Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-19 / 41. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Merénylet a bíróságon Kvetta. A pakisztáni rend­őrség csaknem ötven személyt vett őrizetbe tegnap, egy nap­pal a kvettai öngyilkos merény­let után. Beludzsisztán tarto­mány fővárosában egy bírósá­gon felrobbantotta magát egy fanatikus, rajta kívül 15-en hal­tak meg, köztük egy bíró és több ügyvéd. Az őrizetbe vet­tek között vannak különböző vallási szervezetek tagjai, vala­mint afgán menekültek. Az ön­gyilkos merénylő maradványa­it Iszlámábádba szállították ge­netikai elemzések céljából. A feltételezések szerint a me­rénylő afganisztáni lehetett. Beludzsisztánban több mint 1,2 millió afgán él. (MTI) Török intés Washingtonnak Ankara. Megsínyli a török­amerikai viszony, ha a wa­shingtoni kongresszus elfo­gadja azt a készülő törvény- tervezetet, amelyben népir­tásnak nevezi az Oszmán Bi­rodalomban az örmények el­len elkövetett tömeges gyil­kosságokat. Erre tegnap fi­gyelmeztetett Ankarában Re- cep Tayyip Erdogan. A török kormányfő amerikai üzletem­berek előtt kifejtette: Ankara arra számít, hogy a kongresz- szus nem fogadja el a terveze­tet. „Ha mégis meglepnek bennünket, attól tartok, az ár­nyékot vetne a két ország jö­vőbeli stratégiai partnerségé­re” - mondta, de azt nem kö­zölte, mit tenne Törökország ilyen helyzetben. (MTI) Hága már kellemetlen? Róma. Kellemedenné, ter­hessé vált mára a legtöbb kor­mány számára a hágai tör­vényszék. Ezt Carla Del Ponte főügyész állította egy tegnap megjelent olasz lapban. A sváj­ci jogásznő afelett sajnálko­zott, hogy a kormányok a 2001. szeptember 11-i egye­sült államokbeli terrortáma­dások óta más dolgokat tarta­nak előbbre valónak, mint az­előtt. Del Ponte európai körút­ja részeként ejtette útba Ola­szországot. Körutazásának cél­ja bemutatni, müyen új bizo­nyítékai vannak a törvényszék­nek arról, hogy Ratko Mladics népirtással vádolt volt boszniai szerb hadseregtábomok Szer­biában bujkál. (MTI) Nem sieti el a demokráciát Moszkva. Nem siet a de­mokrácia türkmenisztáni meg­honosításával tegnap napvüá- got látott nyilatkozata szerint Gurbanguly Berdimukhamme- dov, a földgázban gazdag kö­zép-ázsiai ország újdonsült ál­lamfője. „Csak zűrzavart és in­gatagságot eredményez min­den olyan próbálkozás, amely egyszerre kívánja legyűrni a társadalompolitikai vagy gaz­dasági nehézségeket” - közölte egy interjúban, amely a Türk­menisztán című folyóirat hon­lapján olvasható. A türkmén- basi utóda emlékeztetett arra, hogy Türkmenisztánt a füg- gedenség 15 éve alatt elkerül­ték a politikai és a gazdasági megrázkódtatások. (MTI) Rice amerikai külügyminiszter szerint az iraki kormány csak a szunnita lázadókat üldözi, a síita milíciákkal kesztyűs kézzel bánik Bagdadban ismét elszabadult a pokol Bagdadban tegnap ismét patakokban folyta vér. Szombaton a biztonsági hadműveltért felelős iraki parancs­nokság azt közölte, hogy a fővárosban 80 százalékkal csökkent a terrorcselekmények száma. (Reuters-felvétel) Bagdad/Washington. Az ame­rikai képviselőház elítélte Bush-elnök Irak-politikáját, a szenátusban erre nem ke­rült sor. Legkevesebb 56-an vesztették életüket tegnap Bagdad egyik, többségében síiták lakta negyedében egy kettős pokolgépes merény­let