Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-13 / 36. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com A néppárti is a szocialista frakcióval is tárgyalnak MKP-küldöttség az EP-ben ÚJ SZÓ-HÍR Strasbourg. A szlovákiai pártok közül a Magyar Koalíció Pártja ma elsőként találkozik az Európai Par­lament új elnökével, Hans-Gert Poetteringgel - tájékoztatta lapun­kat Sólymos Lívia pártszóvivő. Az MKP képviselői jól ismerik őt, hi­szen korábban az Európai Néppárt frakcióvezetője volt, s ebbe a nem­zetközi csoportba tartozik az MKP, az SDKÚ és a KDH is. Bugár Béla MKP-elnök, Csáky Pál alelnök és Berényi József volt külügyi állam­titkár már tegnap Strasbourgba re­pült, s este Jan Marinus Wiers- mával, az Európai Szocialista Párt alelnökével tárgyalt. Az SNS miatt a szocialisták felfüggesztették a Smer tagságát a nemzetközi szer­vezetben, az Európai Parlament­ben pedig egy monitorozó bizott­ság létrehozását fontolgatták. Vé­gül a monitorozást az ÉPP elnöksé­ge vállalta fel, s a néppártiak frak­cióülésén az MKP képviselőitől fel­tehetően érdeklődnek majd a szlo­vákiai politikai helyzetről, Bugár külön beszédet is mond. Előtte a küldöttség még találkozik Graham Watsonnal, az EP liberális frakciójá­nak vezetőjével, a Peter Šťastný ál­tal vezetett szlovákiai EP-küldöttség tagjaival, valamint a magyarországi EP-képviselőkkel. (sza) Az egyház belső ügyeiről tájékoztatott Sokol jelentett az ŠtB-nek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A cseh belügyminisz­térium levéltárából most előkerült dokumentumok szerint Ján Sokol érsek a ’80-as években aktívan együttműködött a kommunista tit­kosszolgálattal: jelentett a katoli­kus egyház belső ügyeiről, de egy emigráns papról is, akivel vatikáni útján találkozott. Egyelőre három üyen dokumentumot találtak a ku­tatók, melyek az 1987-es és 1988- as évből származnak - úja a mai Sme. Sokol, akinek fedőneve „Spi­rituál” volt, nem kívánta kommen­tálni az új fejleményt. Ő maga műi­dig tagadta, hogy együttműködött az ŠtB-vel, a szlovák katolikus egy­ház pedig néhány hete külön sajtó- tájékoztatót hívott össze, melyen az érsek ártatlanságát bizonygatta. Patrik Košický, a Nemzeti Emlé­kezet Intézetének (ÚPN) munka­társa a lapnak elmondta, az érsek legtöbbször olyan egyházi esemé­nyekről adott információt, amelye­ket más forrásokból is beszerezhe­tett, ellenőrizhetett az ŠtB. Nem ü­Ján Sokol (SITA-felvétel) lik bele ebbe a sorba a vatikáni ki­utazást „megháláló” jelentés, mely­ben részletekbe menően számol be egy Csehszlovákiából emigrált pap­pal való találkozójáról. 10 millió forint jár a nyomravezetőnek Nálunk bujkál a postásgyilkos fantom? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Rendkívül veszélyes bűnöző kézre kerítésében kéri a magyar rendőrség szlovák kollégái segítségét, elképzelhető, hogy a férfi Dél-Szlovákiában bujkál. A rendőrnek öltözött veszprémi pos­tásgyilkost 2003 óta keresik a ható­ságok, legalább hat, egyebek mel­lett Győrben és Tatabányán elköve­tett fegyveres rablással gyanúsítha­tó, legtöbbször postásokat táma­dott meg. A nyomozók feltételezik, összefüggés van a móri bankrablás és a veszprémi postásgyilkosság kö­zött, mivel ugyanaz a személy lát­hatta el fegyverrel a móri bankrab­lókat és az ismereden postásgyil­kost. Az elkövető a szemtanúk leírá­sa szerint vékony testalkatú, 190- 194 cm magas, 25-30 év körüli, fel­tűnően hosszúkás arcú férfi, a nyomravezetőnek tízmillió forint jár. Az ismereden