Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-14 / 61. szám, szerda
14 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 14. www.ujszo.com Tavaly 161 milliárd gigabyte adatot termelt a világ Bővült az információtenger FELDOLGOZÁS Az IDC legújabb felmérése szerint annyi digitális információ termelődött világszerte tavaly, hogy egész egyszerűen nincs annyi hely, ahol mindent tárolni lehetne. A fotókba, valósidejű üzenetekbe és egyéb online tartalmakba lassan belefulladunk. Az IDC szerint összesen mintegy 161 exabyte -161 milliárd gigabyte - digitális adat jött létre 2006-ban. A kutatók szerint áüagosan minden digitális fájlt legalább három példányban másoltak le. Az így létrejött gigantikus adathalmaz annyi információt tartalmaz, mint 12 könyvekből épített torony, amely egyenként olyan hosszú, hogy elérne a Földtől a Napig. Az IDC kutatói szerint ez hárommilliószor any- nyi adat, mint amennyi könyvet valaha írtak. A legnagyobb kapacitású iPodból kétmilliárd darabra lenne szükség, hogy 161 exabyte elférjen rajta. Utoljára a University of California, Berkeley kutatói készítettek hasonló felmérést 2003-ban. Akkor arra az eredményre jutottak, hogy a világ teljes digitális információ- termelése mindössze 5 exabyte volt. Igaz, ebbe a jelentésbe beletartoztak a kinyomtatott irodai dokumentumok és analóg rádióadások is. Az IDC-jelentés ezzel szemben a reprodukált anyagokat - például a digitális formában letöltött filmeket, akárhányszor megtekintették azokat - is hozzászámolták az adatrengeteghez. Ha csak az eredeti fájlokat számították volna, a végeredmény mindössze 40 exabyte környékén alakult volna. Bár az IDC számaihoz képest a Berkeley kutatói által mért 5 exabyte elenyészőnek tűnik, valójában már az is annyi adatot jelent, mint amennyi az amerikai Kongresszusi Könyvtár tartalma - 37 000-szer. „Fontos, hogy felmérjük az információrobbanás hatásaid’ - magyarázta John Gantz, az IDC elemzője az MSNBC-nek adott nyilatkozatában. „Különös tekintettel a vállalatoktól kiszivárgó információkra, illetve a biztonsági kamerák által készített felvételekre.” A tanulmányösszegzése rámutat: a létrejött adatmennyiség felülmúlja a rendelkezésre álló tárolókapacitást. Az IDC becslése szerint tavaly 185 exabyte háttértároló működött a világon, s ez a szám 2010-re 601 exabyte-ra emelkedett. A létrejövő információtenger azonban tovább növekszik majd, s 2010-re elérheti a 988 exabyte-ot (vagyis közel 1 zettabyte-nyi egyes és nulla kering majd a digitális világban). Szerencsére azonban egyelőre nem kell tartam attól, hogy belefulladnánk az adatrengetegbe, ugyanis számtalan e-mailt és digitális információt törlünk ki, s a telefonhívások tartalmát sem rögzítik - noha Gantz azzal viccelt, hogy erről azért érdemes lenne megkérdezni az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA szakembereit is. Annyi bizonyossá válik a tanulmány kapcsán, hogy nemcsak olcsóbb és nagyobb kapacitású háttértárolókra lesz szükség a jövőben, hanem megfelelő eszközökre is, amelyekkel szavatolni lehet az adatok biztonságát, illetve meg lehet találni bármit, amit a felhasználók keresnek az adattengerben. A meghibásodó információtárolókról az adatok visszanyerése is fontos feladat lesz az IDC szerint. „El kell döntenünk, hogy mit tárolunk és mit törlünk le” - magyarázta a kutatást támogató, adatmenedzsmenttel foglalkozó EMC Corp. alelnöke, Chuck Hollis. „Egyelőre nincs tisztázva, hogy ki kezeli az emberiség digitális örökségét, hogy azokat a gyermekeink, unokáink is láthassák.” (h) ■■ Sokat használ a különböző fóbiák ellen Népszerű a cyberterápia MT1-H1R Egyre jobban teijedő gyógymód a cyberterápia, amelynek júniusban Washingtonban lesz nagy nemzetközi kongresszusa. Sokat használják, különösen az Egyesült Államokban, a különböző fóbiák ellen. A Spiderworldöt például a pókoktól való félelem legyőzésében. A pácienst katapultálják egy 3D-s konyhába, ahol megtanítják, hogyan barátkozhat össze egy hatalmas tarantulával. Eredményesen kísérleteznek e terápiával a fizikai fájdalmak elleni küzdelemben is. A SnowWorld nevű játék, amelyet a washingtoni egyetem Virtual Reality Analgesia Research Center igazgatója, Hunter Hoffman talált ki, a beteget háromdimenziós északi világba viszi, ahol hóembereket és jégkunyhót épít. Súlyosan megégett gyerekeknél a hideg ilyen ábrázolása ellensúlyozta az égések tüzét, a fájdalom és az addig használt fájdalomcsillapítók felére csökkentek - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. Újabban a rehabilitációban is érnek el ezzel az eszközzel eredményeket. A Glove Therapynál, amelyet a newarki Rutgers egyetemen próbálnak ki, a beteg, akit szélütés ért és félig megbénult a keze, speciális kesztyűt kap, majd ezt kivetítik egy számítógép képernyőjére, ahol lepkét fog vagy zongorázik. A beteg a valóságban is, reflexszerűen mozgatni kezdi az ujjait. Az utolsó simítások a holnap kezdődő CeBIT kiállítás előtt. Az eseményről részletesen a Digitália következő számában számolunk be (Reuters-felvétel) A céges gépeken dolgozók azt hiszik, tisztában vannak a biztonsági kockázatokkal A leggyengébb láncszem az ember A Cisco független kutatócéggel készítetett nemzetközi tanulmánya szerint a legtöbb alkalmazott saját bevallása szerint tudatos a hálózatbiztonság terén, ugyanakkor viselkedési szokásaik ennek gyökeresen ellentmondanak. A felmérést végző független piackutató cég legalább száz-száz vég- felhasználót kérdezett meg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Japánban, Kínában, Indiában, Ausztráliában és Brazíliában. FELDOLGOZÁS A tanulmány a legnagyobb kockázatot a felhasználók hamis biztonságtudatában jelölte meg. Bár három válaszadóból kettő (66 százalék) vallotta azt, hogy teljes mértékben tudatában van a biztonsági szempontoknak, de a gyakorlatban tanúsított tevékenységei gyakran rácáfoltak erre. A megkérdezettek jelentős része elérhetővé teszi mások számára az irodai gépét, otthoni munkánál a szomszéd vezeték nélküli hálózatát használja, személyes célokra is használja munkahelyi gépét, vagy éppen üzleti adatokat tárol a saját eszközein, megnyitja az ismeretlen forrásból származó leveleket, de sokan még a velük érkezett csatolmányokat is megnézik. A felmérés szerint a kínaiak a leginkább magabiztosak, 78 százalékuk állította hogy tisztában van a kockázatokkal, ugyanekkor ebben az országban a legnagyobb a „kicsapongó“ felhasználók aránya is: 57 százalék használja saját célra munkahelyi gépét, 57 százalékuk nyit meg ismeretlen forrásból származó leveleket, 42 százalékuk enged hozzáférést másoknak a géphez, 74 százalékuk tárol vállalati adatokat a saját tulajdonba tartozó informatikai eszközökön. A válaszadók átlagosan 21 százaléka megengedi barátai, családtagjai és más, nem vállalati dolgozók számára, hogy céges számítógépén keresztül internetezzenek, de Kínában több mint 40 százalék ismerte el, hogy megosztja másokkal céges számítógépét. Kínában, Olaszországban és Brazíliában minden ötödik megkérdezett az otthoni munkavégzése során szomszédja vezeték nélküli hálózatát is használja. A válaszadók közül minden negyedik szokta megnyitni a munkahelyi számítógépén az ismeretlen e-maileket. Kínában a válaszadók több mint fele rendszeresen megnyitja az ismeretlen forrásból származó e- maileket, az indiaiak 20 százaléka pedig nem csak a leveleket, hanem a csatolmányokat is megnyitja. A tanulmány egyik legszembetűnőbb ellentmondása mégis a nem munkával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozik: a tíz országban végzett felmérés során a megkérdezettek mindössze 29 százaléka ismerte be, hogy munkahelyi számítógépét személyes célokra is használja. Ezzel szemben 40 százalékuk bevallottan használta már online vásárlásra céges számítógépét. Az Egyesült Királyságban például csak a válaszadók 27 százaléka vallotta be, hogy a céges számítógépet magáncélra is használta, azonban 53 számolt be arról, hogy a munka során rendszeresen vásárol az interneten. A tapasztalatok alapján a hazai felhasználók ugyanolyan „rugalmasan” bánnak a vállalati erőforrásokkal, mint külföldi társaik. A Cisco nemzetközi kutatásában kimutatott problémák Szlovákiára is ugyanúgy igazak, mint a kutatásban résztvevő más európai országokban. Szlovákiára a felmérés nem teijedt ki, így a hazai felhasználók biztonságtudatával és szokásaival kapcsolatban nem állnak rendelkezésre adatok, de a Cisco szerint az emberi tényezőben nincs számottevő eltérés. A biztonsági kérdések a cégek méretével arányosan jelentkeznek. Míg a nagyvállalatok tudatában vannak e veszélyforrásnak, és megfelelő módon védekeznek ellene, de a cégméret csökkenésével egyre nő a kockázat, mivel az informatikai kérdések kevéssé intézményesítettek. A vállalatoknál bekövetkező biztonsági események jelentős része belső eredetű, azaz a cégen belülről származó információ, illetve tudás felhasználásával történik. A támadások rendszerint a legsebezhetőbb ponton következnek be, ami nem csak a technológia lehet, hanem az azt üzemeltető vagy használó ember is. Az üzemeltetők és a felhasználók számára ezért meg kell mutatni, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk, milyen támadási formák veszélyeztetik őket, és hogy miként lehet ezek ellen védekezni. Az informatikusok előtt álló nagy lehetőség, hogy az eddigi támogató, reaktív szerepükön pozitív irányba változtassanak. A szakemberek feladata, hogy állandó párbeszédet folytassanak a felhasználókkal, olyan képzési programokat vezessenek be, amelyek alkalmazkodnak a különböző üzleti kultúrák és felhasználói csoportok sajátosságaihoz, valamint hogy a leginkább bevált biztonsági gyakorlatokat a vállalati kultúra szerves részévé tegyék, (bá) DIGITALIA A mellékletet a UNKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30,814 64 Bratislava 1
