Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-26 / 47. szám, hétfő
12 Magyarország ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 26. www.ujszo.com A küldöttek 89,9 százaléka támogatta az új MSZP-elnököt, ennek ellenére belső ellenfele, a Szekeres-tábor is megszilárdította pozícióját Gyurcsány ultimátummal győzött (Reuters-felvétel) A hírhedt balatonőszödi beszéd tavaly szeptemberi nyilvánosságra kerülése után a harmadik bizalmi szavazást kérte maga ellen Gyurcsány Ferenc pártja hétvégi kongresszusán. A testület - Gyurcsány ultimátuma után - meggyőző többséggel választotta pártelnökké a miniszterelnököt, de pártbeli ellenfelei sem gyengültek a tisztújítást követően. KOSA ANDRÁS Saját politikai helyzete szempontjából a hétvégén ért véget Gyurcsány Ferenc számára az a mély válság, amely tavaly szeptember elején robbant ki, amikor - máig ismeretlen módon - nyilvánosságra került egy zárt frakcióülésen elmondott beszéde. Az, hogy az MSZP kongresszusa végül 89,9 százalékos arányban választotta meg pártelnökké Gyur- csányt, jelzi: az MSZP egyelőre szüárdan áll a kormányfő mögött, és azt is elfogadja, hogy immár hivatalosan is átvegye a párt irányítását. Ősz óta Gyurcsány három bizalmi szavazást kért maga ellen - mindet megnyerte. Az őszödi botrány kirobbanása után előbb a kormánykoalíció képviselői erősítették meg miniszterelnöki tisztségében, majd októberben az MSZP kongresszusa is. Most szombaton - mindenki számára váratlanul - bejelentette: a pártelnöki posztról szóló döntést bizalmi szavazásnak is tekinti, és ha nem kap legalább 75 százalékos többséget, lemond. „Reform, vagy bukás” A kormányfő azzal fordult a kongresszusi küldöttekhez: döntsék el, van-e bennük elég erő és elszántság támogatni őt akkor is, ha a következő időkben csökkenni fog a párt népszerűsége a reformintézkedések miatt. (Az MSZP támogatottsága már most is történelmi mélyponton van.) „Csak akkor válasszatok meg, ha van erőtök végigmenni ezen az úton, mert ha nem, akkor nem én vagyok a jó ember” - mondta a kormányfő, aki szerint csak a „reform, vagy bukás” lehetősége áll a kormány és az MSZP előtt. Beszédében kitért egyébként az ellenzékre is, retrográd, populista, nacionalista pártnak minősítve a Fideszt, amellyel szemben a kormánykoalíció és az MDF is a haladást, a progressziót képviseli. A kongresszus előtt a legfőbb kérdés az volt, Gyurcsánynak sikerül-e teljesen átvennie az irányítást az MSZP fölött. Ebből a szemszögből nézve a 89,9 százalékos támogatottság ellenére sem aratott teljes győzelmet. Az elmúlt hetekben ugyanis két fontos ügyben is visszavonulót kellett fújnia. Egyrészt még a kongresszust megelőzően vüágossá vált, hogy igen komoly ellenállás van a párton belül azokkal - a központi vezetés szerepét növelő - szervezeti változtatásokkal kapcsolatban, amelyeket Gyurcsány a hatékonyabb működésre hivatkozva szeretett volna végigvinni. Ezek jelentős részét már be sem vitték a testület elé, a pártreform maradékának egyik legfontosabb részét (amely a felsőbb szintű testületeknek biztosított volna vétójogot a helyi szervezetek döntéseivel szemben) pedig leszavazták. A megrettent Juhász Érzékenyen érintette a kormányfőt, hogy egyik legfőbb bizalmasa - Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter - alig több mint egy héttel a kongresszus előtt bejelentette: nem vállalja a főállású ügyvezető elnöki posztot. Pedig ez a felállás Gyurcsány Ferenc ötlete volt, és nyilvánvalóan azt a szándékot tükrözte, hogy a miniszterelnök mellett/helyett egyik legfőbb bizalmasa végezze a párt napi irányítását. Szocialista körökből származó információk szerint azonban Juhász Ferenc egyszerűen megrettent a felelősségtől. így viszont szintén alelnök lett - és ezzel megtartotta a párton belüli eddig sem csekély befolyását - Szekeres Imre jelenlegi honvédelmi miniszter, akit mindenki Gyurcsány ellenlábasának tart. (Ó egyébként Gyurcsánynál is több szavazatot kapott saját posztjára.) A belső ellenzék másik befolyásos alakja Szili Katalin parlamenti elnök (az MSZP 2005- ös köztársaságielnök-jelöltje) pedig éppen a kongresszus nyitónapjára időzítve jelentetett meg egy teijedelmes cikket a párthoz közel álló Népszavában, melyben a neoliberális