tettes könnyebb azonosíthatósága miatt a rendőrség nemcsak fantomképet, hanem szobrot is készíttetett róla. A rend­őrség kéri, aki bármilyen informáci­óval szolgálhat a gyilkos hollétéről, jelentkezzen a 0036 80 555 111-es telefonszámon, vagy hívja a 112-es segélyhívót, de írhat a postas- okert@freemail. hu címre is. (cze) A fantomképek nem segítettek, ezért a szobrát is elkészítették (Rendőrségi felvétel) Magyarország a legborúlátóbb az egész Európai Unióban, a finnek és a hollandok a legelégedettebbek Optimistább lett az ország Pozsony Derűlátóbbak a polgárok, mint egy évvel ez­előtt - derül ki a Statisztikai Hivatal legújabb fogyasztói barométeréből. 2006 elején az emberek még nem érez­ték igazán a reformok pozi­tív hatását, idén azonban már nagyobb esélyt látnak a munkanélküliség csökkené­sére és anyagi helyzetük ja­vulására. Az uniós adatok­kal összevetve optimistáb­bak vagyunk, mint az euró­paiak többsége. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A megkérdezettek 42 százaléka úgy gondolja, az elmúlt 12 hónap­ban jelentősen javult a gazdasági helyzet, nem egész kétötödük sze­rint semmi sem változott, egyötö­dük pedig némi hanyadást tapasz­talt. Mindent összevetve azonban leszögezhető: a lakosság csaknem negyede elégedettebb, mint tavaly. 47 százalék meg van róla győződve, az elkövetkező esztendőben Szlová­kia gazdasági növekedése még na­gyobb lesz, a lakosok harmada sze­rint ezen a szinten marad, és mind­össze 13% számít romlásra. Noha az ország gazdasági hely­zete viszonylag jó, csaknem a pol­gárok fele nehezményezte, hogy ennek ellenére emelkedtek az árak, viszont csak 4% panaszkodott je­lentős áremelkedésre - az előző évek adataihoz képest eddig ez a legkisebb érték. Az emberek ötödé csak kisebb drágulást észlelt, és ugyanennyien nem is vették észre, hogy bárminek nőtt volna az ára. A lakosok negyede idén a tavalyinál kisebb mértékű inflációra számít, 36% 2006-os szintet jósolt, és csak 7% tart komoly pénzromlástól. Egy éve még 18 százalékkal többen vol­tak borúlátóak. Ugyancsak javult a vélemény az elhelyezkedési lehető­ségekről. Arra a kérdésre, 2007- ben csökkenni vagy emelkedni fog- e a munkanélküliek száma, a pol­gárok 50% optimistán, 12% pesszi­mistán válaszolt; 35% szerint nem lesz változás. 2006-ban 14%-kal többen látták sötéten a jövőt - nemcsak azzal kapcsolatban, lesz-e munkájuk, hanem hogy családjuk anyagi helyzete javulhat-e. A meg­kérdezettek 33%-ának több pénze van, mint 2006-ban, 43% szerint ugyanannyiból gazdálkodnak, 26% érzi szegényebbnek magát. 21 százalékkal csökkent azok aránya, akik az elkövetkező egy évben sem várnak pozitív változást. Egészé­ben véve a lakosok ötödé arra szá­mít, idén jobb körülmények között fognak élni. 12 százalékkal több család állította, hogy már nemcsak fizetéstől fizetésig tengődnek, ha­nem képesek spórolni is. A lakosok fele a korábbinál több pénzt tud fél­retenni, ugyanakkor a megkérde­zettek kétharmada még mindig úgy gondolja, családjuk jelenlegi helyzete nem kedvez a nagyobb mértékű spórolásnak. Mindössze 22% állítja, hogy jelen pillanatban ideális körülmények között lehet takarékoskodni. 