Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-13 / 60. szám, kedd

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Ünnepi hangverseny március 15-én Pozsony. A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Free Style Chamber Orchestra ad hangversenyt csütörtökön 18 órától a Szlovák Rádió nagy koncerttermében. Különböző zenei háttérrel rendelkező muzsikusok olyan hibrid felállású zenekart hoztak létre, amelyben egy komplett jazz-kombó és vonószenekar játszik együtt, fafúvósokkal és tekerőlanttal kiegészítve. Mindeb­ből egy új, finoman árnyalt big band hangképe kerekedik ki. A koncert szervezője a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, (ú) Deja vu-klub Takáts Tamással Pozsony. Holnap 18 órától kezdődik a Deja vu márciusi klubest­je (Hlava XXII., Bazová 9.). A vendég ezúttal Takáts Tamás lesz, akit a Forma 1, a Senátor, az East, a Karthago, valamint a Takáts Ta­más Dirty Blues Band énekeseként ismerhet a közönség. Takáts Ta­mással Lacza Gergely beszélget. Az est csúcspontjaként a neves szólista elénekel néhány számot a Deja vu együttes ldséretében. (ú) Jól kezdett Svérák új filmje Prága. A közönség hatalmas érdeklődése kísérte a hét végén Jan Svérák új, Vratné láhve (Betétes üvegek) című „vidámszomorú” ko­médiáját, amelyre 107 362 néző váltott jegyet, és ezzel új nézettsé­gi rekordot állított fel. Januárban Jirí Menzel Őfelsége pincére vol­tam című munkája volt a listavezető, amelyet az első vetítési na­pokban 103 364 néző látott. „Természetesen jólesik. Örülök neki, hogy a fűm nem csupán bennünket szórakoztatott” - reagált a jó hírre Jan Svérák rendező. A nézők érdeklődése annál is inkább örömmel tölti el, mert a fűm témáját kicsit veszélyesnek tartja. „Az öregedéssel foglalkozik, és féltünk, hogy senkit nem fog lekötni. De úgy látszik, másokat is érdekel.” A film főszerepét a rendező apja, Zdenék Svérák alakítja, aki a forgatókönyvet is jegyzi. (ČTK) Global Vision-díj a Friss levegőnek Budapest. Kocsis Ágnes Friss levegő című filmje nyerte a kaliforni­ai San Jóséban rendezett Cinequest Filmfesztivál Global Vision-díját - közölte a Magyar Filmunió. Ä vasárnap befejeződött mozgóképes mustrán 17. alkalommal mutattak be válogatást a vüág filmtermésé­ből, a seregszemlén összesen 160 alkotást tűztek műsorra. A Cine- questen három magyar filmet vetítettek: Goda Krisztina Csak szex és más semmi című romantikus vígjátékát, Kocsis Ágnes több filmkriti­kusi elismeréssel jutalmazott diplomafilmjét, a Friss levegőt, vala­mint Tímár Péternek a,.kizökkent időről” szóló A herceg haladéka cí­mű alkotását. A Global Vision-díjjal olyan egyetemes kérdéseket fel­vető filmalkotásokat jutalmaznak, melyekben a művészi útkeresést és történetmesélést személyesség és érzelmesség hatja át. (MTI) Műveiben a természet a festői absztrakció eszköze Somogyi György kiállítása KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. A Kelet-szlovákiai Múze­um és a Patak Képzőművészeti Egyesület szervezésében Somogyi György magyarországi festőmű­vész Jubüeum című kiállítása nyílik meg csütörtökön a Fazekas utcai Bástya Galériában. Az Olaszországot is megjárt So­mogyi György (1946) művészeté­nek kiindulópontja a közvetlen természeti és építészeti környezet. Művészetében sajátos módon öt­vöződnek az értékcentrikus alföldi festészet, az európai iskolás ha­gyományok és a francia lírai abszt­rakt és informel festészet, például Jean Bazaine, Roger Bissiére és Alfred Manessier tapasztalatai és