Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-29 / 23. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 29. Riport - hirdetés 13 A Pozsony közeli bezenyeiek inkább a lassú haladásban hisznek, semmint a csodaszámba menő, Európa szórakoztató fővárosának víziójában bíznak Kisalföldi életérzés, Eurovegas, meg amit akartok Bezenye utcarészlete hamisítatlan kisalföldi életérzést sugall, ami in­kább a vidéki turizmusnak kedvez (Somogyi Tibor felvételei) Bezenye. A magyar-szlo- vák-osztrák hármas határ térségében található Beze­nye települést az utóbbi egy-két évben főképp bi­zonyos szórakoztatóipari komplexum kapcsán „vet­te szájára” a sajtó, jelezve, hogy ha minden igaz, rövi­desen itt épül fel Európa legnagyobb kaszinóvárosa - amolyan Las Vegas, eu­rópai módra. LŐR1NCZ ADRIÁN Száznegyven méter magas felhő­karcolókról, kaszinókról, szállo­dákról, élményfürdőről, golfpá­lyákról, bevásárlóközpontról, sőt egy három kilométer hosszúságú Lamborghini-pályáról szóltak még nemrégiben a hírek. Vagy inkább a találgatások, hiszen akadt sajtóor­gánum, mely a Győr-Moson-Sop- ron megyei Bezenyében máris Eu­rópa szórakoztató fővárosát látta. Három év tervezés és egyeztetés után végül, úgy egy évvel ezelőtt az osztrák befektetők konkrétan is be­mutatták, mi készül a térségben - a tervek szerint a Lukale Amusement Town nevű élményváros 153 hek­táron épül majd meg, 57 milliárd forint költséggel. A Magyar Rádió­ban hangzott el, hogy a város egy év alatt kb. hárommillió látogató­val, főképp osztrákokkal számol, ez azonban nem foglalja magában a kaszinók, játéktermek látogatóit. Ez utóbbi projekt elindítását némi­leg hátráltatta a szerencsejátékok koncessziós jogának megszerzése, ám az állam és a jövőben ezeket működtető társaság végül húszéves koncesszióban és évi 3,5 milliárd forintban egyezett meg. Az össze­sen öt kaszinó és ugyanennyi szál­loda megépítése kb. 460 millió eu­róba kerülne, s egy osztrák lap sze­rint Michael Jackson popsztár apja is érdeklődést mutatott a beruhá­zás iránt. Az állam közben közel 47 millió eurós támogatással is ke­csegtette a beruházót, melyből 14 milliót tett volna ki a vissza nem té­rítendő összeg - ennyit érne a Ma­gyar Köztársaságnak 3200 új mun­kahely. Európa milliomosai elvileg már idén ősszel a bezenyei kaszi­nókban verhetik el a pénzüket - a község, az állam, az adóhivatal, a működtető és egy sor további „ha­szonélvező” nagyobb dicsőségére. A gyakorlat viszont másképp fest. Bezenyei múlt, jelen... A Pozsonytól autóval alig negye­dóra alatt megközelíthető Beze- nyén nem találtam embert, aki megmutatta volna, hol fog állni a kaszinókomplexum. Hírzárlat, vagy egyszerű tájékozatlanság? Az embernek az az érzése támad, hogy a jövő itt teljesen másról szól. A Győr-Moson-Sopron megye északnyugati szegletében elhelyez­kedő településről illik tudni, hogy a római kor óta lakott, majd a hon­foglalást követően a nyugati gyepű őrzésével megbízott besenyők él­tek itt. Később, a 15. és a 16. szá­zadban - valószínűleg két hullám­ban - a Dalmáciába is benyomuló törökök elől menekülő