Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-07 / 31. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 7. Régió - hirdetés 5 A szlovák fél az építkezés felfüggesztését kérte, mert a létesítmény egy része a határ innenső oldalán fekszik Határrendezés a hallépcső miatt Párkány/lpolykiskeszi. Noha az Ipolykiskeszi-Ipolytölgyes közti hallépcső építését már elkezdték, s az Ister-Gra- num Eurorégió pályázatán a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság tavaly e célra 194 millió forintot nyert, szlovák részről most az épít­kezés felfüggesztését kér­ték, kiderült ugyanis, hogy a létesítmény egy része szlo­vák területen fekszik. BUCHLOV1CS PÉTER Rendezetlen határterületekről van szó, mert az ipolykiskeszei duzzasztó már a szabályozott, új Ipoly-mederre épült több mint húsz évvel ezelőtt, ugyanakkor a magyar-szlovák államhatár az Ipoly régi medrének középvon­alán húzódik, ám a duzzasztó megépítésekor elfelejtették mó­dosítani a határvonalat. A hal­lépcső viszont a régi medernél lesz. „A szóban forgó, mintegy 300 hektáros terület eredetileg az esz­tergomi érsekség tulajdona volt, aztán a nagyszombati érsekség­hez került. Ebből 1,5 hektárnyi rész a vízduzzasztó területe. Ma­ga a duzzasztó nem is szerepel a térképeken, s eddig még a ha­tárőség is automatikusan az új Ipoly-meder sodorvonalát tekin­tette államhatárnak, mint ahogy mi is. Ugyanakkor a hallépcső épí­tése miatt többször jártak itt te­repszemlén a szlovákiai vízügye­sek is, semmiféle kifogást nem emeltek, sőt támogatták a beru­házást. A hallépcső megépítése közös érdek, nemzetközi program részeként valósul meg, uniós pénzből, s a szabályok szerint idén augusztusig át kell adni. Remé­lem, megegyeznek a felek, ellen­kező esetben egy határon átívelő komoly beruházás kerül veszély­be” - mondta lapunknak Molnár Anna, a falu polgármestere. Tegnap Deákiban ülésezett a magyar-szlovák határbizottság, s a találkozó napirendjén szerepelt a hallépcső ügye is. Busies Imre, a budapesti Földmérési Intézet Ál­lamhatárügyi Osztályának ve­zetője szerint a legnagyobb gond az, hogy a nemzetközi szerződés értelmében a magyar kivite­lezőnek vízügyi létesítési .enge­délyt kellett volna kérnie a szlo­vák féltől is, a szakhatósági enge­délyek nem elegendők a hal­lépcsőre. Az osztályvezető szerint nem állt le az építkezés, de a ha­tárvonal kérdését mihamarább rendezni kell. Mindkét fél érdeke, hogy az új határvonal a duzzasztó tengelyvonalában, tehát az új me­derben legyen. Ez területcserével oldható meg, tehát Magyarország ugyanannyi négyzetmétert kap­na, mint Szlovákia. Magyar rész­ről ezt már engedélyezték, ám a határbizottságok tárgyalása után kormányszintű megállapodás is kell - ez akár jegyzékváltás for­májában is megtörténhet. Mindez az ún. Ipoly II. határrendezési fo­lyamat része. Wollent József, az Ipoly Unió elnöke az üggyel kapcsolatiján azt közölte az Uj Szóval: nem a kiske- szei hallépcső az egyetlen rende­zetlen határterület a folyón, Ka- londától Helembáig, tehát a folyó torkolatáig ugyanis szinte min­denütt ugyanez a helyzet, Balas­sagyarmat, Kővár és Szlovákgyar­mat kivételével. „1998-ban felmérték ugyan az államhatárt a teljes szakaszon, to­vábbá azt is, hogy hol kell Szlová­kia javára kiigazítani a medret, ám hivatalosan a két kormány közt máig nincs megállapodás. Az akkori külügyminisztériumi szin­tű egyezménytervezetet máig nem írták alá a területcserékről, határmódosításról. Mivel az i- polykiskeszei duzzasztó Bős- Nagymaros kapcsán épült meg, feltételezhető, hogy Szlovákia to­vábbra sem tett le a nagymarosi erőmű megépítéséről” - véleke­dett az Ipoly Unió elnöke. Szociológiai felmérés segítségével kívánnak utánajárni, hányán vannak és kik is azok a lévai magyarok Háborúskodás helyett együttműködés FORGÁCS MIKLÓS Léva. Közös nyilatkozatban deklarálták együttműködési szán­dékukat a helyi magyar intézmé­nyek és szervezetek. A 2003-as barsváradi és kiskéri, majd a 2004-es lévai „magyar találkozó” után hosszú szünet következett, és a helyi magyarság képviselőit in­kább háborúskodás mintsem az együttműködés jellemezte. A helyi egyházi gimnázium körüli hábo­rúság osztotta meg leginkább a lé­vai magyarságot, de a járási és a helyi MKP-n belül is hosszú ideig feszült volt a helyzet. A találkozó­ra a Reviczky Házban került sor, tizenhét meghívott magánsze­mély, intézmény és szervezet kö­zül tizennégy képviseltette ma­gát. Mindenki egyetértett abban, hogy egyre kevesebb a magyar a városban, s egyre passzívabbak az emberek. A hozzávetőleg 36 ezer lakosú Léván 12,5 százalékos a magyarok aránya a 2001-es nép- számlálás adatai szerint. A ma­gyar rendezvények uránt gyér az érdeklődés, és egyre kevesebb a gyerek a magyar tanítási nyelvű oktatási intézményekben. Az in­tézmények és szervezetek képvi­selői szociológiai felmérés készí­tését tervezik. Dolník Erzsébet volt MKP-s parlamenti képviselő elmondta, a cél a jelenlegi állapot megvizsgálása, az okok feltárása. „Általában megállapíthatjuk, hogy fogy a magyarság, de nem tudjuk pontosan miért” - hangsú­lyozta a pedagógusból lett politi­kus, s hozzátette - „Tény, hogy lassan kihalnak a régi lévaiak, a fiatalok többsége elveszíti magyar identitását. Sejtjük mi lehet en­nek az oka, de konkrét válaszok nincsenek”. A vegyes házasságok, a magyar óvoda lakótelepektől való távolsága, a rossz anyagi helyzet miatti idomulás a környe­zethez, a megfelelni vágyás mind­mind az okok között szerepel. Lamp Zsuzsanna, a somorjai Fó­rum Intézet szociológusa dolgoz­za ki a kérdőívet, melyet igyekez­nek majd eljuttatni minden ma­gyar anyanyelvű lévaihoz, ami nagyon nehéz feladat, hiszen ép­pen ez az anonim felmérés adhat választ arra a kérdésre is, hogy számszerűen mennyi is az a bizo­nyos a 12,5 százalék, és kik is ezek az emberek társadalmi helyzetü­ket, életkorukat, igényeiket, iden­titásukat tekintve. A kérdőívek alapján pedig ki kell majd dolgozni a szükséges straté­giát, melyet viszont sem eltervez­ni, sem megvalósítani nem lehet majd összefogás nélkül. Február második felében már meg­kezdődhet a kérdőívek kézbesítése. A rendezvényen elfogadott közös nyilatkozatban leszögezik, egysé­ges fellépésre van szükség, összefo­gásra és együttműködésre. Egy munkabizottság létrehozásában is megállapodtak, melybe minden egyes szervezet és intézmény jelölt egy-egy tagot, s ez a bizottság dönt majd a konkrét lépésekről. A bei­ratkozások közeledtével felhívnak és kémek minden szülőt, magyar tanintézménybe írassák be gyere­küket. A jelenlévők megegyeztek abban is, hogy havonta, kéthavon­ta rendszeresen találkoznak majd. Négy hónap után újra megnyitották a sérült gyerekek érsekújvári bentlakásos intézetét Vége a mosolyszünetnek SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A Mosoly bentla­kásos szociális otthont működ­tető Mentálisan Sérülteket Se­gítő Társulás négy hónap kény­szerszünet után újra megnyitot­ta az intézményt. „Év végén már fogytán volt az erőm. Azt fontolgattam, végleg bezárjuk az intézetet, de nagyon sajnáltam azokat a szülőket, akiknek emiatt végleg ott kellett volna hagyniuk az állásukat” - mondta Nagy Anita, az intéz­mény vezetője. A Mosoly szep­tember óta a korábbi negyven értelmi fogyatékkal élő gyermek és fiatal közül csak tizenkilencet tudott fogadni, őket is kizárólag napi gondozásra. A tavalyi év első félévében az intézmény működéséhez szüksé­ges 2,2 millió helyett csupán 856 ezer koronából gazdálkodtak. A dolgozók több hónapig nem kap­tak bért, mivel a megye 2006-ra csupán a szükséges költségvetés 45 százalékát hagyta jóvá az in­tézet számára. Az alapító kény­telen volt elbocsátani az egész­ségügyi nővérek egy részét. „A megye idei évi költségveté­séből 1,54 millió korona támo­gatást kaptunk a napi ellátásban részesülő tizennégy gyerek, és további 3 milliót az egész hetes benntartózkodást igénylő húsz fogyatékkal élő lakónk ellátásá­ra. Az összeg nagy részét az egészségügyi dolgozók és ápo­lók bérére fogjuk fordítani, az üzemeltetési költségek fedezésé­re támogatókat kell szereznünk, mégis óriási segítség a megyétől kapott támogatás” - tette hozzá Nagy