Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-19 / 41. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com RÖVIDEM Pozsonyban tárgyalt Gusenbauer Pozsony. Bécs támogatja Szlovákia csatlakozását a schengeni övezethez - jelentette ki tegnapi hivatalos szlovákiai látogatásán az új osztrák kancellár. Alfred Gusenbauer Robert Fico miniszterelnökkel, Ivan Gašparovič államfővel és Pavol Paška házelnökkel tárgyalt. Ficóval a többi közt arról beszélt, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a pozsonyi és schwechati repülőtér, valamint a vasúti teherszállításért felelős szlovák és osztrák vállalat közt. Gusenbauer megerősítette, november 15-én megnyílik a szlovák és az osztrák fővárost összekötő autópálya. (SITA) Folytatódik az expolgármester pere Bazin (Pezinok). Ma és holnap tárgyalja tovább a korrupcióval vádolt volt csacai (Čadca) polgármester ügyét a Speciális Bíróság. Jozef P. 2005-ben állítólag másfél millió koronát követelt egy cégtől, amely 30 millió értékben dolgozott a városnak. A rendőrök a kenőpénz átvételekor csaphattak le rá. (SITA) Több iskolai tanácsadó lesz? Pozsony. Növelné az oktatási minisztérium az iskolai tanácsadók számát. Bár évről évre kevesebb a tanuló, egyre többnél tapasztalhatók különféle pszichikai és magatartásbeli problémák, tehát több szakember szükséges - indokolja elképzelését a tárca. Jelenleg körülbelül nyolcvan tanácsadó intézmény működik az országban, mintegy 750 alkalmazottal. (SITA) Óriási kártérítés az Éneinek Bősért? Pozsony. Akár 50 milliárd korona kártérítést is követelhet az olasz Énei energetikai vállalat, ha Szlovákia eláll a bősi erőmű bérbe adásáról szóló szerződéstől. Ezt Dominik Kocinger, az erőműért felelős kormánybiztos nyilatkozta a Szlovák Rádiónak. A céget harminc év hasznának megfelelő összeg illethetné meg, a tavalyi haszon pedig 1,2 milliárd volt. (SITA) Baj van az együttműködéssel? Pozsony. Inkorrekt hozzáállással vádolják a régiófejlesztési minisztert egyes megyei elnökök, ám ő úgy véli, éppen ők kommunikálnak vele nem éppen szokványosán és diplomatikusan. A megyei vezetők szerint a Marian Janušekkel az uniós források felhasználásáról folyó egyeztetések során tapasztalták azt, hogy baj van az együttműködéssel. (SITA) Turistahalál a Liptói-havasokban Poprad. Életét vesztette múlt pénteken egy cseh turista a Liptóihavasokban (Západné Tatry): egy hegygerincen a lába alatt megindult a hó, a mélybe zuhant, s később belehalt sérüléseibe. (SITA) Képviselői kiszállás Jernyén Jemye (Jarovnice). Parlamenti képviselők ismerkednek ma a Kisszebenhez (Sabinov) közeli településen élő 3500 roma helyzetével. Közösségükön belül olyan nagy a szaporulat, hogy az iskolában már nem tudják elhelyezni a tanulókat, tehát az épületet új számy- nyal kellene bővíteni. (SITA) Az évvégéig döntés az abortuszról Pozsony. A művi terhesség-megszakítás ügye a legrégebbi lezáratlan eset az alkotmánybíróságon, ám Mészáros Lajos alkotmány- bírának meggyőződése, hogy az év végéig azzal kapcsolatban is állásfoglalás születik. Mivel a taláros testületnek hosszabb ideig a szükségesnél kevesebb tagja volt, az ügyben nem dönthettek. A Kereszténydemokrata Mozgalom még 2001-ben fordult az alkotmány- bírósághoz, mert az alaptörvénybe ütközőnek tartja, hogy a terhesség első 12 hetében lehetséges az abortusz. (TASR) Lassú az alkotmánybíróság Pozsony. Štefan Harabin igazságügyi miniszter az alkotmánybíróság korábbi vezetőségét okolja azért, hogy lassú a testület döntési folyamata. „Nem is lenne joguk bírálni a bíróságokat a tárgyalások elhúzódása miatt, hiszen ők sokkal tovább húzzák az ügyeket” - jelentette ki az STV vitaműsorában. Luda Žitňanská (SDKU) szerint azonban a taláros testület munkáját a parlament is nehezítette, mivel sokáig nem választott bírákat a megüresedett helyekre. (1-p-j) Az írásbeli érettségi műfajai Pozsony. Az oktatási minisztérium közzétette a magyar tannyelvű iskolákban március 27-ére meghirdetett anyanyelvi írásbeli érettségin várható feladatok műfaji megjelöléseit, szám szerint nyolcat: elmélkedés, elbeszélés, fejtegetés, jellemrajz, lírai leírás, irodalmi életrajz, vitacikk vagy felszólalás, ünnepi vagy szónoki beszéd. A vizsga napján sorsolással négyet választanak ki. A témákat szintén központilag határozzák meg, a vizsgázóknak 4 órájuk lesz a feladat elkészítésére. A tételcímeket a közszolgálati tévé és rádió hirdeti ki. (-cz-e) Üveg vagy borsav? Pozsony. Kivonták a forgalomból a Hellmann’s tartármártások egy részét, mert az egyik üvegben egy fogyasztó apró, üvegdarabokra emlékeztető tárgyakat talált. A 250 ml-es kiszerelésű, az Unilever cég csehországi vállalata által gyártott és Szlovákiában is forgalmazott Hellmann’s tartármártások közül azokról van szó, amelyeknek szavatossága 2007. március 27-én jár le. A forgalmazó már intézkedett, hogy a termékeket bevonják az üzletekből. Egyelőre nem kizárt, hogy a szemcsés, apró anyag a borsav sója vagy kristálya. (TASR) Fico tavaly év végén azt ígérte, egyetlen járatot sem szüntetnek meg az országban Újabb járatok szűnnek meg Pozsony. Március 4-étől a vasúttársaság megszüntet néhány regionális vonatjáratot, másoknak pedig lerövidíti az útvonalát. Teszi mindezt annak ellenére, hogy Robert Fico kormányfő még tavaly év végén kijelentette: az országban egyetlen járatot sem szüntetnek meg, a személyszállításhoz szükséges 5,5 milliárd koronás költségvetéséhez hiányzó 500 milliót pedig a kormány idén előkeríti. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Miloš Čikovský, a vasúttársaság szóvivője lapunknak elmondta: a regionális járatok megszüntetése elkerülhetetlen, ugyanis ezek csak veszteséget termelnek. Az ország déli régióit nem érinti jelentősen a karcsúsítás, két regionális járatot Rozsnyón szüntetnek meg, mivel átlagosan öt személy utazott csak a szerelvényeken. Fülek és Losonc között viszont egy személyvonattal több jár majd naponta. Néhány Trencsénteplic és Hőlak, Mijava és Verbóc, Ruttka és Zsolna, ületve Gyügy és Ipolyság között közlekedő személyvonatot is megszüntetnek. „Egyszerűen nincs más lehetőségünk, ha a régiók elnézik, hogy 10-15 perccel a vonat indulása előtt autóbuszjárat indul ugyanazon az útvonalon. így hát nekünk kell lépnünk. Mindkét járatot az adófizető polgárok pénzéből fizetnek, és ez a lehető legveszteségesebb megoldás” mondta Čikovský. A buszjáratok menetrendjének jóváhagyása és véleményezése már jelenleg is a megyék hatáskörébe tartozik, a jövőben a vonatjáratokra is ugyanez lesz érvényes. Az illetékesek szerint a megyék hatékonyabban meg tudnák szervezni a járatokat, több információjuk van arról, mely régiókba lehet egy-két járatot megszüntetni, esetleg hol lehetne egy-egy kevésbé kihasznált vonatjáratot busszal helyettesíteni, és hol szükséges növelni a vonatok számát. A nyolc megye viszont egységesen állítja: míg nem kapják meg a teljes hatásköröket, nem tudják egyeztetni a buszok és a vonatok menetrendjét. Vladimír Báján pozsonyi megyefőnök szerint a vasúttársaság nem kezeli egyenrangú partnerként a megyéket. „Nem helyes, ha a társaság a szóvivőjével üzenget a sajtón keresztül, és osztogatja a jó tanácsokat. Folyamatos kommunikációra van szükség” - tette hozzá Báján. Čikovský szerint viszont a megyék minden szükséges hatáskört megkaptak. „Sokkal több kompetenciájuk van, mint ameny- nyire szükségük lenne. Folyamatosan tárgyalunk, de a megyéknek egységesíteniük kell a járatokat, nem elég csak beszélni róla” - mondta Čikovský. (dem, t) Nem biztos, hogy a kormány elfogadja Ján Mikolaj oktatási miniszter tervezetét Magas tandíj levelező tagozaton ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több mint 90 ezer koronás tandíjat fizetnének a levelező tagozatos hallgatók, akik száma egyébként jelentősen csökken - minderről a felsőoktatási törvény készülő módosítása rendelkezne. Martin Frone egykori oktatási miniszter szerint Ján Mikolaj, a tárca jelenlegi vezetője arra készül, hogy megkopassza a levelező tagozatos hallgatókat. AKDH politikusa nehezményezi, hogy a magánegyetemeken megszabnák a felvehető létszámot a levelező tagozaton, számuk a nappali tagozatosok fele lehetne. Frone utódjának azt is szemére veti, hogy a pénzhiányt az ösztöndíjrendszer átalakításával kívánja orvosolni. Levelező tagozatra jelenleg 76 ezer diák jár. Frone szerint elfogadhatatlan, hogy az egyetemek maguk döntsék el, mely diákjaiknak és mekkora ösztöndíjat adnak, mert így visszaélések történhetnek. A törvénytervezet végleges formájában márciusban kerülhet a kormány elé, viszont egyelőre még az sem kizárt, hogy Robert Fico kabinetje nem bólint rá. Ján Počiatek pénzügyminiszternek ugyanis nem tetszik, hogy Mikolaj a vállalkozókat is előnyben részesítené, az egyetemi hitelek folyósítását sem tartja jó ötletnek. Azok a cégek, melyek az oktatás támogatására fordítanának bizonyos összeget, levonhatnák a pénzt az adóalapjukJán Mikolaj oktatási miniszter (SITA-felvétel) ból, amely ezáltal akár két százalékkal is csökkenhetne. „Nincs ok arra, hogy ilyen javaslatba beleegyezzünk” - mondta Miroslav Šmál, a tárca szóvivője. Emlékeztetett arra is, hogy az állami költség- vetés már így is eléggé feszes, nincsenek tartalékok, mivel az országnak meg kell felelnie az euró bevezetése feltételrendszerének. Egyetemek eddig nem vehettek fel hitelt bankoktól, Mikolaj ezen is változtatni akar, az iskolák saját tulajdonukkal kezeskednének a felvett hitelért. Ferdinand Devinský SDKÚ- képviselő szerint a felsőoktatási törvény készülő módosítása minden feltételét megteremti annak, hogy a jövőben a nappali tagozatos hallgatóknak is tandíjat kelljen fizetni. Az oktatásügyi tárca viszont cáfolta ezeket a vádakat. Viera Trpišová, a minisztérium szóvivője leszögezte, a kormány programnyilatkozatában szerepel, hogy a nappali tagozatosoknak ingyenes lesz az oktatás, a minisztérium pedig ezt be fogja tartani. A módosítás szerint például a jövőben kormányengedéllyel is lehetne egyetemet alapítani. A levelező tagozatos diákok egy évvel tovább járnának egyetemre, a változás viszont csak az újonnan felvett hallgatókra vonatkozna, (dem, p) Mikolaj további javaslatai ♦ A levelező tagozatos diákok száma a nappali hallgatók legfeljebb 50 százaléka lehet, ugyanez vonatkozik a magánegyetemekre is. ♦ Az egyetemek ugyan felvehetnek hitelt, de saját tulajdonukkal kezeskednek érte. ♦ Kormányengedéllyel is lehetne egyetemet alapítani, a parlament beleegyezése nem lenne szükséges. ♦ A rektor fizetéséről az egyetemi tanács döntene, nem pedig a miniszter. (DeP) A szociális tárca szerint átszervezéssel nem tudnák megoldani az új feladatokat Leépítés helyett százfős bővítés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Feltehetően nem sikerül megvalósítani az erre az évre tervezett 20 százalékos leépítést az államapparátusban. Robert Fico kormányfő olcsóbb, hatékonyabb működést ígért, ezért tavaly olyan határozatot fogadtatott el a kabinettel, mely szerint az alkalmazottak számát 20 százalékkal kell csökkenteni. Szakértők már akkor megkérdőjelezték, hogy lehetséges-e a 20 százalékos csökkentés. A munka-, szociális és családügyi minisztérium azonban most 115 új alkalmazott felvételére készül, akik az uniós alapokból érkező támogatás elosztását segítik majd. A minisztérium szerint elkerülhetetlen a létszámemelés, átszervezéssel nem tudnák megoldani ezeket a feladatokat. „Új költségvetési időszak kezdődik, ezzel együtt az előző időszakból 3 programot fejezünk be, a jelenlegi alkalmazottakkal ez nem megoldható” - állítja Olga Ško- recová, a szaktárca szóvivője. Szerinte a létszám bővítése nem ellentétes a kormány döntésével.