Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-14 / 37. szám, szerda
2007. február 14., szerda 3. évfolyam, 7. szám Munkahelyi diszkrimináció az életkor miatt Elmúltam ötven, tehát lehúzhatom a rolót? FELDOLGOZÁS Belibben egy fodros szoknya, felvillan egy bájos mosoly, és máris a fiatal hölgy ül Irénke néni helyén a recepciós pultnál? A munkahelyi diszkrimináció egyik leggyakoribb formája az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés. Ha a munkavállaló elmúlt ötven, akkor az Európai Unió rendelkezései szerint hátrányos helyzetűnek minősül. Hogyan bizonyíthatja be az elbocsátott középkorú dolgozó, hogy diszkrimináció áldozata, és milyen kedvezményeket igényelhetnek azok, akik ötven év felettieket alkalmaznak? „Elmúltam ötven, nincs állásom, gyakorlatilag lehúzhatom a rolót!” - a kijelentést minden esetben keserű tapasztalatok előzik meg, az álláshirdetésekre jelentkező középkorú munkavállalók önéletrajza ugyanis a cégek munkaerő-tobor- zóinak jóvoltából - felsővezetői utasításra - gyakran olvasás nélkül a kukában landol, mondván: az illető „túl öreg”. A vállalat fiatal munkatársakat keres. A friss munkaerőre vadászó cégek sokszor eleve életkorhoz kötik (általában 18-35 év) a meghirdetett poszt betöltését, hogy az álláskeresők tudják magukat mihez tartani. A Bonni Munkaügyi Központ aktuális toborzó hirdetésében például németországi munkára keresnek többek között szobaasszonyokat, éjszakai portásokat és eladókat a McDonald’s-ba. A vendéglátóipari szakképesítés és a németnyelv-tudás mellett azonban feltétel, hogy a munka- vállaló 18-40 év közötti legyen. „Rengeteg álláshirdetést átböngésztem, sok helyütt kopogtattam, ám sehol sem fogadtak szívesen” - meséli az ötvennégy éves Katalin, aki végzettsége szerint mérnök. Az asszony egy utazási iroda alkalmazottjaként szépen keresett, ám a cég néhány év alatt csődbe ment. „Ott álltam munka nélkül, főiskolai papírral a kezemben, idegennyelvtudás nélkül. Minden cégnél, ahol próbálkoztam, ugyanazt a választ kaptam: öreg vagyok, nem kellek.” Katalin ma iskolatitkár, minimálbérért dolgozik, ám őt ez látszólag nem zavaija. „Szeretnek és megbecsülnek a jelenlegi munkahelyemen. Szükség van rám, ezért megéri itt dolgozni, még akkor is, ha nem fizetnek sokat” - vonja meg a mérleget és a vállát Katalin. Az Európai Unióban komoly gondokat okoz az elöregedő társadalom. Kravlik Zsuzsanna Az időspolitika gyakorlata az Európai Unióban közösségi tagállami szinten című tanulmányában kifejti: előrejelzések szerint 20L0-re az idősek aránya a dolgozó korú népesség 27 százalékát teszi majd ki, szemben a mostani 24 százalékkal. Emellett a következő tizenöt évben másfélszeresére nőhet a nyolcvan év felettiek száma, míg a munkaképes korúak száma és aránya lecsökken. Ha ehhez hozzávesszük az ötven év feletti munkavállalókat sújtó munkahelyi diszkriminációt, amelynek aránya a 2003-as Eurobarometer közvélemény-kutatás eredménye szerint a legmagasabb az összes többi megkülönböztetési alap (pl. nemi, faji, etnikai) közül, akkor nem kétséges, hogy elsősorban a fiatal munkavállalókra hárul majd a feladat, hogy eltartsák az öregedő lakosságot. A vállalatok tudatos törekvése, hogy fiatal munkaerőt alkalmazzanak, nem nemzetgazdasági érdekeket szolgál, kizárólag a cég termelékenységét, hatékonyságát, és legfőképpen a haszon növelését tartja szem előtt. A tengerentúlon is mindennapos a középkorú munkavállalók diszkriminációja, ám biztató jelek utalnak arra, hogy ez a tendencia ott hamarosan más irányt vehet. Patti O’Neal, egy amerikai nagyvállalat vezérigazgatója, a Ca- reerBuilder online álláskereső oldalnak elmondta: a piacvezető cégek lassan kezdenek ráébredni, hogy a fiatal, ambiciózus munka- vállalók hajlamosak ugródeszkának tekinteni aktuális munkahelyüket, és egy kedvezőbb állásajánlat kedvéért gondolkodás nélkül továbbállnak. Ezzel szemben az ötven év körüli alkalmazottak megbecsülik helyüket, emellett szakmai tapasztalataik és jól bejáratott üzleti kapcsolataik vannak, amelyek jövedelmezőek lehetnek a cégnek. „Ezért nem a legjobb stratégia, ha a vállalat állományát szülte kivétel nélkül fiatal pályakezdők alkotják” - hangsúlyozza O’Neal. „A kérdés az, hogyan valósul meg az ötven év felettiek integrációja. Hiába kap ugyanis állást két- három év kihagyás után a munka- vállaló, nem biztos, hogy be tud ü- leszkedni egy összeszokott csapatba” - összegzi a tanulságokat a már említett ötvennégy éves Katalin. „Az embernek le kell győznie kisebbrendűségi érzését, és tudatosítania kell magában, hogy csak előre nézzen, hiszen az a legfontosabb, hogy van munkája, van célja az életének.” (h) A tudás mit sem ér, ha ajelölt koszos, szakadt farmerben, vagy épp átlátszó felsőben jelenik meg Extrém öltözködés állásinterjúin Átlátszó top melltartó nélkül. Zöld nadrág, barnasárga öltönyzakóval. Öt nyaklánc, nyolc gyűrű, öt fülbevaló. Az állásinterjún így megjelenő jelöltek nem sok jóra számíthatnak. Még meg sem szólalnak, máris a komolytalanság érzését keltik fel a Hitesben. Személyzeti tanácsadók tapasztalai közül válogattunk. TANÁCS Az öltözködés az állásinteijún döntő lehet. A tudás mit sem ér, ha ajelölt koszos, szakadt farmerben, vagy épp ádátszó felsőben jelenik meg. Az álláskeresők többsége ezzel tisztában is van - állították egyetértésben a személyzeti tanácsadó cégek. Ám még mindig akadnak kivételek. Csokomyak- kendő, izompóló, Donald kacsás óra, nejlonzacskó a kézben... széles a furcsa viseletek tárháza. A férfiaknak sötét öltöny, világos ing és nyakkendő ajánlott ál- lásinteijúra - hangoztatják az öltözködési tanácsadók. Ez egy elég egyszerű képlet, egy kutatóprogramozónak azonban mégsem sikerült megtanulnia. Pöttyös csokornyakkendő, izompóió „A férfi öltönye még megfelelt volna a normáknak: barna volt, és a szabásával sem voltak problémák. Nyakkendőjével viszont annál inkább. Az ugyanis nem normál mintájú nyakkendő volt, hanem pöttyös csokornyakkendő. Az IT-s pozícióra jelentkező középkorú úrnak ráadásul göndör haja is volt, ami össze-vissza állt. Pontosan úgy nézett ki, mint egy bohóc” - mesélte egy, a látványra még évek múlva is emlékező tanácsadó. A kirívó öltözködés tekintetében az IT-s állásinterjúk viszik a prímet - derült ki a szakemberek által elmondottakból. „Egy másik informatikus pozíció betöltésekor ismét tátva maradt a szánk. A pályázó ugyanis farmerben és testhez feszülő izompólóban érkezett a beszélgetésre” - mondta el az interjút vezető hölgy. Donald kacsás óra, szűk miniszoknya Egy ötven év körüli informatikus úr nagyon szerethette a színeket. Öltözékén ugyanis a szivárvány minden színe megtalálható volt: nadrágja zöld színben pompázott, felöltője barna-sárga volt, fehér ingje alá pedig