Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-26 / 47. szám, hétfő
VI Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 26. www.ujszo.com Sokszor mostohán bánunk vele... Jó tudni! A nehézfémek, például a tömésekből kioldódó amalgám tartós hatás után jelentősen képes károsítani a bélflórát. Ennek köszönhetően hajlamosít allergia, gyulladások és gombásodás kialakulására is. A fogtömésekből történő higanykioldódást különösen segíti a forró és savanyú ételek fogyasztása. Legnagyobb adagban persze a tömések cseréje során jut be higany a szervezetbe. Ezért ilyenkor feltétlen ajánlatos amalgámkiválasztást végezni. Ha a fém még nem cserélhető más tömésre, érdemes amalgámkioldódást csökkentő fogkrémet használni. A fluor sem kíméli kevésbé a bélflórát. A fogkrémekben alkalmazott nátriumfluor-monofoszfát ugyanis erélyes baktériumölő, s nem tesz kivételt a szájban és bélrendszerben található, velünk élő hasznos mikroorganizmusokkal sem. kát: ide tartoznak a baktériumok és az elhalt hámsejtek is. Ha a bél bajba jut, akkor nemcsak az emésztés szenved kárt, hanem romlik a létfontosságú anyagok (vitaminok, ásványok, aminosavak, nyomelemek...) felszívódása és a salaktalanítás is. A szervezet emiatt megtelik salak- és méreganyagokkal, és a sejtek funkciója, regenerálódó képessége romlik, felgyorsulnak az öregedési folyamatok, csökken a teljesítőképesség és romlik az ellenállás. A bőr nemcsak satnyábbá válik, hanem tele lesz a pubertáskorra emlékeztető pattanásokkal, aknával, kiütésekkel, ekcémás- sá válik. A has szinte minden ételtől felpuffad, a széklet rendszertelenné, néha székrekedésessé, máskor hasmenésessé válik. Mivel egyre többször alakul ki valamilyen gyulladás, az orvos mind többször ír fel antibiotikumot, az allergiára esetleg szteroidot, s ezzel az ördögi kör be is zárul. A gyógyszerek mellékhatásaként a velünk élő baktériumok egyensúlya tovább romlik, s a kiindulási zavar még mélyebbre vésődik. A kórósán túlbuijánzó vagy az eddig megtelepedni nem tudó idegen mikroorganizmusok az ételből és az epesavakból rákkeltő, gyulladáskiváltó és allergizáló anyagokat termelnek. Az emésztéstámogatás természetes módszerei ♦ Diéta, a táplálkozás rendezése: együnk több rostos élelmiszert, étkezések között többször gyümölcsöt, minden főétkezéshez zöldséget rendszeresen, reggelire friss gyümölcsös müzlit, joghurtot, kefirt. ♦ Kolon-hidroterápia: a bélrendszer intenzív tisztítása különösen a székrekedéssel küszködők- nek vagy intenzívebb hasi panaszok esetén ajánlott. Ha a bélflóra zavart, leghelyesebb ezzel kezdem a korrekciót, mert 10 kezelést követően sokkal hatékonyabb és gyorsabb a normál flóra regenerálódása. Akkor is érdemes kipróbálni, ha még komolyabb panaszok nincsenek, ám a salaktalanítást szeretnénk intenzívebbé tenni. ♦ Oxigénkezelés: Egyes, a normál flórához nem tartozó baktériumok száma igen könnyen csökkenthető, ha a bélbe oxigén kerül. Ennek egyik módja, hogy a kolon-hidroterápia során oxigént juttatnak a vastagbélbe. Ennél sokkal kényelmesebb és igen hatékony módszer, ha magnézium-peroxidot veszünk be néhány hétig - a belőle a bélben felszabaduló hidrogén-peroxid kitakarítja a kártékony baktériumokat. ♦ Salaktalanító és böjtnapok: ha hosszabb kúrát nincs is alkalmunk végezni - bár évente egyszer 2-3 hét tisztítókúra igen sokat könnyíthet a szervezeten -, legalább heti 1- 2 enyhébb salaktalanító napot < (gyümölcsnap, rizs- vagy krump- < linap) iktassunk be. Ilyenkor tehermentesül, kissé megpihen, megnyugszik a bélrendszer. | ♦ Mayr-féle hasi kezelés: a gyengéd masszázs