Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-09 / 57. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 9. Kertészkedő - hirdetés 13 A tőzeg sokáig megtartja a nedvességet, a tápanyagokat is megköti, és mentes a kórokozótól, kártevőtől Földkeverék palántaneveléshez A vizes földben a víz és a levegő aránya felborul Ha a talaj vizenyős PAP EDINA A zöldségtermesztés legnehezebb és legkockázatosabb része a palántanevelés, ezen belül is az egyik legtöbbet vitatott és legtöbb bizonytalanságot a földkeverékek megválasztása és használata jelenti. Ugyanakkor az elmúlt években egyre több termesztő tért át a gyenge minőségű kertiföldekről és gyepkockákról a tőzegalapű tápkockák használatára. TERBE ISTVÁN Először vegyük számba, hogy milyen előnyökkel jár a tőzegen történő palántanevelés, a hagyományosnak számító kertiföldekkel szemben. A tőzeg megközelítően ideális levegő-víz-szilárdfázis arányt biztosít a gyökerek számára. A nedvességet sokáig megtartja, így nem kell tartani attól, hogy a palánták gyorsan kiszáradnak. Hasonlóan a vízhez, a tápanyagokat is megköti, nem mosódnak ki az öntözések alkalmával a cserépből vagy a tápkockából. Mentes minden kórokozótól és kártevőtől, továbbá a növényre nézve minden toxikus anyagtól, amelyek más földkeverékekben előfordulhatnak. Mivel a tőzegek tápanyagokat gyakorlatilag nem tartalmaznak, legalábbis annyit nem amennyi a növények számára meghatározó lenne, dúsításukról valamilyen módon gondoskodni kell. Ez lehetséges lassított hatású műtrágyák bekeverésével, folyamatos tápoldatozással, vagy a kétféle módszer kombinálásával. Nem lehetséges viszont a kistömegű gyökérrögzítő közeg miatt olyan mennyiségű, könnyen felvehető műtrágyával bekeveréskor úgy feltölteni, hogy az a palántaneveléshez szükséges teljes tápanyag- szükségletet fedezze, mert a gyökereket megégetné. Elterjedtebb és egyszerűbb módszer az ún. lassított hatású műtrágyák használata. A kereskedelemben kapható, üyen célra kifejlesztett tartós hatású vagy retardált műtrágyákat bekeverik a tőzegbe, és szükség szerint más műtrágyákkal is feltöltik. Kiegészítéshez elsősorban szuperfoszfát műtrágyát kell használni, mert a tőzeg a foszfort erősen megköti, ugyanakkor a palántáknak nagy a (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) foszforigénye. Ezért a lassított műtrágyákon kívül további 2-4 kg/m3 szuperfoszfátot is célszerű kiegészítésként adni. A külföldi kertészetekben gyakrabban alkalmazott, technikailag sokkal nagyobb felkészültséget és sokkal pontosabb adagolást igényel a folyamatos tápoldatozás. Ennek során - napjában többször is - híg tápoldattal (0,1-0,2 %) öntözik a növényeket a tűzde- léstől a kiültetésig. Ilyen célra a magas foszfortartalmú tápoldat trágyák a jók, amelyek vízben gyorsan oldódnak és a növények számára könnyen felvehetőek. A kombinált módszer azt jelenti, hogy a lassított hatású műtrágyákból kevesebbet kevernek a tőzeghez, és a hiányzó tápanyagokat tápoldat formájában adják. Főleg a tenyészidő végén adnak több tápoldatot, amikor a palánták tápanyagigénye jelentősen megnő. Szaporítóföldek esetében - a jobb csírázás érdekében - célszerű egészen alacsony tápanyagszintet tartani, és csak a kelés után tápoldatozni. Csírázást követően a tápoldatot - a vízhez hasonlóan - a mindenkori fény- és hóviszonyoknak megfelelően adagoljuk. A kiültetést megelőző napokban előfordul, hogy tápanyag kiegészítésre van szüksége a növényeknek még azokban a tápkockákban is, amelyeket induláskor lassított hatású műtrágyával az előírás szerint feltöltöttünk. Ilyenkor, a növény fejlettsége és a tápkocka méretétől függően, napos időben 3-5 liter/m2, borús időben 1-3 liter/m2 mennyiségű tápoldatot adjunk. Esetleg napos időben a tápoldatot ne egyszerre, hanem két-három alkalomra megosztva juttassuk ki, szükség szerint vízzel is öntözzünk. Míg télen a tápoldatot töményebbre készítsük (0,2%) - nem nyúlnak meg annyira a palánták -, addig késő tavasszal hígabb oldatot használjunk (0,1%). A palánták közül a paradicsom és a káposzta- félék jobban tűrik a magasabb tápanyag-koncentrációt, az uborka, a paprika és a saláta érzékenyebb rá. Az alacsony kémhatású rostos tőzegek esetében, mindig keverjünk valamilyen meszet is a táp- kockaföldhöz. Ez lehetőleg apró szemcséjű (1-2 mm) égetett mész vagy mészkőpor legyen, amelyből 2-3 kg/m3 is adható attól függően, hogy mennyi a tőzeg kémhatása. A rossz vízvezetésű talaj felső rétegében felgyülemlik a tartós víznyomás, vizenyősséget idéz elő. Általában kemény, kötött agyagtalajon, magas vízállású (tó- vagy folyóparti) területek kertjeiben találkozhatunk a gonddal, továbbá ősszel, télen és a tavaszi hóolvadás idején. Ahol ez a nyári időszakban is előfordul, például vízparti területeken, ott a legjobban tesszük, ha vízállást elviselő növényeket ültetünk. A kötött talaj vízelvezetését azonban javítani kell. A talaj rossz vízelvezetése, kötöttsége „furcsa”, hervadásos tüneteket okoz a növényeken, annak ellenére, hogy bőven öntözzük. Vagy inkább amiatt. A levelek az erek között sárgulnak, a levélalap vagy a levéllemez közepe puhul, vi- zenyősödik. A főér mentén, különösen az örökzöld fajok esetében egyre növekvő barna elszíneződést tapasztalunk. A fás vesszők kérge könnyen leválik. A lágyszárú évelők a tavaszi talajvíznyomás hatására nem hajtanak ki, vagy a fakadó levelek korán lankadnak, a növény elhal. Ha kiássuk a növényt, gyökerei kékesfeketén elszíneződ- tek, savanyú, rothadó szagot árasztanak vagy teljesen elrothadtak. Néhány növény esetében a tartós talajvíz-telítettség melletti magas relatív légpáratartalom mellett ödémás foltok alakulhatnak ki a leveleken, a levelek fonákán pedig párás foltok képződnek. Ez utóbbi általában zárt termesztőházakban, a téli fényszegény időszakban túl- öntözés vagy rossz minőségű termesztőközeg esetén fordul el. A vízzel telített talajban a víz-levegő aránya felborul, és a gyökerek az oxigénhiány miatt fulladnak, végül elpusztulnak. Legelőször a finom hajszálgyökerek halnak el, melyek a vizet és a tápanyagot továbbítanák a növénynek, és ennek hiányában a növény föld feletti részei haldokolnak. A konténerben, cserépben nevelt növények esetén a közeg cseréjével és az öntözési szokások megváltoztatásával könnyen orvosolhatjuk a gondot; a kerti talaj vízvezetésének a javítása nehezebb feladat. Először is meg kell győződnünk arról, hogy valóban föld alatti kemény agyagréteg vagy más akadály zátja el az elfolyó víz útját. Ehhez ássunk 60 centiméter mély, egyenes falú árkot, és vizsgáljuk meg az árok falát. Ha sötét színű, fénylő agyagréteget találunk, akkor valószínűleg ez lehet a baj. Ennek orvoslására az agyag- pad mélysége alá kell szántani, és a szántással egy időben talajlazító szerves trágyát, homokot, vagy tőzeget kell beledolgozni a talajba. Magas talajvizű területekre olyan növényeket ültessünk, amelyek ezt elviselik. A cseijék közül ilyen a som (Cornus alba, Comus florida), a homoktövis, a hortenzia (Hydrangea maxrophylla és H. panicu- lata), a fűz, a törpebambusz (Sasa), a bodza és a vízibambusz (Phyllostachys). A lágyszárú évelők közül jól tűri a magas talajvizet a törpe kálmos (Acorus gramine- us), a csótárvirág (Astilbe), a mocsári gólyahír (Caltha palustris), a rózsás kutyatej (Euphorbia griffit- hn), a réti rezgőfű (Filipendula ul- maria), az ámylüiom (Hosta), a szibériai nőszirom (Iris sibrica), a kardinálisvirág (Lobelia cardina- lis), a pénzlevelű lizinka (Lysima- chia