Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-05 / 53. szám, hétfő

VI Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. AAÁRCIUS 5. www.ujszo.com Ha egészséges és ráncmentes bőrre vágyunk, tanácsos hetente legalább kétszer halat enni, mert értékes omega-3 zsírsavakat tartalmaz Együk magunkat szépre! A bőrt nemcsak kívülről, hanem belülről is táplálhat­juk. A legújabb tudomá­nyos felismerések szerint a helytelen táplálkozás kö­vetkezménye a ráncosodás és a bőr ellazulása lehet. Azt ma már mindenki tudja, hogy a jó külső kapcsolat­ban áll az elfogyasztott jó minőségű táplálékkal. Tel­jesen újnak számít viszont az a felismerés, hogy a nem megfelelő táplálkozás lé­nyegesen felgyorsíthatja a ráncok kialakulását. FELDOLGOZÁS A bőr alatt kialakuló apró gyulla­dások tulajdonképpen pici gyulla­dásos gócok, amelyeket a helytelen táplálkozás ugyanúgy előidézhet, mint a túlzásba vitt napozás vagy a nikotin. A kutatások viszont arra a kérdésre is választ adtak, milyen tápanyagok segítik elő a bőr sima­ságának és feszességének megőr­zését. így például kiderült, hogy a napraforgó-, szőlőmag- és bo­gáncsolajban, és a belőlük készült margarinokban több a gyulladás­elősegítő omega-6 zsírsav, mint a gyulladásgátló omega-3 zsírsav. Éppen ezért a szakemberek újab­ban azt tanácsolják, ha sima és fe­szes bőrre vágyunk, a konyhában használjunk inkább len-, repce- és kenderolajat. A szóban forgó gyulladásos gó­cok - amelyekről mára a kutatók felismerték, hogy a szervezet szülte valamennyi öregedési folyamatá­nak előidézéséért felelősek - felde­rítésére a legújabb vizsgálati eljárá­sok adtak lehetőséget. A bőr kötő­szövetének ellazulásáért is sokkal inkább hibáztathatjuk őket, műit öröklött hajlamainkat. A gyulladá­sok legfőbb okát pedig a helytelen táplálkozásban kell keresnünk, az ádagos nyugati táplálék egy adag­jában ugyanis harmincszor annyi gyulladáskeltő anyag található, mint száz évvel ezelőtt. Ezeket a gyulladásokat szabad szemmel nem lehet felismerni, és nem is érezzük őket. Három ráncképző tényező A gócokat előidéző tényezőket alapvetően három csoportba oszt­hatjuk. Az első csoportba tartoznak a gyulladáskeltő anyagok, például az arachidonsavak, a másodikba a szabad gyökök, végül a harmadik­ba az úgynevezett glikizáló folya­matok. Az arachidonsav természe­tes zsírsav, amely a húsban, a kol­bászfélékben és más, állati eredetű ennivalókban található meg. Ezen­kívül a szervezetünk is előállítja, ha omega-6 zsírsavat tartalmazó ételt eszünk. A másik góckeltő tényező­nek a szabad gyököket nevezhet­jük. Fel-alá haladnak a szerveze­tünkben, és folyamatosan olyan sejteket keresnek, amelyeket meg­támadhatnak és károsíthatnak. A túl sok napfény, a nikotin és a hely­telen táplálkozás megsokszorozza a szabad gyökök számát, és növeli romboló erejüket. A harmadik csoportot a glikizáló folyamatok alkotják. A cukor és az egyéb, a szervezet által gyorsan fel­szívható szénhidrátok merevvé és rugalmatlanná teszik a kötőszöve­tet. Ezt nevezik glikizálásnak. A túl sok cukor fogyasztása meggyorsítja a kollagénrostok összeragadását. A cukor hasznosítását illetően a szer­vezetünk még mindig a kőkorszak szintjén áll. Az őseink akkoriban csak kis mennyiségű és nehezen megemészthető szénhidráthoz ju­tottak hozzá: kérgekhez, levelek­hez, bogyókhoz. Szépségünk ellensége, a cukor Manapság viszont naponta gyor­san emészthető szénhidrátokat fo­gyasztunk: süteményt, fehér liszt­ből készült termékeket, édessége­ket. Havonta átlagosan három kiló ráncképzőt veszünk magunkhoz. Egy évre átszámítva ez körülbelül 34 kg cukor. Időközben kiderült, a cukor elsősorban a bőr rugalmassá­gát adó kollagénrostokat károsítja. A folyamatosan megemelke­dett vércukorszint másik veszélye abban áll, hogy meggyorsítja a sejtöregedést, és megemeli az egész szervezetben - így az agyfo­lyadékban is - a gyulladási érté­keket. A cukorfogyasztás lényeges csökkentése ezzel szemben iga­zolhatóan késlelteti az öregedési folyamatok fellépését. A megfele­lő táplálkozás jótékony hatásának első jelei körülbelül egy hónap után figyelhetők meg, a bőrrege­nerálódás ugyanis 28 napot vesz igénybe. A táplálékok közül a ráncok megelőzésére a leghatékonyabbak azok, amelyek omega-3 zsírsava­kat tartalmaznak, így például a lenmag-, a kender- és a repceolaj. Ezek ugyanis a szervezetbe jutva gyulladásgátló hatást fejtenek ki. Mai táplálkozásunk azonban saj­nos sokkal gazdagabb omega-6 zsírsavakban, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő, példá­ul a sertéshúsban, a zsírban, a belső­ségekben és a kolbászfélékben. Eze­ket tanácsos teljesen kiiktatni az ét­rendünkből, már csak azért is, mert közülük kerülnek ki a legfontosabb arachidonsav-források. De ha csak napi kétszáz miligrammnál keve­sebbet fogyasztunk ebből a vegyü- letből, akkor is lényegesen csökken a gyulladáskeltő anyagok szintje. Ezekből a káros savakból ádagos je­lenlegi táplálkozás mellett viszont 400 mg-ot fogyasztunk naponta, hi­szen például 100 gramm kenőmá­jasban több mint 200 mg arachi­donsav található, ugyanennyi ser­tészsírban 1700 mg. Ha egészséges és ráncmentes bőrre vágyunk, tanácsos hetente legalább kétszer zsíros tengeri ha­lat ennünk: makrélát, lazacot, he- ringet, tonhalat vagy szardíniát, mert ezek értékes omega-3 zsírsa­vakhoz juttatják hozzá a szerveze­tünket. Ezek azután a testünkben gyulladásgádó hatású vegyületek- ké alakulnak át. A zöld tea a szabad gyökök réme A bőr korai öregedését egyéb­ként a fehétjeszegény táplálkozás is elősegíti: például böjtölés vagy egyoldalú táplálkozás hatására megfigyelhető a ráncok kialakulá­sa, mivel üyenkor a szervezet már Sok omega-3 zsírsav van benne (gyulladásgátló) hal 0/100 g makréla 2,7 lazac 1,8 hering 1,7 tonhal 1,6 szardínia 1,3 A sertéshúsban sok arachiudon- sav van, amely károsítja a bőrt Antioxidánsok az étcsokoládéban Az étcsokoládéban is megtalálható növényi hatóanyagok (polifeno- lok, amelyek a keserű ízt adják) védik a testet a szabad gyököktől és a gyulladásoktól. A csokoládé hatóanyagai már kis koncentrációban is blokkolják a cyclooxigenáz nevű enzim működését, amely veszélyes gyulladáskeltő anyagokká alakítja át az arachidonsavakat. Tanácsos olyan étcsokoládét fogyasztani, amelynek kakaótartalma legalább 70 százalékos, és abból is naponta egy kisebb darabot. Ugyancsak gazdag antioxidánsokban a vízzel készült forró csokoládé. Omega-3 zsírsavak a növényi olajakban Olaj g/lOOg bogáncsolaj 0,5 szőlőmagolaj 0,5 napraforgóolaj 0,5 margarin 0,5 szezámmagolaj 0,7 kukoricacsíra-olaj 1,0 földimogyoró-olaj 0,8 olívaolaj 0,8 búzacsíraolaj 7,1 szójaolaj 7,0 dióolaj 10,1 repceolaj 9,3 kenderolaj 20,2 lenmagolaj 61,5 néhány nap elteltével a saját fehér­jeforrásait kezdi felhasználni. Az ideális fehéijemennyiség napi 1 gramm/testsúlykilogramm, azaz egy 60 kg-os nő esetében 60 g. Az antioxidáns hatású ennivalók között nagy lehet a különbség: a leghatásosabb szabadgyök-fogó- nak a sötét színű bogyók számíta­nak, valamint a zöld és a fekete tea. Egy pohár bodzabogyóié pél­dául olyan hatású, mint 55 pohár almaié. A sötét színű bogyós gyü­mölcsök, mint a bodzabogyó, a ri­bizli vagy az áfonya fantasztikus hatásukat a színüket adó antho- ciánnak köszönhetik. Ezek, a bo­gyók más hatóanyagaival együtt, kiváló gyökfogók, és enyhítik a gyulladásos stresszt. Hetente több­ször tanácsos üyen gyümölcsöt en­ni, frisset vagy mirelitet, de a levük is hatásos. A zöld tea, akárcsak fekete társa, szintén kiváló gyökfogó, és polifenoljainak köszönhetően iga­zoltan gyulladáscsökkentő hatású. A legjobb azonban, ha a teát tej nél­kül isszuk, mert a tej akadályozza a polifenolok felszívódását. A teát legalább öt percig áztassuk, mert öt perc után a hatóanyagok 84 száza­léka oldódik ki, 10 perc után több mint 95 százaléka. Szeléntabletta helyett paradió A jótékony hatású ételek közé so­rolhatók a diófélék is: a paradió például ugyanolyan hatásos, mint a szeléntabletták, már öt dió fedezi napi szelénszükségletünket. Ez a nyomelem számos antioxidáns ha­tású enzim nélkülözhetetlen alko­tóeleme. A paradiónak a krómtar­talma is magas, ami kedvezően be­folyásolja a vércukorszintet. Gyulladásgátló hatása van a fű­szerek közül a kurkumának, ame­lyek az arachidonsavak ellen hat­nak, és ezzel megakadályozzák a gyulladáskeltő vegyületek keletke­zését. Ezért tanácsos volna napi fél teáskanálnyit fogyasztani belőle sejtjeink védelmében, akár fűszer, akár tea formájában. Szintén jó ha­tású a fahéj, amely egyértelműen csökkenti a magas vércukorszintet, míg a harmadik gyulladásgátló fű­szer a gyömbér. Ez utóbbi ható­anyag-kombinációja megakadá­lyozza, hogy az arachidonsavak át­alakuljanak az igen erős gyulladás­keltő ingerületátvivő anyaggá, leukotrienné. A nap káros befolyá­sát ellensúlyozhatjuk például a pa­radicsom piros színét adó anyag­gal, a likopinnal. Ez 4-es faktorú erősséggel védi a bőrt a napallergi­ától, a leégéstől és a korai örege­déstől. A paradicsom mellett ma­gas a likopin aránya a görögdin­nyében és a rózsaszínű grépfrút­ban. Főként nyáron fontos, hogy sok paradicsomot és paradicsom­ból készült terméket együnk, mert a védelem két hét alatt elvész. Igen magas a védőanyagok szintje pél­dául a paradicsomszószban, a pa­radicsomlében és más, ebből a zöldségből készült termékekben. (Természetgyógyász Magazin)

Next

/
Thumbnails
Contents