kék pólót vett fel, kezén pedig egy Donald kacsás óra díszelgett. Azonban nemcsak az informatikus, az, asz- szisztensi munkakörök betöl tésekor is érik meglepetések a tanácsadókat. „Egy Olaszországból épp hazaérkező fiatal hölgy kosztüm és blúz helyett az alábbiakat vette fel: 80-as évekbeli fehér vastag talpú cipő, fehér harisnya, lila színű szűk szoknya - ami egyébként inkább tűnt övnek mint szolcnyá- nak -, és egy szűk átlátszó top. A hölgy végül nem kapta meg az állást” - emlékezett vissza a meghökkentő esetre Mező Eszter, a T-HR Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Kosztüm nejlonszatyorral „A hölgyek esetében ejjyéb- ként többször fordul elő a kirívó, oda nem illő megjelenés” - jegyzi meg Balázsy Krisztina. „Nyáron például számos pályázó jelenik meg a köldököt szabadon hagyó, spagettipántos felsőben. A kiegészítőkkel is vannak problémák. Előfordult már, hogy egy recepciós munkakörre jelentkező hölgy öt nyakláncot, nyolc gyűrűt és öt fülbevalót \iselt. Gyakori, hogy az öltözetet a nem megfelelő tárolóeszközzel rontják el a pályázók. Hiába vesznek fel ugyanis kosztümöt és szoknyát, ha kezükben egy nagy áruházlánc nejlonzacskóját lóbálják. Ez nagyon el tudja rontani az összképed’ - tette hozzá. Kleopátra-smink, átlátszó felső A sminket is túlzásba viszik néha a hölgyek. Mint Szegleti Beáta, a Profi Power irodavezetője elmondta, egy hölgy például a sminkelés terén Kleopátrát választotta példaképéül, és így is jelent meg az interjún. A melltartó nélküli fehér átlátszó felsője már csak hab volt a tortán... (jp) A haj csavarása, az asztalra meredő szemek, az össszekulcsolt karok elterelhetik az interjúztató figyelmét A szemkontaktuson is múlhat az állásszerzés FELDOLGOZÁS Az állásinteijú sikere nemcsak az elmondottaktól, hanem a pályázó gesztusaitól is függ. A haj csavarása, az asztalra meredő szemek, az össszekulcsolt karok elterelhetik az inteijúztató figyelmét. Bármennyire is jókat mondunk, a benyomás negatív lesz. A Career Journal amerikai szaklap néhány tanácsát foglaljuk össze. Aki a feltett kérdések után kerüli a szemkontaktust, lefelé vagy az inteijúztató mellé tekintget, nem sugároz őszinteséget, egyenességet. A másik véglet is káros. A személyzetist mereven bámuló pillantások a tolakodás, az agreszszivitás érzetét kelthetik a kérdezőben. A megnyerő szerepléshez rá kell találni az optimális egyensúlyra. A túlzott nyugtalanság jelei - például a mocorgás, az ideges bab- rálás - szintén előnytelen helyzetbe hozzák a pályázókat. A fejvadász ugyanis joggal feltételezheti: aki egy felvételi beszélgetése a sem tudja kezelni a stresszes helyzeteket, miként tudja majd a mindennapi munkában? Hogyan képviseli a céget egy éles tárgyaláson? Nehézkesen, tétován megközelíteni az inteijúztatót, majd helyet foglalni, szintén rossz taktika: ebből a toborzók csekély önbizalomra, alacsony önértékelésre következtetnek. Amennyire csak lehet, sugározzunk magabiztosságot. Fontos bemutatkozásnál a határozott kézfogás. A „döglött hal” kézfogással máris rossz irányba tereljük a kiválasztást végző szakembert. A keresztbe tett kar, az összekulcsolt kéz is rossz pont: a szakemberek ezekből védekező magatartásra, stresszre és arra következtetnek - a jelölt nem akar megn yüni a beszélgetés során. Ezek a gesztusok barátságtalannak, zárkózottnak tüntetik fel a pályázót, (jp)
