Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-10 / 34. szám, szombat

30 Presszó ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 10. www.ujszo.com Vaira Vike-Freiberga Eredetileg írónő akart lenni, meg sem fordult a fejében a politika, nemhogy az a gondolat, hogy egy­szer majd az ország második leg­rangosabb posztját tölti be. Ám k miután polgárjogi és nőszerve- A zetekben játszott szerepét két B év börtönnel jutalmazták a ■ hetvenes években, elhatároz­■ ta, hogy minden erejével és ■ tudásával az ország demok­ratizálásáért fog harcolni. S ■ hogy mennyire becsülték, ■ azt az is bizonyítja, hogy a ■ konfuciusi hagyományokhoz ■ kötődő Dél-Koreában egy ke­■ resztény asszonyt választottak ■ meg kormányfőnek. (TASR/AP-, EPA-, AFP-, Reuters-, SITA-felvételek) Ségolene Royal Ebben nyilván szerepet játszott az is, hogy az elnök asszony belfas­ti születésű. Egyébként pedig nagy csodálója II. Erzsébet brit királynő­nek. WK nagyon népszerű hazá jában, s bár a belpolitikába - jogköréből kifolyólag - nem nagyon avatkozik be, so­kan az egykori brit i vasladyhez hasonlítják J határozott fellépése, pasztellszínű szép kosz- I tiimjei, szigorú frizurája, I mindig tökéletes megje­lenése, és nem utolsó­sorban a külpolitikában ■ szerzett komoly érdemei ■ miatt is. „Színes jelenség ■ a férfipolitikusok között” 1 - ismerte el Beatrix hol- ' land királynő, amikor ta­valy Rigában járt. Vike- Freiberga második elnöki cik­lusa idén jár le. Sok tabut megdöntött, de ez sosem zavarta különösebben a finneket. Kari Pekkonennel fenntartott kap­csolatából született 1978-ban Anna lánya, akit tulajdonképpen egyedül nevelt fel. Vagy tizenöt évi vadhá­zasság után 2000-ben ment hozzá barátjához, Pentti Arajárvihez - az esküvő érdekes momentuma volt, hogy Anna és Pentti fiai voltak a ta­núk. Nem mintha nem működött volna az élettársi kapcsolat, vagy valamiben akadályozta volna az el­nöknő karrieijét, az esküvővel, pontosabban a házassági levéllel csupán néhány protokolláris prob­lémát akartak megoldani, mert ha hiszik, ha nem, külföldi utazások során mindig gondjai támadtak az elnöki párnak. A 63 éves szociálde­mokrata elnök asszony a szociális érzelmű Silvia svéd királynéval együtt harcol az északi jóléti álla­mok megteremtéséért. A Forbes ama bizonyos listáján, amelyen összesítette a világ 100 legbefolyá­sosabb hölgyét, Tarja _ Halonen a 44. itJTiB Vaira Vike-Freiberga 2003-ban újraválasztották WK-t (ahogy a lettek hívják elnök asszo­nyukat). Vike-Freiberga csak 1998- ban tért haza Lettországba, koráb­ban Kanadában élt, és a montreali egyetemen tanított pszichológiát. Családja még 1944-ben menekült el az országból, s hosszan tartó uta­zások, kalandok után telepedett le Kanadában. Politikai pályafutása érdekesen kezdődött, hiszen ere­detileg még csak nem is volt elnök­jelölt, de mivel az 1999-es választás során patthelyzet alakult ki, el­hangzott az ő neve is. Független volt, mármint politikailag, ami bi­zalmat keltett, a parlament pedig megválasztotta. Gloria Arroyo A Fülöp-szigeteken a közelmúlt politikájában több-kevesebb siker­rel és szimpátiával eléggé komoly szerepet játszottak a nők. A „sokci- pős” Imelda Marcost nem igazán kedvelték, s végül férjestül elűz­ték, Corazon Aquinót, aki 1986-tól 1992-ig volt elnök, jobban szeret­ték. A leggyűlöltebb azonban va­lószínűleg a mostani elnöknő, Gloria Arroyo, aki ellen tavaly si­kertelen puccskísérletet hajtottak végre, és akit választási csalással és korrupcióval vádolnak. Mivel azzal van elfoglalva, hogy vissza­verje az állandó támadásokat, nincs ideje az ország gondjaival - a szegénység felszámolásával, a gazdaság fejlesztésével - foglal­kozni. A rossz nyelvek szerint dol­lármilliókat halmozott fel a csa­ládja külföldi bankokban. Az egyik müncheni bankban pl. állí­tólag 500 millió dollárja van. Michelle Bachelet Modem időket él Chile is. Ta­valy, először az ország történeté­ben választottak nőt államfőnek. Violetta Chamorro egykori nicara- guai és Mireya Moscoso panamai államfő után Michelle Bachelet a harmadik demokratikusan megvá­lasztott elnök asszony Amerikában. (Észak-Amerikában, Kanadában ugyan, még ha rövid ideig is, volt már nő az ország élén: Kim Campbell, aki 1993-ban töltötte be a miniszterelnöki posztot.) A kon­zervatív és erősen katolikus latin- amerikai államban ez tényleg új­donság, nemcsak azért, mert nő áll az ország élén, hanem azért is, mert Bachelet nem vallásos, szoci­alista párti politikus, ráadásul két­szer elvált, s jelenleg egyedül neve­li három gyerekét. Helen Clark Valóságos hecckampányt indított az ellenzék Új-Zélandon Helen Clark, az 1997-ben hivatalába ke­rült miniszterelnök asszony ellen. Ő sosem titkolta, hogy támogatja a másként gondolkodókat és érzőket, és harcba száll a homoszexuálisok jogaiért. Korábban soha senkinek nem szúrt szemet, hogy Helen Clark ritkán mutatkozik férjével, Peter Davisszel. Ám amikor előke­rült a 2005-ös választások napján készített fotó, amelyen Davis a csa­lád egyik meleg barátját ölelgeti, a Mary McAleese Írországban már nem jelent ■ újdonságot, hogy nő ül az elnöki szék- fl ben. Mary Me- aj ÓV Aleese 1997- ben foglalta el Mary Robinson székét, igaz, akkor ’ történt meg először, hogy az államfői posz- % tot egy nő adta át egy másik nőnek. 2004-ben to­vábbi hét évre újraválasztot­ták McAleese-t, aki még az észak-írek tiszteletét is kiérdemelte. Han Myung Sook Az ázsiai kontinensen Han Myung Sook érte el azt, amit Euró­pában Merkel: rögtön az első neki­futásra felkerült a legbefolyáso­sabb nők Forbes-listájára. A dél-ko­reai miniszterelnök asszony a 68. Michelle Bachelet i í í í í i í í í í i i 4 i i ( rosszmájú firká- szok és a támogatásu­kat élvező ellenzékiek pletykalavi­nát zúdítottak a kormányfőre. A ke­délyek csak azután nyugodtak meg, amikor tisztázódott, hogy az egész mocskos kampány hátterében az el­lenzéki urak állnak.

Next

/
Thumbnails
Contents