Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-14 / 61. szám, szerda

Iľ'ADDTPD IVArvl\lĽl\ 2007. március 14., szerda 3. évfolyam, 11. szám A vállalatról, főnökről, kollégákról ok nélkül ne mondjon rosszat, akkor sem, ha biztos benne, hogy többé nem lép majd be az irodába Távozzon elegánsan volt munkahelyéről! Diplomáciai érzékét ne csak az üzleti tárgyalásokon, vagy a kényes hivatalos ügyek megoldásakor kama­toztassa, tárgyalókészségé­nek és a tapintatnak mun­kahely-váltáskor is vegye hasznát! Hogyan távozzon elegánsan a vállalattól? Mit ne mondjon főnökének az utolsó napon? TANÁCS A diplomáciai érzék tudátos kiaknázása egyeseknél a min­dennapi élet velejárója, míg má­sok munkájuk során veszik hasz­nát. Diplomáciai érzékünk a kel­lemetlen helyzetekben sem hagyhat cserben bennünket, sőt, olyankor még nagyobb szüksé­günk van rá, hogy a felmerülő problémákat a lehető legrövi­debb úton, konfliktusok nélkül oldjuk meg. Ügyfeleivel, munka­társaival és feletteseivel diplo­matikusan viselkedik? Hozzáál­lásán akkor se változtasson, ha végleg elhagyja munkahelyét! „Kicsi a világ” - közhelyesen hangzik, mégis igaz. Ahogy a magánéletben, úgy szakmai ber­kekben is a legváratlanabb idő­pontokban és helyeken futhat össze rég nem látott ügyfelekkel, egykori kollégákkal, felettesek­kel, ezért akkor se égessen föl maga mögött minden hidat, ha fölmond a vállalatnál, ahonnan ráadásul rossz szájízzel távozik! íme néhány tanács, hogyan ke­zelje a problémákat utolsó mun­kanapjain! Felmond? Ne köntörfalazzon! A gondok ott, és akkor kez­dődnek, amikor először fölmerül, hogy ideje másik munkahely után nézni: valamilyen külső vagy belső kényszernek engedelmeskedve új álláslehetőségre vágyik. Hogyan álljon - emelt fővel - főnöke elé, hogy közölje: kilép a vállalattól? Támaszkodjon a hosszú évek alatt megszerzett rutinra, és hidegvér­re! Ne köntörfalazzon! Ha valami miatt a főnöknek nem meri kerek perec megmondani, miért döntött a távozás mellett, kérdezze meg tapasztaltabb kollégáit vagy felet­tesét, mit javasolnak. Ne titkolja el a döntést! Ne halogassa az utolsó pillana­tig a bejelentést, mert ezzel egyik percről a másikra kész tények elé állítja főnökét! Egyrészt jobb mielőbb túlesni a kellemetlen be­szélgetésen és nyugodtan ledol­gozni az utolsó néhány hetet, másrészt adja meg főnökének a lehetőséget, hogy még távozása előtt megkeresse az ön utódját, hogy az - a cég zavartalan mű­ködése érdekében - zökkenő- mentesen vehesse át addigi mun­kakörét. Ne végezzen félmunkát! Ne hagyjon maga mögött fél­kész munkát, feladatait fejezze be, folyamatban lévő ügyeit, projekt­jeit záija le mielőtt eljön a cégtől, ügyfeleit pedig értesítse a vállalat­nál lezajló személyi változásról. Készítsen egy listát azokról az ügyletekről, amelyeket ön bonyo­lított, ügyfeleiről, akik potenciális üzletfélként újból felbukkanhat­nak. Ha nincs ideje arra, hogy mindent befejezzen, tájékoztassa munkatársait (vagy utódját) az ügymenetről, magyarázza el az összefüggéseket, és bízza rájuk a feladat lezárását. Számos vállalat­nál elvárják, hogy a távozó mun­katárs betanítsa utódját. Hogyha utolsó munkanapodon még min­dig nem érkezett meg az új kollé­ga, aki átveszi helyét, adja meg elérhetőségeit! így bármilyen probléma, kérdés merül föl, ami eddig az ön hatáskörébe