Anita. Korábban nyolc, jelenleg négy egészségügyi nővér, egy speciá­lis pedagógus és két betegápoló foglalkozik a gyerekekkel és a fi­atalokkal. Speciális iskola autista gyerekeknek Nagy Anita az elmúlt év végén nyitotta meg a Ferenc-rendi kolos­torban a sérült fiatalok kézműves műhelyeit, a rezsiköltségeket egy éven át az osztrák szerzetesek állják. Nyitra megyében a men­tálisan sérült gyermekekkel - ezen belül is az autistákkal - nem sok intézményben foglalkoznak. Érsekújváron: nemrég iskolát hozott létre számukra egy várostól bérelt épületben a Mentálisan Sérülte­ket Segítő Társulás, (száz) Nagy Anita a Mosoly szociális otthon alapítója néhány napja ismét mosolyogva fogadja kis védenceit az intézmény kapujában (Csuport István felvétele) AJÁNLÓ Február 7. (szerda) Nagykapos - 17.00: a Ma­gyar Közösségi Házban ‘56-os emlékhelyek nyomában Ma­gyarországon és a nagyvilágban címmel fotódokumentációs kiál­lítás nyílik, melynek anyagát a Magyar Emlékekért Egyesület tagsága állította össze, (leczo) Február 9. (péntek) Érsekújvár - 17.00: az An­ton Bernolák Könyvtár társal­gójában (Törökszalasztó utca 36.) Bartók (1881-1945) cím­mel nyílik kiállítás. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézeté­vel közösen rendezett tárlatot február 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A megyei fenn­tartású könyvtár válj a az isko­lák jelentkezését is. A hétfőn­ként 13-tól 18 óráig, keddtől péntekig 10-től 18 óráig, szom­baton 8-tól 14 óráig tekinthető meg. (száz). BEÍRATÁS Ógyalla. A Feszty Árpád Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda tisztelettel értesíti a szülőket, hogy a 2007/2008-as tanévre a beiratkozás február 8- án és 9-én 13-tól 17 óráig, 10-én pedig 8-tól 12 óráig lesz az isko­la 1. osztályának tantermében. Az iskola vezetősége kéri a szülőket, hozzák magukkal sze­mélyi igazolványukat és gyer­mekük születési bizonyítványát. Az érsekújvári egyetemi kórház gyermekosztályán tilos a beteglá­togatás, a járási tisztiorvos javaslatára ezen a héten valószínűleg más osztályokat is bezárnak a látogatók előtt (Csuport István felvétele) Tegnap bezárták a város hatodik alapiskoláját is Korlátozták a látogatást ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. Tegnap bezárták a hatodik alapiskolát is a városban, már csak egy alapfokú tanintéz­ményben, a Dévény utcai szlovák alapiskolában folyik az oktatás. „Kedden levélben felszólítottam az érsekújvári egyetemi kórház veze­tését, az influenzajárvány miatt korlátozzák a- beteglátogatást az egyes osztályokon” - tájékoztatott MUan Krkoška, az Állami Közegész­ségügyi Intézet érsekújvári regioná­lis központjának igazgatója. Tudo­másunkra jutott, hogy az egészség- ügyi intézmény gyermekosztályán már most tilos a beteglátogatás. „Nemcsak a járás területén, hanem Érsekújváron: is elértük a határt: a megbetegedések számát tekintve már járványról beszélhetünk. Ked­den kénytelenek voltunk elrendel­ni a rendkívüli szünetet két szakis­kolában, az érsekújvári Középfokú Építészeti Szaktanintézetben és a Nyittai úton található Középfokú Szakiskolában” - egészítette ki az elmondottakat Krkoška. A járási tisztiorvos szerint a város területén korlátozni kellene a tömeges akci­ók szervezését, ezzel megakadá­lyozhatnák a járvány továbbterje­dését. A Czuczor Gergely Alapisko­la igazgatójától, Novák Mónikától megtudtuk, a tanulók már a múlt szerdán, a rövidített órák után át­vették a félévi bizonyítványokat, és az iskola e héten pénteken nyitja meg újra a kapuit, (száz) HALÁLOZÁS Ezúton tudatjuk a rokonokkal és ismerősökkel, hogy FRÖHLICH FERENC nyugalmazott pedagógus örökre eltávozott közülünk. Temetése 2007. február 8-án, csütörtökön, 14 órakor lesz a bacsfai temetőben. A gyászoló család BR-7-10607 Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, szeret­ték és tisztelték, hogy CSIBA RUDOLF 88 éves korában, február 6-án elhunyt. Temetése 2007. február 9-én, 15 órakor lesz a dióspatonyi temetőben. A gyászoló család BR-7-10622

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents