Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-14 / 61. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 14. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 11 A világgazdaságfejlődése 2006-ban 5,2 százalék volt, az EU-átlag 2,9 százalék Európa az USA után kullog A vámmentes üzletek helyzetét tovább súlyosbítja, hogy Ausztrália április elsejétől nem engedélyezi az ilyen európai boltokból származó áruk bevitelét (Képarchívum) Elégedetlenek a boltosok is, az utasok is - át fogják dolgozni a szabályokat Válságban a vámmentes boltok Brüsszel. A reformok folyta­tását sürgette a múlt heti EU-csúcson Hans-Gert Pottering, az Európai Par­lament elnöke. Az európai üzleti csoportok képvi­selői pedig a csúcs elé időzítve figyelmeztették az állam- és kormányfőket a strukturális reformok szükségességére, külön­ben - megítélésük szerint - nagy bajban lesz az unió. ÖSSZEFOGLALÓ A múlt heti uniós csúcs zöld csúcsként vonul be az annalesekbe. Teljes joggal, hiszen két legfonto­sabb témáját, a megújuló energia- források bővítését és az üvegház­hatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését illetően történelmi határozat született - már ha sikerül megvalósítani. A nemzetközi sajtó is csak erre a - leglátványosabb - témára összpontosított, de mint Hans-Gert Pottering a reformok folytatását sürgetve rámutatott: a csúcsértekezlet napirendjén szá­mos kényes feladat szerepelt, olya­nok, amelyeknek első látásra nincs közös pontjuk, ám amelyek mégis mind-mind egy közös problémakör különböző megnyilvánulási for­mái. Pottering összességében pozitív­nak mondta az EU 2006-os gazda­sági fejlődését, azt, hogy ennek üte­me gyorsult, miközben a munka- nélküliség csökkent, s új munkahe­lyek keletkeztek. Ugyanakkor fi­gyelmeztetett: a világgazdaság fej­lődési üteme 2006-ban 5,2 száza­lék volt, szemben az EU 2,9 száza­lékos ádagával, s hogy világszerte 120 állam 4 százalékosnál is maga­sabb növekedést ért el. így aztán - állapította meg - mindenképp gyorsítani kell a reformok folyama­tát. „A világ azon 30 államából, amelyeknek lakossága csökken, 15 európai. A demográfiai változás csak fokozza a feladatok sürgőssé­gét. Ha nem sikerül gyorsan mun­kába állítani még több embert, a fi­atalokat, az 50 évesnél idősebbeket és a nőket, akkor mind nyugdíj- rendszereink, mind államháztartá­saink szempontjából súlyos problé­mákra számíthatunk.” A gazdasági szféra is radikális strukturális reformokat sürget. Az európai üzleti csoportok szerint a fellendülés ellenére Európa gazda­sága még mindig jóval az USA után kullog. Az euractiv.com azt írta, a közhangulat jelenleg bizakodó, hi­szen a munkanélküliségi ráták ta­valy az utóbbi másfél évtized leg­alacsonyabb szintjére csökkentek, a gazdasági növekedés pedig a 2005-ösnek csaknem kétszeresére nőtt. Az Európai Bizottság becslé­Öt év alatt 25 százalék­kal kellene csökkenteni az adminisztratív terheket uniós és nemzeti szinten. sei szerint 2007-ben az EU gazda­sági növekedése meghaladja fő ri­válisa, az USA hasonló adatát, és ez annak a jele, hogy a lisszaboni stra­tégia kezdi meghozni a gyümölcse­it. Ezzel szemben az Európai Keres­kedelmi és Iparkamarák Szövetsé­ge (Eurochambres) szerint az EU rossz úton halad, szerinte a lissza­boni célok eléréséhez további mun­kára van szükség, az önelégültség kárt okoz. Egyes fontos mutatókat tekintve az EU még mindig 22 évvel van le­maradva az USA mögött, és a kü­lönbség egyre növekszik, derül ki az Eurochambres most ismertetett tanulmányából. Eszerint az egy főre jutó GDP-nek évente több mint 8 százalékkal kellene növekednie