nummularia), a kála (Zante- deschia aethiopica), és az egynyáriként tartott bohócvirág. (A Kertészet és Szőlészet nyomán) lippszelvényünket a szombati és a hétfői számban k n, A > FŐDÍJ: 40 ezer korona értékű, üdülésre beváltható utalvány (A tavaszi idény díjai:y* ____*___________________________________ Cím ünk: Tippverseny Új Szó szerkesztősége mestie SNP 30, 814 84 Bratislava 1 1. DÍJ: LCD-televízió 20 000 ÄA- értékben 2. DÍJ: DVD-felvevő 15 000 SÍT értékben j3. DÍJ: Micro HI-FI rendszer 10 000 S/f értékben V A LEGJOBBAN TIPPELŐ HÖLGY DÍJA: konyhagépek 10 000 Sk értékben Versenyünkbe mindenki bekapcsolódhat. A tippelők ÚJ Szó-fociligája 15 őszi és 15 tavaszi fordulóból áll. Minden héten kétszer találja meg a lapban tippszelvényünket, valamennyin 10 mérkőzés végeredményére vagy félidei eredményére tippelhet. Mit nyerhet? A hét legeredményesebb tippelői közül három szerencsés nyertest sorsolunk ki. Az őszi és tavaszi idény végén legtöbb pontot elért három tippelőt és a legeredményesebb hölgyversenyzőt értékes díjakkal jutalmazzuk. Aki bekapcsolódik valamennyi fordulóba és a legtöbb pontot gyűjti, megnyerheti fődíjunkat (40 ezer korona értékű, üdülésre beváltható utalvány). A tippelőliga végén - az eredményességtől függetlenül - legkitartóbb olvasóink közül egyet kisorsolunk. Hüségdíj: mobiltelefon 5 ezer korona értékben Versenyszabályok 1. A tippverseny az alacsonyabb osztályú (II. ligától a területi bajnokságok legfelsőbb, azaz I. osztályáig) futballbajnokságok időszakában, őszi-tavaszi periódusban hetenként, augusztus első hetétől november végéig (őszi idény), majd március elejétől június közepéig (tavaszi idény) zajlik. A fordulók száma: 30, ebből 15 őszi és 15 tavaszi. 2. A versenyben heti rendszerességgel 10 bajnoki mérkőzés végeredményére vagy félidei eredményére tippelhetnek az olvasók. A tippszelvényen kilenc mérkőzés esetében a hazai győzelmet (1), döntetlent (X) vagy vendéggyőzelmet (2) kell eltalálni. Egy-egy helyes tipp 1 pontot ér. A10. kiválasztott mérkőzésnél a számszerű végeredményt (1:1. 3:2, 4:3, stb.) kell feltüntetni a szelvényen. Telitalálat esetén 3 pont jár a tippelőnek. 3. Ha valamelyik mérkőzés elmarad, vagy nem fejeződik be (esetleg teljes fordulót nem játszanak le), akkor a beérkezett tippeket a tippszelvényen előre közölt paneltippek alapján értékeljük ki. Összesen 28, különböző bajnokságot figyelünk, s előfordulhat, hogy a szelvény közzététele után megváltozik a műsornaptár, s más párosításban játszanak a csapatok. Ilyen esetben az értékelésnél töröljük a pontatlanul feltűntetett mérkőzést, és senki sem kap érte pontot. 4. Minden olvasó egy szelvénnyel versenyezhet. Ugyanazon lakcímről mások is bekapcsolódhatnak a tippelésbe, de csak egy újabb, nem fénymásolt szelvénnyel. 5. A tippszelvényeket az adott fordulóban (hetente) kétszer (szombaton, hétfőn) közöljük. Utána csütörtökig (a postai bélyegző a mérvadó) kell postára adni a levelezőlapra ragasztott tippszel- vényt, amely nélkül nem érvényes a tippsor. S2Ä# . 6. Minden fordulót külön értékelünk ki. A helyes tippsort és a nyertesek teljes nevét (lakhellyel együtt) szerdai számunkban közöljük. Fordulóról-fordulóra elkészül az összetett verseny időszerű állása, amelynek élmezőnyét szintén szerdai lapunkban találják meg. Ugyancsak ezen a napon kerül a lapba az a- dott idény és a forduló élmezőnye. 7. Holtverseny esetén az összetett versenyben a következő segédkritériumok (a megadott sorrendben) döntenek a helyezé sekről: több telitalálatos szelvény, több kilenc-, majd nyolcta- lálatos szelvény, több mérkőzés számszerű eredményének helyes tippje, sorsolás. U Figyelje az alacsonyabb osztályú bajnokságokat, olvassa a régiófocit, és játsszon az Uj Szóval!
