Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-02 / 27. szám, péntek
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 2. www.ujszo.com Elítélte az EP a halálbüntetést Brüsszel. Állásfoglalásban követelte tegnap az Európai Parlament a halálbüntetés eltörlését az egész világon. Az 591:31 arányban megszavazott szöveg szerint „a halál- büntetés kegyetlen és embertelen büntetés, az élethez való jog megsértése, eltörlése az EU alapértéke és az uniós tagságot kérelmező országokkal szemben támasztott feltétel”. (MTI) Hol bujkál Karadzsics? Szarajevó. A háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezető Oroszországban rejtőzködik. Ezt tegnap jelentette egy boszniai lap hírszerzési forrásra hivatkozva. „Egy külföldi telefonbeszélgetés lehallgatása révén jutottunk ehhez az információhoz” - közölte a boszniai állami nyomozó- és védelmi hivatal egy neve elhallgatását kérő tisztségviselője az Oslobodjenje napilappal. A szarajevói orosz nagykövetség tagadta az állítást. (MTI) Radovan Karadzsics több mint tíz éve bujkál (Képarchívum) Őrszobákat támadtak Brüsszel. Több benzines- palackot dobtak ismeretlenek tegnapra virradóra a dél-belgiumi nagyváros, Charleroi körzetének rendőrőrszobáira. Négy épületet ért támadás, de áldozatok nincsenek. Nyilvánvalóan összehangolt akcióról van szó, mert a négy agressziót szinte egy időben követték el. (MTI) Pellengéren a demokráciák Párizs. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi sajtószervezet szerint 2006- ban a demokratikus országok „gyáván lemondtak” arról, hogy megvédjék a sajtószabadságot. 1994 óta 2006 volt a leggyilkosabb év az újságírók számára: 110 szakmabelit öltek meg tavaly. Az RSF Irakot, Mexikót, a Fülöp-szigeteket, Oroszországot és Libanont tartja az újságírók számára a legveszélyesebb helyeknek, és külön kiemeli a „sajtószabadság fosztogatóid’, köztük Kínát. Elmarasztalja az EU-t, amely „hallgat a gondolati, szólás- és írásszabadság tömeges megsértéseivel kapcsolatban olyan országok esetében, amelyek „nagylelkűségének haszonélvezői”. (MTI) Teherán hamarosan bejelenti atomprogramjának eredményeit - fejlett technológiával látja el az iraki síita lázadó csoportokat Újabb komoly amerikai figyelmeztetés Teheránnak ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Washington. Jelentéktelennek igyekezett beállítani az iráni nukleáris program miatt Teherán ellen elrendelt szankciók hatását tegnap, az iszlám forradalom évfordulóján rendezett ünnepségek első napján Mahmúd Ahmadinezsád. Az iráni elnök Ruhollah Khomeini ajatolláhnak, az iszlám köztársaság alapítójának teheráni mauzóleuma előtt beszélt. „A szankciók nem okoznak kárt egy nagy nemzetnek. Fejlődő kereskedelmi kapcsolataink vannak, a szankciók legfeljebb bosszanthatják az embereket.” Az 1979-es iszlám forradalom ünnepségei tíz napig tartanak, csúcspontjuk február 11-re várható. Golámhoszein Elham kormány- szóvivő korábban közölte, Irán az ünnepségsorozat idején jelenti be a nukleáris programja terén elért nagy előrelépéseket. Irán amerikai katonák elleni támadásokhoz használt fegyvertechnológiát szállít iraki síita lázadóknak. Ezt Nicholas Burns külügyi államtitkár közölte, újfent e támogatás beszüntetésére szólítva fel az iszlám köztársaságot. Elmondta: az amerikai erők olyan személyeket fogtak el Irakban, akik feltételezésük szerint nagyon fejlett robbanóanyagtechnológiával látják el a síita lázadó csoportokat, amelyek e technológia birtokában amerikai katonákat ölnek meg. „Nagyon komoly a helyzet. Az USA azt üzeni, hogy Iránnak ezzel fel kell hagynia.” Washington korábban azzal vádolta Teheránt, hogy olyan korszerű robbanóanyagokkal látja el az iraki síitákat, amelyek képesek a katonai járművek páncélzatát is áttörni. Irak meghatározatlan időre felfüggesztette a Szíriába tartó és onnan érkező összes repülőjáratot, illetve lezárt egy átkelőt az iráni határon egy olyan biztonsági művelet előkészítéseként, amelynek célja a Bagdadot és környékét