Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-19 / 41. szám, hétfő

Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com BABAHIREK Mikor és mit egyen a baba? A csecsemő helyes táplálásáról megoszlanak a vélemények. Sokféle nézet van arról, mikor helyes áttérni a szilárd ételekre, és azok milyen összetételűek legyenek. Egy most zárult kutatás azok­nak az álláspontját erősíti, akik szerint a gabonaféléket 4-6 hóna­pos kor között kell bevezetni az étrendbe. A kutatók végkövetkeztetése szerint nő a gyermekkorban kiala­kuló cukorbetegség (diabétesz) esélye azoknál a gyermekeknél, akiknek az étrendjébe csecsemőkorukban túl korán vagy túl későn vezették be a gabonaféléket. Egy másik vizsgálat hasonló kocká­zatnövekedést mutatott ki a cukorbetegségre vonatkozóan abban az esetben, ha gluténtartalmú ételek jelennek meg idő előtt a cse­csemő étrendjében. Mindkét tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a nem megfelelő időpontban bevezetett szilárd ételek gyengítik a baba immunrendszerét, és olyan változásokhoz vezetnek, ame­lyek később fokozzák a cukorbetegség kockázatát. FELHÍVÁS Megszülettem... Ha az elmúlt hetekben, hónapokban gyarapodott vagy a közeljövőben gyarapodni fog a család, adja hírül, mi segítünk! Várjuk bemutatkozó fény­képes leveleiket a szerkesztőség postai címére, vagy az egeszsegunkre@ujszo.com elektronikus címre. A következő adatokat feltétlenül tüntesse fel: Az újszülött neve: szeme színe: ......... ha ja színe:............ sz ületési súlya:..... ho ssza:................. la khelye:............... Örü lnénk, ha a bemutatkozást a szüléssel kapcso­latos egy-egy érdekes történettel egészítené ki. Eredményhirdetés A képversenyben a legtöbb szavazatot a 246-os, a 252-es és a 251- es kép kapta. Kérjük a szülőket, telefonon jelentkezzenek a szer­kesztőségben, hogy megtudjuk a baba pontos címét, s hogy az ajándékot postázni tudjuk. Vannak olyan természeti népek, ahol az a szokás, hogy csak a bal mellből szoptatnak A kebel változásai az élet során A női mell a szépség, nőies­ség és a csecsemőtáplálás szimbóluma. Fontos, hogy ápoljuk, időnként vizsgál­juk, s ha bármilyen eltérést észlelünk, időben szakor­voshoz forduljunk. FELDOLGOZÁS Az életkor szerinti változások normálisan a következőképpen zajlanak: Születéskor fiúknál és lá­nyoknál egyaránt előfordul, hogy az anyai hormonok hatására az emlők kissé megnagyobbodnak, sőt, olykor még tej is nyomható ki belőlük. Ezt népiesen „boszor- kánytej”-nek nevezik. Teljesen ár­talmatlan jelenség, néhány nap alatt elmúlik. A gyermekkor hor­monális nyugalmi időszak. Ekkor a kisfiúk és kislányok mellkasa egy­forma, az emlő mirigyszövete nem tapintható. A serdülőkor 9-11 éves korban kezdődik. Először az agyban (hypothalamusban és az agyalapi mirigyben) kezdenek termelődni a hormonok, melyek több hónap, év alatt érik el a felnőttkori normál szintet. A gyermekből felnőtt lesz. A külső testi változásokat másodla­gos nemi jellegnek nevezzük. A lányoknál a serdülés hama­rabb kezdődik. Ezért tapasztaljuk, hogy a lányok magasabbak az azo­nos korú fiúknál. A csípők széleseb­bé válnak, a mellek növekednek, kialakul a hónalj- és fanszőrzet. A ciklikus hormontermeléssel együtt havonta pattanások is megjelennek az arcon, időnként a mellkason, háton. Amikor az agyi hormonokra érzékennyé válnak a petefészkek és a méhnyálkahártya is, akkor jelent­kezik az első menstruáció (menar- che). Ekkor a mellek nagysága kö­rülbelül a végleges fele. Az első kétéves menstruációs időszak alatt kialakul a hormoná­lis egyensúly, megáll a testmagas­ság növekedése, kialakul a nőies külső és a mellek közel végleges nagysága. Az emlőben hormonérzékeny szövet van a mirigyek, kötőszövet és zsír között, ezért egyes nők megérzik mellük feszességéből a közelgő (egy hét múlva esedékes) havivérzésüket. De az is normális, ha nem érez semmit. Fokozott ér­zékenység esetén beszélünk havi­vérzés előtti tünetegyüttesről (pra­emenstrualis syndroma), amikor a víz felhalmozódik a test szövetei­ben, így az emlőkben is, emelked­het a vérnyomás, kisfokú vizenyő (ödéma), enyhe fejfájás, hangulati nyomottság, mellduzzanat alakul ki. Ezt megfelelő gyógyszerekkel, életmód-változtatással (nyugod- tabb élet, fehéijedús ételek kerülé­se, stb.) rendezni lehet. Amikor terhesség jön létre, a női hormonok vérszintje a normálér­ték több százszorosára vagy több tízezerszeresére emelkedik. Ter­mészetesen ez kihat az emlőre is. A mirigyállomány szaporodni kezd, hogy felkészüljön a tejtermelésre, ami a szüléskor a lepény leválása után kezdődik. De vannak olyan nők, akiknek már a terhesség köze­pétől kevés sárgás előtejük van. Ez­zel nem kell tenni semmit. Az új­szülött táplálását pedig már a szü­lőágyon meg lehet kezdem, mert így hamarabb kellő mennyiségű anyatej képződik. Fontos az emlő védelmében is, hogy amíg csak le­het, szoptassunk. Megfigyelték, hogy azoknál a nőknél, akik sosem estek teherbe, vagy szülés után nem szoptattak, nagyobb eséllyel fordult elő emlőrák. Vetélés után általában a 16. hét után már az esetek túlnyomó részé­ben 2-3 nappal a vetélés után meg­indul a tejcsorgás - mellfeszülés kí­séretében. Ezt a nemkívánatos álla­potot hideg vizes borogatással, hashajtással, és tejtermelést csök­kentő tablettákkal (Bromocriptin, Parlodel) szüntethetjük meg. Bizonyos megfigyelések arra utalnak, hogy terhességmegszakí­tás után is kárt szenvedhet az emlő. Ugyanis a terhesség megfogant, a hormontermelés megsokszorozó­dott, majd a nő kérésére műtét kö­vetkezik. A törvény a 12. hét alatti terhességek megszakítását engedé­lyezi, és már ez idő alatt is szapo­rodtak, növekedtek az emlőmiri­gyek. Feltételezik, hogy ez is kivál­tója lehet egy későbbi emlőráknak. Tehát már ezért is megfontolandó a fogamzásgátlás, és a megfogant terhességek kiviselése a terhes­ségmegszakítás helyett. Aki vállalja megfogant magza­tát, megszüli, utána mindenkép­pen szoptassa. Hiszen melle átala­kult, a tejelválasztás megindult. Eleinte bizsergő, majd feszítő ér­zést kelt. Aki rendszeresen szoptat, az tapasztalja, hogy az 5-6 órán át ki nem fejt tej olyan érzést kelt, mintha két téglát cipelnénk a mell­kasunkon. Újszülöttet szoptatni csodálatos érzés, nem is beszélve a praktikus oldaláról: mindig kéznél van, nem kerül pénzbe, testmeleg, s a csecsemő igényének legjobban megfelel az összetétele, fajazonos fehéijét tartalmaz. A baba megtanul szopni, arciz­mai erősödnek, állkapcsa és foga­zata is jól fejlődnek. A szoptató anya számára óriási megkönnyeb­bülés, ha csecsemője teljesen ki­szívja melléből a tejet. Ha mégis marad benne, azt célszerű kifejni. Érezni lehet a göböket, a tejjel telt mirigyeket, amelyeket masszíro­zással és emlőbimbót kifelé irányít­va a tejcsatomákat a bimbóudvar határán megnyomva kiüríthetünk és kiskanáUal a babának adhatunk vagy lefagyaszthatjuk. A fejes eleinte fájdalommal jár­hat, de utána megkönnyebbül az anya. Ám aki ezt a fontos tevékeny­séget elhanyagolja, annak igen sok gondot okozhat a fájdalom, feszü­lés, esedeg gyulladás. A belobbant tejmirigy fölött az emlő bőre feszül, piros és fáj. Gyul­ladáscsökkentő és antibiotikum rendelésére ekkor szükség lehet a fejés mellett. Ha viszont tályog lesz belőle, akkor sebészi feltárás szük­séges. Ezután a tejet el kell apaszta­ni. Van olyan természeti nép, ahol az a szokás, hogy csak a bal mellből szoptatnak. Érthető, hogy miért fordul elő gyakrabban a jobb olda­lon emlőrák. (InforMed) Ajánlatos minden nőnek ha­vonta legalább egyszer alapo­san áttapintani mindkét mel­lét. Nagy segítséget jelent az apró elváltozások észlelésében a gondos és figyelmes félj is. MELLPROBLEMAK A SZOPTATÁS IDŐSZAKÁBAN A fájdalmas mellbimbó A problémák megelőzhetők a helyes mellre tétel és a szoptatás befejezésének megtanulásával. Az első néhány napon az első szí­vások rövid ideig fájdalmasak le­hetnek, ezt követően azonban a szoptatás nem fáj. Fontos, hogy a szoptatás során a csecsemő ne csak a mellbim­bót, hanem a bimbóudvart is a szájába vegye. A szokásosnál egy kicsit gyakrabban szoptasson, ezzel is elkerülve az „erőszakos” szopást. A kevésbé fájdalmas mellével kezdje a szoptatást, majd váltson. Nem tanácsos a szoptatást abbahagyni, még rö­vid időre sem. Esedeg átmeneti­leg használhat bimbóvédőt is. El­lenőrizni kell, hogy nem szájpe­nész fertőzés okozza-e a pana­szokat, ekkor a fájdalmat viszke­tő érzés kíséri. Ebben az esetben a csecsemő száját és az anya em­lőbimbóját is kezelni kell. Kisebesedett, hámhiányos mellbimbó Az édesanyának el kell sajátí­tania a helyes szoptatási techni­kát. Jó hatású, ha levegő, nap­fény éri a sérült mellbimbót. Tisztálkodáskor ne törölje, dör­zsölje, hanem csak itassa fel a nedvességet. Téli időszakban a hajszárítóból a mellre fújt meleg levegő segíti a gyógyulást. Fájdalmas csomó A másik leggyakoribb problé­ma fájdalmas csomó keletkezése a mellben. A tejcsatorna eltömő- dése következtében az eltömő- dés mögött pang a tej és ez fáj­dalmas csomó keletkezéséhez vezet, amely fölött a bőr is kipi­rul. Ekkor az anya általános álla­pota jó. Ha az elzáródott tejcsa- toma nem nyílik meg vagy a duzzadt emlőt az anya nem tud­ja kiürítem, gyulladás, mastitis léphet föl. Ez előfordulhat még abban az esetben is, ha az emlő­bimbó bereped és a sérült há­mon keresztül ez a terület bakté­riumokkal fertőződik. A gyulla­dásért leggyakrabban a Staphylococcus nevű kórokozó felelős. Tünetek: az emlő egy ré­sze vörös, meleg, duzzadt, fáj­dalmas, az anya lázas, közérzete rossz. Elzáródott tejcsatorna Az elzáródott tejcsatorna ke­zelhető a szoptatási testhelyze­tek váltogatásával és a helyes szoptatási technika elsajátításá­val, valamint a gyulladt mellből való gyakoribb szoptatással. A csomó masszírozása történjen a mellbimbó irányába a szoptatás alatt. Műiden szoptatást követő­en az érintett területről igyekez­zen a lehető legtöbb tejet kíméle­tesen kifejni. Mastitis (mellgyulladás) Mellgyulladás esetén az édes­anya kifejezett pihenése javasolt. Nyugodtan szoptasson a beteg emlőből, mert a mastítist okozó baktériumok nem fertőzik meg a kisbabát, hiszen ezek legtöbb­ször a csecsemőkben is élnek. Az anyatejjel a csecsemők azonnal védő- és ellenanyagot is kapnak. Fokozottan figyeljen az anyuka arra, hogy szoptatással és fejés- sel a mell gyakran kiürüljön, ha e mellett a láz 24 óránál tovább tart, orvoshoz kell fordulnia, (ú) egészségünkre Szerkeszti: Kovács Hona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents