Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-05 / 29. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 5. www.ujszo.com BABAHIREK Ásványi anyagok és a csecsemő súlya A nem kielégítően táplálkozó terhes nőknél a különféle ásványi anyagokkal és vitaminkiegészítőkkel való komplex kezelés a baba születési súlyának növelésében hatékonyabb, mintha csak néhány hiányzó ásványi anyagot pótolnának - ismertette az Indiai Orvostudományi Egyetem honlapja egy kutató- csoport tapasztalatait. A gyermek- gyógyászatban ismert tény, hogy a 2500 grammnál kisebb testtömeggel született újszülöttek több - később, a felnőttkor folyamán kialakuló - betegség kockázatának vannak kitéve, mint normális súlyú társaik. A f fejlődő országokban sokszor az anya alultápláltsága miatt születnek túlságosan kis súlyú újszülöttek. A sok halhús káros a magzatra Azok a terhes nők, akik hetente több mint három alkalommal fogyasztanak halat, veszélynek teszik ki magzatukat a vérükben felgyülemlett túl sok higany miatt. Rendszeres fogyasztás esetén a halak szervezetében rejlő higany a nők vastagbeléből belekerül a véráramukba, majd onnan a magzat szervezetébe. A higany főként akkor jelent veszélyt a magzatra, amikor belső szervei növekednek, és hatására fejlődési rendellenesség alakulhat ki. A vizsgált nők vérében literenként 9,1 mikrogramm higanyt találtak, és literenként 10 mikrogammot a köldökzsinórvérben. Ezek a mennyiségek jóval meghaladják a megengedhető szintet: az ajánlott érték 5,8 mikrogramm literenként. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerellenőrző hatóság azt tanácsolja a várandós nőknek, kerüljék a magas higanytartalmú halfajták fogyasztását. Ikreket akar? Igyon tejet! Az ikerterhességek gyakoribbak, amióta az 1970-es években bevezették a mesterséges megtermékenyítési eljárásokat, és számuk azóta is növekszik. A kutatások fényt derítettek étrendbeli tényezőkre, amelyek befolyásolják az ikerterhességek előfordulását. Az első, a Long Island Jewish Medical Centerben lefolytatott vizsgálat során összehasonlították a normál, a tejterméket is fogyasztó vegetáriánus és a vegán étrendet fogyasztó anyák körében az ikerszülések számát. A vegán nők ötször ritkábban szültek ikreket, mint azok, akik tejterméket is fogyasztottak. A kutató szerint ennek oka az IGF nevű fehérje lehet. Az IGF szintje a vegán nők vérében 13 százalékkal volt alacsonyabb. A második kísérlet az anya folátszintjét vizsgálta a mesterséges megtermékenyítésben részesült brit nőknél. A sikeres megtermékenyítés egynegyede ikerterhességgel végződik. Az Aberdeen University kutatói megállapították, hogy az ikerszülések a plazma magasabb folátszintjével vannak összefüggésben. Ossza meg velünk szülési élményeit! Minden nőnek megvan a maga szülési története, amit alkalomadtán elmesél másoknak is. Ezekből a jó vagy rossz tapasztalatokból tanulni, okulni lehet. Ossza meg velünk szülést élményeit! A legjobb történeteket az. ávo ajándékával jutalmazzuk. Még a szopást is abbahagyják, ha Vivaldi zenéjét hallják, Beethoven viszont nyugtalanná teszi őket... Első iskolánk az anyaméh Lát, érzékel, ízlel - szinte felfoghatatlan, hogy már az anyaméhben mennyi mindent megtanul a magzat! KOVÁCS RITA Az alábbiakban eláruljuk, hogy ki-ki miként segítheti célirányosan gyermeke fejlődését élete első kilenc hónapjában... „Szenzor” a pocakban A magzat már jóval megszületése előtt átéli az első érzelmeket, s tudatában rögzíti az első információkat. Szervezete korántsem hasonlítható egy számítógéphez, mely bekapcsolását követően pillanatok alatt üzemkész. A gon dolkodás és érzékelés, a különféle reakciók, a tudat kifejlődése mész sze az első hóna pokba nyúlnak vissza, és folyamatosan egyre intenzívebbé válnak. Vételre kapcsolva... A magzat, akár az újszülött, napjainak 80-90%-át még át alussza. A fennmaradó időben azonban tudata és érzékei teljes mértékben „vétel”-re vannak kapcsolva. A magzati élet 16. hetében, amikor a kicsi szeme még zárva van, heves szívdobogással reagál arra, ha egy fénysugár édesanyja hasán keresztül fejecskéjét éri. Kitűnő hallásérzéke lehetővé teszi számára, hogy felvegye a kapcsolatot a külvilággal. Már a fogantatást követő tizedik héten teljesen kifejlődik a belső fülben a tulajdonképpeni hallószerv, a csiga, A 26. terhességi héttől kezd a magzat fokozatosan reagálni a külvilág zajaira. Ultrahang segítségével megállapították, hogy kb. 105 decibelnyi külső zajra a magzat hevesebb mozgással és felgyorsult szívműködéssel reagál. Egészen máshogy