sújtó erőszakhullám felszámolása - közölte egy parlamenti képviseEgy arc a tömegből. Számára Khomeini forradalma csak történelem. (Reuters-felvétel) lő és egy légügyi tisztségviselő. A Fehér Ház szóvivője óvatosan nyilatkozott arról a feltevésről, amely szerint Irán közvetlenül részt vett az iraki Kerbelában lévő amerikai támaszpont ellen intézett január 20-i támadásban. Tony Snow hozzátette: Amerika megfelelő eréllyel lép fel mindenki ellen, aki katonáira támad vagy megpróbálja „destabilizálni az iraki demokráciát”. A CNN azt jelentette korábban, hogy Washington Irán részvételét gyanítja az öt amerikai katona halálát okozó támadásban. Most már külföldi tudósítóknak nyilatkozó Pentagonilletékesek is óvatosabban beszéltek az Iránt érintő gyanúról, mint a CNN-ben idézett illetékesek. A Pentagon vizsgálata az ügyben még tart, nincsenek végleges következtetések. George Bush amerikai elnök a múlt héten engedélyt adott az Irakot megszállva tartó amerikai haderőknek az Irakban működő iráni ügynökök elfogására vagy megölésére. (MTI, t, ú) i i í í i i Putyin több mint 1200 orosz és külföldi újságíró előtt tartott sajtóértekezletet Nem jelölte ki utódját Kampánypénzek és nemesi kiváltságok Ismét kihallgatták Blairt MTl-HÍR Moszkva. A saját és országa politikai és gazdasági célkitűzéseiről tartott nemzetközi sajtóértekezleten az orosz elnök azt mondta, a Kreml nem fogja kihasználni az ország gazdasági potenciálját külpolitikai célok elérése érdekében. ÖSSZEFOGLALÓ Vlagyimir Putyin leszögezte Moszkva nem köteles támogatni más országok gazdaságát, főleg ha olyan hatalmas segítségről van szó, amely összemérhető az adott ország költségvetésével. Fogadko- zott, Moszkva energiapolitikájában figyelembe veszi a tranzit- és fogyasztó országok érdekeit. Az energiaforrások diverzifikálásának európai igénye arra sarkallja Moszkvát, hogy ő is diverzifikálja a szállítási útvonalakat, és olyan politikát fog folytatni, amely a tranzitorszáBerlin. A véleményszabadság tiszteletben tartására és nagyobb politikai nyitottságra szólította fel tegnap több német vezető politikus a török kormányt. Minderre annak nyomán került sor, hogy Orhan Pamuk Nobel-díjas török író lemondta németországi látogatását, goktól való függőség csökkentésére irányul. Jelenleg vizsgálják még egy vezeték lefektetésének lehetőségét a Fekete-tenger fenekén. A vezeték célállomása lehetne „Magyarország, Ausztria, Olaszország vagy Izrael”. Hozzátette: felgyorsítják a fejlődő ázsiai országokba, egyebek mellett Kínába irányuló vezetékek építési munkálatait is. Üdvözölte Irán javaslatát egy gázexportőr szövetség létesítésére, az OPEC mintájára. „A gáz-OPEC érdekes javaslatnak tűnik, amit érdemes alaposabban átgondolni.” Oroszország és Irán együtt a vüág gázkészleteinek felével rendelkemelynek keretében több városban felolvasó körutat tett volna. Az 54 éves Pamuk az őt hazájában ért fenyegetések miatt állt el a külföldi látogatástól. A Hrant Dink neves törökországi örmény újságíró elleni, gyilkos merénylet ügyében fel- bujtással gyanúsított radikális nacionalista, Yasin Hayal ugyanis letartóztatása után megfenyegette a Nozik. Szorgalmazta továbbá, a nemzetközi közösség dolgozzon intenzíven Mohamed el-Baradeinek, a NAÜ főigazgatójának az iráni atomkérdéssel kapcsolatos javaslatán. Baradei azt javasolta, hogy Teherán és a BT egyidejűleg függessze fel az urándúsítást, illetve az Irán elleni szankciókat. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében fontos megoldásnak tartja nemzetközi urándúsító központok létrehozását is. Putyin közölte, nem jelöl ki utódot az elnöki székbe. „Utódok nem lesznek, jelöltek lesznek Oroszország elnöki tisztségébe.” (MTI, ú) bel-díjas írót is. Dirikhez hasonlóan Pamuk is többször állt már bíróság előtt az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságokat eh'télő, nyilvános kijelentéseiért, és már korábban is több ízben megfenyegették. Wolfgang Thierse parlamenti al- elnök tegnap hangsúlyozta: Orhan Pamuk látogatásának lemondása azt bizonyítja, hogy Törökország esetében nem lehet a nyugati mércének megfelelő jogállamról beszélni. Dink meggyilkolása, valamint a Pamukot ért újabb fenyegetések demonstrálják a török nacionalista csoportok valódi erejét. Thierse bírálta a török kormányt, amiért nem lép fel a nacionalista, uszító törekvésekkel szemben. Hasonló állásfoglalást fogalmaztak meg a német parlamenti pártok vezető képviselői is. Szinte kivétel nélkül úgy vélték, a Törökországban történtek jelentős mértékben megnehezítik az ország remélt európai uniós csatlakozását. Pamuk meghatározatlan időre elhalasztotta belgiumi útját is, ahol tegnap a brüsszeli katolikus egyetemen díszdoktorrá avatták volna. (MTI, t) London. Másfél hónapon belül másodszor hallgatta ki Tony Blair brit kormányfőt a Scotland Yard a kormányzó Munkáspártnak nyújtott, állítólag nemesi kiváltságokkal jutalmazott titkos magánhitelek ügyében. A vizsgálat alapja az az értesülés volt, hogy a Labour a 2005-ös választási kampány előtt bejelentés nélkül 14 millió fontos kölcsönt vett fel vagyonos adományozóktól. Ez önmagában nem törvénytelen, a kampányt hitellel támogatók közül azonban többet a kormány nemesi rangra és felsőCanberra. A felakasztott Szad- dám Húszéin volt iraki diktátorról mutattak fotókat a guantánamói amerikai börtön foglyainak, így félemlítik meg őket. Ezt állítják a tábor egyetlen ausztrál állampolgárságú foglyának ügyvédei. A David Hickset védő ügyvédcsoport vezetője, Joshua Dratel kö- zölte: „Ha elítéltekről készült képeket mutatnak olyan emberekházbeli tagságra javasolt, és a kiváltságok pénzért való osztogató- ( sát törvény tiltja. Blairt először decemberben hallgatták meg tanúként, és nem gyanúsítottként - csakúgy, mint most. Blair cáfolja az összefüggést az adományok és az adományozóknak nyújtott kiváltságok között. A második kihallgatás a Yard szerint még a múlt pénteken volt, de ezt a rendőrség kérésére titokban tartották. A múlt pénteki meghallgatás óta azonban őrizetbe vették Lord Michael Levyt, Blair személyes kampánypénz-fel- ^ hajtó megbízottját és szoros politikai szövetségesét. nek, akiknek a jogait már korábban is megsértették, és akikre főbenjáró bűnök vádjával eljárás vár, az csak úgy értelmezhető, hogy megpróbálják őket megfélemlíteni, szellemileg kínozni.” Alexander Downer ausztrál külügyminiszter szóvivője azt mondta: nem tudja, mennyire helytálló ez a vád, mert Hicks nem tett ilyen panaszt annak az ausztrál tisztségviselőnek, aki a héten I meglátogatta őt a fogolytáborban. Chirac helyreigazította Chiracot Párizs. Helyesbítésre kényszerült Jacques Chirac francia köztársasági elnök az iráni atomfegyverrel kapcsolatos kijelentése miatt. Chirac a The New York Times- nak, a The International Herald Tribune-nak, továbbá a le Nouvel Observateur francia hetilapnak még hétfőn adott interjúban kifejtette: Irán atomfegyver-birtoklása „nem nagyon veszélyes, mert ha Izrael ellen vetné be, Teherán azonnal a földdel válna egyenlővé”. Másnap ismét találkozott a három riporterrel, és elismerte: jobban figyelhetett volna szavaira. „Végtelenül sematikus leegyszerűsítés volt. Visszavonom ezt a megfogalmazást.” Azt azonban fenntartotta, hogy ha elindítanának egy iráni atomrakétát, akkor azt még az iráni légtér elhagyása előtt megsemmisítenék. (MTI) Chirac keményített hangvételén (SITA/AP) Hatékony választ ígért az USA-nak Moszkva. Putyin bírálta a rakétavédelmi rendszer közép-európai telepítésére vonatkozó amerikai tervet és közölte, Oroszország „igen hatékony” választ fog rá adni. Elutasította azt az amerikai érvelést, amely szerint Washington Európát védelmezné Iránnal szemben, és közölte, hogy a rendszer közvetlenül érinti Oroszországot. (m) Felháborodás Németországban Orhan Pamuk látogatásának lemondása miatt Törökország még nem jogállam ÖSSZEFOGLALÓ Kínos ügy az amerikai-ausztrál viszonyban ^ Guantánamói panasz MTI-HÍR Pamuk Belgiumba sem ment el (SITA/AP-felvétel)