„A határozatot december végéig kell végrehajtani” - mondta szóvivő. Kérdés, hogy pontosan mikor, mivel az új emberek felvételét is az évvégéig tervezi a tárca. Škorecová szerint a béreket uniós forrásokból biztosítják, így az államnak a bővítés nem kerül majd pénzbe. A kormány tavalyi határozata értelmében minden tárcának elemeznie kell, hogyan akarja csökkenteni alkalmazottainak számát. „A határozat 20 százalékos áüagos csökkentést mond ki, de tekintettel az egyes szaktárcák igényeire, kivételek elképzelhetőek” - mondta lapunknak Miroslav Šmál, a pénzügyminisztérium szóvivője. Kérdés azonban, hogy az év végéig sikerül-e megvalósítani a tervet. „Nem biztos, hogy idén megvalósul a leépítés, ez összetettebb kérdés, mint ahogyan az első ránézésre tűnhet” - mondta Šmál. Szerinte sok esetben a tárca egész működési felépítését át kell alakítani, (lpj) Bírálták a minisztert Csak heti nyolc túlóra Pozsony. A szociális ügyi miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy a túlórákra vonatkozó szabályozás nem változik az új törvényben sem. „Mivel a szakszervezetek és a munkaadók nem egyezetek meg, elképzelhető, hogy marad az eredeti szabályozás” - mondta Viera Tomanová (Smer), a Szlovák Televízió tegnapi vitaműsorában. A minisztérium által előkészített munkatörvénykönyv-tervezet legfeljebb heti 8 óra túlórát engedélyezne, de ezt ellenzik a munkaadók. Tomanová úgy véli, hogy a túlóra korlátozásánál komolyabb problémát okoz majd a munkaadóknak az, hogy a készültségben töltött időt teljes értékű munkaidőnek kell majd tekinteniük. A tervezet több más rendelkezése is szigorítaná a munkajogi normát, ami Július Brocka (KDH) szerint rontani fogja a munkanélküliségi mutatókat. Korlátozni akarják a meghatározott időre szóló szerződések érvényességét, és a minisztérium szeretné megszüntetni az úgynevezett kényszervállalkozói státust is. Brocka szerint a törvény- tervezet visszatérés a múlthoz, amikor a munkanélküliség mértéke közel kétszer akkor volt, mint ma. A munkatörvénykönyvet bírálta az INESS gazdaságelemző szervezet is, úgy vélik, hogy hosszú távon negatívan hat majd a foglalkoztatásra és a munkanélküliségre is. (lpj, s) Koszovói példa Gašparovič csalódott Pozsony. Csalódott az államfő amiatt, ahogyan a Magyar Koalíció Pártja európai parlamenti képviselői az EP-ben fellépnek, s a párt a különböző külföldi partnerekkel folytatott tárgyalásai során arra panaszkodik, bizonyos kérdésekben milyen rossz döntések születnek Szlovákiában. Ivan Gašparovič a Joj televízió tegnapi műsorában ismételten rámutatott: a szlovákiai kisebbségeknek nincs okuk az elégedetlenségre, a kisebbségi jogok nálunk átlagon felüliek, az MKP pedig csak provokál, amikor a kollektív jogok színvonalának a javítását emlegeti. Bugár Béla, az MKP elnöke visszautasította az államfő kijelentéseit. Szerinte sem Gaš- parovičnak, sem az SNS alelnök- ének, Anna Belousovovának nincs erkölcsi joga bármit is a magyar párt szemére vetni. „Az SNS előző kormánytagsága alatt a visegrádi országok közül egyedül Szlovákia nem került be a NATO-ba. Gašparovič pedig házelnök volt, amikor külföldre hurcolták a volt államfő fiát, és František Gauliedert kidobták a parlamentből” - emlékeztetett Bugár. Hangsúlyozta: az MKP küldöttsége nem titokban ment Strasbourgba, hanem az EP vezetésének a meghívására, s a szlovákiai pártok közül elsőként találkoztak az EP új elnökével. Stras- bourgban meg is dicsérték Szlovákiát, amiért jól fel van készülve az euró bevezetésére. Gašparovičnak az sem tetszik, hogy Koszovó függetlenítése például szolgálhatna a szlovákiai magyar kisebbség számára. Bugár szerint az MKP nem követeli Koszovó önállósodását, csak az Ahtisaari-tervet támogatja, amelyik ugyan független ország létrehozásához vezethet, de csak ha az érintett feleknek nem sikerül megegyezniük. Ez viszont az MKP számára nem lenne precedens a területi autonómia szempontjából, a kollektív jogok terén viszont igen. Bugár hangsúlyozta: az MKP nem törekszik Dél-Szlová- kia elszakítására. (sza)