tartozott, munkatársai megtaláljak. Még az utolsó munkanapon is legyen segítőkész, türelmes, így kellemes benyomást kelt kollégá­iban, és nyugodt lélekkel, annak tudatában távozhat a vállalattól, hogy alkalmazottként minden tőle telhetőt megtett. Távozzon elegánsan! Ne hagyjon az irodában, író­asztalon rendetlenséget, átlátha­tatlan iratkupacokat és mosatlan kávéscsészéket! Az utolsó napot szánja holmijai szortírozására. Személyes dolgait tüntesse el az irodából, a hivatalos iratokat, munkaeszközöket pedig jól átlát­ható egységekbe rendezze. Ha teheti - és a cégnél elvárják -, írjon szabályos felmondóleve­let. Röviden - terjengős kifejezé­sek nélkül - vázolja távozása okát, fejtse ki, miért szerette vagy éppen csak elvégezte mun­káját, hogyan tudott együtt dol­gozni kollégáival, és mi okozott nehézségeket. Ne mondjon rosszat a főnökről! A vállalatról, főnökről, kollé­gákról ok nélkül ne mondjon rosszat, akkor sem, ha biztos benne, hogy többé nem lép majd be az irodába. Ne hagyja, hogy elégedetlen, rosszkedvű munka­társai kihasználják távozását, és arra ösztönözzék - ha már úgyis elmegy -, hogy ön adjon hangot panaszaiknak! Ne égessen föl minden hidat maga mögött! Nem szabad akaratából távo­zik? Régóta elégedetlen volt a lehetőségeikkel? Ne a főnökön vagy a kollégákon töltse ki dü­hét, elégedetlenségét ne zúdítsa rájuk! Ha céges kör-emailben tu­datja munkatársaival távozásá­nak okát, senkivel szemben se le­gyen elfogult, tartózkodjon a ne­gatív kritikától. Jól esne felettese szemébe mondani, hogy éveken át kiszi­polyozott? Mérlegeljen, mielőtt őszinteségi rohamban kiadja magából sérelmeit! Ne feledkez­zen meg róla, hogy leendő mun­kahelyén szüksége lehet a refe­renciára, ezért a főnökkel akkor is bánjon tisztelettudóan, ha leg­szívesebben beolvasna neki. Le­gyen udvarias, és távozzon ele­gánsan! (h) Indulás előtt próbáljuk meg figyelmen kívül hagyni a zavaró tényezőket Az interjú a fürdőszobában kezdődik Ne használjon smiley-kat, se szlengszavakat, és bánjon óvatosan a jelzőkkel is E-mailezési szabályok álláskeresőknek FELDOLGOZÁS Nem a megcélzott cég tárgya­lójának ajtajánál, hanem órákkal korábban a saját fürdőszobánk­ban kezdődik az állásinterjú. Lelkileg és külsőségekben is ké­szülni kell rá. A pszichés ráhan­golódás, a pontos érkezés, a ma­kulátlan kinézet legalább annyi­ra fontos, mint az elmondandó tartalom. Az alkalomhoz illő megjelenés bizalmat kelt az inteijúztatókban. Mivel a siker aprónak tűnő ténye­zőkön is múlhat, ellenőrizzük, fé- nyes-e a cipőnk, nincsen-e ruhán­kon gyűrődés, fogaink között alat­tomosan megbúvó ételmaradék vagy megfésülködtünk-e az indu­lás előtt - írja az amerikai Career Journal amerikai online magazin. Ahogyan a bokszolok a mec­csek előtt az öltözőben „lejátsz­szák“ magukban a mérkőzést, úgy álláskeresőként is fontos a vi- zualizálás. Ehhez érdemes átgon­dolni, pontról pontra végigjátsza­ni az állásinteijú részleteit - mi­ként lépünk be az irodába, ho­gyan köszönünk, és fogunk kezet beszélgető partnerünkkel, mi­ként állunk helyt. Az állásinteijúra indulás előtt a lehetőség szerint próbáljuk meg figyelmen kívül hagyni a kelle­metlen, zavaró tényezőket, te­gyük félre az aggodalmaskodást, a pesszimizmust, ne a legrosszabb eshetőségre készüljünk. Mindig induljunk el időben az interjúra az előre nem kalkulálha­tó körülmények - építkezés, úde- zárások, forgalmi dugók—miatt! A késés és a vele járó kínos ma­gyarázkodás nem csupán átlát­szó, hanem a pályázó hitelét is rontja. A feszült légkörben meg­kezdett interjú pedig aligha hasz­nál az álláskeresők ügyének. Ám ügyeljünk arra is, hogy ne csöngessünk túl korán a cégnél. El­képzelhető, hogy percre pontosan ki van számítva az interjúztatok ideje és kellemetlenséget okoz, ha az irodában, a munkatársak közé kell leültetni a pályázót. Az iPod-ok világában könnye­dén összeállítható kedvenc zené­inkből válogatás, ami segíthet az interjú előtti stresszt legyűrni. Au­tóban, tömegközlekedési eszkö­zökön így gyorsabban telik az idő, a kedvenc előadók oldják a fe­szültséget. (jp) TANÁCS Egy állás megpályázásánál köny- nyen ronthatjuk az esélyeinket, ha az első e-mailben szarvashibákat követünk el. Hogyan illik megszó­lítani a HR-est? Miként köszön­jünk el? Melyek a hivatalos e-maü írásának szabályai? Néhány prak­tikus tippet gyűjtöttünk össze. A személyzeti szakemberek írás­beli pályázatok százainak áttanul­mányozása után pontosan látják a gyakori és tanulságos bakikat. A jelentkezők gyakran megszó­lítás és elköszönés nélkül mindös­sze ennyit írnak a levélbe: önélet­rajz, motivációs levél mellékelve. Ezzel azonban előnytelen helyzet­be hozzák saját magukat. Az ilyen kurta levél unszimpátiát vált ki a kiválasztást végzők legtöbbjéből, első benyomásuk a jelöltről nega­tív lesz. Jobb elkerülni ezt, és in­kább tíz-tizenöt percet rászánni el­készítésére. Az elektronikus levelezésre - különösen az állásokra való jelent­kezésekkor - az üzleti levelezés szabályai vonatkoznak. Az e-mailt is - bármely hivatalos levélhez ha­sonlóan - megszólítással kell kez­deni, ami többféle lehet. „Ha a címzettnek van rangja, akkor azon szólítsuk meg: Tisztelt Osztályve­zető Asszony! Ha nincs, vagy nem tudjuk, akkor pedig a nevén: Tisz­telt Kovács Úr!, a nőknél pedig Kedves Szabó Andrea! Ha olyan címre írunk, ahol nincs még név sem, akkor a Jó napot kívánok! kezdés ajánlott“ - tájékoztatott a protokollszakértő. „A Kedves Bé­la! vagy a Kedves Andrea! formát csak bizalmaskodás és hosszabb ismeretség után javaslom“ - tette hozzá. A megszólítás után tanácsos le­írni: pontosan mely pozícióra je­lentkezik ajelölt, hol találta a hir­detést, illetve hogy mit csatolt az e-mailben. Ki lehet térni emellett arra, miért pont erre a munka­körre jelentkezett. A hirdetésre elküldött e- mailben tilos tegeződő formát használni. A stílust tekintve nem ajánlott sem a barátkozó, sem a túlzottan kedveskedő, ahogy a la­za sem. Ne használjon smiley-kat, se szlengbe tartozó szavakat, és bánjon óvatosan a jelzőkkel is. Ért­hetőnek kell lenni, hivatalosnak és udvariasnak. Az elköszönést cifrázzák túl a leginkább a jelöltek. Gyakran ír­ják: Bizalommal várom mielőbbi megtisztelő válaszát. Ez túl sok. Elegendő csak ennyit írni: Előre is köszönöm válaszát. A levél zárására az üdvözlettel és a tisztelettel egyaránt megfele­lő. Nem árt tudni: míg az üdvöz­lettel szó semleges hatású, addig a tisztelettel formáció hangsúlyo­zottá teszi az elköszönést. Mielőtt azonban elküldi a leve­let, mindenképp ellenőrizze: nem maradt-e benne helyesírási hiba. Rendkívül rossz hatást kelt a hi­bákkal teletűzdelt e-maü. (p) \

Next

/
Thumbnails
Contents