Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-19 / 65. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN 8BBMMB88a>W8MBBWM<gBBB6S8BaiíglBB8l38BB8gB^ Választások Finnországban Helsinki. Parlamenti választásokat tartottak tegnap Finnországban, s az előrejelzések szerint szorosnak ígérkezett a verseny a kormányzó baloldali és centrista pártok, valamint az ellenzéki konzervatívok között, de előbbiek a jó gazdasági eredményeknek köszönhetően előnnyel várhatták a megmérettetést. A 4,3 millió választópolgár az egykamarás finn parlament, az Eduskunta 200 képviselőjét választotta meg. A 2003 óta kormányzó, a Centrumpárt (KESK), a Szociáldemokrata Párt (SDP) és egy kis svéd párt, a Svéd Néppárt (SFP) alkotta balközép koalíció minden felmérés szerint vezetett az ellenzéki konzervatívok előtt, (mti) Menedékjogot kért a bíró London. Menedékjogot és állandó tartózkodási engedélyt kért a brit kormánytól az az iraki bíró, aki halálra ítélte Szaddám Húszéin egykori iraki diktátort - írta a szombati The Times. A lap szerint a 65 éves Rauf Abdel Rahman családjával már két héttel azelőtt Nagy-Britanniába érkezett, hogy Huszeint tavaly december 30-án felakasztották. Abíró turistavízummal utazott be, és utána menedékjogot kért, arra hivatkozva, hogy az életét félti Irakban. A The Times szerint a bíró menedékkérelmét vizsgálja a brit belügyminisztérium. (mti) Atomerőművek ellen tüntettek Rennes. Tízezrek tüntettek Franciaországban szombaton új generációs atomerőművek építése ellen. Bírálói szerint az európai nyomottvizes reaktorok építése (EPR), amelyek 17 százalékkal kevesebb fűtőanyagot használnak a korábbinál, a - zöldek által leállítani kívánt - francia atomenergiaprogram megújítását jelentené. Rennes-ben a szervezők szerint negyvenezren, míg a rendőrség szerint tízezren vonultak tiltakozni az utcára. Lyonban küencezren, Toulou- se-ban 5-10 ezren, Lille-ben és Strasbourgban pedig 4000- 4000-en vettek részt a több száz civü társulás szervezte tiltakozó megmozdulásokon, amelyeken az áprilisi elnökválasztáson induló jelöltek figyelmébe kívánták ajánlani a kérdést. (mti) Iskolára támadtak Bangkok. Három gyermek meghalt, hét másik pedig megsebesült, amikor feltételezett lázadók robbanóeszközöket dobtak és rálőttek egy muzulmán iskolára Thaiföld déli részében - közölte tegnap a rendőrség. A támadást szombat éjjel követték el Szongkhla tartomány Szaba- jol járásának egyik muzulmán bentlakásos iskolájában. A támadók pokolgépeket dobtak be az iskola területére, és automata fegyverből több sorozatot adtak le a hálótermekre. (mti) Szombaton megszavazták az új egységkormányt, amelyben a Hamász és a Fatah képviselői is jelen vannak Izrael további bojkottra szólít fel Koszovó problémája Új közvetítési kísérlet Iszmail Haníje palesztin kormányfő (balra) és Mahmúd Abbász elnök egyezségre jutott az új egységkormányról. A 25 minisztériumból 12 jutott a Hamásznak, hat a Fatahnak, hét pedig „ függetleneknek" vagy kis formációk tagjainak. (TASR/AP-felvétel) Tel-Aviv/Gáza/Washington/ Brüsszel. Izrael fenntartja a bojkottot a frissen alakult palesztin egységkormány- nyal szemben is, ugyanakkor továbbra is kész tárgyalni Mahmúd Abbász palesztin elnökkel - közölte tegnap Ehud Óimért izraeli kormányfő. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A miniszterelnök az izraeli kormány szokásos heti ülésén kifejtette, hogy az új palesztin kabinet programja nem felel meg azoknak a nemzetközi követeléseknek, amelyek szerint a palesztin vezetésnek le kellene mondania az erőszakról, és el kellene ismernie Izrael jogát az állami léthez. „Nem tarthatunk fenn kapcsolatot a (palesztin) kormánnyal vagy annak minisztereivel, ha egyszer úgy véljük, hogy ez a kabinet nem teljesíti a nemzetközi közösség feltételeit” - közölte Óimért, kifejezve reményét, hogy a nemzetközi közösséget nem vezeti félre a két fő palesztin politikai erő. A palesztin parlament szombaton szavazta meg az új egységkormányt, amelyben műid Iszmáil Haitije miniszterelnök radikális Hamász pártjának, mind Mahmúd Abbász elnök mérséklet Fatah pártjának a képviselői jelen vannak. A vezető külföldi hatalmak első reagálása meglehetősen óvatosnak mondható. Egyelőre Oroszországé volt a legpozitívabb. A moszkvai külügyminisztérium rövid közleménye szerint az új palesztin kormány „tekintetbe veszi” a nemzetközi közösség elvárásait. Az Európai Unió üdvözölte a palesztin nemzeti egységkormány megalakulását, de közölte, hogy a segélyek folyósítása az új kabinet elveitől és tetteitől függ. A brit külügyi tárca ,jó irányba tett lépésnek” minősítette a nemzeti egységkormány megalakulását. A londoni szóvivő ugyanakkor tartózkodott attól, hogy támogatásáról biztosítsa a Fatah-Hamász közös kormányának platformját. „Az új kormányt a tettei alapján fogjuk megítélni. Készek vagyunk együttműködni minden kormánnyal, amely a kvartett elveinek alapján áll” - utalt a külügyi szóvivő a közel-keleti válság megoldásán fáradozó nemzetközi négyes fogat (ENSZ, EU, Egyesült Államok, Oroszország) feltételeire. Még ennél is visszafogottabb volt a washingtoni reagálás. Tony Snow, a Fehér Ház szóvivője értésre adta: az Egyesült Államok kormánya mindaddig nem változtat a palesztin kormánnyal szembeni magatartásán, amíg annak alapállása nem változik. „Pozíciónk válto- zadan: olyan palesztin kormányra van szükség, amely a gyakorlatban eleget tesz a kvartett feltételeinek” -jelentette ki Snow. A kvartett már korábban Izrael létezési jogának elismerését, az erőszakról való lemondást, valamint a palesztinok és Izrael között létrejött korábbi megállapodások betartását követelte a palesztin kormánytól. Moszkva. Oroszország szerint új ENSZ-megbízott közvetítésével kellene folytatni a Koszovó jogállásának meghatározásával foglalkozó tárgyalásokat. Ilyen értelmű kijelentést tett szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtit- kár koszovói megbízottja március 10-én befejezte diplomáciai misszióját, mellyel közvetíteni próbált Belgrad és Pristina között, megkísérelve összehangolni a szerbek és a koszovói albánok élesen eltérő álláspontját a ma jogilag még Szerbiához tartozó tartomány jövendő státusáról. Míg az előbbiek nem hajlandók többre, mint széles jogkörrel járó autonómiát biztosítani Koszovónak, az albánok ragaszkodnak a teljes függetlenséghez, vagyis a Szerbiától való elszakadáshoz. A 13 hónapnyi tárgyalások és egyezkedések után kidolgozott javaslatában Ahtisaari lényegében a függetlenség mellett teszi le a garast. Tervét már elküldte New Yorkba, az ENSZ főtitkárának. Oroszország elhamarkodottnak minősítette a finn diplomata lépését, és annak a meglátásának adott hangot, hogy további tárgyalásokra volna szükség Koszovó jövendő jogállásának meghatározása érdekében. Nyugati diplomaták úgy vélik, Moszkva eltökélten próbálja késleltetni és „felvizezni” a Nyugat által támogatott Ahtisaari-tervet, ám nem szükségszerűen fogja megakadályozni annak elfogadását. Lavrov szombaton első ízben jelezte, hazája nem fog automatikusan megvétózni a Biztonsági Tanácsban egy határozati javaslatot, ha az nem búja Szerbia támogatását, (mti) Tüntetés az iraki háború kitörésének 4. évfordulóján A Pentagon felé indultak MTl-JELENTÉS Ezreket mozgósított szombaton az iraki háború kitörésének 4. évfordulója az Egyesült Államokban és a világ más pontjain. Washingtonban több ezren indultak el a Pentagon hányába, felidézve a vietnami háború csúcspontján, 1967-ben tartott békemenetet. Összegyűltek a közelükben a háborút támogató veteránok és más személyek is, és a két csoport jelszavakkal hergelte egymást. Kisebb tiltakozásokat tartottak az Egyesült Államok más városaiban, például Los Angelesben és San Franciscóban is. Szöulban mintegy ezren követelték a dél-koreai katonák kivonását Irakból. Athénban a tüntetők az amerikai nagykövetséghez vonultak békét követelve Irakban és a Közel-Keleten. Isztambulban 6 ezren vonultak fel Irak amerikai megszállása ellen. Spanyolországban több kisebb tüntetés volt Madridban, Barcelonában, Zaragozában és Val- ladolidban „a békéért, az erőszak ellen, Irak megszállása ellen és Gu- antánamó bezárásáért“. Koppenhágában pár százan gyűltek össze az amerikai nagykövetség közelében, tiltakozva Dánia háborús részvétele ellen. Prágában egyszerre tüntetett mintegy másfél száz ember a háború és az amerikai radar- rendszer Csehországba telepítése ellen. Tüntetések voltak a budapesti Hősök terén is. A tálibok bejelentették: szabadon engedték az olaszt Bizonytalan a túsz sorsa MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Róma/Kabul. Cáfolta a római kormány, hogy kiszabadult az afganisztáni tálibok fogságából a csaknem két hete elrabolt olasz újságíró. Az olasz miniszterelnöki hivatalban közölték, hogy továbbra is „lázasan dolgoznak” a La Repubb- lica című római napüap tudósítójának kiszabadításán. Á szabadon bocsátás feltételei teljes egészében még nem teljesültek - tudatta az Emergency olasz segélyszervezet, amely tevőlegesen részt vesz a- tálibokkal folyatott tárgyalásokon. Nem sokkal korábban az afganisztáni tálibok egyik szóvivője bejelentette, hogy szabadon engedték az olasz újságírót, Daniele Mastro- giacomót és afgán tolmácsát, Rómában akkor sem a külügyminisztérium, sem Romano Prodi kormányfő hivatala nem erősítette meg a hírt. A túszejtők eredetileg azt követelték, hogy a római kormány ma estig tűzze ki az Afganisztánban szolgáló mintegy 2000 fős olasz alakulat kivonásának időpontját, a kabuli vezetés pedig engedjen szabadon Afganisztánban bebörtönzött három tálib szóvivőt, ellenkező esetben kivégzik a Hilmend tartományban elfogott és kémkedéssel gyanúsított tudósítót. (A csapatkivonással kapcsolatos követelésről úgy tűnik tegnap letettek a tálibok.) Az emberrablók egyik szóvivője az újságíró kiszabadulásáról közzétett hír után úgy nyüatkozott, hogy az olasz férfit törzsi vezetőknek adták át, mielőtt valóban szabadon engednék, ami állítólag küszöbön állt. A kabuli olasz nagykövet szintén úgy nyilatkozott, hogy „nincs tudomása, sem bizonyítéka” Mast- rogiacomo elengedéséről. A helyi népszavazás eredménye a cseh kormányra nézve nem kötelező Trokavec a radarállomás ellen KOKES JÁNOS Prága. Elutasította az amerikai radarállomás telepítését a Prágától mintegy 60 km-re délnyugatra fekvő Trokavec lakossága, amely szombaton népszavazás keretében nyüvánított véleményt az ügyben. A sokat vitatott amerikai katonai létesítmény a tervek szerint a falu közvetlen szomszédságában elterülő Brdy katonai kiképző körzetben épülne fel. A kisközség 90 szavazásra jogosult polgára közül 72 személy adta le a voksát. Közülük 71-en a radarállomás ellen szavaztak, míg egy személy támogatta az elképzelést. A népszavazáson feltett kérdés azonban konkrétan nem a radarállomás elfogadására, illetve elutasítására vonatkozott. „Azt kérdeztük meg az emberektől: egyetértenek- e azzal, hogy a község további lépéseket tegyen a radarok ellen vagy sem” - mondta újságíróknak Jan Neoral, független polgármester. Azért volt szükség a kérdés ilyen megfogalmazására, mert a helyi népszavazáson csak helyi jellegű témákról lehet kikérni a lakosság véleményét. Kifejtette: a helyi lakosok elsősorban attól tartanak, hogy az amerikai radarállomás a jövőben kiemelt katonai célpont lehet, s ezért veszélyeztetheti a régió biztonságát. Ugyanakkor az emberek attól is félnek, hogy a radar káros lesz az egészségükre. Az Egyesült Államok januárban fordult hivatalos kéréssel Prágához, hogy engedélyezze egy radarállomás létrehozását Csehországban, amely az amerikai rakétavédelmi pajzs része lenne. A téma azóta erőteljes indulatokat vált ki a cseh lakosság körében. Trokavecen kívül több más környékbeli falu is népszavazást tervez ebben az ügyben. Az ellenzék országos népszavazást követel, de a kormányzat ezt elutasítja. A helyi népszavazás eredménye a cseh kormányra nézve nem kötelező. A falu vezetését azonban arra kötelezi, hogy mindent megtegyen a radarállomás telepítése ellen. Trokavec 90 szavazásra jogosult polgára közül 72 személy adta le a voksát Közülük 71-en a radarállomás ellen szavaztak. (TASR/AFP-felvétel)
