Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-29 / 23. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 29. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ LIPOVÉ NOVINY Nem vették észre a cseh katolikus püspökök, hogy Csehországban rendszerváltás történt, s ezért továbbra is károkozónak tartanak mindenkit, aki bírálni meri a katolikus egyházat. Ha azonban nem néznek végre szembe az igazsággal, akkor elveszítik azokat a híveiket is, akik még megmaradtak - írta a konzervatív cseh napilap. A tekintélyes újság a Cseh Püspöki Konferencia nyilatkozatára reagál, amely azt kérte a közvéleménytől, hogy kezelje nagyon óvatosan azokat az eseteket, amikor a cseh papok valamilyen módon együttműködtek a csehszlovák Állambiztonsági Hivatallal (ŠtB). A nyilatkozat szerint e papok döntő többsége valószínűleg áldozat volt. A püspökök megkerülik a dolog lényegét és megpróbálják másra terelni a figyelmet - véli a lap. „Ha a püspököknél meglenne az akarat, nyilvánosságra hozhatnák például, hogy mit tesznek František Lobko- wicz püspök esetében, akinek olyan jó kapcsolatai voltak az állambiztonságiakkal, hogy azok is reálisnak tartották püspökké szentelését. A püspökök egyértelműen kimondhatnák, hogy nem fogják már takargatni azokat a papokat, akik bizonyíthatóan együttműködtek az ŠtB-vel”. A lap leszögezi: a cseh katolikus püspököknek nyilvánosan bocsánatot kellene kérniük a hívőktől, amiért az egyház legmagasabb fórumán lesöpörték az asztalról azt a javaslatot, hogy az egyház szembenézzen a papok és a kommunista állambiztonsági szervek együttműködésével. Az Állambiztonsági Hivatallal együttműködő személyek néhány éve nyilvánosságra hozott jegyzéke, valamint a médiában nyilvánosságot kapott anyagok szerint a cseh katolikus klérus legalább 150 papja, köztük püspökök is, együttműködtek a kommunista hatalommal. A lap szerint az egyház igyekszik eltussolni a dolgot, s kitér a múlt felelős feldolgozása elől. THE GUARDIAN „Hazugságnak, provokációnak, brit kormánypropagandának” minősítette Andrej Lu- govoj volt orosz állambiztonsági ügynök azt a sajtóhírt, hogy ő a Litvinyenko-gyilkos- ság gyanúsítottja. Alekszandr Litvinyenko az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) alezredese volt, aki - miután szembekerült a Céggel - hét éve Nagy-Britanniába szökött. November 23-án halt meg Londonban; halálát a szervezetébe került hatalmas adag poló- nium-210 radioaktív izotóp okozta. A londoni lap szerint a brit hatóságok úgy tartják: elegendő bizonyítékuk van a Lu- govoj elleni vádemelésre azután, hogy azonosították azt a teáskannát, amelynek tartalma Litvinyenko halálát okozta. A Scotland Yard nyomozása hetek óta Lugovojra és egy másik volt KGB-ügynökre, Dmitrij Kovtunra összpontosult, akik ott voltak abban a londoni szállodában, ahol Litvinyenko megbetegedett. Lu- govoj nevetve reagált a kiadatására vonatkozó brit kérelem sajtó által felvetett lehetőségére, szerinte a brit hatóságok szerény teljesítményüket akarják leplezni.- Na és van pecsétes papírja arról, hogy Brüsszel, az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a NATO vezérkara beleegyezett ebbe a disznóvágásba1 (Peter Gossónyi rajza) Az EU el fogja ismerni a Szerbiához tartozó tartomány önállósodását Koszovó kikiáltja függetlenségét Koszovó az EU és a NATO hallgatólagos támogatásával néhány hónapon belül kihirdeti függetlenségét - írta magas rangú nyugati diplomatára hivatkozva a hétvégi Financial Times. MT1-FIGYELŐ A londoni üzleti napilap diplomáciai forrásai szerint a tartomány azután nyilvánítja magát függetlenné, hogy megszületik az ENSZ- határozat jövőbeni kormányzati rendszeréről. A Financial Times szerint ezután az EU és a NATO tagállamai is függetlenként fogják elismerni Koszovót. Az egyik név nélkül idézett nyugati diplomata megfogalmazása szerint „egy adott államra tartozik annak meghatározása, hogy állam-e, és a többiek dolga eldönteni, hogy ezt elismerik-e ... és itt ez fog történni”. Az illető hozzátette, hogy jóllehet, az EU el fogja ismerni Koszovót független államként, Szerbia nem. Nyugati diplomaták szerint azonban Koszovó függetlenségének kétoldalú elismerése az egyetlen kiút a jelenlegi viszályból. Elismerik ugyanakkor: kemény munkával lehet csak megakadályozni, hogy Szerbia ellenállása megingassa a térség stabilitását - áll a Financial Timesban. A brit lap szerint az EU és az Egyesült Államok Koszovót tartja a legfőbb instabilitási tényezőnek Európa legkevésbé stabil térségében, és mindenképpen szeretnék elejét venni a 2004. márciusihoz hasonló, újabb koszovói albán zavargásoknak, vagy a tartomány felosztására irányuló esedeges belgrádi kísérletnek. A francia szélsőjobboldal vezére szerint a címkéket a kommunisták osztogatják Le Pen: nem vagyok rasszista MT1-F1GYELŐ Tagadta maga és pártja rasszista mivoltát Londonban megjelent nyüatkozatában Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője, aki szerint ezt a jelzőt „a kommunisták” aggatták rá. A francia szélsőjobb fő erejének elnökválasztásra készülő vezére, akivel a The Daily Telegraph készített interjút, a legnagyobb konzervatív brit napüap kérdésére - hogy pártja fajgyűlölő vagy antiszemita-e - kijelentette: ennek az állításnak a hamisságát tettekkel tudja igazolni. Amikor ugyanis először választották képviselővé, választási listájának második helyén „egy fekete” állt, ami „kissé furcsa lenne egy rasszista részéről”. Hozzátette: irodájában „zsidók, arabok és feketék is dolgoznak, mit kellene még tennem azért, hogy ne bélyegezzenek rasszistának?” Le Pen szerint a „rasszista”, „idegengyűlölő”, „antiszemita“ címkéket a Kommunista Párt osztogatja, „ők azok, akik Franciaországban meghatározzák, hogy mi erkölcsös és mi erkölcstelen“. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye ma a náci haláltáborok gázkamráiról tett, azokat „a történelem részlet- kérdésének” minősítő korábbi saját kijelentéséről, a Nemzeti Front vézetője azt nyilatkozta: ezt húsz évvel ezelőtt mondta, de még most is mindenki ezt ved a szemére, köztük „a kommunisták, akiknek 100 millió halott terheli a lelkiismeretüket”. Hozzátette: nem azt mondta, hogy a gázkamrák nem léteztek, hanem azt, hogy a II. világháború történetének tragikus epizódját jelentették, de csak egyik elemét annak a történetnek, amelybe 60 millióan haltak bele. Le Pen szerint a gázkamrákról sem Churchill, sem de Gaulle, sem Le Pent többször elítélték rasszizmus és uszítás címén; egyszer azon kijelentése miatt, hogy a fajok nem egyenlők. Sztálin, „sem senki más” háborús emlékirataiban nem esik szó. A francia politikus az interjúban kiállt azon korábbi kijelentése mellett is, amely szerint Franciaország náci megszállása „nem volt kivételesen embertelen”. Szavai szerint a Belgiumban, Hollandiában, Lengyelországban vagy máshol történtekkel összehasonlítva ez egyértelmű. Hozzátette: vannak bizonyos témák, amelyekről „az ember nem mondhatja el a véleményét, akkor sem, ha igaza van”. A The Daily Telegraph felidézi, hogy Le Pent többször elítélték rasszizmus és gyűlöletre uszítás címén; egyszer azon kijelentése miatt, hogy „a fajok nem egyenlők”, 1997-ben pedig azért, mert azt mondta, hogy Jacques Chirac államfőt „zsidó szervezetek pénzelik”. Jean-Marie Le Pen a brit lapnak adott interjúban ugyanakkor azt mondta: kíváncsi lenne, hogy bárki tudna-e neki tulajdonítani olyan kijelentést, szándékot vagy cselekedetet, amelyet szélsőségesnek lehetne minősíteni. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy Nagy-Britanniában nem örvend túlzott népszerűségnek. Sze- - rinte ez azért van, mert nem ismerik őt jól. „Ha valaki ismer, az szeret - de legalábbis kevésbé utál” - tette hozzá. Le Pent a legutóbbi európai parlamenti választások egy manchesteri kampányrendezvénye után - amelyen a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt választási küzdelmét igyekezett segíteni - kis híján meglincselték a jelenléte ellen tiltakozó brit tüntetők, és csak szoros rendőri gyűrűben tudott elmenekülni a helyszínről. KOMMENTÁR Fico apánk Kandahárban BARAK LÁSZLÓ Robert Fico és elvtársai a minap Afganisztánban jártak. A vizit úgy lett eladva (kommunikálva) a köznépnek, hogy az általában is fölöttébb felelősségteljesen viselkedő kormányfőnek egy NATO-bázist kellett ellenőriznie ott. Hogy megállapíthassa, kellően biztonságos kvártélyt kap-e majd Kandahárban, a szóban forgó bázisnak otthont adó repülőtéren az alig több, mint fél századnyi szlovák utászkülö- nítmény. A híradások szerint a váradannak, meglepetésszerűnek beharangozott háromórás(!) villámlátogatás természetesen pozitív eredménnyel járt. Hogyne! Fico ugyanis, állítólag minden kétséget kizáróan megállapította, hogy Kandahárban is ott van észak, ahol lenni szokott... Azaz, legalább olyan biztonságos helyre kerülhet majd az ötvenhét főből álló szlovák NATO-külömtmény, mint amilyen tuti helyen Kabulban volt ez idáig. Nyugodt szívvel kijelenhetjük azonban, nyilván épp ilyen megállapításra jutott volna akár egy viszonylag kikupáit turócszentmártoni kofa is, hogy bármely szlovákiai falu egy-egy konkrét bolondjáról ne is beszéljünk. Vagyis tulajdonképpen egy píárkirándulás, egy öntömjénező vizit lett itten abszolválva. Amelynek vélhetőleg két célja volt. Egyrészt meg kellett ideologizálnia, hogy a múlt év decemberében tett tökös negatív kijelentései ellenére milyen alapon járul majd most már hozzá Fico, hogy katonái a viszonylag biztonságos Kabulból a nagyságrenddel veszélyeztetettebbnek ítélt Kandahárba „helyezkedhessenek át”. Másrészt azt a gondos és bölcs atyai imázst kellett megerősítem a közvéleményben, amelyet Fico propagandistái oly vehemensen, ám meglehetősen átlátszó módon igyekeznek belesulykolni a közvéleménybe főnökük kormányfővé avanzsálása óta. Lásd sokkal inkább köldöknéző, mintsem ésszerű, az ún. monopóliumok, a „multinacionális sátán” ellen fenekedő verbális csetepatéit, menetrendszerű mélynemzetire hangolt megnyilatkozásait. Viszont némi, a ficói adminisztrációt színre lépése óta jellemző populista és demagóg felhanggal szólva, talán valamivel olcsóbb kivitelben is meg lehetett volna rendezni a szóban forgó színielőadást, nemde? Ha pedig a miránk, közép-európai halandókra igencsak jellemző összeesküvés-elméletek technikájával élünk, akár azt is feltételezhetnők, a múlt év decemberében azért ágált annyira a kormányfő a szlovák katonák ottani NATO-parancsnokság igényei szerinti Kandahárba történő vészterhes átköltöztetése ellen, hogy aztán most, személyesen prezentálhassa, minő körültekintő atyai elhivatottság és aggodalmak vezérlik is országlását. Persze az a politikus vesse az első követ Róbert Ficóra, aki soha, de soha nem élt még efféle politikai mutatványokkal. Ugye, milyen más a gyerek fekvése egy üyen nézőpontból? Hiszen, ha szemügyre vesszük akár a világpolitikai porond napi műsorszámait, túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy azok legalább nyolcvan százaléka üres gesztusokra, szemfényvesztésre, divatos kifejezéssel élve, a legalpáribb politikai marketingesetekre épül. Épp oly gátiástalan-harsányan kínálják ugyanis önmagukat a politikusok, mint a teleshopok eszelős kikiáltói a rájuk bízott megtestesült gagyiságokat. Bár az elcsépelt közhellyel szólva, amíg egyetlen kuncsaftja is akad egy szélhámosnak, addig neki van igaza... JEGYZET Lakótelepi mizéria JUHÁSZ KATALIN Rendszeresen idegenek járkálnak a vécémben. Becsengetnek, és vagy ők közük, hogy a toalett mögött jöttek szétnézni, vagy én bökök automatikusan a legkisebb helyiség felé. Egy ideje példás rendet tartok ott, vécécsésze letakarva, üres papírgurigák felszedve, a padló felmosva, illatosító teljes gőzzel illatozik. Elvégre most ez a lakás legfrekventáltabb helye, ki kell néznie valahogy. A nagy jövés-menés oka az a komplex csőcsere, amelyet még novemberben hajtottak végre a lépcsőházban. A vízóra cseréje kapcsán ugyanis kiderült, hogy negyvenéves, rozsdaette csövekre felesleges új mérő- berendezéseket szerelni, mivel valamennyi vonatkozó EU-s előírást megsértenék, ha nem dobnák ki az egész hóbelevan- cot. Bérházunk lakói évek óta nem voltak biztonságban. Ez most kiderült. Ez most derült ki. Nosza, gyorsan hozták az új csöveket, három napon át nem volt se víz, se vécé, úgy érezhettük magunkat, mint valami kempingben. Mivel az egyes lépcsőházak egymás után kerültek sorra, kezdetét vette a nagy szomszédolás, vécé-, és zuhanylátogatás. A lakók toporogva sürgették a munkásokat. A nagy sietség persze megbosszulta magát, a víz- és lefolyócső-rendszer nem tett tökéletes, itt csurog, ott csepeg, amott szivárog, nálam spéciéi a vízóra nem működik. Aminek személy szerint örülök, hiszen kedvemre folyathatom a meleg vizet, a mutató meg se mozdul. A cég emberei viszont újbóli nagy buherálásra készülnek, ennek előkészítéseként már vagy négyszer jártak nálam, illetve valamennyi alsó és felső szomszédnál, nyomukban a lakóközösség elnöknőjével, aki vigyázó szemeit te nem venné róluk. A brigád nézeget, méricskél, jegyzetel, hümmögnek, vakaiják a fejüket, sőt egyikük azt is megkérdezte, vajon hozzányúltam-e a csövekhez. Viccel maga?! - csattantam fel, nyüván eléggé hányásán, mert többet nem kérdezett. Viszont minden vizitet hosszas egyeztetés előzött meg. A helyszínelők általában olyankor akartak jönni, amikor semmiképp se tudtam otthon tartózkodni, ha pedig sikerült átcsoportosítani a teendőimet, rendszerint nem jöttek, vagy háromórás késéssel toppantak be. Vigyázat, tehet, hogy legközelebb se tudok tehasadni erről a témáról. A lakóközösségi főném ugyanis nagyon csúnyán nézett, amikor a minap szóltam, hogy egy hétre elutazom. - Aztán hová? - tette fel az adekvát kérdést. - Külföldre. - válaszoltam higgadtan. - Hát rosszkor... - hallottam még a hátam mögül, de valahogy nem akaródzott ordítanom.