horvátokat telepítettek ide, miképp számos Po­zsony környéki településre is. A várvédő horvátok, vagy ahogy ma­gukat nevezik, a gradiscsei hervá- tok istenfélő, szorgos nép; virágzó mezőgazdálkodást folytattak a Kis­alföld eme szegletében, élénk ke­reskedelmi kapcsolatokat ápolva Pozsony városával, valamint az osztrák településekkel is. A békés gyarapodás korszakának a szövet­kezetesítés vetett véget, mely - te­kintettel a nagygazdák számára - itt különösen kíméletlenül ment végbe. Az utódok, akik megőrizték eleik nyelvét és kultúráját, ma erre a történelmi „hagyatékra” próbál­nak építeni, ami nem kis feladat. „Ha az egykor megélhetést nyúj­tó mezőgazdaságot a múlt rend­szer tönkre is tette - mondja Kam- merhoffer Róbert polgármester -, sikerült megőriznünk identitásun­kat s ez önmagában véve nem kis fegyvertény. A kommunizmus alatt ugyanis csak heti egy-két órában lehetett horvát nyelvet tanítani az általános iskolában, így ezt csakis a családon belül adhattuk tovább. Bezenye - vagy a mi nyelvünkön Bizonja -1650 lakosának 80 száza­lékát ma is horvátok teszik ki, s jó kilátásaink vannak arra, hogy a 2008/2009-es tanévtől bevezet­hetjük a helyi iskolában a két tan­nyelvű oktatást. Az óvodában a né­met nyelv fakultatív oktatását ter­vezzük; ennek egyik oka az, hogy ma is sok bezenyei fiatal vállal munkát Ausztriában. Amúgy a má­sodik világháborút megelőzően csakis olyan ember lehetett miná- lunk bíró, aki legalább három nyel­vet bírt beszédben és írásban, tehát valahol a hagyomány is kötelez. Mert azt az őseink is tudták, hogy csakis így juthatnak előbbre...” A két tannyelven folyó oktatás különben nem új dolog - Magyar- országon például a Szombathely melletti horvát községekben van hagyománya, Bezenye csak átveszi ezt a modellt. Hasonló huszárvá­gásra készül a valamivel északabb­ra fekvő szomszédos település, Raj­ka is, ahol - főképp Pozsony jobb megközelíthetősége, illetve a ked­vező ingatlanárak miatt - az utóbbi időben több szlovákiai család vett ingatlant, telepedett le. Bezenyére az „aranyláz”, mely az ingatlanok felvásárlásában ölt testet, még nem ért el, de már kezd begyűrűzni. „Eddig három szlovák család keres­te itt a boldogulását - tudom meg a község »richtáijától«”. ... s a jövendő A szülőföldön történő boldogu­lást Bezenyén olyan, a legtöbb szlo­vákiai falu számára legfeljebb hírből ismert intézmény, társulás segíti, mint a települési gyermek­önkormányzat, a kisebbségi önkor­mányzat, az integrációs törekvé­sekről és fejlesztési lehetőségekről tájékoztató Európa Klub, a gyerek- ház-teleház, melyben tizenhárom civil szervezet működik, valamint a családsegítő szolgálat. A település jó hírnevét a térségben a horvát na­pok, a nyári tábor, illetve a Jorgo- ván énekkar és a Mali Bizonjci gyermek- és ifjúsági néptáncegyüt­tes öregbíti. „Gyönyörű erdeink vannak - mondja mintegy zárszóként Kam- merhoffer úr -, melyek kivágását Rajkával szövetkezve meg fogjuk akadályozni, s a Mosoni-Duna hol­tág-rendszer Bezenyéhez közeli ré­szét is vissza fogjuk tölteni. Vízi, gyalogos, kerékpár és lovas turiz­musban gondolkodunk, s lesz egy projektünk a termálvíz rekreációs célokra történő kihasználására is. A jövő a helyi kezdeményezésekről, a helyi munkaerőről fog szólni; aki idegenből jön, az általában nem hozni akar, hanem vinni, s ebből a meséből mi már kinőttünk.” De mi lesz az Eurovegasszal, il­letve a körötte teijengő köddel? „A kétszáznegyven hektáros fejleszté­si területre idén már kivetettük a belterületi adót, így a község kasszájában ez húszmillió forintos többletbevételként fog megjelenni. Mivel Bezenye a térség egyetlen olyan községe, melyben az elmúlt tizenhat évben nem történt meg az utak teljes felújítása, lesz hová ten­ni a pénzt. Magam sem látom át teljesen az Eurovegas körüli hely­zetet, így erről inkább nem nyilat­kozom; annyi azonban biztos, hogy vannak csodák - csak errefelé vi­szonylag ritkák...” Kammerhoffer Róbert polgármes­ter: „Múltunk elsősorban a kultu­rális értékek megőrzésére kötelez." FOCITIPP 2007. január 16. Az Uj Szó ingyenes melléklete 3. évfolyam 2. szám A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Kultúrny inštitút Maďarskej republiky Megnyitottuk önök előtt intézetünket! Ha sz- INTERNETEZNI (AKÁR SAJÁT GÉPPEL WIFIVEL)- KÖNYVET/VIDEÓT/DVD-T/CD-T KÖLCSÖNÖZNI- BARÁTAIVAL HELYBEN MEGNÉZNI EGY FILMET- INNI EGY CSÉSZE KÁVÉT, TEÁT, ESETLEG FRÖCCSÖT- M EG LÁTÓ GÁTI EGY KORTÁRS KÉPZŐ- VAGY FOTÓMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁST- FRISS MAGYARORSZÁGI NAPILAPOKAT ÉS FOLYÓIRATOKAT OLVASNI- TÁJÉKOZÓDNI A MAGYARORSZÁGI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEKRŐL, KULTURÁLIS PROGRAMOK­RÓL, SZERVEZETEKRŐL- OLCSÓN FÉNYMÁSOLNI SZERETETTEL VÁRJUK A PALISÁDY (VÉDCÖLŰP U.) 54-BEN. HAVI PROGRAMUNKAT MEGTALÁLJA A www.magyarintezet.hu honlapon, vagy kérje a 02/5244 296 1-ES telefonszámon. Benda Iván: JERUZSÁLEM "MŰVÉSZETE a szellem szolgálatának igaz pillanata Megtekinthető 2007. február 2B-ig. IN. mészáros Júlia) FEBRUAR *3. 1 B.CJO Pozsony, A-4 nullás t A RENDEZVÉNYSOROZAT ELSŐ VENDÉGE A MAGYAR LETTRE INTERNATIONAL, MELYNEK TÉLI SZÁMÁBAN SZLOVÁK SZÓLISTÁK CÍMEN SZLOVÁKIAI SZERZŐK MUTATKOZNAK BE! JAROSLAV á RANK, STANISLAV RAKÚS, PAVOL RANKOV, MAXIM E. Matkin, Márius Kópcsay, Vladimír Ballá, Pavel Vilikovský, görözdi Judit. Akik bemutatják: Karádi Éva főszerkesztő, Bán Zsófia, Jánossy Lajos, NÉMETH GÁBOR, SZILASI LÁSZLÓ. A BESZÉLGETÉST ADAM BŽOCH VEZETI. KÖZREMŰKÖDIK ERICH BOBOS PROCHÁZKA ÉS ZENEKARA. Kassa, Márai Stúdió AZ EST VENDÉGE VUJITY TVRTKO. TRIANON ÉS A BONTON A TRIANON CÍMŰ KÖNYV SZLOVÁK NYELVŰ MEGJELENÉSE ALKALMÁBÓL CSEH, SZLOVÁK ÉS MAGYAR TÖRTÉNÉSZEK BESZÉLGETNEK ARRÓL, TUDUNK-E A 21 . SZÁZAD­BAN INDULATOK ÉS A RÉGI SÉRELMEK FELHÁNYTORGATÁSA NÉLKÜL MINDENKI ÁLTAL ELFOGADHATÓ KÉPET ALKOTNI AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚT LEZÁRÓ BÉKESZER­ZŐDÉSEKRŐL. Vendégek: Romsics Ignác, a könyv szerzője Robert PejSa, a Prágai Károly Egyetem tanára Dušan Kováč történész A BESZÉLGETÉST MILAN ZEMKO TÖRTÉNÉSZ VEZETI. www.magyarintezet.hu BP-7-10262

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents