Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-26 / 47. szám, hétfő

Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 26. www.ujszo.com BABAVEDOTANÁCSOK A hátára fektessük ♦ A legtöbb babát, aki váratlanul, minden megmagyarázható ok nél­kül álmában hal meg, hason fekve, arccal lefelé vagy arccal oldalra fordítva találják meg. ♦ A legjobb ezért, ha a kicsiket hátukra fektetve altatjuk, így alvás közben többet tudnak mozogni és fejükön és karjukon keresztül több fölösleges hőt adnak le. ♦ Az oldalra fordítás/fektetés sem jó megoldás, mert ebből az insta­bil helyzetből sok baba hasra fordul - a hirtelen halál oldalfekvésben hatszor magasabb, mint háton fekvéskor. Óvjuk a túlmelegedéstől ♦ Az újszülötteket óvni kell a hidegtől és a huzattól, hogy kis szerve­zetük ne hűljön ki túlságosan. A lehűlés veszélye azonban néhány hé­ten belül elmúlik. ♦ Ezután bekövetkezik azonban a meleg rizikója: a második és a he­tedik hónap között vigyázni kell arra, hogy a baba alvás közben ne melegedjen túl. A szoba hőmérséklete optimális esetben 16-20 °C-fok legyen. Meleg vizes tömlőre vagy elektromos melegítő takaróra pe­dig nincs szükség. ♦ A babát ne fektessük a fűtőtest közelébe, és a közvetlen napsugár­zástól is óvjuk. Fontos, hogy a babahordozó táskát ne tegyük olyan padlóra, ahol padlófűtés működik. ♦ Hogy a babának melege van-e, vagy fázik, leginkább a homlokán és a tarkóján mérhetjük le. FELHÍVÁS Megszülettem... Ha az elmúlt hetekben, hónapokban gyarapodott, vagy a közeljövőben gyarapodni fog a család, adja hírül, mi segítünk! Várjuk bemutatkozó fény­képes leveleiket a szerkesztőség postai címére, vagy az egeszsegunkre@ujszo.com elektronikus címre. A következő adatokat feltétlenül tüntesse fel: Az újszülött neve: ............................................... sz eme színe:.......................................................... haja színe:............................................................. születési súlya:..................................................... hossza:.................................................................. la khelye:............................................................... Örülnénk, ha a bemutatkozást a szüléssel kapcso­latos egy-egy érdekes történettel egészítené ki. Ossza meg velünk szülési élményeit! Minden nőnek megvan a maga szülési története, amit alkalomadtán elmesél másoknak is. Ezekből a jó vagy rossz tapasztala­tokból tanulni, okulni lehet. Ossza meg velünk szülési élményeit! A legjobb történeteket az Avon ajándékával jutalmazzuk. Legfontosabb D-vitamin-forrásunk a tej, a tejtermékek, a tojás és a máj A napfény egyik titka Minden szülő számára is­merősen hangzik a D3- vitamin neve. De valójá­ban tudjuk-e pontosan, miért nélkülözhetetlen en­nek a vitaminnak a rend­szeres adása, és milyen ve­szélyekkel jár az elégtelen bevitel, vagy a túladago­lás? DR. KORDÉ IZABELLA A D3-vitamin biológiai jelentősé­gét elsősorban a csontok felépítésé­ben játszott szerepe adja: elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélcsatomából, majd ezen anya­gok beépülését a csontokba. A D3- vitamin az emberi szervezetben növényi és állati eredetű anyagok­nak a májban, és a vesében történő átalakulása során képződik a nap­fény ultraibolya sugarainak hatásá­ra. Legfontosabb D-vitamin-forrá- saink a tej, a tejtermékek, a tojás és a máj. Egyes halmájolajakban (csukamájolaj) rendkívül nagy koncentrációban van jelen. Ezek­ből átlagosan, vegyes étrend mel­lett, kellő napfény esetén, a szer­vezet saját maga képes előállítani a D3-vitamint. Fokozott növeke­dési ütem esetén a szükséglet megnő - gondoljunk az igen kis súlyú újszülöttekre vagy a serdü­lőkre. Mivel a mi éghajlatunkban a napfényben szegény évszakok­ban elégtelen a biológiailag érté­kes sugárzás, ezenkívül a csecse­mők tápláléka nem tartalmaz ele­gendő előanyagot - még az anya­tej sem -, szükségessé válik a vita­min gyógyszerkészítménnyel tör­ténő pótlása. A D-vitamin-hiányon alapuló, csontosodás zavarát okozó beteg­ség a rachitis vagy más néven an­golkór. A vitamin hiánya következ­tében a csontképzés két fő ásványi anyagának, a kalciumnak és a fosz­A D-vitamin hiánya angolkórhoz vezethet fórnak az anyagcseréje kórossá vá­lik: a két anyag nem szívódik fel a bélből kielégítő mennyiségben, ü- letve a vese nem tartja vissza a fosz­fort, így azok hiányosan rakódnak le a csontok növekedési területén képződő porcszövetbe. Maga a porcszövet, a csontképződés előké­szítő anyaga fokozottan termelő­dik, a normális határokon túlter­jedve rendellenesen burjánzik. Az elmeszesedés zavara miatt a cson­tok puhák, elgörbülnek, törésre hajlamossá válnak. A legjellem­zőbb korai tünet a nyomásnak ki­tett területeken a koponyacsontok felpuhulása: ha ujjunkkal nyomást gyakorlunk a tarkó tájékára, a csont, akár egy pingponglabda, be­nyomható. A homlok- és a farcsontok dudo­rai a rendellenes burjánzás miatt a koponya kocka alakúvá válik. Ugyanakkor a kutacsok nagyok maradnak. A bordák csont-porc ha­tárán duzzanat tapintható, a mell­kas alakja is torzul: két oldala be­nyomódik, a szegycsont előreug- rik, „tyúkmellkas” jön létre. A mell­kasi deformálódás miatt a csecse­mő hajlamosabb a légúti megbete­gedésekre. A csukló- és a bokaízü­let felett mindig megtalálhatók az ún. rachitises karperecek. Elhanya­golt esetben a már járni kezdő gyermek alsó végtagjai elgörbül­nek, O alakú láb formálódhat, ge­rincoszlopa elgörbül. Leánycsecsemőkön szűk meden­ce alakulhat ki, mely később szülési nehézségeket okozhat. A csonttü­neteken kívül petyhüdt izomzat, erősen elődomborodó „pókhas” és a belek tónustalansága miatt szék­rekedés jellemző. A mészfbrgalom zavara következtében az idegszö­vet kalciumtartalma is csökkenhet, ez görcskészséget idézhet elő (ra­chitises tetania). A D-vitamin túl­adagolása szintén veszélyes követ­kezményekkel járhat: a kalcium rendellenes helyeken, a belső szer­vekben (vesékben, erekben) rakó­dik le, ami az illető szerv működé­sét súlyosan károsítja. A tünetek 1- 3 hónappal a nagy adag D-vitamin bevitele után jelentkeznek: a gyer­mek étvágytalanná válik, sok vizet iszik, székrekedése van, ismétlődő hányás következtében lefogy; testi fejlődése lelassul, majd megáll. A D-vitamin adagjainak nagyságát - figyelembe véve a csecsemő vagy gyermek korát, esetlegesen fennál­ló alapbetegségét (pl. felszívódási zavar, vesebetegség) - a gyermek- orvos állapítja meg. Általánosság­ban elmondható, hogy csecsemő­korban rendszeres, napi D-vitamin adása szükséges, ezt követően az őszi, téli, kora tavaszi hónapokban szükséges póüás. A harmadik hónap elteltével az egészségesen elöregedett és kihullott hajszálak nem pótlódnak A kismamák hajhullása SZÉPSÉGÁPOLÁS A várandósok hajhullását nem tekinthetjük hajbetegségnek, hi­szen egy természetes testi reakció része, ám sok esetben a folyamat átbillen egy határon, és ekkor már önálló hajbetegségről beszélünk. Mi is történik valójában? A terhesség ideje alatt a kisma­ma szervezete lubickol a vitami­nokban, tápanyagokban; a női hormonok termelődése a ma­ximumon van. Nemcsak a baba, hanem a saját szerve­zetünk is sokat hasznosít ezekből a vitaminokból. alatt a haj erősödött, nőtt. De ma­ga a jelenség önmagától elmúlik. Mikor fordul át hajbetegséggé? Gyakran lép fel komplikáció a szü­lés után akár az anyánál, akár a ba­bánál. Ez függetlenül attól, hogy fizikai vagy lelki eredetű, gátolhat­Önmagától visszafordul A szülés után kb. 2 hó­nappal intenzív hajhullás jelentkezik, de normális kö­rülmények között 3-4 hét alatt magától megáll. Ezt a hirtelen hajhullást a szülés fizikai-testi traumája váltja ki, valamint a női hormonok termelődésének vissza­esése is. Ilyenkor egyszerre akár több ezer hajszál is elpusztul, meg­kezdi a leválás utáni szarusodási folyamatot, ami átlagosan 6-8 hét, aztán tömegesen kihullik. Ez ijed­séget okoz, főleg ha a terhesség Innentől kezdve már sokan nem foglalkoznak vele, mivel már nem hullik annyira. Nem pótlódnak Ha a babánál komplikáció lép föl, s pszichésen negatívan hat a mamára, az eredmény ugyanaz: az erőteljes hajhullást felváltja a lassú hajpusztulás. A súlyossága attól függ, mikor lép közbe a má­sodik kiváltó ok: genetikailag mi­lyen hajlama van az anyának. A 3. hónap leteltével megkezdődik a hosszan tartó hájsorvadás, ez ab­ban nyilvánul meg, hogy az egész­ségesen elöregedett és kihullott hajszálak nem pótlódnak, vagy csak részlegesen, így a tömege csökken. Sokan már csak 4-5 év­vel a szülés után, erősen megrit­kult hajjal jelentkeznek hajvizsgá- latra, nehezen értik meg, lehetsé­ges, hogy az első szülés semmi gondot nem okozott, míg a máso- dikigen. Fontos a megelőzés Mindez megelőzhető bizonyos kozmetikai készítményekkel. Ezek aktívan tartják a hajhagymákat és a hajgyökereket, így az esetleges má­sodik kiváltó ok nem a szüléskor le­gyengült állapotban éri a kisma­mát, ezért nem is tudja elpusztíta­ni, a ritkulási folyamat pedig ki sem alakul. Ha be akaijuk biztosítani magunkat, akkor az intenzív haj­hullás elleni kezelés után közvetíe- nül használjunk hajerősítő kezelést is. Ez azoknak ajánlott, akik külön­ben is hajlamosak a hajhullásra. Fontos, hogy az anyák önmagukra is figyeljenek a baba mellett, mert akár évekbe is telhet a haj visszanö- vesztése. (ba-zin) 1 1 < i i i i ( i < < ( egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469 ja a hajszálak pusztulásának leállá­sát, és tetézve az előző természetes kiváltó okot, ez együtt már beteg­ség. Maximum 3 hónap leteltével csökkenni fog az intenzív hullás.

Next

/
Thumbnails
Contents