Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-17 / 40. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 17. Szalon 15 DVD-AJANLO FOLYOIRAT-AJANLO Fejetlenül, ésszel Árnyalatok, színes oldalakhoz S1MOV1CS (S1AAÓ) BÉLA Igen ritka manapság az olyan DVD-kiadvány, amely verkfilm nélkül jelenik meg. Sokféle szempontból lehet érdekes persze az így készült..de minden bizonnyal akkor válik indokolttá szerepeltetése, ha képes hozzájárulni a főprodukció értelmezhetőségéhez. Vagyis nem abban merül ki, hogy dicsőíti az alkotók hozzáállását. A közelmúltban Az Álmosvölgy Legendájának kiegészítőjében akadhattunk rá egy különös, de originális elképzelés nem mindennapi magyarázatára. A fűmről sok helyütt elmondták már, hogy látványvüága páradan. A horrorisztikus-gótikus elemek vegyítése a tündérmesék hagyományával szintúgy kiemeli a produkciót az ádagos műalkotások közül. Az sem kerülte el persze a kritikusok figyelmét, hogy a film sajátos humorral ötvözi a .kemény műfaj- jok” vizuális retorikáját. Kedvenc példám természetesen - a tudományparódia mellett - a fejekkel való játék sokrétűsége. Amikor a végkifejlet előtt a malomnál a lovast irányító boszorkány odaszól a főhősöknek, hogy „vigyázzatok a fejetekre”, jól szemlélteti a kétértelműségek működtetésének tudatosságát. Értsd: a lovas a fejetekért jön, de a malomajtó alacsony. És aztán a példák szaporíthatok. A film azonban nem csak több- funkciójú kijelentésekből és profi állóképekből építkezik. Rendkívüli a háttérkezelés megvalósítása. Itt arra a jelenetre keű utalnom, amely valószínűleg a legátgondol- tabb vizuális stratégia. Ez a jelenet a családi otthon kényelmét számolja fel. Amikor a lovas útban van az aktuális fejekért, a történéseket belső térben látjuk. Az anya lefekteti a gyermekét, az apa a konyha- asztalnál ül. A helyiségben egyszer csak érzékelhetővé válik a lovas érkezésének előszele. Ezek közül az egyik: hirtelen feűobban a tűz a háttérben, az apa meg is fordul, de visszapillantván már a lovassal néz szembe. A tűz fellobbanásának ideje - a tárgyak remegésével ellentétben - belül van a másodperc időintervallumán. A történet menete aztán kiszámítható: a szülőket lefejezi a lovas. De közben mi történt a tűzben, pontosabban miért lobbant fel a láng? Ennek megértéséhez a verkfilmhez kell fordulnunk. A látványelemek kidolgozásáért felelős csoport egyik tagja elmondja, és ki is kockázza, hogy ebben, a másodperc törtrésze alatti látványelemben fejek rajzolódnak ki a tűzben. Démoni arcok, melyek a fej nélküli lovas koponyájának megalkotottsá- gára utalnak. (Ez a koponya, illetve ennek birtoklása egyébként a történet mozgatórugója.) A technikus kifejti továbbá, hogy Tűn Burton kérésére úgy készítették el ezt a ti- zedmásodpercnyi képanyagot, hogy ha valaki észreveszi is majd a nézők közül a tűzbéli alakokat, ne legyen benne biztos, hogy látta. Sokan hangsúlyozták már azt is, hogy a film és társai (optikai médiumok) egy érzékszerv becsapására épülnek. (Az állóképek gyors egymásutánját szemünk mozgóképként érzékeli.) A dolog azonban jelen esetben másról is szól. A rendező ugyanis hajszálpontos utalással érzékelteti fümjének központi motívumát, kihasználva a médium adta lehetőségeket. A precízen kidolgozott háttér ezek szerint legalább annyira fontos, mint a cselekmény. Az Almosvölgy Legendája mögé látva tehát nem csak Johnny Depp, hanem Tűn Burton is jó fejnek minősíthető. Megint a látvány dominál a Kalligramban, az irodalmon túl persze. Van ebben a foszforeszkáló rózsaszínben valami, a figyelemfelkeltésen túl persze, ami látványként megfogja az embert. Csak amikor belenézünk az oldalakba, tűnik ki valójában, hogy a lap februári számának arculatszerkezetében ennek a színnek a be- és kioltása mennyire káprázatos. A 24-25. oldalakon (Géczi János verseiben, alattuk és körülöttük) nemcsak az látszik például, szokatlanságá- ban is mennyire telitalálat ezt a színt a feketével ötvözni, hanem az is, hogy ebben a kombinációban érvényesül igazán az a színskála, mely a fekete és a fehér közt alighanem csak üyen esetekben ennyire széles. De ehhez hasonlóan meglepő a fehér alapon szétterülő rózsaszín is, például a Kiss Noémi-no- vella (33-36.) szövege alatt: itt a festékszóró hol vékonyodó, hol meg szélesedő nyoma párosul az oldalak hal- ványuló-erősödő színével oly módon, hogy alulról felfelé (vagy fordítva) foglalja el a teret a rózsaszín (vagy fordítva: hagyja érvényesülni a fehéret). A lap súlypontjának választott műfordításösszeállítás (Jacques Derrida, Itamar Even- Zohar, Octavio Paz és Orcsik Roland tanulmányai; 40-79.) ezzel szemben - és a szövegek súlyához mérten - megtartja a klasszikusnak mondható, vagyis fekete-fehér írásképet, de úgy, hogy a hasábot kívül- belül széles, rózsaszín margó közé fogja. Nem egyformán. Míg belső margó magában foszforeszkál, akár egy jól fogó korrektortoll, a külsőben a tanulmányok szerzőinek képe variálódik, pontosabban a valószínűleg fekete-fehér fényképeket egy rózsaszín filteren keresztül látjuk, már ahol a fotó a teljes függőleges csíkon szétterül, másutt, a kis képek fölött ugyanis marad a tiszta (rózsaszín) lapszél. S ez a könyvjelzőszerű függőleges csík akár a tanulmányok jegyzeteléssel egybekötött követésében is hasznosítható; ezt teszi a szerkesztő is, amikor (eűentétben a Derrida- tanulmánnyal, mely a jegyzetekkel zárul) a jegyzeteket viszi rá e külső margóra, szó szerint lapszéli jegyzetekké téve őket. Egészen más olvasásképet (és mást: élményszerűséget) nyújt a teijedelmes Fűzi László-esszé (a Domokos Mátyás válogatta A magyar esszé antológiája első kötetéről, címe: Magyar esszé, magyar történet), mely a kiemelés funkcióját bízza a színre. E szövegtérben nemcsak a tárgyalt kötet fejezet- és esszécímeit nyomatékosba a szín (pl.: Forradalom után, Magyarok Romániában, A magyar demokráciaválsága, Zsidókérdés Magyarországon 1944 után, A vádlott megszólal, Vázlat Európa három történeti régiójáról stb.), hanem némely kulcsfogalomnak felfogható szó- kapcsolatot is (agonizáló irodalom, teljes értékek, fortélyos félelem stb.), melyeket másutt egyébként és legföljebb dőlt betűvel szednének (ez itt is megvan). Dániel Arasse kisesszé- inek sorozata (Festménytörténetek), mely sajnos, ezzel a mostani közléssel (93-104.) véget ér, a műfordításblokk arculatának inverze: itt a lapszél és a gerinc marad fehér, a legyengített rózsaszín meg a szöveg alatti teret tölti ki. S persze a fentiek egyéb érdekes változatai-ötvözetei sem maradnak ki. A magát Centauri néven meghatározó szerző novellájának (4-14.) látványvüágát például egyrészt a fekete-fehérrel és rózsaszínnel kon- taminált fekete-fehér képek váltakozása, másrészt a rózsaszínfehér alányomású fekete szöveg és a fekete-fehér képek fehér-rózsaszín törésű oldalba való szögletes beillesztése teszi mozgalmassá. Aki fellapozza, csak nehezen hiheti, hogy mindössze három színből keverték ki a februári Kalligra- mot. Az árnyalatokon túl persze, s ezeken sok múlik. Three Taos Indians. (Forrás: www.firstpeople.us ) A 2. forduló hármasairól A trójai mondakör népszerűsítő feldolgozásai, főként a filmes adaptációk és a homéroszi eposzok ismertsége (meg a Vergüius-mű kisebb ismertsége) okozhatta, hogy a ráadás kérdés (13+1) válaszában oly sokan tévedtek. Az Iliász a tíz évig tartó trójai háború utolsó évének ötvenkét napját meséli el, Akhilleusz haragra lobbanásától Hektór legyőzéséig. Vagyis nem szól a harag előtti küenc és fél évről, s a Hektór legyőzése utáni napokról (Akhilleusz haláláról, Trója elestéről), így akik erre tippeltek, nem a műből indultak ki. Az Odüsszeia Odüsszeusz tíz évig tartó kalandsorozatának negyven napját adja elő, a tizedik év végéből - tíz évvel Trója eleste után. A trójai faló az említés szintjén szerepel csak benne, miként a háború is: alig kezd bele felidézésébe Alki- noosz király lantosa, a phaiákok vendégszeretetét élvező Odüszsze- usz meghatottságában ismét elpi- tyeredik, úgyhogy gyorsan a múltidézés abba is marad. A trójai faló történetét részleteiben is Vergilius Aeneise beszéli el, pontosabban főhőse, Aeneas adja elő az eposz második énekében, egy fényes lakoma végén, Didó karthágói királyné kérésére. Nagy fejtörést okozott a 9. kérdés is, mely a Milne-műre kérdezett rá, abban is arra, vajon hová indul expedícióra Micimackó és Malacka. Bizonyosan nem a Déli-sarkra, az ugyanis még a rajzolt térképen sem szerepel. De az elefántcsapdához sem, hiszen azt hőseink maguk ásták az Elefántnak. S maguk is estek bele (Micimackó kuckója. III. fejezet), midőn Nyuszi beszervezte őket a Kis felkutatásába. Megtévesztő lehetett a fejezet címe („Amelyben Felderítő Expedíciót szerveznek, és Malacka csaknem megint találkozik az Elefánttal”). De megtévesztő a helyes választ rejtő fejezet címe is: Micimackó. VIII. fejezet. „Amelyben Róbert Gi- da expedíció élén felfedezi az Északi-sarkot”, hiszen azt nem Róbert Gida fedezi fel, hanem Micimackó. Ugyanis ő találja meg azt a lécet, melyet levernek a földbe, s ráerősítenek egy táblát a következő felirattal: „Északi-sark. Felfedezve Micimackó által. Vagyis ő találta meg.” (Karinthy Frigyes fordítása) Többen felvetették, helyesen, hogy Danténak mind Beatrice, mind pedig Vergüius kalauza volt. Csakhogy az Isteni Színjáték másmás részében. Megtévesztő lehet, hogy Vergüiust is, akivel a Pokol köreit bejáija, Beatrice küldi Danténak. Ám Beatrice csak a másvüág harmadik birodalmában, a Paradicsomban lesz Dante kalauza. A kis herceg senki szerint sem marslakó, de hogy biztosak legyenek abbéli véleményükben, hogy nem a Rózsák bolygójáról származik, ahhoz a levelek tanúsága szerint többek ismét elolvasták Saint- Exupéry meséjét. Ennek 4. fejezete tartalmazza a helyes választ: „Műiden okom megvan rá, hogy azt higgyem: a bolygó, ahonnét a kis herceg jött, a B-612-es kisbolygó. Távcsövön ezt a csülagocskát csak egyetlenegyszer észlelték: 1909- ben egy török csülagász.” (Rónay György fordítása) A forduló kisorsolt nyertese: Szűcs Lászlóné (Mellété). Vigaszdíjak: Duray Rezső (Szene), Horváth Ibolya (Dunaszerdahely), Sajko- Vics Klára (Nemesócsa). Minden egyéb: a Szalon jövő heti számában. Új kérdésekkel, értékesebb díjakkal, több vigasszal, levélrészletekkel, véleményekkel. Tartson ki! Az irodalmi tippverseny 2. fordulójának helyes válaszai: le, 2a, 3b, 4c, 5a, 6a, 7b, 8c, 9a, 10a, 11b, 12b, 13b, 13+lb SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Grafika: Toronyi Xénia Levélcím: Szalon, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com H. NAGY PETER
