Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

IV Kultúra - polgármesterek tervei ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 1. www.ujszo.com Százdi Sztakó Zsolt történelmi kisregényét mutatták be a városi könyvtárban Az 1552-ről Ipolyságon ÖNKORMÁNYZATI VEZETŐK ELKÉPZELÉSEI, TERVEI Juhász György (MKP), Tardoskedd (Csuport István felvétele) Ipolyság. Példamutató vállal­kozás színhelye volt január 25-én a városi könyvtár: bemutatták Százdi Sztakó Zsolt 1552 című történelmi kisregényét. KORPÁS PÁL Solmoši Márta könyvtárvezető köszöntőjében elmondta: az intéz­mény munkaközösségének elkép­zelése szerint a könyvtár lehetővé teszi, hogy falai közt bemutatkoz­zanak az ipolysági és környékbeli, valamint az innen elszármazott toliforgatók. Ezt a szándékukat már eddig is számos ilyen jellegű rendezvénnyel bizonyították. Egye­bek mellett bemutatták Kiss László orvostörténész, Tipary László, Csáky Károly, Danis Ferenc helytör­ténészek és mások munkáit - lehe­tőleg mindig a szerzők jelenlé­tében. Az idén negyvenedik életévét be­töltő Százdi Sztakó Zsolt eddigi írói pályáját Budai Ernő nyugalmazott pedagógus ismertette. Megemlítet­te, hogy a szerző mindössze másfél évet járt iskolába, amikor egy rej­telmes kór lehetedenné tette, hogy hagyományos módon, tehát iskolá­ban tanuljon tovább. Az orvosok és a szülők minden igyekezete ellené­re kerekes székbe kényszerült, és megromlott a beszédképessége. Erős akarattal és családja áldozat- készségének köszönhetően azon­ban újra megtanult írni és olvasni, s így megszerezhette - autodidakta módon - azt az ismeretanyagot, amely sokoldalú írói munkásságá­hoz nyújt eligazító alapot. ír verseket. Ezekből Solmoši Márta olvasott fel néhányat. Novel­lái irodalmi folyóiratokban, maga­zinokban és antológiákban jelentek meg. Rádiójátékait négy alkalom­mal tűzte műsorára a Pátria rádió. A regényismertetésre térve Bu­dai Ernő hangsúlyozta: a Százdi előnéwel az író a szülőfalujához, lakóhelyéhez való szeretetteljes ra­gaszkodását akarja kifejezni. A Lilium Aurum Könyv- és Lapki­adó kiadásában 2006-ban megje­lent kisregény a török hódoltság korába kalauzolja az olvasót. A több szálon futó és különböző jelle- gű-témájú események valamiképp a szerzetesek kincse köré göngyö- lődnek. A kolostor szerzetesei az egyik tisztáson az éj leple alatt per­jeli vezénylettel elássák a kolostor­ban őrzött kincseket. Az alapkép­let: a hódítók mindenáron meg akarják szerezni, a hódítás áldoza­tai pedig még életük kockáztatásá­val is megpróbálják megvédeni a csodálatos értékű kincseket. Köz­ben zajlik a török-magyar háború palásti csatája. Győzelmükkel a hó­dítók közelebb kerülnek a újabb adóbázist jelentő bányavárosok­hoz. A szerző ezt a történelmi tab­lót teletűzdeli korhű emberi sor­sokkal. A tragédiasorozat közepet­te is születnek tartalmas emberi kapcsolatok, üdítő és ígéretes sze­relmek. De megjelenik - például árulás formájában - az emberi ál­nokság, gyarlóság és gyávaság is. A földi kincs végül nem lesz sen­kié. Valahol rejtőzködik a fákkal benőtt tisztáson. Keresése sok áldo­zattal és tragédiával jár, de olykor­olykor rozsdaálló emberi értékeket is csihol. Ilyen tanulság is leszűrhe­ti a könnyebb stílusú, olvasmányos kisregényből. Az ismertetés keretében Budainé Szobi Margit - a könyvbemutatón elhangzott gondolatokat illusztrá­landó - részleteket olvasott fel a műből. A meghitt légkörben zajló találkozó végén a szerző dedikálta könyvét. SZÁZ ILDIKÓ Őrségváltás történt az Érsekúj­várt járás egyik legnagyobb telepü­lésének élén. Bara Mihály függet­len polgármestert Juhász György egyetemi tanár, volt parlamenti képviselő váltotta fel a felelős posz­ton. A Magyar Koalíció Pártjának hat, a Kereszténydemokrata Moz­galomnak egy jelöltje, továbbá öt függeden jelölt alkotja majd a tardoskeddi képviselő-testületet. Polgármester úr, milyen elkép­zelésekkel, konkrét tervekkel szólította meg a tardoskeddi la­kosokat? Korábban is részt vettem már a városi önkormányzat munkájában az MKP képviselőjeként, vannak tehát tapasztalataim ezen a téren, ismerem a helyiek gondjait. Pol­gármesterként elsősorban a falu dinamikus fejlesztését, az inf­rastruktúra további kiépítését sze­retném megvalósítani. Más közsé­gekhez hasonlóan, Tardoskedden is befejezésre vár a csatornaháló­zat kiépítése, karbantartásra szo­rulnak az utak, és külön problé­mát jelent a kultúrház hiánya. Programomban szerepel továbbá a község fenntartása alá tartozó oktatási intézmények minőségi fejlesztése. Ugyanakkor gondol­nunk kell azokra is, akik rossz szo­ciális helyzetben vannak. Ami a la­kosság foglalkoztatottságát illeti, Tardoskedden a munkanélküliség aránya nem haladja meg a tíz szá­zalékot, sokan a vágsellyei Duslo, az érsekújvári Osram vagy a galántai Samsung alkalmazottai. A tardoskeddi vállalkozók helyben vagy érsekújvári székhélyű válla­lataikban jelentős sikereket érnek el, és munkáltatóként is megállják a helyüket. Terveim között szere­pel egy ipari zóna - község tekin­tetében nem beszélhetünk na­gyobb ipari parkról - létrehozása, ahol kedvező feltételeket tudnánk biztosítani az itt letelepedő vállal­kozók számára. Itt él a családjával, ha jól tu­dom az év végére várják a har­madik gyermek megszületését. Az Ön számára tehát nem isme­retlenek a fiatalok, az itt élő csa­ládok gondjai sem. Milyen pozi­tív változásokra számíthatnak ők a faluban? A település eddigi vezetése ép­pen idén adott át 24 bérlakást a fi­atalok számára. Programomban szerepel a sorházak kiépítése, a be­ruházás megvalósításához állami támogatást kérnénk, és a fiatalok akár jelzáloghitel felvételével is egy szép családi ház tulajdonosai­vá válhatnának. Ez jelentős mér­tékben javítana életkörülményei­ken. Tardoskeddnek termálvize van, amelyet a szövetkezet rész­ben hasznosítani tud. Ezt a kincset azonban jobban, hatékonyabban is értékesíthetnénk, ha támogatást tudunk szerezni a helyi fürdő tel­jes átalakítására, modernizálásá­ra. Természetesen gondolnunk kell a falu idősebb polgáraira is. Igény mutatkozik egy nyugdí­jasotthon kiépítésére, melyet a volt óvoda épületében tudnánk megva­lósítani, előbb azonban biztosíta­nunk kell a beruházáshoz szüksé­ges anyagi fedezetet. Sok munka vár ránk, de közös erővel sikerül­het minden tardoskeddi lakos igé­nyét kielégíteni, elképzelését meg­valósítani. Köszönöm a választók bizalmát! (száz) Balról jobbra: Budainé Szobi Margit, Százdi Sztakó Zsolt, Budai Ernő és Solmoši Márta a bemutatón (Štrba Péter felvétele) ÖNKORMÁNYZATI VEZETŐK ELKÉPZELÉSEI, TERVEI ÖNKORMÁNYZATI VEZETŐK ELKÉPZELÉSEI, TERVEI Lucza Sára (MKP), Hetény Szigeti János (MKP), Búcs V. KRASZN1CA MELITTA , ,A négyéves megbízatási időszak első évében szeretnénk felépíteni egy 12, pontosabban 2x6 lakásos bérházat; a szükséges tervdoku­mentáció már készen áll - kezdte terveinek ismertetését az 1400 la­kosú település másodszor megvá­lasztott polgármester asszonya. - Míg korábban azt tapasztaltuk, hogy inkább a régebbi családi há­zakat vásárolták meg a fiatalok és a városból a faluba költözők, most úgy tűnik, községünkben is egyre nagyobb igény mutatkozik az üyen típusú bérlakások iránt. Éppen ezért nem kizárt, hogy az elsőt egy második, ugyancsak 2x6 lakásból álló bérház követi majd.” Közvetlenül az alapiskola mel­lett még a kilencvenes évek elején tető alá hozott, ám