ahhoz, hogy 2010-ig sikerüljön el­érni az USA szintjét, és az EU máris 3-4 évvel késte le azt a célt, hogy 2010-ig 70 százalékra növelje a fog­lalkoztatottsági arányt. Az EU je­lenlegi kutatási és fejlesztési szint­jét az USA 1978-ban érte el. Min­dezek ismeretében a vállalatve­zetők komoly kötelezettségválla­lásra szólították fel az EU vezetőit: öt év alatt 25 százalékkal kellene csökkenteni az adminisztratív ter­heket uniós és nemzeti szinten egyaránt; új munkahelyeket létesí­teni a munkaszerződések rugal­masságát fokozó munkaerőpiaci reformokkal; felélesztem a belső piacot a termékek és szolgáltatások kölcsönös elismerésének szorgal­mazásával. Ugyanakkor kulcsfon­tosságú a belső energiapiac kialakí­tása; a kutatás és fejlesztés fellendí­tése az Európai Technológiai Inté­zet létrehozásával, a közösségi sza­badalmi jog bevezetésének irányá­ba tett konkrét lépésekkel. A Business Europe „Európai re­form barométere” elismeri, a lisszaboni célok irányába történtek ugyan lépések, de ez nem felel meg a vállalkozók elvárásainak. Bár a kutatási körülmények javítását cél­zó erőfeszítések, a lakosság foglal­koztatottságának növelése ered­ményesnek bizonyul, egész sor csalódással is szembesülnek a vál­lalkozók. Az Eurochambres, az Eu- rocommerce, a kis és közepes vál­lalatokat képviselő UEAPME és a Business Europe közös nyilatkoza­ta felszólítja az EU vezetőit, ra­gaszkodjanak a bürokrácia 25 szá­zalékos csökkentéséhez. A négy vállalkozói csoport nagyon ag­gasztónak tartja a tagállamok köl­csönös bizalomhiányát, és a közös piac kiteljesedésének útjában álló, egyre növekvő nemzeti protekcio­nizmust. (mti, euractiv.hu, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Mivel a jelenlegi uni­ós biztonsági előírások tiltják fo­lyadékok felvitelét a repülőgépek fedélzetére, a vámmentes boltok válságba kerültek. Az eladások drasztikusan csökkentek, s a helyzettel az utasok sem elége­dettek. A szigorításokat tavaly novemberben vezették be, azóta az EU-n belüli járatokon tilos fo­Sportfogadás Egységes szabályok Brüsszel. A sportfogadásokat szabályozó törvénykezésük felül­vizsgálatára készteti az unió orszá­gait az ügyben született immár má­sodik precedens értékű bírósági döntés. Az Európai Bíróság (ECJ) egy korábbi döntése szerint egy bi­zonyos tevékenység korlátozását „következetes és rendszeres” mó­don kell megvalósítani. Ennek szel­lemében egy tagállam nem korlá­tozhatja állampolgárainak hozzáfé­rését a fogadásokhoz, ha ugyanak­kor támogatja és népszerűsíti az or­szágos szolgáltatók vagy monopóli­umok szerencsejátékaiban való részvételt. Az ECJ egyik, 2003. no­vemberi döntése megnehezíti a fo­gadások tiltását, ugyanis azt a sza­badságjogok megsértésének minő­síti. A mostani bírósági döntés előzménye az, hogy több olaszor­szági szerencsejáték-szervezőt el­ítélt a helyi bíróság fogadások tör­vénybe ütköző, engedélyek nélküli szervezéséért. (A hiányolt engedély beszerzése egyébként nem volt le­hetséges, mert ilyen engedélyt az olasz hatóságok nem adtak senki­nek.) Ezt a gyakorlatot ítélte el az ECJ. (euractiv.hu) lyékony anyagot a fedélzetre vin­ni. Emiatt egyre kevesebben vá­sárolnak a vámmentes boltok­ban. Ha valaki az EU-n kívül száll fel egy gépre, magával viheti a vám­mentes boltban megvásárolt ita­lát, ám ha a San Franciscóból ér­kező utas Heathrow-ban átszáll egy „belföldi” EU-járatra, akkor az üveget elveszik tőle. A szigorí­tásokkal kapcsolatbem egyszerű Brüsszel. Minden európai isko­lában hetente legalább két testne­velési órát kellene órarendbe ik­tatni. Ezt hangsúlyozza egy nem­régiben ismertetett uniós