Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-28 / 49. szám, szerda
17 ADD TTľT> JV/ll\l\lĽJ\ 2007. február 28., szerda 3. évfolyam, 9. szám Csak a legkitartóbbaknak ajánlott Állásvadászat hideg hívással FELDOLGOZÁS Ha a munkavállaló már belefásult a mindennapokba és a kiégés tünetei jelennek meg, célszerű váltani Intő jelek munkahelyváltás előtt A hideg hívásos álláskeresés szerencsés esetben beválhat, azonban nagy az elutasítási arány is. Száz hívásból jó esetben 2-3 megkeresésre mondanak valami biztatót. Ettől függetlenül érdemes kipróbálni. Hideg hívásnak nevezzük az álláskeresésnek azt a formáját, amikor álláshirdetés vagy személyes ajánlás nélkül, spontán módon bekopogunk a céghez vagy felhívjuk a HR-est arról érdeklődve, van-e betölteüen álláshely. Hideg hívás esetén roppant nagy az elutasítás kockázata: 100 megkeresésből maximum 2-3 zárul eredményesen. A módszer ezért csak a rendkívül céltudatos, az elutasításoktól nem félő, a helyzetet kezelni tudó pályázóknak ajánlott. A siker érdekében elsőként célszerű listát készíteni a szóba jöhető cégekről: nem kell feltétlenül méregdrága cégkatalógusokat, vállalati rangsorokat beszerezni - elegendő nyitott szemmel járni, vagy élni az internet nyújtotta keresési lehetőségekkel. A telefonbeszélgetés előtt tanácsos előkészíteni a terepet e-mailben küldött önéletrajzzal, motivációs levéllel vagy néhány soros bemutatkozással: a megkeresett kontaktnak így van mihez kötni a pályázót. A beszélgetés azonban ne tartson 1-2 percnél tovább - a cél ugyanis annak tisztázása, van-e mód a személyes bemutatkozásra is. Nem minden helyzetben kell a HR-osztályt keresni - célszerű a választott terület céges vezetőjénél érdeklődni, mivel a munkaerőhiány nála jelentkezik először. A módszer hatékonyságát nagyban növeli a személyes ismerősre vagy az ismerős ismerősére való hivatkozás. A megkeresettek ilyenkor automatikusan nagyobb bizalommal fogadják az érdeklődést, így a siker esélye is nagyobb. A kapcsolatrendszer bevonásával kombinált hideg hívások - szemben a hivatkozás nélküli megkeresésekkel - az esetek 60 százalékban hatékonyak. A kapcsolati tőke hiányában sincs ok az elkeseredésre: a közösségi portálokon - például az IWIW -en - nem nehéz hivatkozási alapul szolgáló régi ismerősökre bukkanni. Széles kapcsolat- rendszerükre tekintettel érdemes az értékesítés területén dolgozó ismerősök, egykori vagy az állás- keresésbe beavatott, jelenlegi kollégák segítségét is kérni a hideg hívás előtt. Ám a spontán megkeresés főként a kiszemelt pozícióval és cégprofillal kapcsolatban határozott elképzelésekkel bíró pályakezdőknél a legcélravezetőbb. Több éves szakmai tapasztalattal már nem szokás bekopogtatni a cégekhez. A rutinos szakembereket az évek alatt felhalmozott kapcsolati tőke adja el. (j) A munkájukban szakmai kihívásokat, fejlődési lehetőséget vagy jobb anyagi megbecsülést keresők súlyos nehézségként élhetik meg, ha mindezt nem találják meg munkahelyükön. Mikor érdemes komolyan munkahelyváltáson gondolkodni? TANÁCS 1. Anyagi megbecsülés hiánya Az anyagi megbecsülés hiánya elegendő okot szolgáltathat a munkahelyváltásra. Amennyiben a jövedelem nem elegendő magunk vagy családunk legalapvetőbb szükségleteinek fedezésére, érdemes elgondolkodni a váltáson - ám csak akkor, ha már van aláírt, új munkaszerződés vagy 100 százalékig garantált lehetőség a váltásra. Az ugrás a bizonytalanba semmiképpen sem ajánlott. 2. Sorozatosan megoldatlan konfliktusok A komoly, többszöri próbálkozás után sem megoldott munkahelyi feszültségek negatívan befolyásolják a munkavállalók teljesítményét, egészségi állapotát. Autokratikus vezetők esetén gyakran előfordulhat: az összeütközésbe kerülő felek kompromisszumkészségük ellenére sem találják a közös hangot, a probléma megoldását - ilyenkor ajánlatos máshol folytatni a karrierépítést. 3. Kiégés, közönyösség Ha a munkavállaló már belefásult a mindennapokba és a kiégéTANÁCS Csevegni csak a pletykára éhes kollégák szoktak kávé- vagy cigiszünetben? Tévedés. Ahhoz, hogy a munkahelyen gyümölcsöző kapcsolatokat építhessen ki, és zavartalanul dolgozhasson a többiekkel, meg kell tanulnia, hogyan aknázhatja ki a lehető legjobban kommunikációs képességeit. Legyen szó formális csevegésről vagy kollegiális eszmecseréről, a lényeg, hogy közelebb kerüljön munkatársaihoz! Á csevegés kellemes időtöltés, emellett a kapcsolatépítés elen- gedheteden kelléke. Debra Fine, a Csevegés művészete című könyv amerikai szerzője szerint a képesség, a csevegésre való hajlam könnyedén elsajátítható, még akkor is, hogyha valaki kevésbé kommunikatív, illetve nincs igénye rá, hogy akkor is beszélgessen valakivel, ha látszólag lényegtelen apróságokról esik szó. A munkahelyen, ahol nap mint nap ugyanazokkal a kollégákkal dolgozik együtt, létfontosságú, hogy verbális kommunikációját ne csak a napi történések ismertetésére korlátozza. íme néhány tanács, hogyan elegyen beszélgetésses tünetei jelennek meg - érdektelen, közönyös, fásult, folyton fáradt - ugyancsak célszerű mérlegelni a váltás lehetőségét. Felesleges megvárni, míg a kiégés súlyos egészségügyi problémák kialakulásához vezet. 4. Munka távol vagy más városban A lakóhelytől nagyon messze eső munkahely próbára teheti a munkavállalók tűrőképességét. A tapasztalatok azt mutatják: egy ideiglenesen a szeretteitől távol, más városban dolgozó családfő a megélhetés miatt ideig-óráig belemegy ebbe a lehetőségbe, ám hosszú távon a magánélet megsínyli ezt a megoldást - így mindenképpen új munkahely után kell nézni. 5. Értékrendbeli különbségek Előfordulhat: a dolgozó nem képes azonosulni a munkáltató szellemiségével, értékrendjével, felfogásával vagy az általa képviselt termékekkel. Az eredményes munka ebben a helyzetben nehézkes, sok esetben kizárt. 6. Nem testre szabott előléptetés Arra is akad példa: a korábban változatos, testre szabott feladatokat biztosító cég átszervezés miatt gyökeresen átalakítja a dolgozó feladatkörét. Ám sokszor épp a motiválás szándékával kialakított pozíció betöltése okoz áthidalhatatlan nehézségeket a munkavállalónak - egy ügyvezetői asszisztens például nem szívesen dolgozik tovább csoportvezetőként. Amennyiben a munkakörváltás inkább elbizonytalanítja, be - akár ismereden - munkatársaival, és mire fordítson figyelmet csevegés közben. Új munkahelyén még minden és mindenki ismereden? Ahhoz, hogy beilleszkedhessen, önnek kell megtennie az első lépéseket. Bemutatkozott az addig ismeretlen munkatársaknak és rögtön szóba is elegyedtek? Beszélgetés közben ne csak arra koncentráljon, amiről éppen csevegnek, jegyezze meg partnere nevét, és vésse eszébe azokat a témákat, kérdéseket, amelyeket érintettek, így egy későbbi találkozás alkalmával nem kell görcsösen beszédtéma után kutatnia. Észreveszi, hogy egyik kollégája közeledik ön felé a folyosón. Ne várjon arra, hogy ő köszönjön előre, udvariasan üdvözölje! Ha nem biztos benne, hogy a másik emlékszik önre, ragadja meg az alkalmat, és mutatkozzon be! Kézfogás közben mosolyogjon a kollégára, hogy felülemelkedjen a formális helyzeten, és oldja az ebből adódó feszültséget. Munkatársával már egy ideje együtt dolgozik, de nem szoktak magánjellegű dolgokról beszélni, a hobbiját azonban ismeri, esedeg emlékszik rá, hogy szeret sportolmintsem inspirálja a munkavállalót, érdemes új állás után néznie. 7. Tartós túlterhelés A tartós munkahelyi terhelés, folytonos túlórázás, az állandó plusz feladatok sem kedveznek a dolgozónak. A stressz és a túlmunka egészségügyi kockázatai miatt ebben a helyzetben komolyan mérlegelni kell a váltás lehetőségét. 8. Ellenséges környezet A munkahelyi közösségekben az is megeshet: egy új vezető többszöri próbálkozásra sem tudja magát elfogadtatni kollégáival. A folyton napirenden lévő konfni? A következő kávészünetben ne csak általánosságokról disku- ráljanak, kérdezze személyesebb témákról, de csak visszafogottan! Ne tegyen fel neki indiszkrét kérdéseket a magánéletéről, és kerülje a túlságosan közveden hangvételt, mert míg régi ismerősök között megengedett a bizalmas hangnem, kollégák esetében - akik ráadásul nem régen ismerik egymást - kevéssé elfogadott. A hallgatás legalább olyan fontos, mint a beszélgetés. Hiába közvetlen munkatársaival, ne zúdítsa rájuk mindig műiden gondolatát, ne kezdeményezzen kényszeresen beszélgetést, csak azért, hogy hallassa a hangját! Ha nincs konkrét kérdése, és éppen nincs semmi, amit sürgősen meg akar velük vitatni, váija meg, míg ők fordulnak önhöz! Arra is ügyeljen, hogy egy-egy eszmecsere alkalmával ne csak ön vigye a szót, beszélgetőtársait is hagyja szóhoz jutni. A hallgatás továbblendítheti a beszélgetést, emellett jelzi partnerének, hogy figyel rá. Beszélgetőtársa úgy belelendült, hogy nem akarja félbeszakítani, nehogy elveszítse a fonalat? Egy-egy fejbólintással, rövid közbeszólással jelezheti, hogy odafiliktusok, összeütközések ellehetetlenítik az előrehaladást: ilyenkor hasznos lehet a dolgozó számára hozzá illő munkakörnyezetben folytatni a karrierépítést. 9. Várható elbocsátások A munkáltató piaci pozíciójának megingása ugyancsak okot adhat közelgő elbocsátásokra. Amennyiben a munkavállalók „folyosói híradóból“ beszerzett értesülései kellően megalapozottak és biztos forrásból is megerősíthető- ek, érdemes az elbocsátás elébe menni: egy jól időzített váltással megelőzhető a kirúgás, miközben a munkavállaló is jól jöhet ki a helyzetből, (jp) gyei arra, amit mond. A visszacsatolással megerősíti: nem a falnak beszél. Ha ön kerülsz hasonló helyzetbe - elragadja a hév és hosszú percekig mesél egyhuzamban - tarts olykor egy lélegzetvételnyi szünetet, és várja meg, míg partnere reagál az elmondottakra. Beszélgetés közben tartsa a szemkontaktust, és ne a környezetében lévő tárgyakon legeltesse szemét, mert viselkedése érdektelenségről árulkodhat. Ne csak bólogasson, miközben a másik mondja a magáét, egész testbeszéde - gesztusai, testtartása is - sugallja, hogy szívesen beszélget kollégájával. Ha untatja, vagy nincs ideje hosszas eszmecserébe bonyolódni, közölje vele, hogy később folytathatják a megkezdett diskurzust. Nem kötelező szó nélkül végighallgatni a másikat, ha van olyan észrevétele, ami szervesen kapcsolódik a témához, vagy az elmondottakkal kapcsolatban kérdései lennének, vágjon közbe, hiszen a párbeszéd mindig két fél aktív részvételével zajlik. Arra ügyeljen, hogy mindig udvarias és toleráns legyen, kollégái ne vegyék észre önön a türelmetlenséget, vagy bosszúságot. (h) A Petit Press Rt. Lapkiadó az Új Szó és a Vasárnap kiadója KEPFELDOLGOZOT keres az Új Szó szerkesztőségébe Feltételek: »*• középiskolai végzettség »* számítógépes ismeretek Photoshop, Illustrator ismerete önállóság, felelősségtudat, rugalmasság nyomdászati alapismeretek Kínálat: »>*■ biztos vállalati háttér egy nemzetközi cégnél Belépés: IV. 1. Önéletrajzzal ellátott jelentkezésüket küldjék a következő e-mail címre: peter.toronyi@ujszo.com Beküldési határidő: 2007. III. 10. Ne tegyen fel neki indiszkrét kérdéseket a magánéletéről, és kerülje a túlságosan közvetlen hangvételt Munkahelyi csevegés mesterfokon
