Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-20 / 42. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 20. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Erősödött a Hezbollah A Hezbollah libanoni síita fegyveres csoport katonai ereje nagyobb ma, mint a tavaly nyári háború előtt volt - állította tegnap az izraeli hadsereg egyik magas rangú tisztje. Joszi Bejdac tábornoknak, az izraeli hadsereg katonai felderítő egysége vezetőjének szavait a katonai rádió idézte. A tábornok úgy vélekedett, hogy Szíria is erősíti katonai potenciálját, és olyan új, régióbeli konfliktusra készül, amelyet egy harmadik fél válthat ki. Ez utóbbival kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe. (MTI/AFP) Hallotta? Néhány sajt a politikusoknál is veszélyesebb... (Peter Gossányi rajza) A kelet-európai bevándorlás nem növeli, hanem csökkenti a természetes munkanélküliségi arányt Nem szeretik a bevándorlókat A legkevesebb munkavállalási korlátozást alkalmazó Nagy-Britannia polgárai szeretik a legkevésbé a kelet-európai bevándorlókat a Financial Times tegnap közzétett nyugat-európai felmérése szerint. Egy másik elemzésből kiderül, a német lakosság jelentős része is negatívan tekint a külföldiek bevándorlására. MT1-HÁTTÉR A londoni üzleti napilap a Harris közvélemény-kutatóval Nagy- Britanniában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban elvégzett vizsgálat alapján azt írta: a felmérés tanúsága szerint a brit politikusoknak nem sikerült meggyőzniük a lakosságot arról, hogy a munkapiac megnyitása a kelet-európaiak előtt jót tett a brit gazdaságnak. Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az akkori új tagállamok előtt. A brit kormány arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer munkavállaló érkezik Kelet-Európából. Hivatalos adatok szerint azonban eddig összesen legalább 600 ezren jelentették be munkavállalásukat Nagy- Britanniában; az érkezők kétharmada lengyel. A londoni elemzők többsége szerint a brit gazdaságnak komoly nettó haszna származik a kelet-európaiak munkájából. A Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) elemzésében például az állt, hogy egyedül a lengyelek bevándorlása már a bővítés utáni első két évben „Liverpool városáéval egyenlő póüólagos vásárlóerővel bővítette” a keresletet a brit gazdaságban, de úgy, hogy közben a bérkiáramlást alacsonyan tartotta. A Bank of England januári jelentése megállapította: a kelet-európai bevándorlás a közvélekedéssel ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a természetes munkanélküliségi arányt. Az új uniós tagállamokból érkező bevándorlók úgy javítják a foglalkoztatottságot, hogy nem a brit lakosságtól vesznek el álláslehetőségeket, hanem üres munkahelyeket, illetve számukra a brit munkáltatók által létrehozott új állásokat töltenek be. Emellett a kelet-európaiak tömeges bevándorlása az inflációs nyomást is enyhítette, mivel a brit gazdaságban általuk teremtett pótlólagos kínálat nagyobb, mint az általuk teremtett pótlólagos kereslet. A jegybanki jelentés szerint a nyolc kelet-európai EU-tagállamból érkezők átla- gosan 14 százalékkal keresnek kevesebbet, mint az azonos munkakörben foglalkoztatott britek. A hétfői Financial Timesban közölt felmérés szerint azonban a britek 47 százaléka mégis úgy gondolja, hogy a szabad munkaerő-beáramlás káros hatással van a brit gazdaságra. A lap összehasonlításként megemlíti, hogy a spanyoloknak kevesebb mint a negyede - 24 százaléka - vélekedik így, vagyis a britek csaknem kétszer borúlátóbban ítélik meg ezt a kérdést. A britek alig 19 százaléka - a spanyoloknak azonban a 42 százaléka - mondta azt, hogy a bevándorlás kedvezően hat hazájuk gazdaságára. Arra a kérdésre, hogy pártolná-e a közép- és kelet-európai munkaerő szigorúbb korlátozását, a felmérésbe bevont britek 76 százaléka válaszolt igenA londoni elemzők többsége szerint a brit gazdaságnak komoly nettó haszna származik a keleteurópaiak munkájából. nel. Franciaországban 54, Németországban 58 százalék volt a korlátozást támogatók aránya. Hasonló eredménnyel zárult az a felmérés is, amelynek legfontosabb megállapításait tegnap ismertették Berlinben. Kiderült belőle például, hogy a német lakosság jelentős része negatívan tekint a külföldiek bevándorlására. Szakértők szerint a legfőbb „újdonság” az, hogy a megkérdezettek nemcsak általánosságban helytelenítik a bevándorlást, de ellenzik az Európai Unió tagállamaiból történő beáramlást is, különös tekintettel az elmúlt években csatlakozott tagországokra. A válaszadók 45 százaléka annak a nézetnek adott hangot, hogy a bevándorlás elsősorban a német gazdaságnak okoz hátrányt. A felmérés kiterjedt Németország mellett Nagy-Britanniára, Franciaországra, Olaszországra, Spanyolországra, sőt az Egyesült Államokra is. Az összehasonlító adatok alapján kiderült, hogy a külföldiek bevándorlásának megítélésében Németországnál csupán Nagy-Britanniában alakult ki negatívabb vélemény. Német szakértők szerint a brit lakosság véleményalkotása különösen figyelemre méltó, ugyanis Nagy-Britannia egyike azon kevés uniós tagállamoknak, amelyek lehetővé tették a munkaerő korlátlan beáramlását a 2004-ben csatlakozott, új kelet-európai tagállamokból. A lakosság véleménye - mint az említett szakértők hangoztatták - hatással van a politikusok és a média magatartására is. Ennek megfelelően Londonban is erősödnek a szigorítást célzó követelések. Hivatalos német vélemény egyelőre nem hangzott el a felmérés eredményeivel kapcsolatban. Azok ugyanakkor aligha segítik a Németországban amúgy is érvényben lévő korlátozások enyhítését. Ebből a szempontból nemcsak a munkahelyek féltése esik latba, de az az általánosságban megfogalmazott vélemény is, hogy „túl sok külföldi” él az országban - vélekedtek az idézett szakértők. A német külügyminiszter bírálja és indokolatlannak tartja az amerikai rakétatelepítési terveket Visszaköszön Putyin retorikája PIETSCH LAJOS Szokatlanul éles hangnemben bírálta az amerikai kormány európai rakétatelepítési terveit a német külügyminiszter. Frank-Wal- ter Steinmeier a Handelsblatt című tekintélyes üzleti, politikai napilap tegnapi számában megjelent interjúban leszögezte: a német kormány helyteleníti az Egyesült Államok magatartását a rakétaelhárító rendszerek tervezett kelet-európai telepítésével kapcsolatban. „Mivel a rakétatelepítésre a tervek szerint Oroszország közelében kerülne sor, Washingtonnak előzetesen mindenképp konzultálnia kellett volna Moszkvával” - hangoztatta a német nagykoalíciós kormány szociáldemokrata külügyminisztere. Az amerikai kormány címére megfogalmazott bírálatot szinte valamennyi német napilap ismertette. Az Egyesült Államok hónapokkal ezelőtt kérte fel Csehországot és Lengyelországot a több milliárd dolláros rakétaelhárító rendszerek telepítésének engedélyezésére. Washington az úgynevezett lator államok - mindenekelőtt Irán és Észak-Ko- rea - részéről fenyegető