viselkedik azonban, ha halk hangokat és andalító zenét hah 85-90 decibelig - ilyenkor a szívdobogása lelassul. Ugyanez figyelhető meg az újszülötteknél is: még a szopást is abbahagyják, ha például Mozart vagy Vivaldi zenéjét hallják. Beethoven és Brahms zenéje ezzel szemben mintha nyugtalanná tenné őket... Zajos a világ... A magzat sokszor 80-95 decibelnyi „zajártalom”-nak van kitéve. Micsoda zűrzavar! Az anya belének zörejei, szívhangjai, a lüktető véredények, s hozzá még a külvilág! Csupán összehasonlításul: a felnőttek egymás közötti beszélgetése kb. 10-50 decibel erősségű. Mese, mese mátka... A magzat azonban nemcsak érzékeny fülekkel rendelkezik, hanem bizonyos fokú emlékezettel is. Érdekes kísérletet végeztek ezzel kapcsolatban. Terhességük utolsó heteiben lévő kismamák naponta ugyanazt a történetet olvasták fel gyermekeiknek. Röviddel azután, hogy a kicsik a világra jöttek, hangszórón keresztül különféle hangokat és történeteket játszottak le nekik, s - érdekes módon - az újszülöttek észrevehető előszeretettel fogadták, mintegy felismerték azt a történetet, melyet édesanyjuktól már többször hallottak megszületésük előtt. Lát, érzékel, ízlel - szinte felfoghatatlan, hogy már az anyaméhben mennyi mindent megtanul a magzat! További kísérletek azt bizonyítják, hogy a magzat mind édesanyja hangját, mind az anyanyelvét képes felismerni. Érdekes vizsgálattal mutatták ki, mennyire tud a kicsi egyes szótagokat egymástól már az anyaméhen keresztül megkülönböztetni: az anya hasára erősített készüléken keresztül többször a „bi-ba” szótagokat játszották le. Először lassult a kicsik szívritmusa, mely arra utalt, hogy „hegyezik a fülüket”. Néhány ismédést követően azonban csökkent a figyelmük. Ingadozó hormonszint A magzat képes a fájdalmat is érzékelni. Szakértők vizsgáltak meg Jó tudni Nemcsak életünk első évei, hanem a születésünk előtti hónapok is maradandó nyomokat hagynak bennünk, legyen az boldogság vagy boldogtalanság, stressz, félelem, düh, bizonytalanság, rezignáció vagy eufórikus érzések. Mindezt az anya számtalan csatornán keresztül osztja meg a testében fejlődő magzattal: szívverésén, vérnyomásán, izom-összehúzódásain, hanghordozásán, megemelkedett hormonvagy adrenalinkibocsátásán keresztül, melyet a baba a pla- centán és a köldökzsinóron keresztül pontosan „leképez“. több olyan magzatot, akiknek vérátömlesztésre volt szükségük. Ehhez a beavatkozáshoz elkerülhetetlen volt, hogy a tűt átszúiják a kicsi hasfalán. Ezt követően a cortisol és a beta-endorfin nevű stresszhor- monok aránya a vérben három-ötszörösére emelkedett. Nincs titok! Már az anyaméhben hozzákezd a magzat a világ felfedezéséhez - állítják a tudósok. Amit az anya érez, azt gyermeke is „vele érzi“: az anya érzései által közvetített üzeneteket pontosan megérti, s ezek Fontos! Az anyaméhben sokkal több történik, mint egyszerű biológiai növekedés. A tudósok a legkorszerűbb technika segítségével ma már bepillanthatnak a születés előtti titokzatos élet rejtelmeibe. Ennek köszönhetően tanulmányok tucatjai szólnak arról, hogy a születés korántsem a kezdet. A magzat - mielőtt még megpillantaná a napvilágot - már hah, együtt érez, örül és szo- morkodik édesanyjával. Nagyon jól ismeri a fájdalmat, az idegességet, az örömet. meghatározó jelentőségűek lesznek további életére. A magzat pontosan tudja, hogy örömmel váiják-e vagy sem. Ciróka-maróka A kicsik különösen fogékonyak a gyengéd simogatásra. Az orvosok ultrahang segítségével figyelték meg, hogy a magzat odaúszott az anya hasát simogató apa kezéhez, és szinte odatapadt a magzatburok falához. Egyes vizsgálatok azt mutalják, hogy már öt hónapos korában olyan érzékeny az érintésekre, mint egy egyéves gyermek. A szakemberek csak biztatni tudnak minden várandós szülőt arra, hogy „beszélgessen” gyermekével ebben az időszakban is. A halk, megnyugtató szavak azt eredményezik, hogy a baba már ilyenkor érzi szülei szere- tetét. Intelligenciájánál fogva már elég érett ahhoz, hogy édesanyja hangjában megérezze az érzelmek csengését. Örömmel várni Az anya és gyermeke közti szoros testi és lelki kapcsolatra utal az a tény is, hogy egyes újszülöttek gyomorfekéllyel jönnek a világra, mely kifejezetten pszichoszomatikus betegség. Természetesen az is túlzás, hogy a terhesség alatti minden egyes izgalom káros hatással lenne a magzatra. Bizonyos mértékű stresszt kibír a baba. A legfontosabb, hogy a kicsi érezze, hogy elfogadják és örülnek az érkezésének. 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
