Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-21 / 43. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Veszélytelen kristályok a mártásban Pozsony/Prága. Az előzetes hírekkel ellentétben nem üvegdarabokat, hanem kikristályosodott borsavat találtak a Hellmann’s tar- tármártásban. Mint ismeretes, a gyanús szállítmányt a múlt héten kivonták a forgalomból, mivel fennállt a veszély, hogy üvegdarabkákat tartalmaz. A tartármártást gyártó Unüever cég csehországi vizsgálata viszont megállapította, hogy a termékben nem üveg volt, hanem egészségre ártalmatlan, ízesítésre és a savasság szabályozására használt borsav kristályos darabjait tartalmazta. (ČTK) Milliókat nyelt el a pedagógiai intézet Pozsony. Több millió korona kárt okozott 2005-ben és 2006 első felében az országnak az Állami Pedagógiai Intézet - állítja a számvevőszék. Szóvivője, Peter Tábory szerint az említett időszakban rosz- szul gazdálkodott, építési engedély nélkül végzett felújítást, előnytelen szerződéseket kötött, feketén építkezett és állami tulajdonnal kereskedett. Ezenkívül a közbeszerzési törvényt is megsértette - még a határidő letelte előtt értékelte az ajánlatokat. Viera Trpišová, az oktatási tárca szóvivője elmondta: az intézet már lépéseket tett a hiányosságok megszüntetésére, de konkrétumokat nem árult el. (s) Ellenzéki össztűz az oktatási tárca vezetőjére Sajátjai is cáfolják Mikolajt a Monitor 9 ügyében ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ján Mikolajnak nincs mit keresnie az oktatási minisztérium élén; botrányos kijelentésével, hogy a Monitor 9, vagyis az alapiskolák kilencedik évfolyama tanulóinak körében évente végzett országos tudásszintfelmérés nem kötelező jellegű, bebizonyította, nincs tisztában a vonatkozó jogszabályi háttérrel, és a közvélemény szemében is lejáratta magát, állítja Martin Frone, a szaktárca korábbi vezetője. Mikolaj szerinte tévesen állította, hogy a tudáspróbára az iskolák önkéntes alapon jelentkeznek. A szaktárca által évente megjelentetett oktatási-szervezési útmutató világosan kimondja, a felmérést valamennyi iskolában egy időpontban, február 6-án tartják, sőt, a pótfelmérő időpontját is megszabja. Ezek szerint pótlólagosan február 15-én kellett volna megtartani a hónap első hetében influenzajárvány miatt elmaradt Monitor 9-et, tájékoztatott Frone. Mikolaj ezzel szemben március 13-ára tűzte ki a pótfelmérő időpontját. Mivel változott a terv, a már postázott feladatsorokat az iskoláknak vissza kellett küldeniük. Ekkor derült ki, hogy 20-30 iskolában már idő előtt feltépték a borítékokat. A tárca úgy határozott, nem bünteti az érintett iskolákat, mivel nem sértettek jogszabályt, és - mint a miniszter hangsúlyozta - egyébként sem kötelező a részvétel a Monitor 9-en. Szigeti László előző oktatási miniszter szerint becsmérlő Mikolaj kijelentése, hogy a felmérőnek tisz- tázadan a jogszabályi háttere és már ötödik éve szabályozás nélkül, rendelet hiányában kerül rá sor. Szigeti emlékeztetett, a Monitor 9- et a felvételi vizsgákról szóló rendelet szabályozza. Az oktatási minisztérium egyébként tegnap sajtónyilatkozatot tett közzé, melyben alátámasztja, hogy valóban léteznek normák, melyek a Monitor 9-ről rendelkeznek. Az állásfoglalás - miközben lényegében nem reagál Frone és Szigeti kritikájára - ellentmond Mikolaj korábbi kijelentésének, mely szerint az említett tudáspróbát nem szabályozza rendelet. A Monitoron 1400 alapiskola mintegy 60 ezer végzőse bizonyítja fel- készültségét