azóta is befeje­zetlen objektum áll, amelyet egy­kor napközi otthonnak terveztek. Az egyre csökkenő tanulói létszám miatt ilyen célra már nem volt szükség külön épületre, és több mint egy évtizedig nem is történt az ügyben semmi. Az elmúlt vá­lasztási időszakban sikerült a ha­tásköri delimitálás útján a község tulajdonába venni ezt az ingat­lant, és az új testület feladata lesz gondoskodni az épület megfelelő kihasználásáról. „Két elképzelé­sünk van: vagy családi típusú gyermekotthont alakíthatnánk ki, vagy pedig idősek otthonát - árul­ta el Lucza Sára. - A megoldás at­tól is függ, milyen pályázati forrá­sok lesznek, mert önerőből nem tudnánk befejezni az építkezést. Ugyancsak uniós alapok felhasz­nálásával szeretnénk kicserélni az óvoda nyílászáróit, valamint rendbe hozni az épület tetőszerke­zetét, de a járdák, utak felújításá­hoz is pályázati úton szeretnénk előteremteni a pénzt.” A község tulajdonában lévő 60 hektárnyi területre, az úgynevezett ipari parkba befektetőket keresnek; már eddig is több céggel tárgyal­tak, de egyelőre nem találtak meg­felelő partnert. A Nyugat-szlovákiai Víz- és Csa­tornaművek komoly beruházást tervez a községben: egyrészt az ivóvizet biztosítana - Páímajorból húzzák majd ide a vezetéket -, másrészt a csatornahálózatot is ki­építené a régióban (beleértve Hetényt is). Az, hogy mindez mi­lyen gyorsan valósulhat meg, nagyban függ az uniós pályázatok sikerességétől. V. KRASZN1CA MELITTA Az eddigi fejlesztési irányvonal folytatását ígéri az 1200 lakosú község negyedízben újjáválasztott polgármestere, aki parlamenti képviselő is egyben. „Célunk, hogy minél szélesebb körben ismertté és vonzóvá te­gyük községünket, ahol adottak a feltételek a falusi turizmus továb­bi fejlesztéséhez. Több panzió is működik már nálunk, ahol szín­vonalas szolgáltatásokkal várjuk az idelátogatókat. Továbbra sem, mondtunk le a magyarországi Neszméllyel közösen megvalósí­tandó Európa-falu projektről. A község határában lévő 13 hektár­nyi kiterjedésű halastót ismét sze­retnénk fürdésre alkalmassá ten­ni, a katolikus templom mellett falumúzeumot akarunk létesíteni - a kiállítási anyagot már koráb­ban összegyűjtöttük, és egyelőre kénytelenek vagyunk a községhá­zán tárolni. Csatlakozni akarunk a neszmélyi borúihoz, tovább szeretnénk szépíteni a szoborpar­kunkat, sétányokat építeni, hely­rehozni a járdákat, utakat. Re­méljük, hogy a Dunán lehetővé vált csónakos átkelés is hozzájá­rul az idegenforgalom növekedé­séhez. Sajnos, egyre kevesebb gyermek születik nálunk is, ezért az óvodát és az iskolát valószínűleg hamaro­san egy épületbe kell költöztetni. A felszabadult óvodában viszont idő­sek otthonát hoznánk létre, ahol az önellátó és a magatehetetlen idős emberek egyaránt biztonságos, új otthonra lelhetnének. Sürgős fel­adatnak számít az esőelvezető ár­kok kiépítése. A beruházásokat el­sősorban pályázati pénzekből igyekszünk majd megvalósítani, ám először mindenképpen el kell fogadni a község hosszú távú fej­lesztési tervét, és bízom benne, hogy erre már az idei év első felé­ben sor kerül. A benyújtott pályáza­toknak ugyanis erre az alapdoku­mentumra kejl támaszkodniuk. Ta­valy adtuk át a falu határában a szennyvíztisztító állomást, amelyik egyelőre ráhordásos alapon műkö­dik. A Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság azonban a környező tele­pülésekkel egyetemben Búcson is ki szeretné építem a csatornarend­szert, az előtanulmányok már el is készültek. Vezetékes vizünk már van, a csatornahálózat megépülése a falufejlesztés újabb fontos állo­mása lesz.” (Vas Gyula felvétele) (Vas Gyula felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents