Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-07 / 55. szám, szerda
DIGITALIA 2007. március 7., szerda 11. évfolyam 9. szám 2012-ig a mobiltelefonokat elegendő lesz 1-2 havonta feltölteni Szagos internet, vérben úszó robotok FELDOLGOZÁS Egy évtizeden belül megjelenhetnek az olyan eszközök, amelyek szagokról, illatokról is tudnak majd információt közvetíteni az interneten keresztül. A dél-koreai kormány által készíttetett tanulmány arra kereste a választ, hogy mit várnak a fogyasztók a jövőbeni technológiáktól. Az egyik eredmény szerint 2012-ig megjelenhetnek az olyan mobiltelefonok, amelyeket elegendő lesz 1-2 havonta feltölteni. 2018-ra a robotika olyan szintet érhet el, hogy emberi beavatkozás nélkül, rutinszerűen végeznek majd el a gépek sebészeti beavatkozásokat az orvosok helyett. A hosszú távú jóslatok közel 3500 technológiai szakértővel lefolytatott inteijú anyagainak az elemzéséből álltak össze. Dél-Ko- rea a világ egyik vezető országa a szélessávú internet, illetve a nagy sebességű mobilhálózatok terén, s az oktatásban is fontos szerep jut a világhálónak, amelyen keresztül a tanulók extra anyagokhoz juthatnak hozzá, s a fejlődésüket is online kísérik figyelemmel. A kormány által készíttetett tanulmányban résztvevők szerint 2015-re megjelenhetnek az illat-interface-ek, amelyek segítségével a számítógép különféle szagokat és illatokat is képes lesz előállítani a felhasználó számára. Három évvel ezután pedig elkészülhetnek az első olyan, kisméretű robotok, amelyek az ember véredényeiben úszva megkereshetik azokat a helyeket, ahol egészségügyi problémák merülnek fel, orvosolva egy esetleges érszűkületet és egyéb betegségeket, (hvg.hu) A vezető a valódi utakon hajtva arról fantáziái, hogy épp egy videojátékban van Gyorshajtásra ösztönöz a videojáték FELDOLGOZÁS Egy brit autósiskola által készített tanulmány szerint az autós videojátékok használata után a fiatal sofőrök több mint harmada hajlamos volt gyorshajtani, s hajlamos volt a szokásosnál kevésbé óvatlanul vezetni. A BBC beszámolója szerint a felmérést az Egyesült Királyságban működő BSM autósiskola munkatársai készítették ezer, jogosítvánnyal rendelkező, L6 és 24 év közötti fiatal bevonásával, akikkel kérdőíveket töltettek ki (a sziget- országban 16 év a jogosítvány alsó korhatára). Robin Cummins, a társaság egyik vezetője szerint tanulmányuk eredményei kétségtelen bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a számítógépes szimulátorok befolyásolják a valós vezetési teljesítményt. Az eredményekből kiderült, hogy a fiatal sofőrök 27 százaléka saját bevallása szerint óvatlanab- bul vezet az utakon egy-egy virtuális száguldozást követően. A vezetők negyede - főképp férfiak - úgy nyilatkozott, a valódi utakon hajtva előfordult, hogy arról fantáziáit, hogy épp egy videojátékban van. Ugyanakkor a megkérdezettek 34 százaléka úgy vélte, a szimulátorok használata segít vezetési technikája tökéletesítésében, ötből két ifjú sofőr pedig arról nyilatkozott, a vezetés játékok javítják reflexeiket. Az autósiskola statisztikái szerint az autós játékokat gyakorta nyüstölő sofőrök több mint fele elsőre átment a vezetési vizsgákon, míg a nem játszó emberek esetében ez az arány csak 45 százalék. Vitatja viszont a BSM felmérésének eredményeit David Perry, a mára multimilliomossá lett, veterán játékfejlesztő. Perry úgy véli, a sofőr viselkedését a vezetés közben érzékelt dolgok, például az anyósülésen ülő utas beszéde, vagy például a rádióból szóló zene befolyásolják, nem pedig egy órákkal korábban nyüstölt játék- program. (o) Mindenhová magával viszi - moziba, színházba, étterembe, sőt, az ágyba is Egyre több ember lesz tech-függő FELDOLGOZÁS Egyre többen cipelnek magukkal mobiltelefont vagy tenyérszámítógépet, amelyek használata olyany- nyira beépül a hétköznapi életbe, hogy emiatt egyre több emberen jelentkezhetnek a függőség jelei - véli néhány szakértő a BBC beszámolója szerint. A hordozható kommunikációs eszközök miatt egyre jobban elmosódik a munka és a szabadidő közötti határ, mivel a főnök bárhol, bármikor elérhet minket. Nada Kakabadse, a Northampton Business School munkatársa szerint viszont ez nem olyan, mint a valódi kontaktus: a mobüos érintkezés során ugyanis torzul az ember ítélőképessége. A szakértő ezt ahhoz hasonlította, mintha az ember elveszítené a térlátását, és nem átmenne egy üvegajtón, hanem belegyalogolna. A Genfben zajló LIFT 07 technológiai konferencián résztvevő szakértők megállapították, hogy a technológia terjedése egyre nagyobb terhet ró a felhasználókra. Kakabase szerint a függőséget az jelenti, ha az ember mindenhová magával viszi a kütyüjét - moziba, színházba, étterembe, sőt, lefekvés után az ágyba is -, és többet foglalkozik vele, mint embertársaival. Nem mindenki ért egyet viszont azzal, hogy ez mindenképpen káros: Fred Mast, a Lausanne-i egyetem munkatársa úgy véli, a kognitív képességek fejlődéséhez vezet, ha folyamatosan információkkal bombázzák az embert. A tech- függők így egyszerre többet tudnak belőle feldolgozni, és képességeik javulása az élet más területein is kamatoztatható, (o) Vállalati titkokat is kifecseghetnek a netkávézóban használt wi-fi-s laptopok A wifi-internet veszélyei Jóformán sosem vagyunk ma már biztonságban, hiszen nem csak akkor tehetjük ki magunkat és adatainkat támadásoknak, ha saját Wi-Fi-hálózatunk megfelelő védelméről nem gondoskodunk, hanem akkor is, ha számítógépünkkel nyilvános hotspotokhoz, például egy kávézó internetelérési pontjához kapcsolódunk. HWSW.HU A vezeték nélküli forgalmat figyelő, úgynevezett adatmonitoro- zó és‘-gyűjtő (sniffer) alkalmazások egyre okosabbak. Érzékeny, vállalatunk belső hálózatáról tanúskodó adatokat akkor is elárulhat noteszgépünk, ha odafigyelünk a biztonságra, hiszen a legtöbb noteszgép a bekapcsolást követően vezeték nélküli hálózatot keres, sőt, számos esetben az is engedélyezett, hogy védelem nélküli hálózatokhoz automatikusan csatlakozzon. Ezt követően már hiába kapcsoljuk ki Wi-Fi-adap- terünket, máris számos olyan adatot szolgáltatott ki az operációs rendszer, melyet elkapva vállalati titokhoz juthatott az adatlopó alkalmazás. Egy windowsos számítógép például indulásakor közli, hogy milyen vezeték nélküli hálózatokhoz csatlakozott korábban a számítógép, mindaddig, amíg ezeket a bejegyzéseket el nem távolítjuk az előnyben részesített hálózatokat tartalmazó listáról. Ezek az adatokat elárulják, hol használtuk korábban számítógépünket. Ugyanígy árulkodik a belső, esetleg vállalati hálózatunk viszonyairól, amikor a Windows megosztott könyvtárakhoz, nyomtatókhoz és más hálózati erőforrásokhoz próbál meg csatlakozni. Ez a biztonsági rés nem OS-specifikus, hiszen egy Mac OS X operációs rendszer is hasonló információkat fecseghet ki a Bonjour protokollon keresztül. A jelszavaink, nyilvános oldalakra írt adataink nyilvános hálózatokon a folyamatosan fejlődő adatlopó alkalmazások miatt sincsenek biztonságban. Ezek a programok az alapvető protokollok mellett már a népszerűbb üzenetküldő alkalmazások portjait is figyelik. Amennyiben nem titkosított weboldalakon keresztül adjuk meg belépési nevünket és jelszavainkat, azok könnyen rosszindulatú emberek kezébe juthatnak, ráadásul a legtöbben ugyanazt a felhasználói nevet és jelszót használják mindenhol, webes regisztrációik, szolgáltatások igénybevétele során. Az Errata Security által fejlesztett hálózatmonitorozó alkalmazás 25 protokollt figyel, melyek segítségével hálózati címekhez, azonosítókhoz, e-mail felhasználói nevekhez és jelszavakhoz is hozzáférhetnek. „El sem képzelnéd mennyi [adatod] hozzáférhető nyilvánosan, ezért írtam egy segédprogramot, amely megmondja” - nyüatkozta Robert Graham, az Errata Security vezér- igazgatója. A segédprogramot hamarosan közzéteszik a Black Hat web- oldalon. A Ferret nevű alkalmazást bármüyen vezeték nélküli kártyával futtatni lehet majd. Az alapszintű, WEP-titkosítás ma már gyakorlatilag percek alatt feltörhető, így az ilyen módon védett hozzáférési pontok is teljesen nyíltnak tekinthetők, elfogadható biztonságot csak a WPA (Wi-Fi Protected Access) vagy a továbbfejlesztett WPA2 titkosítás nyújthat. A szakértők szerint azonban a legegyszerűbb megoldás, hogy ne dolgozzunk nyilvános hot- spotokon, hozzáférési pontokon keresztül. A „talán kalóz“ besorolást kapó PC-k esetében nem korlátozza a felhasználást Microsoft: Lazított szoftverellenőrző FELDOLGOZÁS Új kategóriát vezetett be a Microsoft a Windows eredetiségellenőrzőjében: korábban a szoftver csak eredeti vagy hamis lehetett, ezentúl azonban akár „talán kalózverzió” besorolást is kaphat. Az újfajta besorolás egy, a héten kiadott, a Microsoft által online terjesztett szoftverfrissítés telepítését követően jelenhet meg a Windows XP és Vista operációs rendszerekben - számolt be a News.com. A „maybe pirate”, vagyis „talán kalózverzió” besorolást akkor kaphatja meg egy számítógép, ha például valamilyen hálózati vagy egyéb hiba miatt nem sikerül online kapcsolatot létesíteni redmondi cég szerverével, s ellenőrizni a szoftver jog- tisztaságát. Az eddigi gyakorlattól eltérően az ilyen besorolást kapó PC-k esetében - a Windows nem korlátozza a felhasználás feltételeit. így például a Windows Vista extra funkcióit is engedi használni, XP esetében pedig engedélyezi például egy új Internet Explorer vagy Media Player telepítését, emellett figyelmezteti a felhasználót a hibára, s annak elhárítására is kínál lehetőséget. Abban az esetben, ha az online ellenőrzés során a Microsoft rendszere kalózverziót detektál, az előbbi funkciókat letiltja, bár például az XP esetében a kritikus biztonsági frissítéseket még ilyenkor is letölti a Windows, (o)
