Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-21 / 43. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 21. Európai unió 11 Könnyebben hozzáférhetővé válnának minden ország számára a korszerű megoldások Súlyos börtön- vagy pénzbüntetéseket akar az EU Környezetbarát technológiáért adómentesség járhatna A talajt, az élővizeket és az élővilágot kímélő gazdálkodási módszerek fejlesztésével kísérletezik a Syngenta, a világ vezető agrárcége négy európai országban, köztük Magyarországon is. A felmérések szerint a kíméletes módszerrel művelt területeken sokkal több madár figyelhető meg, mint a hagyományos művelésű parcellákon. (Greenfo-fotó) Brüsszel. Nulla százalékos illetéket javasol a környezet- barát technológiák esetében Peter Mandelson a Doha Egyezmény keretében. Az EU kereskedelmi biztosa úgy véli, javaslata segítené a klímaváltozás problémáinak globális megoldását. ÖSSZEFOGLALÓ Az unió politikusaira egyre nagyobb nyomásként nehezedik a feladat: anélkül kellene megtalálni a klímaváltozás ellenszerét, hogy azzal túlzottan megterhelnék az Európa gazdaságát meghatározóan befolyásoló ágazatokat. Az EU vállalakozói bírálják a kiotói egyezményt, amely 2010-ig 8 százalékkal tervezte csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, azaz szerette volna megközelítőleg az 1990-es szintre hozni egy széndioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszer megállapításával. Az egyezmény értelmében a cégek most a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésére kényszerülnek, illetve magas árat kell fizetniük azért, hogy a megengedettnél nagyobb meny- nyiségű üvegházhatású gáz kibocsátására nyerjenek jogot. Az USA és Kína előnye A világ két legnagyobb környezetszennyezője, az USA és Kína azonban nem írta alá a kiotói egyezményt, ezért Brüsszelt annál több vád éri a vállalkozók részéről, hiszen ily módon az európai ipar hátrányos helyzetbe kerül azokkal szemben, akik „szabadon szennyezhetnek”. Néhány nappal e- zelőtt Peter Mandelson kereskedelmi biztos kifejtette, a klímaváltozás problémája vállalkozóbarát megoldásának kulcsát a Kereskedelmi Világszervezet szintjén alkalmazott szabály jelenthetné, amely adó- mentességet szavatolna a környezetbarát technológiáknak és az energiatakarékos berendezéseknek. Az adómentesség felgyorsítaná az ilyen technológiák fejlesztését, és könnyebben hozzáférhetővé válnának minden ország számára. Egy üyen egyezmény ugyanakkor új lehetőségeket kínálna az európai ipar részére, ami azért is fontos lenne, mert az EU vüágviszonylatban jelenleg még vezető helyen áll az alternatív energiatechnológiák, így a napelemek és szélturbinák fejlesztése terén. Vita a zöld adóról Peter Mandelson kijelentései azután hangzottak el, hogy Günther Verheugen iparügyi biztos javasolta az EU tagállamainak: engedélyezzék egy úgynevezett zöld adó kivetését az olyan termékekre, amelyek a kiotói egyezménytől távolmaradó államokból származnak. Verheugen szerint egy ilyen adó semlegesítené a külföldi cégek versenyelőnyét, ám Mandelsonnak komoly kétségei vannak ezzel kapcsolatban. Szerinte a zöld adó törvényessége, gyakorlatiassága és gazdasági megfontoltsága kérdéses. Nem világos, egy üyen egyezmény hogyan illeszkedne a Kereskedelmi Vüágszervezet alapelvéhez, amely tiltja a hasonló termékek közötti diszkriminációt. A 2006. júliusi dohai egyezmény végén a miniszterek véleménye még mindig igencsak megoszlott a környezetbarát