veszélyre hivatkozott. Az amerikai terveket „hidegháborús keménységgel” bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban Münchenben tartott nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, azzal vádolva az Egyesült Államokat, hogy újabb fegyverkezési versenyt szít. Közvetlenül a beszéd elhangzása után a német vezetők annak tartalmával kapcsolatban nem foglaltak állást, így Steinmeier mostani nyilatkozata az első hivatalos reagálásnak minősíthető. Az interjúban a külügyminiszter nemcsak általánosságban helytelenítette az amerikai rakétatelepítési terveket, de kétségbe vonta az azok igazolására felhozott washingtoni indokokat is. Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utalt: Irán nem rendelkezik olyan hatótávolságú rakétákkal, amelyek szükségessé tennék ilyen rendszerek telepítését. Steinmeier még nyomatékosabban hangsúlyozta azt, hogy a NATO és Oroszország biztonsági érdekei azonosak. Szavai szerint a szövetség és Moszkva közötti partneri viszonyt a jövőben tovább kell erősíteni. Ä külügyminiszter védelmébe vette Putyin müncheni beszédét is, hangoztatva: semmi olyan jelzést nem érzett ki abból, amely a nemzetközi válságok megoldásában való orosz közreműködés módosulására utalna. A német külügyminiszteréhez hasonló nézetet fogalmazott meg egy hétvégi nyilatkozatában Franz Josef Jung konzervatív védelmi miniszter is. Jung ugyancsak hangsúlyozta a NATO és Oroszország közötti partneri kapcsolatok fontosságát, s ezek erősítése érdekében további tárgyalásokat sürgetett. Steinmeier az iráni atomválsággal kapcsolatban is ellentmondott Washington álláspontjának, elutasítva a Teheránnal szembeni szankciók azonnali életbe léptetését, amint azt az Egyesült Államok követeli. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Baloldali biznisz JARÁB1K BALÁZS Miközben tele a világsajtó Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a müncheni biztonságpolitikai konferencián elhangzott fagyos (értsd: hidegháborús) hangú beszédével, addig Közép-Európa országai egyre növekvő bizalommal tekintgetnek az orosz medvével kötendő biznisz felé. Az annyit emlegetett energiafegyver-politikát egyébként nem az orosz külügy vagy az elnöki hivatal, hanem amerikai szakértők dolgozták ki, különböző szaklapokban figyelmeztetve Oroszország növekvő energia potenciáljára. S bármennyire is eltérőek a két ország jelenlegi rövid távú érdekei, az amerikai-orosz adok-kapok nem fajul (mint ahogy a hidegháború alatt sem fajult) igazi konfliktussá. A két ország hosszú távú érdeke - és az iszlám növekvő fenyegetése - előbb-utóbb (ismét) szövetségessé teszi őket. A verbális háborúban egyelőre mindkét hatalmi elit érdekelt. Az iraki háború határozhatja meg az egész Bush-időszak történelmi megítélését, ez pedig akár a végletekig is sodorhatja az egyre inkább izolálódó, hatalmas ambíciókat ápoló Bush elnököt. Putyin közben már a 2008-as orosz elnökválasztásra készülve élezi a feszültséget és teremt otthon posztszovjet nacionalista nosztalgiát a hidegháborús retorikával. Ki tudja, egy ilyen ellenség képe akár még rábírhatja az orosz elnököt abbéli döntése megváltoztatására, miszerint a saját maga kedvéért nem módosítja az orosz alkotmányt... Sokkal fontosabb azonban arra az oszd meg és uralkodj politikára figyelni, amelyet Moszkva folytat egyre nyíltabban (Közép-) Európában. Magyarországot az orosz tőke már régebben elkezdte behálózni, ami nem is lenne nagy baj, ha legalább számon lehetne tartani a tőkebeáramlást. Sokkal fontosabb probléma, hogy a Kreml arról szeremé meggyőzni Magyarországot, iratkozzon fel a balkáni orosz földgázvezeték támogatói közé - ami, ugye, az EU által gründolt Nabucco-vezeték konkurense. Csak idő kérdése, Szlovákia mikor csatlakozik az Oroszországot „pragmatikusan” néző politikához. A hétvégi hírek szerint Robert Fico kormányfő és Alfred Gusenbauer, az új osztrák kormány szocialista kancellárja közös terveket készít elő Ukrajna és Oroszország felé az orosz elnök bécsi látogatása és Fico moszkvai útja között. Ismerve az osztrákok legendásan pozitív hozzáállását (ne feledjük: a Gazprom az osztrák Raiffeisen bank prominens kliense), alighanem megvan a közvetítő is. Ráadásul, ha ez a közvetítő egy füst alatt si- mítgatja a Smer ügyes-bajos dolgait az európai szocialistáknál, akkor ezen az egész ügyön a párt (Smer pártzsargonban az ország) csak nyer. Nagyjából annyit, mint Fico kínai, vagy líbiai útjain... JEGYZET Van egy szó, amely... NÉMETH ZOLTÁN Van egy szó, amelyre az utóbbi időben sokat gondolok. Milyen furcsa is: igekötővel és képzővel egészen másként mutatja magát, mint a pőre szótő. Na jó, elárulom: a „lenyűgöz”-ről van szó. A „nyűg” csak valami nem akart, kellemetlen dolog, amelytől szabadulni szeretnénk, de minél hamarább. A „lenyűgöz” viszont! Nélküle mit sem érne az életünk. Önként vetjük alá magunkat ennek a szónak, az erejének, mindannak, amit jelent, a nagyszerű, kihagyhatatlan élménynek, amely benne van, belevéste magát a szóba: „lenyűgöz”. Merthogy valóban lenyűgöző az élet! Ott van mindjárt a születés: ahogyan a semmiből, a géneknek, a többmilliárd éves programnak engedelmeskedve, tőlünk szinte függetlenül kialakul valami sosemvolt, valami múlhatatlan, a természetességnek és a nyilvánvalóságnak azzal a lenyűgöző megjelenésével, amelyhez alig tudunk hozzászólni. Ott van a tehetségnek a leplezeden megjelenése, amely szinte naponta lenyűgöz. És a szépség, a művészetek! Vagy például a gyerekek. Amikor az osztályban az egyik legalább háromszor annyit tud, mint az összes többi, amikor két évvel ezelőtt elmondott történetre emlékezik lenyűgöző élességgel, amikor két körön belül fél kört ver a többiekre futásban, amikor a futballpályán végigcselezi az egész csapatot, és egymaga nyeri meg a meccset. Amikor szavalóversenyen úgy mond egy szöveget, hogy képtelenség nem figyelni. Ilyenkor végigszalad a hideg az ember hátán, lúdbőrös lesz, és hirtelen meg- érez valamit a teremtés nagy- szerűségéből. Ja igen, a gyerekek... Mert aztán ott van az a kis árva, aki a magyar irodalom zsenije lett, az a másik, akit haláltáborból rángattak haláltáborba, és mégis a magyar irodalom egyik legnagyobb elismerését vívta ki, vagy éppen az, aki egy eldugott csallóközi faluból indulva olimpiai vagy világbajnok lett... Valóban: lenyűgöző az élet. Milyen jó kis szavunk van rá! TALLÓZÓ NEZAV1SNE NOVINE Nikola Spiric nemrégiben megválasztott boszniai miniszterelnök ellenzi, hogy a nemzetközi közösség a továbbiakban is széles hatáskörrel rendelkező képviseleti hivatalt (OHR) tartson fenn Boszniában. Bosznia újdonsült szerb nemzetiségű kormányfője kifejtette: nem híve annak, hogy fennmaradjon az OHR. Spiric szerint ennek az lenne az üzenete, hogy Bosznia nem érte el a demokrácia olyan fokát, hogy megfelelhessen az euroat- lanti integráció kihívásainak. A kormányfő úgy véli, álnokság a koszovói kérdéskörrel magyarázni ennek szükségességét, (m)
