Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-10 / 34. szám, szombat
34 Presszó ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 10. www.ujszo.com Séta az arab piacokon - hogyan alkudjunk, hogy a lehető legolcsóbban jussunk hozzá egy-egy áruhoz, és mit tegyünk, hogy mindenki elégedett legyen? Az alkudozás aranyszabályai Akijárt már arab országban, tudja, hogy az ottani piacokon, üzletekben kötelező az alkudozás - ha ezt kihagyja a vásárló, megsértődik a kereskedő, mert úgy gondolja, nem tekinti őt üzleti partnernek. Hogyan alkudjunk, hogy a lehető legolcsóbban jussunk hozzá az áruhoz úgy, hogy mindenki elégedett legyen? SZABÓ LÁSZLÓ Ha egy arab piacon jár, meg kell szoknia, hogy az árusok szinte berángatják önt a boltba, és hellyel, kávéval, teával vagy kólával kínálják. Az első kérdés az, hogy honnan érkezett a vevő. Teljesen mindegy, hogy mit válaszol, a reakció: az nagyszerű, mert éppen Pozsony- ban/Budapesten/Bécsben van barátja, aki oda nősült, és imádja azt a nemzetet. Azonnal le is szögezi, hogy jó boltot csinálnak majd, hiszen a kiválasztott árut egy amerikainak legalább egyszer anynyiért adná, mint nekünk. Hiszen azok kapitalisták, mondja. Ennek nyomatékosítására azonnal barátnak is nevez, sokszor saját anyanyelvűnkön, hiszen szinte mindegyik árus tud néhány szót magya- rul/szlovákul/ csehül. Miután kiválasztottuk az árut, az árus számolgatni kezd a számológépén, és olyan árat mond, ami a csillagos eget súrolja. Pl. három vízipipa, egy dohány, díszek és néhány dohányért akár 10 ezer koronának megfelelő összeget is kérhet. A legfontosabb szabály, hogy sose ijedjen meg, és bátran mondjon sokkal kisebb összeget. Mindig csak annak az összegnek a felét ajánlja, amennyit hajlandó adni ezekért a termékekért! Mielőtt elindul a piacra, egy idegenvezetővel egyeztessen, hogy egyes tárgyak mennyit érnek. Pl. egy vízipipa nem lehet több, mint 1000 korona, egy bőrtáska sem haladhatja meg a 700-800 koronát. Vagyis ez Teljesen mindegy, melyik arab ország piacán járunk, az alkudozás szinte mindenütt kötelező (oi iM/Mr-reiverei, Keparcmvumj esetben 1000-1200 koronának megfelelő összeget is ajánlhat. Soha ne az első ajánlat felét mondja, mert az önnek nagyon rossz üzlet! Teljesen mindegy, mi az ön első ajánlata, az árus azonnal felviszi a hangját, előkerülnek a családi fotók, hogy el kell tartania a családját, a bandita, a maffia és a szabotázs szó szinte megállás nélkül ismétlődik. Miután lenyugszanak a kedélyek, újabb ajánlattal áll elő az árus, ez pedig tíz százalékkal lesz kevesebb, mint az első, azaz 9000 korona. Ön erre a fenti esetben nyugodtan mondja, hogy 1300. Az nem korrekt ajánlat, mondja az árus, tessék komolyan venni őt. Mire ő: 7500, de ez az utolsó ajánlata. Persze, ez még messze nem az utolsó, még újabb csörték, maffiák és banditák várhatók, míg végül 2500-3000 koronában megegyeznek. Előfordulhat, hogy 4000-3500 körül leáll a boltos és ön is, ekkor elő lehet venni a vészmegoldást, azaz hogy rákérdezni: utolsó ajánlat? Ha azt mondja igen, ön csalódottságot álcázva kihátrál a boltból. A következő pillanatban már hallhatja is, hogy „héé, missz/asszonyom/pa- nyika, jöjjön vissza, megegyeztünk, legyen 3000”. És már csomagolja is, közben persze rosszkedvet imitál, és azt hajtogatja, hogy ez neki nem jó üzlet. Pedig dehogynem, ő is jól járt. Az üzlet befejeztével pedig elmaradhatatlan a kézfogás. Általában persze nem szabad ennyire alulajánlani, az mindig annak a függvénye legyen, menynyi az értéke a termékeknek. Előfordulhat, hogy a 3000 koronát érő áruért az első ajánlat 6000 lesz, ekkor elég 2000-ről indulni. Vannak már helyek, ahol szinte Részlet a Brian élete c. film egyik jelenetéből: alig lehet alkudni; pl. egy kávéscsésze készletet az árus 220 koronáért kínált, és csak félórás alkudozás után lehetett elvinni 180 koronáért. Ne feledje, egy árus csak akkor adja el a terméket, ha az megéri neki! Ne legyen lelkiismeret-fur- dalása még akkor sem, ha az árus nem volt jókedvű, amikor ön távozott a boltból, hiszen mindkét fél jó üzletet kötött. Az érzés is nagyszerű, hogy sikerült kiharcolnia... Brájen menekülés közben egy, a kövezéshez használatos álszakállt árusító kofa standja elé ugrott. Épp jókor - gondolta, és felkapta az első álszakállt, ami a keze ügyébe került.