vívmányai. Somogyi György egy kis Csepel- szigeti településen, Szigetszent- miklóson dolgozik már évtizedek óta, eleven kapcsolatokat ápolva a kortárs magyar képzőművészettel, de attól kellő távolságot is tartva. A hetvenes évek közepén fellépő fes­tő alkotásaival elsősorban a 20. századi modem magyar művészet egyik legfontosabb körének alkotó­ival, a progresszív szentendrei mű­vészekkel dolgozik és jelentkezik együtt, de csupán a szellemiség sík­ján vállal velük közösséget. Önálló­an kimunkált festői eszközökkel szuverén vüágot épít, művészeté­ben sem a stílus, sem a forma, sem a kifejezés síkján nem fedezhetők fel Szentendréhez kapcsolódó pár­huzamosságok vagy azonosságok. Mint oly sok kortársa, Somogyi György is a valóságidézéstől indult. 1975-ig impresszionista szeűemű figuratív képeket festett, hogy az­tán Paul Klee-t választva vezérlő csillagául az absztrakció birodal­mában alkossa meg kompozícióit. Az absztrakttá válás Somogyinál is nagy küzdelmek árán valósult meg (Képarchívum) A művész hitvallása szerint „a művészetnek nem látható dolgokat kell visszaadni, inkább láthatóvá kell tenni”. A láthatóvá tétel valóra váltásának hátterében természete­sen a valóság, és legelsősorban a természet áll: a sziget-vüág, a víz­partok környékének a természeti erők által alakított organizmusai és struktúrái. A természeti jelenség, a látvány, a valóságrészlet csupán festői kiindulópont, amely az absztrakció folyamatában a festői képteremtés eszközévé alakul, egy új festői valóság csaknem láthatat­lan, sejtésszerű építőelemévé. Műveiből egy végtelenül egysé­ges képvüág - egy festőüeg jól ki­munkált sors - tűnik elénk. Ám azt is tapasztalhatjuk, hogy az abszt­rakttá válás (akár lírát, akár drá­mát jelenítsen meg az ecset) még Somogyinál is igen nagy küzdel­mek árán valósult meg. A kiállítás megnyitója március 15-én, 16 órakor lesz a Bástya Ga­lériában. Mundruczó Kornél április elején kezdi újra a Delta forgatását, Lajkó Félix főszereplésével Ez a film már nem az a film (Mundruczó Kornél felvétele) Delta. Másodszor is Delta. Először tavaly februárban indult el Mundruczó Kornél stábja, hogy a Duna-delta vidékén játékfilmet forgas­sanak, de a főszereplő, Ber- tók Lajos 2006. július 16-i tragikus halála új helyzet elé állította a rendezőt. SZABÓ G. LÁSZLÓ Két lehetőség közül választha­tott: vagy pótolni/helyettesíteni fogja az öntörvényű, de kiemelke­dő tehetségű főszereplőt, vagy új­raforgatja az egész fűmet - valaki mással. Hogy feladja és másik fűm­be kezdjen, az Mundruczó Kornél­nak meg sem fordult a fejében. A történetből leforgatott negyvenöt percnyi hangos anyagból emlékfü- met készít Bertók Lajosról, április első napjaiban pedig, új főszereplő­vel és egy teljes mértékben átírt for­gatókönyv alapján elölről kezdi a munkát. A német-magyar kopro­dukció tovább él, s a fűm női fősze­replője továbbra is Tóth Orsi, aki először a Szép napokban dolgozott a rendezővel, legutóbb pedig a Jo­hanna című filmoperában, amely több díjat is nyert a vüágban. Három epizód a tavaly felvett anyagból: Tóth Orsi batyuval a vál­lán elindul az esti ködben, s térdig érő vízben lépdel a sötét ég alatt. Festői kép. A következő jelenetben magába roskadva ül az ágyon, és egy pisztolyt nézeget. Bátyja mind­eközben ráérősen zuhanyozik. Fel­kavaró, feszültséggel teli képsorok. „Hogy tudsz itt élni?” - kérdezi a markáns arcú férfi törékeny, ma- dárcsontú húgától. Műé a lány: „Dolgom van.” És a következő perc­ben már csónakban ülve, szótlanul siklanak a vízen. Ez már a folyó del­tája, odébb a tenger. Kim Ki-duk hősei szeretnek-szenvednek hason­ló helyszíneken. Mundruczó Kornél szerint a fűm alapproblémája változatlan marad, de a történet már az új főszereplő személyiségére épül. Hogy esett a választása Lajkó Félixre, a nagy tehetségű, fiatal hegedűművészre, akit a szakma szabadkai Paganininek nevez? Ajánlották. Miután Bertók Lajos meghalt, és úgy döntöttem, a hely­zetből adódóan másvalakivel készí­tem el a fűmet, mindenkit arra kér­tem a környezetemben, hogy mondjon neveket, ki léphetne a he­lyébe. Kérdezgettem. Próbáltam megtalálni a megfelelő arcot. Nem­Lajkó Félbe a Delta új főszereplője zetközi válogatás volt. Az oroszok­nál és a románoknál is keresgél­tem. Négy hónapos casting után egyszer csak bejött a képbe Félix, és leutaztam Palicsra, próbafelvételt készítem vele. Polgár Tamást is szokatlan helyzetből vitte kamera elé, ami­kor az Aftát, majd a Szép napo­kat forgatta. Lajkó Félix igazi vir­tuózként robbant be a zenei élet­be. A színpad természetes élette­re lett. A kamerát is érzi? Annyit tudok, hogy nem zavarja őt. Nekem az elég. Meglepte őt a felkérése? Sze­repet ugyanis még sosem ját­szott, Jancsó Miklós forgatott ró­la pár évvel ezelőtt portréfilmet. Az nagyon más műfaj. A Deltá­ban színészi feladata lesz. Először azt gondolta, majd nálam is hege­dülnie keű. Amikor közöltem vele, hogy nem, itt szerepet kap, rögtön azt felelte, hogy ő ezt nem akarja. Számomra ez nagyon rokonszen­ves reakció volt. S mivel indokolta? Azzal, hogy ő ezt nem tudja, mert nem színész. Érezte a kihívás súlyát. Gondolom, a legnehezebb je­lenettel tette próbára. Nem. Egyrészt rá írtam a forga­tókönyvet, másrészt azt kellett ki­derítenem, hogy tart-e a kamerától vagy nem. És úgy láttam, hogy nem igazán fél tőle. Plusz néztem a kü­lönböző partnereivel, és a harma­dik-negyedik próbafelvételnél már éreztem, hogy nagyon jó lesz erre a szerepre. Nagyon sok szempontból előre tudja lendítem a történetet, sőt változtat is rajta. Bertók Lajos halála után pedig épp ez volt a fon­tos. Olyan embert keűett találnom, aki egészen más, mint ő. Lajos nél­külözhetetlen ember volt, de in­kább azt mondom: helyettesíthe- tetlen embert nem akarok helyette­síteni. Félix nem olyan ember, mint Lajos volt. És ő is őrületesen szuve­rén alak. Nekem pedig egyszerűen jó az űyen ember közelében lenni, és szívni a szabad levegőt. A forgatókönyv tehát teljesen megváltozott. Csak a cím maradt a régi, és a családi alapáűás. A fűm kezdő pü- lanata ugyanaz, mint korábban volt. Hosszas távoliét után vissza­jön egy fiú erre a tájra, és a húgától megtudja, mi zajlott a családjában. De már a történet kifutása is na­gyon más. Bertók Lajos és Tóth Orsi szin­te pillanatok alatt egymásra ziz- zentek. Lajkó Félixszel most hol tartanak? Úgy látom, „szagolgatják” egy­mást. Mindketten nagyon szaba­dok, de a szabadságra különböző válaszaik vannak. Az új főhős személye a törté­net egyetlen pontján sem kívánt színészcserét? De igen. A Bertók-féle feláűás­ban Kiss Mari játszotta az anyát, Lajkó Félix mellett Monori Lilire osztottam a figurát, aki igazán fon­tos karaktere lesz a filmnek. Az ál­talam nagyon tisztelt és nagyon szeretett Kiss Mari ugyanis nem játszhatja Félix anyját. Biológiaüag nem hinném el. Genetikaűag nem lennének összhangban. De ez a há­rom ember, Orsi, Félix és Lili csodá­kat fognak művelni. Ez olyan trió, hogy ha zenészek lennének, szíve­sen meghaügatnám őket. Lajkó