Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-04 / 3. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2007. január 4., csütörtök 4. évfolyam 1. szám A beruházás költségét 15 millió dollárra becsülik Egyetemi központ saját kikötővel Az okos korlátokat ma már szinte tanulnunk kell, pedig a nevelési könyvek a túlzott elfogadásra tanítanak Vége a gyereknyúzásnak A gyerekek semmilyen körülmények között nem üthetik meg szüleiket, nem húzhatják hajukat, nem harapdálhatják, rugdoshatják őket (Képarchívum) ISMERTETÉS Saját kikötőt és hatalmas parkokat kap felújítása során a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem. A közvetlen vízparti eléréssel rendelkező oktató- és lakóépületek nyertes koncepciótervét a TEN Arquitectos készítette. A kisváros- nyi területet érintő projekt első fázisának költségét 15 millió dollárra becsülik. Az egyetemi város fejlesztésénél abszolút elsőbbséget kapott áz intézmény és a vízEgy kínai egyetemen a közelmúltban alakult egy nevetés-brigád. Mosolyra akarják fakasztani a túlterhelt diákokat. Visszatekintve sokan az élet legszebb évei között tartják számon az egyetemista létet, de a hallgatók két vizsga között biztosan nem így gondolkodnak. Idegeskednek, éjpart összekapcsolása, mert a folyó a kampusz hagyományának része - magyarázta az ötletet a TEN Ar- quitectost vezető Enrique Norten. Az élő környezethez igazodva parkos-ligetes közösségi tereket alakítanak ki a kollégiumi- és az iskolaépületek között. A felújított egyetem központi darabja az akadémiai épület, amely tulajdonképpen egy üveglapokkal borított, átlátszó torony: itt kapnak majd helyet a szemináriumi- és az előadótermek, (o) szakákon át tanulnak és stresszel- nek. Őket akarja kisegíteni az a „Nevetés Csoport“, mely néhány hónappal ezelőtt kezdte meg működését egy nankingi egyetemen. Lazításként olyan eseményeket szerveznek a diákoknak (például álarcosbált), ahol a hallgatók jól kinevethetik magukat, így gyógyítva és erősítve magukat. (spicypress.hu) A nevelési szabályok régen nemzedékről nemzedékre hagyományozódtak- eszébe sem volt senkinek változtatni ezen. Aztán ahogy a gyerekek elkezdték tegezni nagyszüleiket, akiket saját gyermekeik még mindig magáztak - kezdett megváltozni a világ. És mintha felborult volna a rend. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az okos korlátokat ma már szinte tanulnunk kell, miközben a nevelési könyvek többsége még mindig inkább a túlzott elfogadásra tarnt. Érthető, a gyereknyúzó nevelés, a bántalmazás évszázadok bevett szokása volt, ez ellen tiltakozni kell - ez, nagyon helyesen, meg is történt. Ugyanakkor látni kéne, hogy a mai kor általános problémája már nem ez. Tisztelet Az első időszakban csak minimális korlátozás szükséges. Amikor már másfél-három éves a baba, szükségessé válnak a korlátok. Minél hamarabb és minél következetesebben szoktatjuk rá őket, hogy léteznek bizonyos szabályok, később annál kevesebb ilyen irányú konfliktussal kell majd szembenéznünk. A gyerekek semmilyen körülmények között nem üthetik meg szüleiket, nem húzhatják hajukat, nem harapdálhatják, rugdoshatják őket. Ha ilyesmit megengedünk, a kölcsönös szeretet és tisztelet alapjait zúzzuk szét. A szavak hatalma Van még néhány fontos alaptétel, például hogy a gyerek nem használhat csúnya szavakat szüleire. Eleinte, amikor még a kicsi csak tanulja a szavakat, sok felnőttnek viccesnek tűnik, amikor káromkodik. Pedig inkább visszataszító, a szülőket minősítő viselkedés, mint jópofa. Mit tehetek? Üssek a szájára? Verjem meg? - kérdi ilyenkor a tehetetlen szülő. Ne tegye. Nagy valószínűséggel ennek az lesz az eredménye, hogy a gyerek hangosabban és többször is megismédi a csúnya szót, amit anyjára vagy apjára mondott - hiszen dühös. Szinte várja, sőt provokálja, hogy még nagyobbat üssünk, mert akkor mérgében még hangosabban kiabálhat (hogy lehetőleg mindenki meghallja). Akkor mondjuk azt, hogy ha ilyen szavakat használ, nem fogjük szeretni őt? Ez sem igazán jó megoldás. Szeretetmegvonással ne próbálkozzunk - ez mindenkinek árthat, és nem is lennénk hitelesek. A gyerekek érzik a szerete- tet. Inkább magyarázzuk el, hogy szavakkal is lehet bántani, és ha ilyen szavakat használ, megbánt minket, szomorúak leszünk tőle. El kell hinnünk, hogy az egészséges gyerek jó szeretne lenni, meg szeretne felelni nekünk. Valószínűleg ez a jelenet is megismédődik néhányszor, hiszen a gyermeknevelésben is az ismétlés jelenti a dolgok lényegét, de ha ugyanazt a reakciót látja a kicsi, megtanulhatja - akár egy életre -, hogy a szavaknak hatalmuk van. Szófogadó gyerekek Ha lehet, kevés utasítást használjunk, és ne tegyünk fel feleslegesen kérdéseket. Ne kérdezzük például, hogy „szeretnél ebédelni?”. Helyette inkább mondjuk azt: „gyere, most ebédelni fogunk”. A gyerekek mindenben segíteni szeretnének - ha ezt a lehetőségekhez mérten hagyjuk, sikerélményt jelent. A, jóság” elnyeri méltó jutalmát, a szülő megbecsülését. Ez el- engedheteden ahhoz, hogy szófogadó gyermeket neveljünk. Ha meg akarunk tiltani valamit egyszer s mindenkorra, akkor az a legjobb, ha résen vagyunk, és megakadályozzuk, hogy rosszat tegyen - éppúgy, mint a verekedésnél. Fogjuk meg a kezét, és mondjuk, hogy „nem szabad”. Nem kell feltétlenül mindent megmagyaráznunk. Néha elég, ha annyit mondunk: veszélyes vagy forró. Természetesen nem lehetünk mindig a gyerek sarkában - bár jobb, ha erre törekszünk a balesetveszély miatt. Ebben a korban a gyerekek már könnyedén elérnek dolgokat, felmásznak helyekre, viszont a veszélyérzetük még nem alakult ki. Legyünk őszinték Ha a szülő szeretete, határozottsága és következetessége ellenére nehezen kezelhető a gyerek, nem árt elgondolkodnunk annak okain. Ha őszinték merünk lenni magunkhoz, jobban ismerhetjük az okokat, mint egy szakember, aki semmit sem tud rólunk. A pszichológus abban tud a legtöbbet segíteni, hogy merjünk őszinték lenni magunkhoz, de nem működik „szervizként”, aki majd megjavítja a gyerekünket, akit kisebb-nagyobb hibával odaviszünk. Természetesen abban az esetben, ha nem boldogulunk, jobb, ha igénybe vesszük a szakemberek segítségét - de egy dologban biztosan nem tudnak segíteni. A felelősséget nem tudják levenni a vádunkról, (szé, bm) Lazításként olyan eseményeket szerveznek a diákoknak, ahol jól kinevethetik magukat, így gyógyítva és erősítve magukat (Képarchívum) Mosolyra akarják fakasztani a diákokat Kacagj a vizsgaidőszakon! ÖSSZEFOGLALÓ Sokan isznak, dohányoznak, drogoznak A fiatalok körültekintőek ISMERTETÉS A Cornell Egyetem pszichológusai szerint szó nincs figyelmetlen- ségről, elhamarkodott döntésekről a kamaszok viselkedésében. Csak a rossz társaság késztet veszélyes akciókra. A kamaszok számos őrültséget követnek el, amelyek igen veszélyessé is válhatnak: sokan isznak, dohányoznak, drogoznak, élnek védekezés nélkül nemi életet, vezetnek részegen, és még sorolhatnánk. Az általános vélemény szerint azért teszik ezeket a vad dolgokat, mert nem gondolják végig a lehetséges következményeket, csak az adott pillanatra összpontosítanak. Mint azt a Cornell Egyetem két kutatója, Valerie Reyna és Frank Farey megállapították, a kamaszok alaposabban átgondolják döntéseiket, mint a felnőttek. Átlagosan 170 ezredmásodperccel hosszabb ideig mérlegelik egy adott cselekedet előnyeit és hátrányait, mint egy felnőtt. Maguk elé képzelik a lehetséges kimeneteleket, míg egy rutinosabb döntéshozó felnőtt általában kevesebbet agyai, homályosabb, a megszokás elvén alapuló módszerrel választ. A fiatalok az őrültségekre azért vádalkoz- nak, mert kortársaik véleménye hatalmas súdyal bír, képesek az életüket is kockára tenni a többiek elismeréséért, (geographic.hu) A kamaszok alaposabban átgondolják döntéseiket (Képarchívum) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Rendetlen a lányom Hogyan szoktassam rendre 5 éves lányomat? Nem akar elrakodni a szobájában, szétdobálva hagyja a játékait. Jedge: Fegyelmezés Legyen türelmes és következetes.’ Ne rakodjon el helyette, ne idegeskedjen fel, hogy már megint szétdobálta a játékait, legyen kitartó az elhatározása végrehajtásánál. Mivel már tudja, hogy lánya általában megtagadja ezt a kérését, s nem rak rendet maga után, már eleve ezzel a beállítottsággal készüljön fel rá, s hajónak tartja, akár olvasnivalót, vagy kézimunkát is vigyen magával a gyerek szobájába, hogy amíg ő ellenáll, ön nyugodt legyen. így nem fogja sajnálni az elfecsérelt időt, s a lánya is megtapasztalja, hogy ebből a feladatból nem húzhatja ki magát. Amíg nem rak rendet maga után, addig semmilyen kérését, óhaját ne teljesítse, tegyen úgy, mintha meg sem hallotta volna. Ignorálja őt, esetleg annyit megjegyezhet, majd ha rend lesz, tárgyalhatunk róla. Általában a gyerekek - s nemcsak az ön lánya - nagyon hamar rájönnek arra, hogy ők a család szemefénye, minden kívánságukat igyekeznek teljesíteni, lesik óhajaikat, a felnőtt családtagok szinte versengenek azért, hogy elnyerjék a kegyeiket, szimpátiájukat. Ha valamilyen feladattal bízzák meg a gyereket, s ő nem azonnal teljesíti azt, inkább elvégzik helyette. A gyerek pedig abban a tudatban van, hogy elég elodázni a feladatokat, valaki majdcsak megunja, s megcsinálja helyette. Még kedvezőtlenebb a helyzet az olyan családban, ahol a felnőttek közt sincs egyetértés, az egyik kéri a gyereket, hogy ezt-azt hajtsa végre, a másik pedig arra buzdítja, hogy nem muszáj. A felnőttek veszekednek, a gyerek pedig örömében tapsolhat, hogy ismét sikerült túljárnia a felnőttek eszén. Fontos, hogy a gyerek nevelésében résztvevő felnőttek egyazon állásponton legyenek, egyazon dolgokat tiltsák be, s ugyanazokat a feladatokat hajtassák végre vele. így a gyereknek is könnyebb dolga van, mert szinte átlátható- ak a feladatok, tudja, hogy neki mit kell teljesítenie, s mi alól nincs esélye kibújni. Nincs kihez menekülnie, senki nem fogja pártolni, senki nem fogja helyette megcsinálni azt, amire őt kérték. így azután lehet, hogy néha kelletlenül, elvétve kedvetlenül, s itt-ott csak ímmel - ámmal, ám elvégzi a feladatot, s mindebből azt a következtetést vonja le, hogy amit neki kell megcsinálnia, azt nem hajtja végre más. Napközben, ha valamit kér a gyerek, vagy valamilyen óhaja van, kösse össze a két dolgot: az ön kérését az övével. Vegye észre a párhuzamot a dolgok között, hogy önnek sem esik jól, ha nem teljesíti kérését. Legyen műidig a szeme előtt, hogy csak kitartással és következetességgel érheti el célját. Számos olyan mese van, ami a rendről, rendetlenségről, szófogadásról és kérés megtagadásáról szól. Keressen ki ilyen meséket, s ezeket mesélje neki, példáDr. Hadas Katalin pszichológus lózván, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Próbálja úgy közelebb hozni a mese eseményeit, hogy azzal példálózzon, hogy ön is annyira szomorú, mint a mesében szereplő anyuka, mert kislánya rendetlen. Vagy hozza fel példának azt, hogy mennyire örül az egész család annak a gyereknek, aki szótfogad. A gyerek nagyon is képes beleélni magát egy-egy mesealak szerepébe, s mivel ő sem szereti, ha az anyukája szomorú, ezért is igyekezni fog rendesen viselkedni, örömet szerezni neki. Nem szeretik a gyerekek, ha felnőttek előtt megszégyenítik őket, ráadásul olyan felnőtt előtt, akit nagyon szeret, vagy akire felnéz, akire csodálattal tekint. Képzeletben már ő is volt olyan, ám a valóságban még inkább olyanná szeretne válni. Ezért ha azzal állna elő, hogy ennek a személynek elmondja, hogy milyen rendetlen, mennyire szófogadatlan, lehet, hogy ez is változást hozna, igyekezne megfelelni. Ez nem azt jelenti, ha egy alkalommal ön lesz a kitartóbb, s a gyerek elrakja a játékait, már másnap este nyugodtan magára hagyhatja, s akkor is ezt teszi majd. A lánya még nyilván többször fog próbálkozni azzal, hogy rávegye önöket arra, hogy ne neki kelljen elraknia a játékait. Próbára teszi a türelmüket, szeretné tágítani a határait, s bevet majd minden praktikát saját győzelme érdekében. Ezért ajánlom azt, hogy úgy készüljön, nem ez lesz a gyermeke utolsó próbálkozása. Gondoljon arra, ha tízszeri rend- berakás után egyszer megengedi neki, hogy rendetlenséget hagyjon maga után, ez azt jelenti, hogy előző tíz próbálkozása kudarcba fullad, s kezdheti elölről az egészet.