- Gyorsan! - lihegte az árusnak. - Mennyi?- Mondjuk húsz sékel.- Tessék - Brájen már szedte is elő a pénzt.- Várjunk csak! - állította meg az elképedt boltos. - És az alkudozás?- Nem, nem, nem, sietek! - Brájen megpróbálta magához húzni az árucikket, de a tulaj tartotta erősen.- Mi az, hogy nem-nem-nem-nem- neml?-Nincs időm!- Akkor add vissza! - döntött az árus, és kirántotta az álszakállt hősünk kezéből.- Ne! Hát kifizettem! - méltatlankodott Brájen. Erre már felfigyelt a boltos óriás termetű társa is, és segítőkészen föléjük magasodott.- Nem akar alkudozni - tájékoztatta a megsértett üzletember.- Nem akar? - kérdezte sokat sejtetően az óriás, és Brájen úgy érezte, hogy most már akar.- Jól van. Hát, ha muszáj - egyezett bele.- Én húszra tartom - emelte magasra az árut a boltos.- Én annyit adtam - mondta Brájen, és vette volna el, de az árus nem hagyta.- Azt akarod mondani, hogy ez nem ér meg 20 sékelt? Nem érzed a minőséget? A kecskédnek sincs ilyen!- Akkor adok érte tizenkilencet.- Nem, nem! - tiltakozott az ellenfél. -Csináld normálisan! Alkudozz rendesen! Ez nem ér tizenkilencet!- Az előbb azt mondtad, hogy húszat ér! - de Brájen elhatározta, hogy a kedvére tesz, belátta, hogy enélkül úgysem szabadul.- Jó, jó - mondta - akkor tízet adok. A kalmár képe azonnal felderült. Helyeslőén bólogatott Brájen felé: „Ezt már szeretem.“ Aztán felüvöltött: „T í í í Zü! Meg akarsz engem sérteni? Engem, akinek haldoklik a nagyanyja? Tíz!?!“- Jól van - próbálta csitítani a vevő -, adok tizenegyet.- Kezdesz belejönni - kacsintott a boltos, majd mint akinek az anyját szidják -, tizenegyet!? Jól hallottam? Tizenegy!?! Hát nekem húszban van! Tönkre akarsz tenni?-Tizenhét!- Nem-nem-nem-nem-nem tizenhét!-Tizennyolc!- Nem-nem. Most a tizennégy jön. Ekkor Brájen meglátta a katonákat. Hát nem rázta le őket! Gyorsan kell végeznie.- Tizennégy - egyezett bele, hátha ezzel vége.- TIZENNÉGY!- kiabált a boltos. - Te hülyéskedsz?- Azt mondtad, ennyit mondjak! - Brájen szinte sírt. - Mondd meg, hogy mennyit mondjak, kérlek!- Kínálj tizennégyet.- Tizenöt!- Tizennégy - csapott le a boltos. - Ez az utolsó szavam. Ha agyonütnek sem engedek többet!-Tizenhat-sírta hősünk.- Rendben. Jó veled üzletelni - mondta a másik normális társalgási tónusban. - Tudod mit? Ezen Is szívesen túladnék - mutatott fel egy igazán formás lopótököt... HETI EYFORDULOK PO Február 6. kedd 90 éves Gábor Zsazsa amerikai színésznő. Gábor Sári 1936-ban lett magyar szépségkirálynő. Megválasztása után egy évvel feleségül ment egy török diplomatához; jelenleg kilencedik férjével él, áld egy bajor herceg, és negyedszázaddal fiatalabb nála. Leghíresebb férje a dúsgazdag szállodatulajdonos, Conrad Hűtőn volt. De nem csupán a férjeit érdemes megemlíteni, hiszen olyan hírességek udvaroltak neki, mint John Kennedy, Elvis Presley, Henry Fonda, Henry Kissinger és Frank Sinatra. PO Február 10. szombat 60 éves Sebő Ferenc előadóművész, zeneszerző. A hatvanas években kezdte rendszeres fellépéseit akkoriban elmaradhatatlan társával, Halmos Bélával. Oroszlánrésze volt a hivatalosság által először némi gyanakvással szemlélt, közösségteremtő táncházmozgalom elindításában. A társak idővel változtak, de az igényes muzsika színvonala nem. Sebőék gyakran léptek fel a magyar népzene másik kiváló tolmácsolójával, Sebestyén Mártával is. Több filmzenét írt, az ő műve a Még kér a nép, az Amerikai anziksz és a Rosszemberek muzsikája. PO Február 11. vasárnap 200 éve született Pozsonyban Batthyány Lajos politikus. A reformországgyűléseken a főrendi ellenzék vezéralakja volt, majd 1848 áprilisában ő lett az első függetien magyar kormány vezetője. Miniszter- elnökként a reális lehetőségekből kiindulva a Habsburgokkal való békés párbeszéd fenntartására törekedett, miközben persze megtette a honvédelem szempontjából szükséges lépéseket is. A szabadságharc bukása után kivégezték. Barabás Miklós festménye