iránytól való eltérést hangsúlyozza a szocialisták számára. Öt napig kormányfő, két napig pártelnök A kongresszus előtt az is elége- dedenséget keltett a pártban, hogy a vezetés előre „levajazta” az összes jelentősebb posztot, így mindenhová csak egy ember jelöltette magát. Sokan emiatt azt mondták: „Fideszesre” sikerült az MSZP tisztújítása. Politikaüag csekély jelentőségű, de bizonyára nem volt kellemes a kormányfőnek az sem, amikor a kongresszus egyik díszvendége, Alfred Gusenbauer osztrák szövetségi kancellár arról beszélt: a szociáldemokraták nagyobb biztonságot, erősebb szociális hálót szeremének az állampolgároknak. Gyurcsány ehhez képest mindig a kisebb államról és a nagyobb egyéni felelősségvállalásról beszél. Mindezektől függeüenül a kormányfő sikeresen szilárdította meg párton belüli helyzetét a hétvégén. A mostani kongresszus után már csak egy kérdés van: a kormányzás mellett elég lesz-e Gyurcsánynak heti két nap - ahogy egy szombati interjúban fogalmazott: egy csütörtök, és egy szombat, vagy vasárnap - arra, hogy kimozdítsa a mélypontról pártja támogatottságát? A kormánypártok szerint a március 15-i ünnepségnek nem méltó helyszíne az Erzsébet-híd, s inkább az Március 15.: hivatalosan csak a Fidesz lesz utcán őszi eseményekre utal, mint a szabadságharcra (Reuters-felvétel KISS TIBOR NOÉ Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján a Fidesz az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél tartja ünnepségét. Ott, ahol ősszel a kormány ellen tüntetők barikádokat emeltek. A kormány szerint a Fidesz felelőtlen, a Fidesz szerint a kormány alkalmatlan a szabadság fenntartására. Magyarország tavaly szeptember óta hidegháborús állapotban, és ez az elmúlt hetekben lsem enyhült. A Fidesz színpadát az Erzsébet- híd pesti hídfőjénél állítják fel, a rendezvényre érkezők a Szabad Sajtó utca-Kossuth Lajos utca-Asto- ria-Rákóczi út vonalon helyezkedhetnek majd el. A helyszín kiválasztása miatt többen támadják a legnagyobb ellenzéki pártot, amely október 23-i rendezvényét az Astoriánál tartotta. Ekkor a belváros több helyszínén randalírozó csoportosulások összekeveredtek a Fidesz ünnepségére érkező több tízezres tömeggel. A fiatal demokraták verziója szerint a rendőrség szándékosan terelte a Deák tér felől az Astoriához a „forradalmárokat”, a kormánypártok viszont azt hangoztatták, hogy a Fidesz szónokai nem értesítették a gyűlésükön résztvevőket arról, mi zajlik tőlük néhány száz méterre. Az október 23-i zavargások végül az Erzsébet- hídnál, másnap hajnalban érték véget, ahol a tüntetők több méter magas barikádokat emeltek és összecsaptak a rendőrökkel. Nárcisztikus Gyurcsány Az októberi események után Gyurcsány Ferenc életre hívott egy bizottságot, amely Gönczöl Katalin vezetésével összegezte az őszi történéseket, megállapítva a felelősök körét. A testület a kormánynak főleg kommunikációs hiányosságokat rótt fel, a Fideszt pedig a helyszínválasztás miatt marasztalta el. A múlt héten aztán nyilvánosságra került egy ellenanyag is, amelyet Morvái Krisztina neve fémjelzett. A Morvai-jelentésben közreműködő jogászcsoport szerint az őszi események kiváltó oka egyértelműen Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése volt. A szöveg egyik végkövetkeztetése szerint a „nárcisztikus” Gyurcsánynak és kormányának „nem a civü kurázsi megerősítése, hanem a fogható, személytelen állampolgárok feletti korlátlan hatalomgyakorlás” az érdeke. Kordon és médiafigyelem A két fél (kormány és ellenzék) azóta is folyamatosan egymásra mutogat az őszi események kapcsán. Az MSZP és az SZDSZ folyamatosan azt követeli a Fidesztől, hogy határolja el magát az árpádsávos zászlókat lengető szélsőjobb- oldali csoportosulásoktól és a fővárosi tereken randalírozóktól. A Fidesz viszont a rendőrségi intézkedések indokolatlan keménységét kéri számon a hatalomtól. A politikai játszmák az újévben is folytatódtak. Február 2-án a Fi- desz-frakció Orbán Viktor vezetésével kivonult a Kossuth térre és ott szervezett csoportokban, a rendőrséggel is szembeszegülve lebontotta a parlament előtt október óta álló kordont. Az ellenoldalról még a kormánypárti képviselők (például az SZDSZ-es Gusztos Péter és a házelnök asszony Szili