57 százalék nem is bízik benne, hogy idén sikerül vala­mit félretenni, 41% viszont reméli, képes lesz plusszal zárni az évet. A polgárok 15%-a idén többet akar költeni, mint tavaly; 45% tartani akarja a 2006-os szintet; 36% nem tervez nagyobb beruházást. A fogyasztók hangulatát 27 eu­rópai országban vizsgálták, 17 uni­ós államban több a pesszimista, mint az optimista. Az úgynevezett fogyasztói bizalmi index -52 és +19 között mozog, Szlovákia inde­xe +6, s így az ország idén a 7. he­lyen végzett, az uniós átlag -6, a csehek +l-gyel, a lengyelek -13- mal végeztek. Magyarország inde­xe -52, s ezzel a magyarok a leg­pesszimistábbak az egész Európai Unióban. A hollandok és a finnek a legelégedettebbek, majd a svédek és a dánok következnek 16-16 ponttal, a harmadik hely pedig az osztrákoké (+13). Magyarorszá­gon kívül 2007 januárjában még Görögországban, Portugáliában és Cipruson volt igencsak rossz fo­gyasztóihangulat. (sza) Fogyasztói bizalmi index 2006. 2007. június január Ausztria +5 +13 Belgium-3-2 Bulgária-34-28 Ciprus-39-31 Csehország 0 +1 Dánia +16 +16 Észtország +11 +12 Finnország +18 +19 Franciaország-15-11 Görögország-31-31 Hollandia +16 +19 Írország-5-2 Lengyelország-15-13 Lettország-5-5 Litvánia 0 +5 Luxemburg-2 +9 Magyarország-41-52 Málta-35-19 Nagy-Britannia-5-7 Németország-5-1 Olaszország-16-16 Portugália-36-31 Románia-22-18 Spanyolország-14-12 Svédország +12 +16 Szlovákia-14 +6 Szlovénia-13-10 EU-átlag-8-6 A fogorvosok több mint fele már elmúlt 50, a friss diplomások fele külföldre megy Fogászfogyás - megszűnnek a vidéki rendelők? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre kevesebb a fog­orvos, az ország több régiójában a falvakban és a kisebb városokban is megszűnnek a fogorvosi rendelők. A Szlovák Fogorvosi Kamara (SKZL) adatai szerint a szakma el­öregedőben van, az orvosok 57 százaléka 50 évesnél idősebb, azaz ha a helyzet nem változik, 10 éven belül a felére csökkenhet a számuk. Utánpótlás alig van, évente mint­egy 50-en végeznek az orvosi egye­temeken, de közülük is sokan kül­földön keresnek megélhetést. „A friss diplomások mintegy fele keres külföldön állást” - állítja Ján Gašic, a SKZL elnöke. Elsősorban a jobb fizetés miatt, Angliában 90 ezer fontot - mintegy 4,5 millió koronát - is kereshetnek évente. Sokan mennek Csehországba is, ahol szintén magasabbak a bérek. A kamara tavalyi adatai szerint 3035 fogorvos dolgozott, közülük 1733 volt idősebb 50 évesnél. En­nél is riasztóbb, hogy több mint 500-an már a hatvanat is betöltöt­ték, vagyis bármikor kérhetik nyugdíjaztatásukat. „Csak január hónapban 46 fogorvos ment nyug­díjba” - tájékoztatott Gašic. A leg­jobb helyzetben a főváros és Kassa környéke van, itt a legtöbb a fiatal orvos, mindkét megyében több múlt ötven 30 év alatti fogorvost tartanak nyüván. A regionális kü­lönbségeket mutalja az is, hogy A fogorvosok életkor szerinti megoszlása Életkor 24-30 Fogorvosok száma 182 31-40 547 41-50 573 51-60 1229 61+ 504 Összesen 3035 míg Pozsony és Kassa megyében 600 körül mozog a fogorvosok szá­ma, addig a többi megyében ennek alig fele, általában 300 fogász dol­gozik. A legrosszabb a helyzet Nyitra megyében, ahol mindössze 11 fiatal orvost tartanak nyilván. Ebben a megyében 326 fogász dol­gozik, közülük több múlt 200 már idősebb 50 évesnél. Nagyszombat megyében mindössze 284 fogor­vos van, és több mint kétharmaduk már betöltötte az ötvenet. Beszter­cebánya megyében 334 fogász dol­gozott az elmúlt évben, közülük 16-an harmincnál fiatalabbak, 203-an pedig 50-nél idősebbek. Az egészségügyi törvények sze­rint évente egyszer mindenkinek el kellene mennie fogorvoshoz, aki elmulasztja a megelőző ellenőr­zést, annak a következő évben a ke­zelés teljes összegét ki kell fizetnie. Nem elég csak átesni az ellenőrzé­sen, az orvosnak kezelnie is kell a feltárt fogbetegségeket, (lpj, t) Hamarosan nem lesz kitől félni? (Illusztrációs felvétel) „Koszovó ellenőrizetlen változásokat indítana el" Fico is Belgrad oldalán ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Elképzelhető, hogy a szlovák parlament határozatban foglal állást Koszovó függetlensége ellen, üyen értelemben nyüatko- zott a hétvégén Boris Zala (Smer) és Rafael Rafaj (SNS). Úgy fest, Ko­szovó kérdésében a szlovák pártok egyetértenek: Belgrad beleegyezé­se nélkül a tartománynak nem sza­bad elszakadnia Szerbiától. A múlt hét elején a parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának ülésén még az SNS és a Smer is tá­mogatta azt a határozati javaslatot, miszerint Szlovákia Koszovó füg­getlensége mellett fog szavazni, rá­bólint a Martti Ahtisaari ENSZ- megbízott rendezési tervére. Ján Kubiš külügyminiszter azt mondta, Koszovó önállósága lényegében el­döntött tény. Néhány nap alatt azonban megváltozott a szlovák pártok véleménye, s ma már csak az MKP tart ki ameüett, hogy Szlo­vákiának támogatnia kell Koszovó függetlenségi törekvéseit. A minisz­terelnök, Róbert Fico múlt héten Kí­nában volt, tegnap nyüatkozott elő­ször ez ügyben. Szerinte felelőtle­nek a Koszovó önállósodásának meggyorsítására irányuló kísérle­tek, s az az igyekezet, hogy a tarto­mány önálló állammá váljon, ellen­őrizhetetlen változásokat indíthat el más országokban is. A kormányfő úgy gondolja, tekintettel kell lenni Szerbiajogos érdekeúe, minden fel­tételt meg kell teremteni ahhoz, hogy Koszovó státusáról Belgrad és Pristina döntsön. „Az egyezséget ré­szesítem előnyben a nemzetközi diktátumokkal szemben” - fejtette ki Róbert Fico kormányfő. Az EU külügyminiszterei tegnap Brüsszel­ben tárgyaltak Koszovóról, részle­tek a 8. oldalon. (TASR, SITA) Fico a körmére néz a monopóliumoknak Stop az energiaáraknak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az árszabályozási hi­vatal (ÚRSO) működéséről szóló, a napokban elfogadott törvény a kor­mány szempontjából az év két leg­fontosabb legiszlatív intézkedésé­nek egyike, a másik a Munka Tör­vénykönyvének módosítása lesz - nyüatkozta tegnap Robert Fico mi­niszterelnök. Szerinte az állam ed­dig érdemben nem tudott belete­kinteni a monopóliumok árképzé­sének boszorkánykonyhájába, a márciustól hatályos törvény révén viszont minden egyes téteúől pon­tos áttekintése lesz. Fico úgy látja, a nagyobb állami beleszólás mellett legalább két súlyos érv szól: az egyik, hogy meggátolják a termé­szetes monopóliumok indokolatlan nyerészkedését, a másik pedig, hogy az energiaárak esetleges emelkedését a lehető legjobban visszaszorítsák. A kormányfő jelez­te, az euró 2009-es szlovákiai beve­zetésének egyetlen komolyabb akadálya napjainkban az infláció mértéke, márpedig a drágább ener­gia szinte minden végtermék árába begyűrűzik - ami veszélyezteti a közös uniós fizetőeszköz 2009-es átvételét. Róbert Fico közölte, ápri­lis elején kormánydelegáció utazik Oroszországba, hogy megvitassák az onnan importált energiahordo­zók árának várható alakulását. Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter a Szlovák Rádióban kelt ki a monopóliumok árképzési poli­tikája ellen, azt állítva: a Szlovák Gázművek (SPP) az Oroszország­tól megvásárolt földgázt három­szoros áron adja tovább, ebből származik a 28 müliárd koronás nyeresége. A gázművek sajtóosz­tálya érdeklődésünkre cáfolta a miniszter közlését, (t, shz)

Next

/
Thumbnails
Contents