg a gyártás, de jól járnak anyagüag azok is, akik ily módon jutnak munkához. Filmes körökben egy nemzetközi összefogásban készülő produkció vagy egy amerikai bérmunka mindig is „húsosabb falatnak” számított azok számára, akik a minőséget, a pontosságot és a megbízhatóságot hozzák. A barrandovi filmgyár szakembereit mindenki dicséri. Prága első számú versenytársa Budapest. Ha egy amerikai stáb nem a csehek mellett dönt, akkor szinte biztos, hogy a magyar fővárost választja. Ám érvényes ez fordítva is: ha Budapest valamüyen okból - főleg építészeti szempontból - nem felel meg az igényeknek, akkor a produkció vezetői Prága meűett döntenek. Elsődleges szempont természetesen az is, hogy mit, mennyiért? Pénz beszél, stáb halad. Ha ugyanazokat a szolgáltatásokat, helyszíneket a másik város olcsóbban kínálja, kiütéssel győz. Pozsony ritkábban jut nagyobb falathoz, akkor is inkább műtermi síkon, Bukarest viszont egyre erősebben vonzza a tengerentúli forgatócsoportokat. A magyar főváros az Evitától a Kémjátékig, az Én, a kémtől a Münchenig számos amerikai produkcióhoz adta legmegfelelőbb arcát, a fóti stúdió kapujára azonban hosszú hónapokra kitehették volna a „Foglalt” táblát. Ezen a helyzeten változtat most a filmgyártás térképére ez évben felkerülő etyeki filmstúdió, amely Korda Sándor nevét kapta. „A magyar filmgyártás lépést tart a globalizációval” - írta nemrég a Le Figaro, hiszen a világ már tudja: a 2007 végéig három ütemben folyamatosan megnyíló Korda Stúdió hat műtermével és kiszolgáló egységeivel a világ legújabb és Európa legkorszerűbb filmstúdiója lesz, s ezzel további - remélhetőleg még az eddiginél is nagyobb - külföldi szuper- produkciók helyszínévé teszi Magyarországot. Ä 21. század nemzetközi filmipari elvárásainak megfelelő, vüágszínvonalú produkciós és technikai infrastruktúrát biztosító stúdiókomplexum tehát további lendületet ad a magyar filmiparnak. Alacsony gyártási költségek, magasan képzett szakemberek, kedvelt forgatási helyszínek - ezek azok a tényezők, amelyek miatt Magyarország a jövőben is fontos lehet a külföldi forgató- csoportok számára. Ahhoz, hogy az ország igazán filmbarát környezetté váljon, új eszközökre és új stratégiára, minden elvárásnak megfelelő, modem infrastruktúrára van szükség. Fontos eleme a stratégiának a Magyarország által kínált új filmes adókedvezményrendszer is, amely húszszázalékos adó-visszatérítési lehetőségével vonzó helyszínül szolgál minden külföldi stáb számára. Ez a kedvező jogszabályi háttér és a magyar filmiparban rejlő lehetőségek inspirálták Demján Sándor üzletembert, hogy megálmodja gyermekkora színhelyére a Korda Stúdiót, amely eddig teljes egészében áüa- mi tőke bevonása nélkül, magántőkéből merítve épült fel. A tulajdonos reményei szerint az új stúdió nemcsak a világ szuperprodukcióit fogja kiszolgálni, lehetőséget nyújt a hazai filmeseknek is, hogy tehetségüket hazájukban kamatoztassák, álmaikat itthon valósítsák meg, tovább erősítve ezzel a magyar filmgyártás jó hímevét. Etyeken tehát már ebben az évben beindul a filmipar. Tíz hoűy- woodi produkció jelenléte már biztos az év végéig, köztük egy 70 millió dolláros szuperfüm is szerepel, megasztárok részvételével. Egy-egy jobb film ezerötszáz magyar szakembernek biztosít majd munkát, de bizakodhatnak a magyar színészek is: külföldi kollégáik mellett nekik is jut kisebb-na- gyobb szerep. A filmstúdiók összenyithatóak, ám külön-külön is működőképesek. Káros anyag- vagy zajkibocsátásuk nincs. Etyek máris gazdagabb lett egy különleges biológiai szennytisztító teleppel, a stúdióhoz vezető út pedig nagy ívben elkerüli a falut, megőrizve annak csendjét és nyugalmát. A stúdió már felkészült a legmodernebb komputertechnikára is, ezzel együtt azonban a klasszikus filmgyártás feltételeit is képes megteremteni. Névadója, Korda Sándor, vagy ahogy a vüág ismeri: Sir Alexander Korda Túrkevén született 1893- ban, és Angliában vált vüághírű rendezővé, majd producerré. A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tagként a filmgyártás művészeti vezetője volt, ezért októberben el kellett hagynia az országot. Előbb Bécsben dolgozott, majd Németországban alapított vállalatot. A berlini évek után 1926-tól Hollywoodban dolgozott, 1930-ban aztán visszatért Európába, két évvel később pedig megalapította a London Filmvállalatot. Fümjei kiállítására mindig is nagy gondot fordított, így a negyvenes években már Hoűywooddal is fel tudta venni a versenyt. Az angol filmipar legmarkánsabb alakja, sőt felvirágoz- tatója volt. 1956-ban halt meg Londonban. Két és fél évvel ezelőtt, amikor Etyek neve mellett először hangzott el, hogy Európa legmodernebb filmes bérstúdiója épül itt, sokan kétkedve fogadták a tervet. Megálmodója és befektetője, Demján Sándor azonban nem adta fel régi vágyát: Etyek nem kíván Hollywooddal vetélkedve Etyek- wooddá válni, de hogy fontos és jelentős produkciók megvalósulásának vüágszínvonalú helye lesz, az már most biztosnak látszik. __________________________________OTTHONUNK A NYELV_________ _________ SÄS Y Y -. - , "TS, w, v-*'**** --r ."'■sSrWfigr -'** 1 »'W . . >í " 1 ■ Vi Tv’” : Magyar falunév a községházán SZABÓMIHÁLY GIZELLA Az Új Szó múlt csütörtöki számában egy cikk jelent meg a polgármester-választás után Bacsfán kialakult helyzetről. Helyi lakosok többek között azért is bírálják az új polgármester asszonyt, mert a polgármesteri hivatal épületén kicseréltette a hivatalos táblát, és az újon már nem szerepel magyarul a falu neve. Ez egyébként a mellékelt képen is látszik, mely alatt ez a mondat olvasható: „Az új táblán nem olvasható magyarul a falu neve.” Nem kívánok beleszólni a falu belső ügyeibe, azt tartottam volna azonban korrekt tájékoztatásnak, ha az újságíró a jogszabályi hátteret is felvázolja. Bármennyire logikusnak tartanánk is ugyanis, hogy a községi és városi hivatalokon magyarul is feltüntessük az adott település nevét, ha ott a magyarok részaránya eléri a 20%-ot, legjobb tudásom szerint a hivatalt megjelölő táblán csak a szlovák településnév szerepelhet. Ezzel kapcsolatban idézem a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatályba lépése után kiadott egyik belügyminisztériumi iránymutatás vonatkozó részét: „A kerületi hivataloknak, a járási hivataloknak, valamint [...] a regionális önkormányzati szerveknek a megjelölésére rendszerint 70x30 cm méretű, téglalap alakú, kék színű kerettel eűátott fehér táblák szolgálnak, a táblákon kék betűvel van feltüntetve az ülető hatóság áűam- nyelvű megnevezése. [...] Ha a közigazgatási szervnek a 221/1999 számú kormányrendeletben szereplő településen van a székhelye, az épületen az adott hivatal kisebbségi nyelvű megnevezését vagy megnevezéseit is elhelyezik. Erre rendszerint 50x20 cm méretű, téglalap alakú fehér tábla szolgál, melyen fekete betűvel van feltüntetve a hatóság kisebbségi nyelvű megnevezése. Ezt a táblát az áűamnyelvű megnevezést feltüntető tábla alá helyezik el. A közigazgatási szerv székhelyeként szereplő település nevének megjelölése kapcsán felhívjuk a figyelmet arra, hogy a település elnevezését mindkét táblán államnyelven keűfeltüntetni [...]. Atele- pülés nevét nem lehet a település kisebbségi nyelvű megjelölésével összetéveszteni, ez utóbbi az SZK Nemzeti Tanácsának 1994. évi 191. sz. törvénye értelmében csak a települések elején és végén elhelyezett önáűó közúti jelzőtáblákon használható.” Az iránymutatásban is idézett ún. táblatörvényt nem módosították, s tudtommal a belügyminisztériumi iránymutatást sem vonták vissza, ebből következik, hogy ebben a konkrét esetben mindkét táblán a Báč községnévnek keűene szerepelnie. Ehhez képest jobb megoldásnak tartom, hogy a helységnév egyáltalán nincs feltüntetve. A belügyminisztérium egy másik, az államigazgatási hivatalok megjelölésével kapcsolatos (s tudtommal szintén hatályos) iránymutatásában (2000) már minták is szerepelnek, eszerint a járási hivatalokat üyen magyar feliratú táblával keűett eüátni: JÁRÁSI HIVATAL Dunajská Streda. Sajnos, az 1994-ben elfogadott ún. táblatörvény csak a közúti jelzőtáblákra szűkíti a magyar helységnevek használatát, időközben viszont az egyik oktatási törvény értelmében az oKtatási intézményeket megjelölő táblán az adott intézmény székhelyét, azaz a településnevet magyarul is feltüntetik. Tehát e precedenst kihasználva kellene elérnünk a kisebbségi (esetünkben magyar) helységnévhasználat indokolatlan korlátozásának a megszüntetését. Addig azonban alternatív megoldásokat keű találnunk: ha a hivatalt megnevező táblán nem szerepelhet a településnév magyarul, akkor azt más módon keűene láttami az épületen. Szerencsésnek tartanám, ha egyrészt a sajtó többet foglalkozna ezzel a kérdéssel, másrészt jogászaink konkrét tanácsokkal is segítenék a helyi önkormányzatokat.