Katalin) is egyetértett abban, hogy a kordon jogilag erősen megkérdőjelezhető, de a kormány láthatóan semmit sem tett azért, hogy elbontassa azt a rendőrséggel. A fiatal demokraták magánakcióját viszont még az ellenzéki MDF és Sólyom László köztársasági elnök is aggályosnak tartotta, mondván, a jogtalanságot nem szabad nem jogállami eszközökkel megszüntetni. A Fidesz akciója elemzők szerint ismét a két „vezér” közötti háború egyik csatája volt: a kordonbontás előtti héten Gyurcsány Ferenc minden este vendége volt Friderikusz Sándor csak kábeltelevíziókon keresztül fogható politikai műsorának, ahol a kormányzati intézkedések szükségessége mellett érvelt. Az elemzők szerint Orbán ezzel az akciójával valójában csak a médiafigyelmet igyekezett elvonni Gyur- csánytól. A Szabadság (a barikád helyére) vezeti a népet Orbán Viktor március 15-én visszatér az Erzsébet-híd pesti hídfőjéhez, ahol az őszi események egyik legbrutálisabb összecsapása zajlott: ő lesz a rendezvény főszónoka is. A kormányoldal azonnal felelőtlenséggel vádolta Orbánt a helyszín kiválasztása miatt. Nyakó István, az MSZP szóvivője élesen fogalmazott. „Itt már szó sem volt békés tüntetőkről, itt már Molotov- koktélok repültek, építkezésekről elhordott anyagokból lett barikád, utcakőből lett fegyver” - jelentette ki, miután kiderült, hogy a Fidesz az Erzsébet-híd lábánál ünnepel március 15-én. „Lehet a szabadsággal takarózni, de égő gyufával lőportárba menni nem szabadság, hanem felelőtlenség” - folytatta a szóvivő. Az SZDSZ részéről Kóka János gazdasági miniszter új állásfoglalásra kérte fel a Fidesz elnökét: „Orbán Viktor álljon ki, és mondja, hogy nem akar ribilliót március 15-én.” A kormánypárti képviselők érvelése szerint a március 15-i ünnepségnek nem méltó helyszíne az Erzsébet-híd, amely inkább az őszi eseményekre utal, s nem a szabadságharcra. Kulcsszó a félelem Orbán Viktor viszont már előre a kormányoldalt teszi felelőssé azért, ha bármüyen erőszakos incidens történik március 15-én. A Fidesz elnöke szerint október 23-án is rend lett volna az utcákon, ha a kormány politikai okokból nem használja fel saját céljaira a rendőrséget. Ahogy Orbán fogalmazott: „Március 15-e a szabadság szimbóluma. Mi szabad március 15-ét akarunk, és nem fogadjuk el, hogy a kormányzat a félelmet - a mindenfajta szabadságjoggal való éléstől való félelmet - a kormányprogram rangjára emelte.” A félelem mindkét oldal érvelésének kulcsmotívuma: Kóka János szerint Orbán Viktor tartja félelemben a fél országot, Orbán szerint viszont az emberek a kormány elhibázott politikájának (például az egészségügyi reform vagy az áremelések) következményei miatt félhetnek a jövőtől. Az ellenzék élesen kikelt egy nemrég nyilvánosságra került (2004-ben készült) kormányzati tanulmánnyal szemben, amely az ázsiai menekültek magyarországi foglalkoztatásának lehetőségeit elemzi. Semjén Zsolt kereszténydemokrata képviselő mindezt úgy interpretálta, hogy a kormány egymillió ázsiait szeretne importálni Magyarországra. Nagy vitát kavart az is, amikor egy Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter nevével fémjelzett törvényjavaslat legálissá tette volna, hogy már a 14 és 18 év közötti fiatalokról is készülhessenek, beleegyezésükkel, saját használatra pomófelvételek. A „gyermekpor- nó-ügy”-ben az ellenzék Petrétei azonnali lemondását követelte, de a parlamenti pártok mindegyike módosító javaslatokat nyújtott be a tervezethez. Magyarország továbbra is az irracionális félelmek légkörében készül március 15-re. A rendőrség részéről Jármy Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője közölte, hogy a rendőrség tudomásul vette a Fidesz bejelentését - noha korábban a Gönczöl-bi- zottság nemcsak a Fideszt rótta meg az október 23-i, forgalmas helyszín (az Astoria) kiválasztásáért, hanem a rendőrséget is, mert megadta az engedélyt. Orbán Viktor még a bejelentés napján felszólította a kormány képviselőit, hogy maradjanak távol március 15-től. Gyurcsánynak egyébként sem akarózik a szabadságharc évfordulóján a nyüvánosság elé állni. A hivatalos rendezvények a reggeli órákban véget érnek, és várhatóan sem a miniszterelnök, sem a kormány képviselői nem mondanak majd beszédeket március 15-én.