termékek és szolgáltatások meghatározását illetően. Aggasztó, hogy egyes államok arra használhatnának egy ilyen rendelkezést, hogy megvédjék saját piacukat az alternatív technológiák importjától, ü- letve arra, hogy alacsonyabb áron importáljanak olyan többféle fel- használásra alkalmas termékeket, például csöveket, amelyeket aztán nem környezetbarát célokra használhatnának fel. Eltérőek az álláspontok a környezetbarát termékek viszonylagosságát illetően is, különösen az egyre változó technológia körülményei közepette. Ha adómentességet kapnak a viszonylag zöld termékek, mint például a földgáz, akkor a már létező vagy a jövőben várható tisztább technológiák semmiféle különleges kereskedelmi előnyre nem számíthatnak. Megfelelőbb az ösztönzés Peter Mandelson úgy véli - Ver- heugennal ellentétben -, nem hozhat eredményt egy kiotói vagy zöld adó kivetése, amely a környezetszennyezőket büntetné. Szerinte inkább a környezetbarát technológiák támogatása, jutalmazása hozhat eredményt. Nemzetközi konszenzusra van szükség a gyökeres változáshoz. A Jósé Manuel Barroso bizottsági elnöknek címzett levelében Verheugen viszont védelmezte a kiotói adó bevezetésére vonatkozó javaslatát: úgy véli, ha Európa egyedül marad a kibocsátások csökkentésével, fennáll a kockázat, hogy a cégek elköltöznek a lazább szabályozású térségekbe. Kereskedelmi háború? Dominique de Villepin francia kormányfő szintén támogatója a kiotói adó bevezetését, Francia- ország az idei év első negyedében ez ügyben konkrét javaslatokkal áll majd elő. Sztavrosz Di- masz környezetvédelmi biztos viszont ellenzi a kiotói adó ötletét, szerinte hatástanulmányra volna szükség, hogy egyáltalán vitatkozni lehessen róla. Több gazdasági szakértő is úgy véli, egy ilyen adó bevezetése akár kereskedelmi háborút is kirobbanthatna az USA-val és Kínával. A Föld Barátai civil szervezet rámutatott Mandelson ötletének hiányosságára is. „Az alacsonyabb adó csökkentheti ugyan bizonyos termékek, például a napelemek vagy szélturbinák árát, ezáltal azok szélesebb körben elterjedhetnek, ám ez korántsem elég. Az iparosított államoknak nagyobb felelősségtudattal kell eljárniuk: kötelességük lehetővé tenni a szegény államok részére a környezetbarát technológiák alkalmazását.” (euractiv.hu) Előnye: a fosszilis energiahordozókkal szemben elégetésekor nem keletkezik plusz széndioxid Biogázzal az orosz energiafüggőség ellen ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Brüsszel. Európa akár 15 éven belül függedenné válhatna az orosz földgáztól, mivel a kontinens teljes szükségletét az EU-ta- gországokban előállított biogázzal lehetne fedezni. Ezt állítja egy lipcsei intézet tanulmánya, amelyet nemrégiben ismertetett a német ZDF televízió. A dokumentum szerint a meglévő gázvezetékek mentén, decentralizáltan lehetne biogáztelepeket létrehozni. Az ezekben mezőgazdasági hulladékból keletkező (zömmel metán tartalmú) biogáz tisztítás után a vezetékhálózatba kerülne, onnan pedig a fogyasztókhoz. Az intézet számításai kimutatták: a csővezeték-hálózat mentén fekvő szántóföldeken termesztett haszonnövényekből (például kukorica) Európában évente annyi biogáz nyerhető, amennyi fedezné a földrész teljes gázszükségletét. Az újdonságnak számító elképzelés, amelynek megvalósíthatóságát a lipcsei energetikai és környezetvédelmi intézet meüett a hohen- heimi egyetem, valamint az Eon energetikai óriáskonszem szakemberei is igazolták, már 2020-ban függetleníthetné az Európai Unió országait az orosz földgáztól. Az utóbbi hónapok moszkvai - nyü- vánvalóan politikai célzatú - gázcsapelzárásait tekintve ez hatalmas lélektani előnyt jelentene az EU számára. Míg a földgáz keletkezése évmü- liókig tart, addig a biogáz - a megfelelő növények betakarítása után - már egy év leforgása alatt a hálózatba kerülhet. Hatalmas előnye, hogy a fosszilis energiahordozókkal (kőolaj, földgáz, szén) szemben elégetésekor nem keletkezik plusz széndioxid. Csupán az amennyiség jut vissza az atmoszférába, amelyet a biogáz előállítására termesztett növények növekedésük során a légkörből kivontak. A C02 egyenleg tehát nulla. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont a gazdaságosság sem. Az Európai Uniónak évek óta gondot jelent a mezőgazdaságban jelentkező túltermelés, a- melynek egyik következményeként például a tej felvásárlási ára nyomasztóan alacsony szintre zuhant. A gazdaságtalan tejtermelés helyett az uniós gazdák tömegesen állhatnának át olyan szántóföldi növények termesztésére, amelyekből jó hatásfokkal állítható elő biogáz. Ma elsősorban a kukorica számít üyen növénynek, ám a hohenheimi egyetem kísérletei azt mutatják, hogy cirokból (Sorghum bicolor) 50 százalékkal több gáz nyerhető. A biogáz elteijedése a környezetnek is jót tenne: a földgázt kiváltó energiahordozó általános felhasználása révén 2020-ig mintegy 10 százalékkal lehetne csökkenteni az Európa-szerte a légkörbe kerülő széndioxid mennyiségét. Ezáltal pedig az EU-tagországok máris teljesítenék a kiotói jegyzőkönyvben rögzített célkitűzést. A német Zöldek szóvivője a ZDF-ben nyüatkozva példamutatónak nevezte a lipcsei intézet elgondolását. Hans-Josef Feli szavai szerint a biogáz nagy léptékű hasznosítása révén az EU-orszá- gokban 2,5 millió új munkahely keletkezne (jelenleg az állástalanok száma 12 millió fölött jár). „Nagy lépést tennénk előre a légkör védelme terén, ráadásul biztonságossá válna a gázellátás. A biogázmezők ugyanis, a földgázmezőkkel ellentétben, soha nem merülnek ki” - hangsúlyozta a szakértő, (mti, ú) Környezetvedelmi bűnözés MTl-OSSZEFOGLALO Brüsszel. Büntetőjogi felelősségre vonást lát szükségesnek az Európai Bizottság a súlyos környezetvédelmi károkat okozó cégek számára. Jogszabályjavaslatában súlyos börtön- vagy pénzbüntetéseket kezdeményezett az elkövetőknek, továbbá egységes minimumbüntetés megáüapítását a 27 tagországban. A terrorizmus és a kábítószercsempészet után ez lehet az az újabb nagy terület, ahol EU-szintű minimumbüntetéseket alkalmaznak, ha a javaslatot a tagországok kormányai és az Európai Parlament is jóváhagyják. A legsúlyosabb - emberéletet is követelő - környezetvédelmi bűnök legalább ötéves börtönnel lennének sújthatok a jövőben, de más szabálytalanságok esetén is kiróható lenne legalább egy év, illetve minimum 750 ezer eurónyi pénzbüntetés a felelősök számára. Olyan bűncselekményekről van szó, mint veszélyes anyagok talajba, vízbe vagy levegőbe juttatása, az ózonréteget károsító anyagok törvénytelen kereskedelme, hulladékok törvénybe ütköző száüítása vagy veszélyeztetett áüat- és növényfajok engedély nélküli kereskedelme. Franco Frattini igazságügyi biztos sajtótájékoztatóján kiemelte, a 27 tagország törvénykezése e téren nagyon eltérő, és ezt egyes környezetvédelmi bűnözők menedékkeresésre használhatják ki. A javaslat fő célja, hogy megakadályozza az esetleges menedékek létezését az unión belül. Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi felelős szerint javítani keü a környezetvédelmi szabályok betartatását az unió tagországaiban. A tavalyi elefántcsontparti eset is megmutatta, müyen súlyos tragédiákat okozhat a környezetvédelmi bűnözés. (Az afrikai országban egy hoüandiai bejegyzésű hajóról ülegálisan lerakott veszélyes htüladék tíz ember halálát okozta és ezrek kisebb-nagyobb mérgezéséhez vezetett.) A javaslat szerint a börtön- vagy pénzbüntetést a jogsértéstől függően más intézkedések is kísérhetik, így pl. a környezet megtisztításának kötelme vagy a felelős cég működési engedélyének megvonása. Szigorítanák a hulladékkal kapcsolatos szabályozást Tűnjenek el a szeméthegyek! összefoglaló Brüsszel. A múlt héten szavazta meg - igaz, csak első olvasatban, de elsöprő többséggel - az Európai Parlament az EU felülvizsgált hulladékgazdálkodási irányelvét. E szerint 2012 után nem növekedhet a tagállamokban keletkezett hulladék mennyisége, 2010-re pedig környezetbarát terméktervezési politikát keü kialakítani. A vitában az új tagáüamok részéről elhangzott megjegyzések: egységes, a tagállamok számára kötelező minimumcélokat kellene meghatározni; hangsúlyozni kell a közelség és az öneüátóság elvét; biztosítani keü a szemét nyomon követését, és akár büntetőjogi kategóriákat is be keü vezetni a szabály- szegőkre. A 651 támogató szavazattal elfogadott jelentés szerint Európában évente fejenként 500 kg hulladék keletkezik. Ennek azonban csak kevesebb, mint harmadát hasznosítják újra, a szemét termelése pedig gyorsabban nő, mint a gazdaság. A módosítás szerint a „szennyező fizeti’ elvével összhangban a hulladékgazdálkodás költségeit a hulladék birtokosának, a korábbi birtokosoknak, ületve gyártójának keü viselnie. A parlament azt is kéri, a huüadéklerakókban elhelyezhető szemét mennyiségét a minimális szintre csökkentsék, továbbá új rendelkezéseket sürget. Ilyenek például: 2015-től a papír-, karton-, üveg-, textil-, fa-, műanyag-, fém-, gumi-, parafa-, agyag-, beton-, tégla- és cseréphuüadékok lerakásának tilalma, valamint 2020-tól valamennyi újrafeldolgozható htüla- dék lerakásának tilalma. Olajos Péter (MDF) magyar képviselő szerint Európa a szelektív gyűjtés dolgában kettészakadt. A mezőny elején lévőknél - Dánia, Hollandia, Németország - 50 százalék körüli a szelektíven gyűjtött kommunális huüadék aránya, míg a mezőny végén alig több mint 2 százalék. Gyürk András (Fidesz) utalt arra, hogy az elmúlt hetekben a magyar rendőrség a huüadék- gazdálkodás rendjének többrendbeli megsértése miatt indított eljárást a Németországból ülegálisan Magyarországra száüított és ott lerakott nagy mennyiségű htüladék miatt. Ez a cselekmény természetesen már ma is jogszabályokba ütközik, de egyben rávüágít a hatékony és átfogó európai szabályozás szükségességére is. Magyarország meüett Csehor- szágnak voltak gondjai ülegálisan oda száüított német szeméttel. Múlt elhangzott, óriási mennyiségű szemét és háztartási htüladék érkezik Közép- és Kelet-Európába. Ennek oka: Németországból nyü- vánvalóan sokkal olcsóbb akár üle- gáüsan is, néhány korrupciós módszerrel megspékelve megszabadulni a szeméttől, mint odahaza válogatni és rendkívül bürokratikus módon feldolgozni. Azt keü elérni, hogy a szemetet valóban keletkezésének helyén dolgozzák fel, Ulet- ve biztosítani keü a szemét nyomon követését. (MTI, ú) Egy kis maszek szelektálás (Illusztrációs felvétel)