matematikából és szlovák nyelvből - a magyar tannyelvű iskolák esetében természetesen magyar nyelvből. A felmérő eredményeit a középiskolák kötelesek figyelembe venni a felvételi vizsgák alkalmával, (-cze, s) Március 31-éig a politikusok vagyonosodásáról Hárommilló korona bírság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Március 31-éig kell a parlament összeférhetedenségi bizottságába eljuttatni a politikusok és családtagjaik vagyonbevallását - figyelmeztetett Gál Gábor, a testület elnöke. Szerinte sokan még mindig nem tudatosítják e kötelezettségüket, s később csodálkoznak, ha magas büntetést kapnak. A bizottság 2004 óta mintegy 3 millió korona értékben szabott ki bírságot. Súlyos törvénysértésért - végső szankcióként - a mandátum megvonása is szóba jöhet. A vagyonnyilatkozatot a parlament honlapján megtalálható forma- nyomtatvány szerint kell elkészíteni - ez alapján azonban, akárcsak tavaly, minden bizonnyal idén sem fog kiderülni a politikusok tényleges anyagi helyzete. A nyomtatványhoz az adóbevallást is csatolni kell. A közszereplők vagyonnyilatkozata az internetre is felkerül, családtagjaiké azonban nem, és az adóbevallásokat sem teszik közzé. A helyi képviselő-testületek és az összes önkormányzat tagjainak, valamint a polgármestereknek is el kell számolniuk vagyonukkal, de ők nem az országos parlamentbe, hanem a helyi illetékes bizottságba juttatják el. A közérdekű adatok közzétételéről szóló törvény alapján bárki kérheti az adatok nyilvánosságra hozását. A tisztségviselőknek a kinevezésüktől számított 30 napon belül, utána pedig évente egyszer el kell számolniuk adniuk anyagi helyzetükkel, sőt a funkció megszűnése után is még egy évig. Gál szerint minden ötödik közszereplő nem tartja be a szabályokat. Az eddig kiszabott büntetések ellen többen az alkotmánybíróságon emeltek panaszt, de idáig a taláros testület mindig a szakbizottságnak adott igazat. Ugyancsak március 31-éig kell benyújtani a pártok tavalyi évre vonatkozó zárszámadását, melyek idén azért is érdekesek lesznek, mert 2006-ban országos parlamenti és helyhatósági választások voltak, és több párt hitelt vett fel, ugyanakkor a polgárok szavazataiért és a megszerzett mandátumokért támogatást kaptak az államtól. A jelentésekhez csatolni kell egy függeden könyvvizsgáló véleményét és az esedeges szponzorok listáját, (sza, s) A. Nagy László már novemberben fel akarta jelenteni Maroš Merjavýt Egy órán át „vallatták” Pozsony. A. Nagy László továbbra is visszautasítja a Čuňo-úgyben koronatanúként szereplő Maroš Meijavý vádjait. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ezért is döntött úgy, hogy rágalmazás miatt bepereli a kassai vállalkozót. Bugár Béla, az MKP elnöke nem kíván többet foglalkozni az üggyel. „Csaknem egy óráig tárgyaltunk, több kérdést is feltettünk a képviselőnek, meghallgattuk a véleményét. Ezután csak egy dolgot akarok mondani: az MKP-nak nincs miért további intézkedéseket foganatosítania, és ezt nem is teszi meg” - szögezte le Bugár. A. Nagy megelégelte, hogy nevét egyre gyakrabban ragozzák a korrupciós botrány kapcsán. „Már novemberben, a bíróságon tett vallomásom után be akartam perelni Meijavýt, de az ügyvédek akkor lebeszéltek róla. Azt állították, nem ismernek az országban olyan instanciát, amely még a Speciális Bíróság döntése előtt hajlandó lenne az üggyel Döntött: most már feljelentést tesz (Pavol Funtál felvétele) foglalkozni. Én viszont úgy látom, személyiségi jogaim védelme érdekében meg kell tennem ezt a lépést” - tette hozzá az MKP- képviselő. A múlt héten egyedül az Új Szónak volt hajlandó nyüatkoz- ni a sokat vitatott, közte és az egyik vádlott, Pirovits László között lezajlott furcsa telefonbeszélgetés kapcsán. Elmondta, akkor azért beszélt az időjárásról, mert olyan információt kapott, hogy lejárató kampányt akarnak indítani ellene, és lehallgatják a telefonját. A rossz időre való hivatkozással azt akarta jelezni, hogy nem lenne alkalmas, ha bizonyos emberekkel találkozna. Meijavý verzióját a korrupciós ügyről nemcsak A. Nagy, hanem Kása Zoltán, a Lakásfejlesztési Alap egykori igazgatója is értelmetíen- nek tartja. Kása furcsállja, hogy a sajtó csak a Čuňo-úggyel foglalkozik, de az, hogy Meijavý 2002-ben mintegy 100 millió koronát tett zsebre, senkit sem érdekel. A hatóságok már vizsgálatot indítottak az ügyben, mellyel kapcsolatban a főügyészség ma küldi el állásfoglalását lapunknak. Noha Kásáék csalás miatt feljelentették Meijavýt, két évre rá szemrebbenés nélkül próbált újabb kölcsönt kicsikarni a földalaptól. „Elmagyaráztam neki: amíg én állok az alap élén, abszurdum, hogy még egy 100 milliós kölcsönt jóváhagyjunk, mert akkor már nyilvánvaló volt, hogy az előző összeget törvénytelenül vette fel. Körülbelül két héttel később rukkolt elő a korrupciós üggyel” - tette hozzá Kása. (dem) Szigeti László MKP-képviselő a felsőoktatási törvény tervezett módosításáról Központosítana a központi hatalom ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Elfogadhatadan a felsőoktatási törvény tervezett módosítása; önmagában a levelező tagozaton bevezetni a tandíjrendszert, nem jelent rendszerszerű megoldást, állítja Szigeti László volt oktatási miniszter, az MKP képviselője. Szerinte a készülő javaslat túlzott központosítási törekvésről árulkodik. Furcsállja, hogy a jelenlegi legnagyobb kormánypárt korábban, ellenzékiként még hevesen tiltakozott a költségtérítéses felsőfokú képzés bevezetése ellen, ma pedig maga is arra készül. Szigeti úgy véli, a tárca vezetője, Ján Mikolaj önmagának mond ellent azzal, hogy miközben korlátozná a felvehető létszámot, és tandíjkötelessé tenné a képzést az egyetemek levelező tagozatán, a jövőben kiemelt szerepet szánna az életen át tartó tanulás intézményének. Az utóbbinak ugyanis a levelező tagozatos képzés szerves részét képezi. A volt tárcavezető állítja, veszélyekkel járna, ha a jövőben pusztán a kormány beleegyezése is elegendő lenne új egyetemek létrehozásához. Ez a lehetőség ugyanis egyben akár azt is jelenthetné, hogy a kormány egyedül dönthetne a már meglévő felsőoktatási intézmények bezárásáról is. Jelenleg csakis a parlament jóváhagyásával alapítható egyetem. Szigeti szerint egyelőre tisztázadan, ki szabhatná meg a tandíj mértékét. „Elhangzott ugyanis már, hogy erre mindenekelőtt a szaktárca lenne jogosult, és szó volt arról is, hogy az egyetemek. Éves szinten 90 ezer koronás tandíjról is keringenek hírek. Ezt az utóbbit én tandíj gyanánt óriási összegnek tartom”- fűzte hozzá. Az MKP nem ért egyet azzal a törekvéssel sem, hogy legalább egy évvel legyen hosszabb a levelező tagozatos képzés, mint a nappali. Kifogásolja azt is, hogy a tervek szerint az egyetemek hitelt vehetnének fel. Ez ugyanis azt jelenthetné, hogy adott esetben eladósod- hatnának. Szigeti nem változtatna a kiemelt teljesítményt nyújtó hallgatóknak járó ösztönző támogatások rendszerén sem. (-cz-e) Speciálisan kellene működtetni Pozsony. Az MKP azt szeremé, ha az oktatatási tárca a Selye János Egyetem központi támogatása mértékének meghatározásakor figyelembe venné azt a körülményt is, hogy a magyar egyetem lényegében még induló felsőoktatási intézménynek számít. Ä teológiai kart kivéve egyelőre csak három évfolyamot tart fenn. Helyzetéhez mérten speciális rezsimben kellene működtetni, fűzte hozzá. Szigeti emlékeztetett, a komáromi egyetem a tavalyihoz képest idén egyharmaddal kisebb központi támogatásra számíthat, (cze) Dávid Árpád Györgyöt valószínűleg két héten belül szállítják ki Svájcba Nem tehet semmit a nagykövetség sem VRABEC MÁRIA Nyitra. A helyi börtönben „őrzött” magyarországi fiatalember esetében - a nemzetközi jog alapján - nem az az eljárás módja, hogy az elfogatóparancsot kiadó ország hatósági személyei utazzanak a letartóztatott személy után, ők megvárják, amíg az illetőt átadják nekik. Ilyen esetekben a letartóztatást végrehajtó országnak csak annyi a szerepe, műit egy rendőrnek, aki megbízásra cselekszik: nem vizsgálja a vádlott bűnösségét és a fogvatartás jogosságát, csupán teljesíti a parancsot. Azon túl, hogy ellenőrzi, nem történt-e jogsértés, tulajdonképpen a pozsonyi magyar nagykövetség sem tehet semmit Dávid Árpád Györgyért. „2006 november 13-án kaptuk meg az értesítést az őrizetbe vételről, pár nappal ezután felkerestem a fiatalembert. A kapcsolattartással és a levélküldéssel voltak gondjai, de ezeket tisztáztuk - mondta el megkeresésünkre Riskó Nagy László pozsonyi magyar konzul. - Nekem bármikor írhat, ezeket a leveleket a börtönben sem ellenőrizhetik. Azonnal felvetem a kapcsolatot az ügyben eljáró szlovák ügyésszel, aki egyébként beszél magyarul, és megtettük a szükséges intézkedéseket az áprilisban születendő gyermeke anya- könyveztetése ügyében is.” A konzul hangsúlyozta, a szlovák ügyészség is jelezte, arra gyanakszanak, hogy nem a megfelelő embert fogták el. Sőt, a svájci hatóságok is úgy nyilatkoztak, kétségeik vannak, de ezek ellenére helyben akarják tisztázni a személyazonosságát, és kérték a kiadatását. Arra, hogy Dávid Árpád Györgyöt a szlovák hatóságok Magyarországnak adják át, nincs mód, Svájc épp azért adta ki ellene a nemzetközi elfogatóparancsot, mert Magyarország nem adja ki más országoknak a saját állampolgárait. Más uniós országok ezt csak akkor tagadhatnák meg, ha a vádlottra a kiadatását kérő országban halál- büntetés várna, vagy a bűncselekmény elévült volna. Mivel ez esetben erről szó sincs, Dávid Árpád Györgyöt két héten belül Svácba szállítják, és ott állítják bíróság elé. Ha az felmenti, az elszenvedett sérelmekért Svájctól kérhet kárpótlást. Ma még felkereshetik a börtönben Nyitra. Dávid Árpád Györgyöt Svájcba való kiadatása előtt ma kereshetik fel utoljára a családtagjai, a szállítás pontos időpontjáról előzetesen sem őket, sem a pozsonyi magyar nagykövetséget nem értesítik a szlovák hatóságok. Jelenleg Szlovákiában húsz magyar állampolgár ül előzetes letartóztatásban vagy tölti börtönbüntetését, (vm) FELMÉRÉS Mi jut az eszünkbe a 2006-os évről? A hejcei repülőgép-katasztrófa A parlamenti választások Mojsejék valóságshow-ja A Markíza sugározta táncshow A helyhatósági választások Az energiaárak A nyitranováki bányaszerencsétlenség Maiina Hedvig ügye (Fotók: Somogyi Tibor, TASR, SITA, ČTK) Ezenkívül a globális felmelegedés, Szaddám Húszéin kivégzése, a madárinfulenza, a második nyugdíjpillér és az erős korona is foglalkoztatta a lakosságot. A felmérés januárban 1043 személy bevonásával készült. Forrás: TNS SK