körkörös és légzésszinkron fogásai javítják a bélfal izmainak tónusát, csökkentik a görcsöt, javítják a vér- és nyirokkeringést. Különösen jót tesz a makacs székrekedéssel, hasi gyulladásokkal és fekéllyel küszködőknek. ♦ Enzimkúra: Nemcsak akkor kell gondolni rájuk, ha a hasnyálmirigy beteg, hanem akkor is, ha a gyomor- és béltraktus emésztőnedv-elválasztása csökkent valamilyen okból. A hasnyálmirigy-kivonatokat < tartalmazó vagy az ananászból, papayából és más növényekből ké- * szült enzimek segítik az étel lebontását, s csökkentik a puffadást, az ^ erjedési és rothadási folyamatokat. ♦ Reflexzóna-kezelés: a talpmasszázs, az akupresszúra és a kö- pölyözés is igen sokat lendíthet, ha kúraszerűen alkalmazzuk emésztési problémáink enyhítésére. Különösen ajánlott teltségérzet, puffadás, székrekedés, gyomor- és epepanaszok kiegészítő kezelésére. VERSENY Helyreállítja a bél mikroflóráját Az elmúlt évtizedekben sok bizonyíték látott napvilágot arról, hogy a probiotikumok (a bél mikroflórájára kedvezően ható baktériumok) megvédik a szervezetet a kórokozóktól. Lényegében élő mikroorganizmusokról van szó, amelyek nagymértékben befolyásolják az egészséget. Ha a bél ún. mikroflórája nincs egyensúlyban, egészségünk veszélybe kerül. Az egyensúly ellen hat a helytelen életmód, a rossz táplálkozás, az antibiotikumok, a dohányzás, a stressz, a kor. A Biopron 9 hasznos baktériumtörzseket tartalmaz, amelyek helyreállítják a mikroflóra egyensúlyát. Egy kapszulában 9 milliárd élő mikroorganizmus van. Megállítja a kórokozó baktériumok növekedését, és korlátozza a mérgező és rákkeltő anyagok termelődését. Kérdésünk Hány élő baktériumtörzset tartalmaz a bemutatott termék? Válaszaikat nyílt postai levelezőlapon szerkesztőségünk címére küldjék. Három olvasónk értékes ajándékot kap. __________. _____________ eg észséges bél Kedvez a bélnek Lenmag: 1 evőkanál este lefekvés előtt 2 dl vízzel vagy kamillateával védi a bélnyálkahártyát, serkenti az emésztést. Zabkorpa: fontos rostanyag, amely serkenti a bélműködést, és csökkenti a zsírok felszívódását. Indiai útifűmag: folyadék hatására zselévé alakul, védi a bélfalat és csökkenti a salakanyagok felszívódását, megkönnyíti a székletürítést. Aszaltszilva lé vagy savanyú káposztalé: elősegítik a bélfal működését, és könnyebbé teszik a székletürítést. Áfonya: használata elsősorban hasmenés esetén javasolt, mert cserzőanyagai enyhítik. Kamilla: görcsoldó, gyulladáscsökkentő, serkenti a bélműködést. Ánizs, édeskömény: görcsoldó és puffadáscsökkentő. Gyömbér: különösen a gyomorműködést segíti, csökkenti a gyulladást, enyhíti a fájdalmat. Articsóka: elősegíti az epeürülést, csökkenti a puffadást és a koleszterinszintet. A kórosan túlburjánzó vagy az eddig megtelepedni nem tudó mikroorganizmusok az ételből és az epesavakból rákkeltő és allergizáló anyagokat termelnek , Ha baj van a bélben... A legtöbben nem is sejtik, hogy a bélrendszer nemcsak az emésztés és a felszívódás helye, hanem fontos immunszerv is. Az ellenálló képesség fegyvertárának legalább 60-70%-át a bélnyálkahártyában található nyirokerek és nyirokcso- mócskák alkotják. Ezért a bélrendszer állapota, működése és egészsége döntően meghatározza, hogy ki mennyire képes megküzdeni a fertőzésekkel, a betolakodó kórokozókkal... DR. BALA1CZA ERIKA Az emésztőrendszer - nevétől eltérően - sokkal komplikáltabb feladatokat lát el, mint ahogy azt a legtöbben feltételezik: óriási energiaráfordítással (az elfogyasztott étel által szolgáltatott kalóriák egy- harmadát csak az emésztési folyamatra használja fel a szervezet!) lebontja az ételt kisebb, felszívha- tóbb részekre, felveszi a vérbe és a nyirokba a sejtek táplálását segítő tápanyagokat, kiválasztja a salakanyagok egyjó részét, emésztőnedveket és hormonszerű anyagokat termel, megszűri a táplálékot a szervezet számára idegen, káros és allergizáló anyagoktól, a bélbaktériumok segítségével vitaminokat termel, és állandóan ébren tartja az immunrendszert. S ez még mindig nem minden! Az immunrendszer székhelye A bélrendszer bizonyos szempontból fontosabb az immunrendszer számára, mint a csecsemőmirigy vagy a lép. A focipálya-méretű bélfelületet behálózó nyirokrendszer legalább 50 négyzetméternyi területet képvisel. Gondolta volna, hogy a bélben található baktériumok és kisebb mikroorganizmusok száma nagyobb, mint az egész szervezetünket kitevő testi sejtek száma? A mintegy 500 különböző- féle baktérium mennyisége összesen 100 billió (1014), ami egy áda- gosan 70 kg-os testsúlyú ember esetében 6-7 kg-ot jelent. Mivel a bélrendszer semmivel sem kisebb jelentőségű salaktalanító szerv, mint a máj, sérülése, csökkent működése, renyhesége komoly panaszokat okozhat: ♦ fertőzések, gyulladások, ♦ allergiák, ♦ bőrproblémák, ♦ krónikus fájdalmak, kimerültség, levertség, ♦ fejfájás, migrén, koncentrációs zavarok, ♦ a cukor, a sok fehérje és a zsír = kínzóeszköz a bélnek. A civilizált életformának köszönhetően sokaknál komoly emésztési zavar és bélflóra-károsodás fedezhető fel. Gyakran fel sem tűnik, hogy valami nincs rendben, mert az enyhe puffadás és teltségérzet nem okoz túl nagy panaszt. Azt pedig, hogy a bőrünk egyre szürkésebb, petyhüdtebb, reggelente nagyon nehéz felkelni, és mind többször fáj a fejünk, a túlhajszoltság és a kor „melléktermékeként’ könyveljük el - tehát fel sem vetődik bennünk, hogy a béltraktussal lehet valami baj. Legtöbben elég mostohán bánnak életfontosságú tápláló- és ellenálló szervükkel. Agyonterhelik emészthetetlen zsírokkal, sok-sok cukorral, fehérjével, s nem adnak neki elegendő rostot, ami jelentősen megkönnyítené munkáját. Hiányzik még a kiadós sport és a bő folyadékbevitel is, hogy feladatát tökéletesen el tudja látni - s bár ezekről unos-untalan hallunk, mégsem vesszük komolyan. Szívesebben eszünk, mint iszunk, gyakran akkor is, amikor semmi szükségünk rá - ettől azonban krónikusan túlterheljük emésztésünket, hisz sohasem hagyunk elegendő időt a munka tökéletes elvégzéséhez, a pihenéshez és regenerálódáshoz két étkezés között. Nem csoda hát, ha műiden második-harmadik ember valamüyen emésztési zavartól szenved - még akkor is, ha azt nem veszi komolyan, vagy nem tudatosul benne, hogy a baj a bélben van. #- I R 1 A bélrendszer - a legtöbb betegség kiindulópontja A betegségek többsége alapjaiban az emésztés túlterhelésével, a bél- és nyirokrendszer, valamint a baktériumflóra károsodásával és ezek szövődményeivel áll szoros kapcsolatban. Ez azonban sajnos legtöbbször még az orvosnak sem jut eszébe, és a panaszokat leginkább mindenki tüneti szinten próbálja rendezni, s nem az eredeténél szeremé megoldani. A gyulladások hátterében gyakran keresnek gócot, ilyenkor el is végzik a szokásos góckutatást: fül-orr-gégészeti, nő- gyógyászati, fogászati vizsgálatot, labort, ultrahangot, esetleg széklet-, vizelet-, garatváladék- és epe- leoltást, ám ha ezek egyike sem mutat eredményt, nem sokan gondolnak arra, hogy a baj forrását a bélben vagy a baktériumflóra zavarában keressék. A bélnyálkahártya nyiroksejtjei normális körülmények között felismerik és eltávolítják a szervezet számára idegen és káros anyago
