Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-16 / 63. szám, péntek
4 Régió - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 16. www.ujszo.com e-mail: regio@ujszo.com , fax: 02/59 233 469 Bem apóék és kortársaik cselekedeteiről nem esett szó Káin, Ábel, könnyű drogok és Árpád-sávos lobogók LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. Meglehetősen bizarr előadás zárta tegnap a Bodrogköz központjában az 1848/49-es magyar szabadság- harc tiszteletére rendezett emlékünnepségeket. A kultúház nagytermében este hat óra után Sólyom Ferenc miskolci magyarságkutató beszélt az alig félbáznyi közönséghez az Sólyom Ferenc említést tett a népbutító televízióról, Gyurcsány Ferencről, a liberális eszmék káros hatásáról. ünnephez illő hevülettel, ám gondolatait talán csak a vájtfülű és eléggé agyafúrt jelenlévők tudták Petőfiék, Kossuthék, Bem apóék és kortársaik cselekedeteivel összefüggésbe hozni. Sajnos, nem állt módunkban végighallgatni a nagyívű eszmefuttatást, azt azonban kijelenthetjük, a beszéd első negyven percében - lapzártáig - a fent említett személyek egyike sem került szóba a királyhelmeci előadáson. Sólyom Ferenc viszont már a bevezetőjében említést tett a népbutító televízióról, Gyurcsány Ferencről, a liberális eszmék káros hatásáról, a könnyű drogokról és a hazug médiáról. Megtudhattuk azt is, hogy a jobb, a jó az igaz szinonimája, míg a bal, a balog az ügyetlen megfelelője ősi nyelvünkben. Ezután a szkíta íjfeszítő népekre, Romuluszra, Rémuszra, Káinra és Ábelre, íziszre és Oziriszre majd a Szent Korona Tanra terelődött a szó. A kivetítőn láthattuk, ahogy már a Képes Krónikában is az Ar- pád-sávos lobogók alatt küzdenek „az igazak a gazember király ellen”... A hallgatók között bizonyára akadtak olyanok, akiknek a szívéhez szóltak a tanár úr gondolatai, ám bizonyára többekben merült fel a kérdés: 2007 március idusán mi, magyarok, tényleg itt tartunk?! Az ünnep hevében 11. Béla szobrát is megkoszorúzták Ung-vidéki tévedés március idusán LECZO ZOLTÁN Vaján. Tegnap a Bodrogköz és az Ung-vidék településem számtalan rendezvénnyel emlékeztek az 1848/49-es magyar szabadság- harc hőseire. A Nagykapostól néhány kilométerre fekvő Vaján községben az ünnep hevében még II. (Vak) Béla király szobrát is megkoszorúzták. Az Árpád-házi uralkodó 1131-ben lépett trónra, a történészek még nem derítették ki, milyen szerepet játszott a 707 évvel halála után kirobbant magyar szabadságharcban. A jelenlegi magyarországi közállapotokhoz is mindössze annyiban kapcsolható ténykedése, hogy az országban akkor dúló belső viszályok megoldásaként trónra lépését követően az aradi gyűlésen hatvannyolc politikai ellenfelét koncoltatta fel. (Szabó Bernadett felvétele) Petit Klub héten az alábbi előfizetőinknek kedve zett a szerencse: Welte Viktor, Ekel Marta Stehlíková, Rajec Stanislav Zimka, Lopassó A nyerteseknek gratulálunk! Az ajándékot postán küldjük. A kisebb gyerekek nem értették, miért kiabálnak és fütyülnek „a bácsik", a nagyobbak féltek Abszurd megemlékezés Kassán Kassa. Fütyüléssel és közbekiabálással zavarták meg a magyar miniszterelnöki hivatal szakállamtitkárának beszédét a kassai „szélsőjobb” képviselői. A rendbontók néhány fős csoportja akkor kezdett hangoskodni, amikor Gyurcsány Ferenc neve elhangzott a teremben. JUHÁSZ KATALIN A Művészetek Házában összegyűlt mintegy ezer fős közönség március 14-én ünnepelte, ületve szerette volna ünnepelni az 1848- 49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját. A megemlékezés magyarországi vendégszónokát, Gémesi Ferenc szakállamtitkárt azonban majdhogynem elnémította egy hangos kis csoport, akiknek ezen szándékáról információink szerint a fő szervező, a Csemadok Kassai Városi Választmánya is tudott, az incidenst megakadályozni azonban nem állt módjukban. Gémesi előbb papír nélkül, saját szavaival szólt a forradalom jelentőségéről, a nemzeti összefogás fontosságáról és a magyarság közös céljairól, majd papírt vett elő, és felolvasásba kezdett. Az üzenet vége felé említette meg a „feladót”, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt. A név hallatára a terem bal oldali széksoraiban helyet foglaló, mintegy tíz fős csoport nemtetszésének adott hangot, percekig elnyomva a szónok hangját. A bekiabálásokat fütyülés tarkította, amihez a teremben mások is csatlakoztak, beleértve a karzaton ülő diákokat is, akik lapunknak utólag beismerték, hogy nem pontosan tudták, miről van szó, egyszerűen „balhénak” tekintették a dolgot. Gémesi Ferenc a közönség sürgető közbetapsolása ellenére végül mégiscsak felolvasta a magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét, majd megjegyezte: „Köszönöm, azoknak is, akik meghallgattak, és azoknak is, aki úgy vélik, a gyűlölet ereje hatalmasabb a szavak erejénél.” Az incidens azért is sajnálatos, mert az ünnepi műsorban hétnyolc éves gyerekek is részt vettek, akiket megijesztett a vulgarizmu- sokat sem nélkülöző kiabálás. A közvedenül a szakállamtitkár után színpadra lépő középiskolás néptáncosok információink szerint alig merték elkezdeni műsorukat, olyannyira tartottak a közönség negatív reakciójától. „Nem tudjuk, miért kiabáltak a bácsik, de nagyon meglepődtünk” - mondta lapunknak a megemlékezés után két A terem bal oldali széksoraiban helyet foglaló, mintegy tíz fős csoport nemtetszésének adott hangot. tíz év körüli kislány, akik este nyilván feltettek néhány kellemetlen kérdést szüleiknek. A kassai ünnepség másik szónoka egyébként Mihályi Molnár László történész, középiskolai tanár volt, aki szerint a szlovákiai magyaroknak 1848 szellemében kell kérniük, követelniük jogunkat az önrendelkezésre és önigazgatásra, mert „a jogtalanság a legrútabb bélyeg Isten teremtményén, s ki rásüti, Isten kezét el nem kerülheti”. Mihályi Molnár Arany János karakán kiállását hozta fel példaként, aki ,jó pénzért sem írt köszöntőt annak a Magyarországra látogató Ferenc József császárnak, aki 1849-ben ugyan még nem volt húszéves, de tanácsadói javaslatára jóváhagyta a véres megtorlásokat. A költő viszont a Walesi bár- dokban mégis kimondja véleményét. Vajon Arany János is felforgató csőcselék lett volna, csak azért, mert bírálni merte az önkényuralmat?! Csak azért, mert a keresztény Magyarországért, a nemzeti örökség megőrzéséért, s az ország függetlenségéért emelt szót?! Vajon ünneprontó lett volna Arany János, mert nem tudott, nem akart együtt ünnepelni azokkal, akik elárulták 1848 szabadságeszményeit? Azt hiszem, itt Kassán minden nyitott szemű, szívű és lelkű magyar ember tudja a válaszd’ - jelentette ki az est két szónokának egyike, megteremtve az est alaphangulatát. Egy biztos: kassai magyar körökben még hosszú heteken át téma lesz ez a meglehetősen abszurd megemlékezés. Petheő Attila arra szólította fel a polgárokat, „tiltakozásul a személyi kultusz ellen" gyújtsanak mécsest Áthallásoktól sem volt mentes az ünnepség Cselényi Lászó (jobbról) az Árpád fejedelem-emlékdíjjal; balján Gub- csi Lajos (Vas Gyula felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Rendbontás ugyan nem történ, ám bizonyos áthallásoktól nem volt menetes a tegnapi ünnepség. Klapka György szobránál ugyanis az egybegyűlteket köszöntő Stubendek László, a Csemadok városi alapszervezetének elnöke koszorúzásra és ezt követő mécsesgyújtásra kérte fel a jelenlévőket. Utóbbinak azért van jelentősége, mert a hét folyamán Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke több regionális lapban arra szólította fel a polgárokat, hogy „tiltakozásul a személyi kultusz ellen” gyújtsanak mécsest a Klap- ka-szobor lábánál. Felhívását azzal indokolta, hogy állítása szerint a Csemadok Területi Választmányát a többi szervező kihagyta az előkészületekből, és a Duna TV élő közvetítését magamutogatásra kívánták felhasználni. Mécseseket egyébként több fiatal is osztogatott a tömegben, de felvilágosítással nem szolgáltak arról, mit is jelképeznének azok. A komáromi megemlékezés a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában az Organikus építészet a Kárpát-medencében című kiállítással kezdődött, majd a múzeumkertben folytatódott. Itt Bastrnák Tibor polgármester, az ünnepség következő állomáshelyén, a Klapka téren pedig Ma- kovecz Imre Kossuth-díjas építész mondott beszédet. Hangsúlyozva: a magyar nemezt nem birkanép, bár sokáig képes tűrni az elnyomást és a megaláztatást. „Egyszer azonban betelik a pohár, így volt ez 1848-ban és most is közel állunk hozzá - mondta. - A mai ünnepen azt kívánom a világ minden táján élő magyaroknak, hogy emeljék fel szívüket és fejüket, mert nem vagyunk alább- valóak senkinél.” A komáromi ünnepségen Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának elnöke Árpád fe- jedelem-emlékdíjat adott át Cselényi Lászlónak, a Duna TV elnökének azért a kiváló munkáért, amelyet a televízió a magyar kultúra leghűségesebb nagyköveteként végez. Ugyancsak e díjat adományozta Komárom városának, mégpedig „a város 1100 éves magyar múltja és 1100 éves magyar jövője előtti tisztelgés” jeléül. A szobrot átvevő Bastrnák Tibor az egész felvidéki magyarság nevében mondott köszönetét érte. (vkm) A Múzsák Háza előtt egy harminc-negyven fősre becsült csoport gyülekezett Árpád-sávos zászlóval Két ünnepség Rimaszombatban SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. Két helyszínen ünnepelte idén a márciusi forradalom évfordulóját a rimaszombati magyarság. A Múzsák Háza előtt délután négy órától egy harminc- negyven fősre becsült csoport, köztük a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi aktivistái, a gyalázkodó szövegekkel összefirkált Petőfi emléktáblát koszorúzta meg. A táblát néhány önkéntes a ház tulajdonosának megkérdezése nélkül még tegnap este részben letisztította, teljesen nem tudták azonban eltávolítani a feliratot, így azon a firkálás és a szakszerűtlen tisztítás nyomait a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás megbízottjai magyar nemzetiszín szalaggal takarták le. A Csemadok és az MKP által szervezett, a Tompa Mihály téren, Petőfi Sándor szobránál délután fél ötkor kezdődő ünnepségen a becslések szerint több mint hatszáz rimaszombati vett részt, és méltósággal ünnepelt. Köztük voltak a magyarországi vendégek, a Tompa Mihály Református Gimnázium diákjai és teljes tanári kara, a városban és a környéken működő civil szerveződések képviselői. Az ünnepi beszéd és a koszorúzás idejére a helyszínre érkezett az a harminc fős csoport, amely a Múzsák Házánál már külön is ünnepelt. Ők Árpád-sávos zászlóval és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom zászlaja alatt várták meg a lehetőséget, hogy koszorúzhassanak. Rendbontás sem az Orosz István, a helyi MKP elnöke által elmondott ünnepi beszéd, sem a koszorúzás alatt nem történt. Néhány napig olyan híresztelések keringtek a városban, hogy ugyanezen a napon a Matica Slovenská is ünnepel. A március 15-re tervezett évzáró taggyűlést meg is tartották, a szlovák szervezet az első Szlovák Köztársaság megalakulására is emlékezett a ki- szivárgott információk szerint. Hosszú évek óta ez volt az első Árpád-sávos zászlóval vonultak olyan március tizenötödikéi ünnepség, amikor nem szerveztek esti műsort. Állítólag szervezési problémák miatt nem sikerült megfelelő programot biztosítani az ünnepi estre. (Szekeres Éva felvétele) \