Félix zabolázatlan hege­dűművész, ő kezdettől fogva a maga útját járja. Itt és most ido­mulnia kell egy szerephez. Én nem izgulok. Legelőször, ami­kor meghaűottam a nevét, az ugrott be róla, hogy szőke. Ennek nagyon örültem. Szőke haj, és egy egészen más karakter. Ez belőlem is új ötle­teket hozott elő. A próbafelvételek pedig egyértelműen azt jelezték: nem lesz nehéz dolgunk egymással. Furcsa érzés lehet egy év után visszamenni ugyanoda, a Duna deltájához, ahol tavaly másvala­ki volt a történet mozgatórugója. Azt tudom csak, hogy nem lesz hideg, mint tavaly. Ez már biztos. A tavalyi fizikai kihívás volt. Nagyon kemény télben, folyamatos mínu­szokban dolgoztunk. Áprilisban máshogy fogad bennünket a ter­mészet. Ez már a tavaszi áradás ideje lesz. Erre a fűmre pedig úgy tekintek, mint egy új munkára. Nem akarom, hogy befolyásoljanak a tavalyi történések. írt Viscontival való találkozásáról, filmforgatási módszeréről, megszámlálhatatlan szexuális kalandjáról Megjelentek Tennessee Williams naplói MTl-HÍR New York. Tennessee Wüliams 1936 és 1979 között készített fel­jegyzéseit jelentette meg a Yale University Press kiadó. A vaskos, 828 oldalas kötetbe bekerült mindaz, amit ezekben az években naplóiban leírt találkozásairól, ol­vasmányairól, egy-egy esemény­nyel kapcsolatos gondolatairól. Ezeket sokszor eddig nem ismert fotók ülusztrálják, a készítés he­lyének, a rajtuk szereplők nevének pontos ismertetésével. Az adatok nemegyszer Wüliams barátainak leveleiből, naplóiból származnak, mivel ebben az időszakban szá­mos más író tartózkodott vele azo­nos helyen. Ilyen volt például Gore Vidal, Truman Capote, W.H. Auden... - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. A naplók nagy része Olaszor­szágban született. Wüliams fel­nőttként először 1948-ban látoga­tott el Itáliába. 37 éves volt és hí­res, mivel Chicago és New York színházaiban már adták darabjait. Olaszországban írni akart, a medi­terrán napfényt élvezni és szex­kalandokat keresni a fiúkkal, akik­ből ott, mint írta, „bőséges a vá­laszték”. 1958-ig évente vissza­tért, aztán látogatásai megritkul­tak. Többször szorult elvonókúrá­ra alkohol- és gyógyszerfüggősége miatt, majd barátja, Frank Merlo halála miatt hosszú ideig tartó de­presszióba került. Utoljára Taor- minában üdült 5 napig, majd visz- szatérve New York-ba, 72 évesen meghalt az East Side Élysée nevű hoteljében. Egy gyógyszeres üveg dugója fojtotta meg. Á naplókban Williams írt Lu­chino Viscontival, a nagy olasz rendezővel való találkozásáról, fümforgatási módszeréről, meg­számlálhatatlan szexuális kaland­járól. A politikai és társadalmi ese­mények alig foglalkoztatták: 1948. április 18-án, az olasz vá­lasztások napján, amikor az ame­rikai megfigyelők a Népfront visz- szatértéről tartanak, csak annyit jegyez le, hogy „Róma nyugodt, nem jeleznek zavargásokat”. Le­foglalja magánélete, de akkor fel­háborodik, amikor az egyik uszo­dából kiutasítják kísérőjét azzal, hogy nem zuhanyozott le. „Utá­lom az olasz gazdagokat. A jólét, úgy látszik, nem tett jót nekik.” Tennessee Wüliams munkája és utazásai miatt csak futólag regiszt­rálja az amerikai politikai esemé­nyeket. Akkor azonban, amikor egy berkeley-i professzor a Time- ban megjelent cikkében lepocs­kondiázza a Macska a forró bádogtetőnt, tiltakozó levelet ír, amelyben közli: műve fontos etikai kérdéssel, a hamissággal foglalko­zik, amely „melegágya a kor­rupciónak”. (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents