Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-04 / 3. szám, csütörtök
6 Fókuszban: tanulás a téli szünidőben ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 4. www.ujszo.com Az olvasás is lehet szórakoztató, a gyermekpszichológus szerint kimondottan előnyös, ha a gyermekek a szünidőben nem csak a kikapcsolódásra koncentrálnak (TASR-felvétel és képarchívum) Sok iskolában meghosszabbították a vakációt Szűnni nem akaró szünet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem minden diáknak ért véget tegnap a téli szünidő. Az ország számos alap- és középiskolájában ugyanis meghosszabbították a tanulók karácsonyi ünnepkör miatt elrendelt pihenőjét. Az oktatási minisztérium ajánlására idén három munkanappal toldhatták meg az iskolák a téli szünidőt. A döntés az iskolákon múlott, ők maguk dönthették el, élnek-e a szaktárca által felkínált lehetőséggel. Azokban az iskolákban, ahol meghosszabbított szünidőt tartanak, a tanulóknak nem kellett az eredetüeg tervezett január 3-án visszaülniük a padba, ezzel ugyanis egészen a jövő hét első napjáig várhatnak, vagyis január 8-áig. Az iskolák egyébként az érvényes jogszabályoknak megfelelően évente négy alkalommal rendelhetnek el szabadnapot. Ján Mikolaj oktatási miniszter erre a rendeletre hivatkozva engedélyezte a szünidő meghosszabbítását. Rendkívüli helyzetekben - akár kedvezőtlen időjárás esetében is - természetesen további szabadnapokat is biztosíthatnak a tanulók számára. Azokon a településeken, ahol viszonylag jó a közlekedés, ahol a bejárók száma is alacsony, a tapasztalatok alapján általában nem látják szükségét a szünidő meghosszabbításának. Ráadásul idén az időjárás is kedvező, a hó egyelőre nem súlyosbítja a közlekedést, így feltehetően az iskolák többségében nem tartották szükségesnek az oktatás későbbi időpontban történő folytatását. A középiskolák pedig inkább az érettségi vizsgák idejére tartalékolják a szabadnapokat. A tárca tervei alapján 2007 szeptemberétől négyről ötre emelkedne a szabadnapok száma. A hosszabb téli pihenőnek vélhetőleg nemcsak a gyerekek örülnek, hanem az iskolák, ületve fenntartóik is, mivel fűtési költségeket takaríthatnának meg. A tanulók legközelebbi pihenője egyébként az egynapos félévi „szünidő” lesz, február 2-án. A tavaszi szünidőt elsőként - február 19-e és 23-a közt - az Epeijesi és a Kassai kerület diákjai élvezhetik. A besztercebányai, a zsolnai és a trencséni kerületi nebulóknak február 26-a és március 2-a, a pozsonyi, a nyitrai és a nagyszombati tanulóknak pedig március 5-e és 12- e között lesz a tavaszi pihenője. A húsvéti ünnepkör kapcsán április 5-étől 10-éig tart zárva az iskolák kapuja, (-cz-e) Sok diák álma (TASR-felvétel) A játék és a pihenés szünetében a tanulással töltött órák nemcsak az unalom leküzdésében segítenek Tanulni a szünidőben? Érdemes! Dilemma minden szülőnek, elvárhatja-e a szünidejét töltő gyermekétől, hogy tanuljon a pihenő napjaiban. Vajon helyesen teszik-e, ha megengedik, hogy csemetéjük teljes egészében megfeledkezzen az iskoláról, és ami vele jár, a tanulásról? A gyermeklélektan ismerője szerint egy kevés tanulás üyenkor sem árt, sőt kifejezetten hasznos lehet. RÁCZ VINCE „A pihenésre feltétlenül szüksége van a gyereknek, de ha az iskolában vannak lemaradásai, és ezért a szünidőben is szán egy-két órát a tanulásra, csak magának segít vele - magyarázza Hadas Katalin pszichológus, a kassai pedagógiai-pszichológiai tanácsadó munkatársa. - Az az említett, nem több mint egy-két óra foglalkozás a tananyaggal nem jelenthet túlzott megterhelést a vakációzó diáknak. A szünidő nemcsak az által válhat kellemessé, ha csakis pihenéssel töltjük, ha kizárólag az ejtőzéssel vagyunk elfoglalva.” Attól meg nem megy gallyra a szünidő, ha tanulunk is egy keveset közben. A szünidő a pihenésé, de nem a semmittevésé. így tehát, akár tanulni is érdemes a pihenőnapokon, már csak azért is, mert még mindig jobb, mint unatkozni, unatkozni pedig senki sem szeret, még a vakációzó gyerekek sem. Megnyugtatja a lelkiismeretet A játék, a szórakozás és a pihenés szüneteiben a tanulással töltött órák persze nemcsak az unalom leküzdésében segítenek, a diák lelkiismeretét is megnyugtatják. „Ha a diák a másfél-kéthetes téli szünidő alatt is előveszi néha- nap a tankönyveit, gyakorol, és megpróbálja behozni esetleges lemaradásait, nyugodtabban folytathatja a sulit januártól” - fűzte hozzá a gyermekpszichológus. Ismereteinek gyarapodásával jobb eredményeket érhet el, mint annak előtte, és ez megnyugtatóan, bátorítólag hathat számára. „Szoktam is ajánlani a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek szüleinek, hogy hétvégéken is szenteljenek közösen egy kis időt a tanulásra, nézzék át a heti tananyagrészt, hogy a tanultak valóban rögzüljenek a gyermek fejében. így csemetéjük nemcsak arra az egy tanítási órára, addig az egy felelet erejéig lesz felkészült. Tudása ez által ugyanis tartóssá és folyamatosan bővíthetővé válik” - tájékoztatott Hadas. Hosszabb szünidő esetén az egész éves tananyagot érdemes átismételni, megéri átnézni az addig tanultakat. Ilyenkor a szülőnek tanulságos lehet megfigyelnie, mi az, amit csemetéje megjegyzett, és mi az, amit elfelejtett időközben az átvett tananyagból. Ha a gyermek viszonylagos gyakorisággal, időben átismédi a tanultakat, könnyebben és rövidebb időn belül sajátítja el tartósan. Az ismeret így hamarabb és jobban bevésődik a gyermek fejébe. Úgyis jönnek a félévi felmérők, úgyis számot kell adni a tanulóknak addig szerzett tudásukról... Ha a diák időben megkezdi a felkészülést a megmérettetésre, elkerülheti a stresszt, ami általában az idő hiányából fakad. A gyermekre nyomasztóan hat, vajon sikerül-e a rendelkezésére álló szűkös időben mindent átnéznie. A megoldás a helyes időbeosztás „Úgysem lehet játszani egész nap, úgysem lehet állandóan a tévé előtt ülni - figyelmeztet a pszichológus. - Nagyon rosszul teszi az a szülő, aki csak ilyen szórakozást biztosít a gyermekének. Olvasni és tanulni is kell időnként. Fontos ugyanakkor, hogy ez nem történhet kényszer hatására.” A kierőszakolt tanulás stresszt okozhat a gyermekben. A kulcs a helyes időbeosztásban rejlik. Előre meg kell tervezi a napi időbeosztást, így elkerülhető az idegeskedés és az unatkozás is. Tisztázni kell, mikor és mennyi időt tölthet a gyermek kint a szabadban, mivel foglalkozzon, ha éppen nem tévét néz vagy pihen. Egy-egy félóra műidig keríthető a tanulásra, és ez igazán nem okozhat leküzdhetetlen nehézséget a csemete életében. A tanulásba még nem halt bele senki, tartja a mondás. A tanulás így kevésbé hat kényszerítő feladatnak, és stresszel, nyomasztó érzéssel sem jár. A kötelesség kis adagokban könnyebben adagolható. A szülőnek minden körülmények között a szabadidő tartalmas eltöltésére, a szórakozás és a kötelesség összehangolására kell késztetnie a gyermekét. Rá kell vezetnie, ha a szünidőben sem feledkezik meg teljes mértékben a tanulásról, később, az iskolapadba visszatérve egész egyszerűen könnyebb lesz a dolga. A szünidő nem lehet indok a felejtésre. Ugyanakkor a jól megérdemelt pihenőnapok nem telhetnek reggeltől estig tanulással, ez felesleges, sőt helytelen volna. A 11 évesek átlagban még 8,4 órát alszanak hét közben, a 17 évesek azonban már csak 6,9-et A gyermekek egyharmada elalszik a tanórán ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szabadidő tartalmas eltöltésének sokat emlegetett követelménye nem jelentheti azt, hogy a gyermek űzött vadként érezze magát a szünet nélküli igénybevétel, az egyszerre több irányból ható megfelelési kényszer miatt. A henyélés mellett fontos a tanulás, de nem mehet a szükséges mennyiségű, nyugodt, háborítatlan alvás rovására. Legalább a szünidőben nem, mivel a hétköznapokban sajnos, ez nagyon is gyakran fordul elő. A gyermekek zöme kialvatian. Egy felmérés adatai szerint egyharmaduk legalább hetente egyszer elalszik az órán, egyötödük elszundít a házi feladat írása közben, valamivel több, mint tíz százalékuk pedig elkésik az iskolából, mert nem bír felkelni reggel időben. Szakértők a televíziót, a számítógépet és az éjszakázást okolják. A 11 évesek átlagban még 8,4 órát alszanak hét közben, a 17 éveseknek azonban már csak 6,9 óra jut egy átlagos iskolai napon. Pedig az isko- láskorúaknak, még a tizenéveseknek is, napi 9-10 óra alvásra volna szükségük. A legértékesebbek egyébként az éjfél előtt alvással töltött órák, melyek reggeli továb- balvással nem pótolhatók. Rela- xációval az alvás semmiképpen nem helyettesíthető, legfeljebb csak kis mennyiségű, átmeneti alváshiány. A pihentető, regeneráló hatású éjszakai alvást nem pótolja semmi, még az ugyanolyan mennyiségű nappali alvás sem, figyelmeztetnek a szakértők. Az alváshiánnyal küszködő fiatalok problémája valószínűleg azzal is összefügg, hogy szinte minden kamasz szobájában, elérhető közelségében vannak különféle elektronikus berendezések, melyek a szórakoztatásukat szolgálják: a tévé, a számítógép, a zene- lejátszók. Azok a gyerekek, akiknek több ilyen eszköz van a szobájában, gyakrabban alszanak el az iskolában, mint az átlag. A kevesebb alvással egyéb veszély is járhat. A kialvatlanság hatására ugyanis megnő az éhségérzetért felelős hormon szintje is, így aztán akkor is éhes az ember, ha a szervezetének nincs szüksége táplálékra. Az alváshiánnyal így tehát hosszú távon megnő az elhízás, a cukorbetegség, a szívás érrendszeri megbetegedések esélye is. Végezetül megállapítható, hogy az alvás mennyisége nagyban befolyásolja az iskolai teljesítményt is. Azoknak a gyerekeknek, akik eleget alszanak, különböző tanulmányok szerint legalább háromszor akkora esélyük van, hogy jobb érdemjegyeket szerezzenek, mint a keveset alvóknak. (-cz-e)