következtében. ÖSSZEFOGLALÓ A kettős robbantással nagyjából egy időben Bagdad egy másik, ugyancsak síiták lakta negyedé­ben, Szadrvárosban egy robbanó­szerkezettel megrakott teherautó áttört egy rendőrségi ellenőrző- pontot. Ebben a merényletben leg­kevesebb egy ember halt meg és tí­zen sebesültek meg. A pokolgépes merényleteket azután hajtották végre, hogy az amerikai hadsereg illetékesei közölték: Bagdadban csökkent az erőszakos cselekmé­nyek száma azóta, hogy beindítot­ták az iraki-amerikai biztonsági terv keretében zajló felgöngyölítő műveleteket. A kettős robbantás a főváros Újbagdad nevű kerületében egy pi­acon történt. A két, gyors egymás­utánban felrobbantott gépkocsi egymástól húsz méterre volt. Az el­sőként felrobbantott jármű a piac­tér közepén, a másik pedig egy elektronikai szaküzlet előtt par­kolt. A robbanások piaci standokat romboltak le. A detonációkban legkevesebb 127-en sebesültek meg. Egy fotóriporter szerint a ket­tős robbantás az ott áthaladó ame­rikai katonák ellen irányulhatott. Hivatalosan egyébként még nem közöltek pontos adatokat az áldo­zatok számáról. Előző nap Bag­dadban életét vesztette két ameri­kai katona is. A biztonsági terv végrehajtásáról tárgyalt szombaton a váradanul Irakba érkezett Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter. Núri al- Máliki iraki kormányfőt állítólag fi­gyelmeztette arra, ne csak a szun­niták lakta negyedekben razziázza­nak a katonák, hanem a síita kerü­letekben is. Amiből kitűnik, a síita többségű iraki kormány hadserege igyekszik megkímélni a suta fegy­veres milíciákat. Az iraki-amerikai biztonsági terv eddigi végrehajtásáról szólva Scott Bleichwehl alezredes, ame­rikai katonai szóvivő tegnap ki­adott közleményéből kiderült, hogy február 10-e és 16-a között 51 akciót indítottak a fővárosban és körzetében, miközben mintegy 20 ezer járőrszolgálatot teljesítet­tek amerikai katonák és az iraki biztonsági erők tagjai, kétszer annyit, mint egy héttel korábban. Ez idő alatt 15 fegyverrejtekhelyet fedeztek fel. Irak tegnap több iráni és Szíriái határátkelőt is megnyitott három napi zárlat után. A határzár elren­delése egybeesett a bagdadi biz­tonsági hadművelet megindításá­val. Az Egyesült Államok és szövet­ségesei szerint az iraki fegyveres csoportok Irántól kapnak támoga­tást, fegyvereket és robbanóanya­gokat, köztük olyanokat, amelye­ket az amerikai járőrök ellen az út mentén elhelyezett pokolgépekhez használnak fel. Teherán tagadja a vádakat. Egy iraki biztonsági illeté­kes szerint a határátkelőket fokoza­tosan megnyitják, de szigorú ellen­őrzés alatt maradnak. A republikánus kisebbség ellen­állása miatt nem kerülhetett meg­vitatásra a washingtoni szenátus­ban az a javaslat, amely elutasítot­ta volna George Bush elnök iraki csapaterősítési politikáját. A sze­nátorok 56:34 arányban megsza­vazták ugyan az amúgy nem köte­lező érvényű határozati javaslat vi­tára bocsátását, de ez nem volt elég. A szenátus szabályai szerint ehhez legalább 60 szavazat kellett volna. A szavazás előtt a demokra­ta pártiak hiába győzködték a re­publikánusokat, hogy szakítsanak Bushsal a kérdésben. Ezzel ellen­tétben a képviselőház 246:182 arányú biztos többséggel fogadta el a szombatra virradó éjszaka - négynapos vita után - az ott is be­nyújtott határozatot. Csak 17 re­publikánus fordult Bush politikája ellen, bár egyesek korábban 60 kormánypárti képviselő átszavazá- sát várták. Nancy Pelosi, az ellen­zéki többségű képviselőház elnöke a vita során közölte: ez az első kongresszusi üzenet Bush háború­jának elítéléséről. George Bush elnök korábban közölte: nem különösebben ér­dekli a képviselőházi vita. A Fehér Ház világossá tette: akármilyen határozatot fogad is el a kong­resszus, a meghirdetett ütemben folytatják a csapatok küldését Irakba. (MTI, t, ú) Gyengeelméjűnek titulálta Lech Kaczynski jelenlegi államfőt a volt elnök Horvát-olasz vita Iráni—szírai egyeztetés Feljelentették Lech Walesát MTl-HÍR Varsó. Feljelentést tettek az ügyészségen a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kor­mánypárt képviselői szombaton Lech Walesa volt államfő ellen. Wa­lesa ugyanis gyengeelméjűnek ne­vezte Lech Kaczynski elnököt. „Ez a gyengeelméjű az elnökünk!” - kiál­tott fel a Szolidaritás szakszervezet egykori vezetője a rendszerváltás utáni titkosszolgálatokról szóló je­lentést kommentálva, amelyet pén­teken tett közzé Kaczynski államfő. A jelentés a titkosszolgálatoknak, illetve azok törvénybe ütköző cse­lekedeteinek a tolerálásáért Lech Walesa és Aleksander Kwasniewski volt államfőket, továbbá az egy­mást követő védelmi minisztereket teszi a felelőssé, akik közül többen a Szolidaritásból kerültek ki. A TVN24 televíziónak nyilatkozva - arról kérdezték, milyen következte­tést von le a Kaczynski-fivérek véd­nöksége alatt kidolgozott jelentés­ben szereplő vádakból - Walesa kö­zölte: azt szeremé, ha „orvosok foglalkoznának ezekkel az embe­rekkel, mivel betegek az ostobaság­tól”. Egyébként a Kaczynski-ikrek az 1990-es évek elején Walesa kö­zeli munkatársai voltak. Lech Walesa (Képarchívum) Lezuhant egy ISAF-helikopter Afganisztánban - északon sem teljes az ellenőrzés Nyolc amerikai katona halt meg ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Lezuhant a NATO vezet­te nemzetközi biztonsági erők (ISAF) egyik helikoptere tegnap reggel Afganisztán délkeleti ré­szén, Zabul tartomány Sah Dzsoj járásában. William Mitchell ameri­kai szóvivő közölte: 8 amerikai ka­tona életét vesztette, további 14 pe­dig megsebesült. Az ISAF szerint a szerencsétlenséget motorhiba okozta. A szélsőséges iszlamista tálibok egyik szóvivője viszont azt állította, hogy a rakétával lőtték le a megszállók helikoterét. A Pakisz­tánnal határos tartományban igen aktívak a tálib lázadók. Ugyanak­kor Afganisztánban az elmúlt évek­ben lezuhant helikopterek közül mindössze egy esetben ismerték el a koalíciós erők, hogy a szerencsét­lenséget ellenséges tűzerő okozta. Afganisztánnak még a biztonsá­gosabbnak tartott északi és nyugati területeit sem tartja teljes ellenőr­zése alatt a kormány és a NATO. Ezt a szövetséges erők egyik pa­rancsnoka ismerte el szombaton. Ton van Loon holland tábornok egyébként azt a véleményét han­goztatta, hogy a tálibok nem lesz­nek képesek a beharangozott tava­szi offenzívájukra, mert a nemzet­közi erők (az ISAF) átvették a kez­deményezést. „Nem számítok olyan nagy összecsapásokra, mint a tavalyiak. A táliboknak már nincs erre kapacitásuk, és ha valaha még­is lenne, képesek leszünk szembe­szállni velük.” A tálibok azt állítják, 8-10 ezer fegyveresük áll készenlét­ben, hogy támadásba menjen át Dél-Afganisztánban, amint a téli időszak elmúlik. (MTI, ú) Ilyen, CH-47 Chinook típusú helikopter zuhant le tegnap (TASR/ AP-felvétel) Eloszlottak a viharfelhők Zágráb. Intenzív tárgyalások után megállapodásra jutott Róma és Zágráb Giorgio Napolitano olasz elnök múlt hét végi beszédével kapcsolatban. Napolitano etnikai tisztogatásnak minősítette mint­egy 15 ezer olasz 1943 és 1945 kö­zötti lemészárlását a jugoszláv par­tizánok által. Éles vita tört ki Hor­vátország és Olaszország között, mert Stjepan Mesic horvát államfő „a nyűt fajgyűlölet, a történelmi re- vizionizmus és politikai revansiz- mus elemeit” vélte felfedezni a Na- politano-beszédben. Erre Róma kapta fel a vizet, az ügyben az EU is az olasz fél pártjára állt. Mesic hi­vatala szerint az elért megállapo­dásról a két fővárosban egyidejű­leg tettek közzé nyilatkozatot. Zág­ráb magyarázatot kapott az olasz külügytől, és Mesic már nem ra­gaszkodik a legmagasabb szintű kétoldalú találkozóhoz. (MTI) Arab egységet sürgetnek Teherán. Irán és Szíria tegnap fi­gyelmeztették a muszlimokat, ne essenek bele ellenségeik csapdájá­ba, akik Teherán és Damaszkusz szerint csak azon mesterkednek, hogy vallási és etnikai megosztott­ságot szítsanak a Közel-Keleten. „Az ellenség arra törekszik, hogy megosztott legyen a muzulmán és az arab világ” - fogalmazott Bassár el-Aszad szíriai elnök Teheránban Mahmúd Ahmadinezsád iráni el­nökkel közös sajtótájékoztatóján. Mindkét országra erős nyomás ne­hezedik: a Nyugat és iraki vezetők azzal vádolják mindkettőt, hogy tá­mogatják az iraki lázadókat, vala­mint a Hezbollah libanoni síita szervezetet, amely a Nyugat támo­gatását élvező bejrúti kormány megdöntésére törekszik. Az iráni elnök szerint „az USA és szövetsé­gesei lesznek az első számú veszte­sek” a Közel-Keleten. (MTI) Lesz saját himnusza, zászlaja, fővárosa, ünnepei Andalúzia autonómiája MTl-HÍR / Madrid. Népszavazást tartottak tegnap a spanyolországi Andalúzi­ában a tartomány kiszélesített au­tonómiájáról. A tartományt kor­mányzó szocialista párt által előter­jesztett törvényt már korábban jó­váhagyta a tartományi törvényho­zás és a spanyol parlament is. Ha a hatmillió választásra jogosult több­sége igennel szavaz, Andalúzia lesz Katalónia után a második spanyol tartomány, amely megkapja a ki­szélesített autonómia státusát. Megfigyelők arra számítottak, hogy 94 százalék mond igent az új státusra. Ezt csupán a helyi An- dalúz Párt ellenzi, mivel a törvény bevezetőjében nem tesz említést az „andalúziai nemzetről”, mint Kata- lónia esetében. Az új, 246 cikkelyből álló státus­törvény az andalúz identitás jelké­pei - saját himnusz, zászló, ünne­pek, Sevilla fővárosi rangra való emelése - mellett kiszélesíti a tar­tomány illetékességét, mindenek­előtt adóügyekben. Ennek értel­mében teljes egészében Andalúzi­át illetik meg a jövőben a helyi örö­kösödési, valamint a kulturális ja­vakkal és az elektromos áramszol­gáltatással kapcsolatos adók, és ré­szesedik az eddig állami beszedésű jövedelem- és szeszadóból is. A tar­tománynak külön audiovizuális ta­nácsa és meteorológiai intézete is lesz. Andalúzia után Valencia tar­tomány következik.

Next

/
Thumbnails
Contents