Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-06 / 54. szám, kedd
14 Agrárkörkép - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 6. www.ujszo.com A minőségi búzát csak a növény igényeinek megfelelő tápanyag-visszapótlási stratégia alkalmazásával lehet kitermelni A búza tavaszi tápanyagellátása (Illusztrációs felvétel) A búza termesztése során fontos szempont a növény agrotechnikai és a tápanyag-visszapótlási igényeinek teljesítése. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Annak ellenére, hogy a búza alkalmazkodóképessége révén a ked- veződenebb termesztési feltételek, a gyengébb agrotechnika valamint az alacsonyabb tápanyag-gazdálkodási szintekből adódó káros következményeket is képes ellensúlyozni, még ugyanúgy igényli a megfelelő agrotechnikát, a szakszerű trágyázás alkalmazását. Az elmúlt évtized a legtöbb gazdaságban kényszerűségből alkalmazott talajzsaroló gazdálkodás eredményeként a talajok tápanyagszintje jelentősen megcsappant, ezért nyilvánvaló, hogy minőségi búzát csak a növény igényeinek megfelelő tápanyag-visszapódási stratégia alkalmazásával lehet kitermelni. A legfontosabb tápelemek közül a nitrogén, a foszfor és a kálium tölt be meghatározó szerepet. Ezek tavaszi alkalmazásáról magyarországi szakemberek, Lajos Mihály és Németh Balázs által közzétett információkat ismertetjük. A nitrogén A nitrogén a fiatal, fejlődésben lévő növények számára a legfontosabb. Ha a növény számára nem áll rendelkezésre megfelelő formában a szükséges nitrogénmennyiség, akkor először az idősebb növényi részeken jelennek meg a különböző hiánytünetek. A nitrogénhiányban szenvedő növények klorofiltar- talma csökken, a merisztémák működése lassul, a keletkezett sejtek idő előtt öregednek. Az idősebb levelek sárgulnak, amit vöröses, antociános elszíneződés kísérhet. Fontos azonban tudni, hogy a túlzott vagy az egyoldalú N-táplálás - üyen esetben a többi tápelemhez képest a N relatív túlsúlyba kerül, és ugyanazok a káros hatások játszódnak le, mintha túltrágyázás történt volna - szintén komolyan veszélyezteti a termésbiztonságot. A nitrogénnel túlzottan ellátott növények hajlamosak a megdőlésre, a betegségekkel szembeni nagyobb fogékonyságra, és a reproduktív fázis a foszfor relatív hiánya miatt gyakran erősen eltolódhat, ezért az érés túl későn fejeződik be. Az őszi búza alá a nitrogén egy részét az alaptrágyázással egy időben kell kijuttatni. Kísérletek bizonyítják, hogy száraz évjáratokban az alföldi tájegységen az 50-50%- os őszi-tavaszi nitrogénmegosztás mellett lehetett elérni a legnagyobb termést, amely jó minőséggel is párosult. A nitrogénadagok fennmaradó részét tavasszal, fejtrágyázás formájában, egy adagban célszerű kijuttatni. A búza tápanyag-felvételi dinamizmusát vizsgálva tudjuk, hogy a növény robbanásszerű tápanyagfelvételt produkál a tavaszi hónapokban, ezért a tavaszi fejtrágyázást célszerű a tél végi, kora tavaszi időszakra időzíteni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a búza a kora tavaszi időszakban már viszonylag rövid ideig tartó táp- anyaghiányra is terméscsökkenéssel reagál. Ezért különösen fontos a téli nyugalmi időszakból felébredő búza számára a megfelelő mennyiségű nitrogén jelenléte, fejtrágya formájában. Arról azonban, hogy mennyi is valójában az a nitrogén-hatóanyag, ami biztosítja a növény optimális fejlődését, de nem fenyeget a túltrágyázás veszélyével, csak talajvizsgálatokra alapozott szaktanács adhat megfelelő információt. A foszfor Az őszi búza a foszfortrágyázást nemcsak meghálálja, de igényli is. A foszfornak a növényi szervezetekben több fontos szerepe van, az anyagcserében betöltött energiaraktározó és mobilizáló funkció mellett a generatív szervek fejlődését, azaz a termésképzést is serkenti. Túladagolása esetén viszonylagos nitrogénhiány következhet be, ami káros. Foszfor hiányában károsodik a szénhidrát és a nitrogén-anyagcsere, a növény nem fejlődik kielégítően. A nitrogén és a foszfor egymás antagonistái, tehát egymáshoz viszonyított relatív bőségük ugyanazt a hatást eredményezi, mintha a másik elemből hiány lenne. Az őszi búza foszforigénye kielégítésének legjobb módja az őszi alaptrágyaként kijuttatott, és a legmélyebb talajművelési eljárással bedolgozott foszfortrágyázás. így biztosítható leginkább, hogy a - talajban nagyon lassan, vagy egyáltalán nem mozgó - foszfor tápelemek a búza foszforigényének maximumán már a növényben legyenek, megfelelő, feltáródott formában, és a gyökérzónában egyenletesen elkeveredve a növény számára rendelkezésre kell, hogy álljanak. Ha munkaszervezési vagy egyéb okok miatt az őszi alaptrágyázás elmaradt, már csak a tavaszi fejtrágyázás nyújt lehetőséget arra, hogy a búza tavaszi foszforéhségét enyhítsük, de ez a beavatkozás - a már említett jellegzetességek miatt - rendkívül korlátozott eredményt adhat. Amennyiben mégis ezt kell alkalmazni, néhány szempontot mindenképpen szem előtt kell tartani. A műtrágyák fel- táródására rendelkezésre álló idő meglehetősen szűkre szabott, tehát mindenképpen célszerű gyorsabban feltáródó műtrágyaféieséget, például szuszpenziót választani. Azt azonban hiba lenne feltételezni, hogy ezekkel a könnyen oldódó műtrágyákkal a tavaszi trágyázás esetén is biztosítottuk növényünk számára a megfelelő formájú foszfor tápanyagot. Ezek a tápanyagmolekulák még mindig túl nagyok, és még további aprózódásnak kell végbemenni ahhoz, hogy a baktériumok egyáltalán munkához tudjanak látni. Ráadásul ezeket a vízben „könnyen oldódó” műtrágyákat olyan országokban fejlesztették ki, ahol a tenyészidőszak során az 1200 mm csapadék sem ritka, s a talaj termőrétege sokkal sekélyebb, illetve ahol a baktériumok tevékenységét nem szünetelteti a téli hidegben és a nyári szárazságban beálló két biológiai stop, mint nálunk. Az időbeni eltolódás mellett a térbeli eltolódás is korlátozza a tavaszi foszfortrágyázás eredményességét. A felvehető foszforformák a talajban gyakorlatilag nem mozdulnak el, és a gyökér növekedése során hamar túljut azon a talajszinten, ahol a fejtrágyázásból származó foszforhatóanyagok találhatók (hiszen itt már mélyebb bedolgozásra nincs lehetőség), és így a fejtrágyaként kijuttatott foszfortrágyáknak a kezdeti kedvező (gyökérnövekedést segítő, nitrogéntúlsúlyt megakadályozó, stb.) hatásai viszonylag hamar megszűnnek. Nálunk ugyanis nem esik 1200 mm eső, ami már ahhoz elegendő lenne, hogy a felvehető foszformolekulák a talaj mélyebb rétegeibe jussanak. A kálium A búza harmonikus tápanyagellátásának talán legösszetettebb problémaköre a káliumvisszapótlás kérdése. Az őszi búza a nitrogén után káliumból használ fel legtöbbet egy tonna szemtermés képzéséhez. Ennek ellenére a kísérleti eredmények és a gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy abban az esetben, ha a talaj jó és igen jó káliumellátottsági kategóriába tartozik, akkor a káliumtrágyázás gyakorlatilag kockázat nélkül, illetve minimális kockázattal elhagyható. Sokéves talajzsarolás után az adagolt kálium az agyagkolloidok belső felületén erősen kötődhet. Ilyen szituációban, ha a búza valamely káliumigényes növény előveteménye- ként szerepel a vetésforgóban, érdemes elgondolkodni azon, hogy nem lenne-e célszerűbb a káliumtrágyázást már a búza vetése előtt elvégezni, így ezeket a káliumkötő helyeket telíteni, ezáltal ugyanis a búza káliumigényén felül ezt az űrt is megszüntetjük. így a következő évben már nem szükséges az igényesebb kultúrák szükségletén felül a talajt is trágyáznunk. (mezőhír - röv.) SZERVES LEVELTRAGYAK ÉS KIEGÉSZÍTŐ TALAJKÉSZÍTMÉNYEK AZ AMERIKAI CROPMASTER CÉGTŐL A CROPMASTER termékek használata az ökológiai (organikus) és folyamatosan fenntartható termesztésben valamint az egészséges élelmiszerek érdekében a mezőgazdasági termelés alapelveihez való visszatérést jelenti SUPER HUME ■ 17 % huminsavat és fulvonsavat + N, P, K, Mg, Ca, S és egyéb nyomelemeket is tartalmaz ■ Növeli a talaj cserélhető ionkapacitását ■ Növeli és bővíti a növények gyökérrendszerét, serkenti a sejtek osztódását ■ Javítja a talaj vízmegtartó képességét ■ Növeli a növényi membránsejtek áteresztő képességét és gyorsítja a tápanyagfelvételt ■ Stressz-ellenes hatása van, javítja a magok csírázását, segít a klorózis gyógyításában Szerves katalizátor, amely meggyorsítja a növényekben zajló vegyi folyamatok sebességét ■ Adagolása: levéltrágyaként 2-4 l/ha 200-400 liter vízben, a talajba kijuttatva 4-8 l/ha. MIKRO BOOST ■ Mikroelemek és vitaminok környezetbarát komplexuma ■ Az összes mikroelemet - Mg, S, Fe, Zn, Mn, B, Mo - biztosítja * Meghatározó módon javítja a termés minőségét és a hozamot ■ Szerves kelátokat tartalmaz, amelyek hatékonyabbá teszik a mikroelemeket ■ Adagolása: 1 - 2l/ha 200 - 400 liter vízben Forgalmazó: BIOSTAR Marcelova s. r. o. Podzáhradná 1426/8, 946 32 Marcelova Tel.: 035/7798 774, fax: 035/7739 140, email: shogun@in.slovanet.sk A szerves huminok és a folyamatosan fenntartható fejlődés a mezőgazdaságban A talaj humintartalmának javítása ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A talajban zajló természetes vagy egyéb bomlási folyamatnak humuszképződés a végeredménye. Bármely szerves anyag képes alkotóelemeire bomlani, ezek egyike az elemi szén, amely az ún. biodegra- dáció eredményeként a termőtalaj egyik legfontosabb elemét képezi. Egyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a talajban levő elemi szén mennyisége, vagy szerves- anyag-tartaíma meghatározza a talaj termékenységét. A humuszt az emberi gazdagság legjelentősebb forrásának tartják ezen a földön. Valóban nemcsak a mikroelemek gazdag tárháza, hanem a legjelentősebb makroele- mek, a nitrogén, a foszfor és a kálium jelentős mennyiségét is képes megtartani. A talaj szervesanyag-tartalmá- nak bomlásakor keletkező legfontosabb és biokémiaüag legaktívabb részei a lúgokban oldható huminok. A talaj humintartalma (a humin- és fulvonsavak alkalikus kristályainak keveréke) kedvezően és komplexen hat a növényekre - serkenti a gyökeresedést és a növekedést, pozitívan befolyásolja a fotoszintézist, segíti a tápanyagok eloszlását, ezáltal a terméshozamokat és a termés minőségét is növeli. Mindkét sav (huminsav és a fulvonsav) egy csoportba tartozik, és egyazon célt szolgál. Vegyi összetételük is csaknem megegyezik. A huminsavaknak nagyobb a molekuláris tömegsúlyuk, és alapjában véve a talaj fizikai tulajdonságait határozzák meg. A fulvonsavaknak alacsonyabb a molekuláris tömegsúlyuk, jobban oldódnak és mobilizálhatók, részt vesznek a talajban zajló vegyi folyamatokban, amelyek a növények metabolizmusát befolyásolják. Tulajdonságaik alapján közvetlenül a növények növekedéséért felelősek. A huminok alkalmazása mára az agrotechnika nélkülözhetetlen elemévé vált. Mivel a termőtalajoknak folyamatosan csökken a szerves- anyag-tartalmuk, és a tápanyagforgalomba nem mindig sikerül megfelelő istállótrágya pótlásával viszszajuttatnunk a szükséges szerves- anyag-mennyiséget, éppen a huminok nyújtanak nagy segítséget ezen a téren. Segítenek a talaj megfelelő szintű humusztartalmának fenntartásában, a talajra és a talajban élő mikroorganizmusokra gyakorolt komplex hatásukkal, a talajok detoxikálásában vállalt komoly szerepükkel gyakorlatilag nélkülözhetetlenek a mezőgazdaság folyamatosan fenntartható fejlődésének folyamatában. (x-pr) (Illusztrációs felvétel) BP-7-10980