jelen­tés, amelyet az EU térségében élő fiatalok fizikai neveléséről készí­tettek. Folyamatosan nő azoknak az iskolás gyermekeknek a száma, akik egyáltalán nem sportolnak. Ennek fő oka a számítógép és a vi­deojáték, amelyek elveszik az időt a fizikai tevékenységtől. A gyer­mekek elhíznak, emiatt később, felnőtt korban súlyos betegségek alakulhatnak ki. Az EU-nak ezen a területen nincs nagy hatásköre. Az oktatás minőségének fejlesztéséhez csu­pán azzal járulhat hozzá, hogy bá­torítja a tagállamok közötti együttműködést s esetenként tá­mogatja és kiegészíti terveiket. Ken Hardman brit professzor az EU kulturális és oktatási bizottsá­ga számára jelentést készített, amely szerint a különböző orszá­gokban eltérően viszonyulnak az iskolai testnevelés kérdéséhez. En­nek részben az is oka, hogy nagy állampolgároktól e-mailek töme­ge érkezett a témával foglalkozó európai parlamenti képviselők­höz. Az EP-honatyák egy része is úgy véli, a jelenlegi szabályozást nem gondolták át kellőképpen. A szállítással és a turizmussal fog­lalkozó bizottság várhatóan ha­marosan kezdeményezni fogja, hogy a nemzetközi polgári légi közlekedés szervezete dolgozza át a szabályokat, (euractiv.hu) különbségek vannak az iskolai sportlétesítmények között Kelet- és Nyugat-Európában. A jelentés kiemelten tárgyalja, hogy az iskolai kötelező fizikai te­vékenység megelőzheti költséges betegségek kialakulását és ,jó fegyver” az antiszociális viselke­dés ellen is. A szakemberek a tan­rend korszerűsítését javasolják, a jelenlegi társadalmi trendek figye­lembe vétele mellett. A cél az, hogy a fizikai tevékenység legyen vonzó a fiatalok számára. Emellett minimálisan két tornaórát köte­lezően tartani kellene hetente, majd ezt a számot mielőbb három­ra kellene emelni. Mindemellett a tudósok nem tartják megfelelőnek a jelenlegi testnevelési órák intenzitását sem: az adatok azt mutatják, hogy az általános iskolák 77 százaléká­ban és a középiskolák 79 százalé­kában a tornaóra játékból, torná­ból és atlétikából áll, ami nem fe­lel meg a 21. századi követelmé­nyeknek. Egyes számítások sze­rint minden fizikai oktatásra el­költött euró a fiatalok esetében három-négyszeresen megtérül a betegségek kezelésére fordított ki­adásoknál. (euractiv.hu) Az EU leggyorsabban fejlődő gazdaságai (a 2006-os GDP-növekedés alapján, %-ban, ‘becslés) Lettország Észtország SZLOVÁKIA Románia Csehország Lengyelország Szlovénia Írország I 1 mm 11,9 11,5* □ 8,3 7,7 36,1 35,8 5,2 5,1 TASR-grafikon Több figyelmet érdemel az iskolai testnevelés Egyáltalán nem sportolnak ÖSSZEFOGLALÓ A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,0721 Sk 121 999 804,47 Sk 0,00% 1,0959 Sk 809 693 223,08 Sk 0,07% 1,0952 Sk 2 284 349 234,34 Sk 0,07% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0771 Sk 476 231 750,30 Sk 0,07% 1,0892 Sk 3 067 365 396,60 Sk 0,07% 1,0953 Sk 6 121 943 481,93 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0667 Sk 59 798 050,70 Sk 0,00% 1,0962 Sk 559 497 387,98 Sk 0,07% 1,0982 Sk 1 195 754 555,85 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0708 Sk 107 406 673,64 Sk 0,00% 1,0651 Sk 1 029 604 760,70 Sk 0,075% 1,0650 Sk 2 349 180 609,37 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0714 Sk 236 033 069,84 Sk 0,00% 1,0806 Sk 1 779 872 751,75 Sk 0,075% 1,0847 Sk 2 739 930 017,77 Sk 0,075% Winterthur Magánnyugdíjpénztár 1,0729 Sk 295 797 045,20 Sk 0,075% 1,0849 Sk 2 354 228 966,78 Sk 0,075% 1,0908 Sk 6 253 080 008,97 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. március 9-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents