Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-04 / 3. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Slota: már nem leszek polgármester Pozsony. Ján Slota, az SNS elnöke többé nem kíván a zsolnai választók kegyeiért versenybe szállni a helyhatósági választásokon. „Biztosan nem térek vissza. De lehet, hogy a fiaim majd megpróbálják” - nyilatkozta a város expolgármestere. A decemberi választásokon elszenvedett vereséget annak a számlájára írja, hogy választóinak többsége nem ment el szavazni, mert azt gondolták, gond nélkül nyer. „Kicsit örülök is, hogy azok, akik Zsolnán bírálták a munkámat, most megmutathatják, mire képesek” - tette hozzá Slota. (SITA) Érettségi írásbeli témák a rádióból Pozsony. Az oktatási minisztérium terve szerint az érettségi vizsga írásbeli részének témáit a Szlovák Rádióban olvassák majd be a vizsga napján. Ľubomír Pajtinka, az Állami Pedagógiai Intézet igazgatója elmondta, így kívánják biztosítani az objektivitást. A forgatókönyv egyike szerint a rádióban a négy variáció közül az egyiket olvasnák be, melyet előzőleg az oktatásügyi miniszter sorsolna ki. A sorsolást a közszolgálati televízió az esti híradóban sugározná. Fontolóra vették azt a lehetőséget is, miszerint a nyilvánosságra hozás előtt csak egyetlen ember ismerné a témákat, hogy megelőzzék az információk kiszvárogtatását. (SITA) Sokol mélységesen tiszteli Tisót Pozsony. Élesen bírálták a hazai zsidó és roma szervezetek Ján Sokol megyéspüspököt, aki a TA3 hírtelevízióban azt nyilatkozta, a Tiso-féle szlovák állam a jólét korszaka volt. „Én nagyon tisztelem Tiso elnök urat, emlékszem, gyerekkoromban mekkora szegénységben éltünk, de amikor ő volt az elnök, sokkal jobb volt” - jelentette ki a fasiszta szlovák bábállam elnökéről a püspök. (SITA) Audikat vásárol a parlament Pozsony. Február végéig nyolc A8-as Audival gazdagodik a parlament autóparkja. A parlament legutóbb két évvel ezelőtt vásárolt két BMW-t, jelenleg összesen 31 szolgálati gépkocsival rendelkezik. A régiek közül feltehetően most eladnak néhányat, ezekre a költség- vetési szervezeteknek elővásárlási joguk van. (TASR) Harabin nem nevezi ki Králikot Pozsony. Új pályázatot hirdetett Štefan Harabin igazságügyi miniszter a Speciális Bíróság elnöki posztjára. A pályázaton Igor Králik, a bíróság jelenlegi elnöke szerepelt a legjobban, a második fordulóba jutó két ellenjelöltje pedig visszalépett az ő javára. Harabin azonban inkább új fordulót írt ki, csak hogy ne kelljen megerősítenie hivatalában Králikot. (TASR) „A működés eloszlatja a kételyeket” Budapest. „A határon túli magyarok támogatási rendszerének működése eloszlatja majd az elosztás új rendszerével kapcsolatos aggályokat’ - mondta Kozma József, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista ajelnöke. A Szülőföld Alapról szóló törvény módosításával a határon túli magyarok a regionális fórumokon dönthetnek arról, mire fordítják a támogatásokat. A támogatás- politika céljai megmaradnak, az intézményrendszer változik - közölte Kozma arra az Új Szóban megjelent nyüatkozatra reagálva, melyben Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője nem tartotta indokoltnak a pályázati rendszer átalakítását. Kozma azt mondta, ha néhány hónap után még mindig marad aggály az új rendszerrel kapcsolatban, akkor meg kell vizsgálni a működés tapasztalatait. Hozzátette, a HTMH átszervezésekor figyelni fognak arra, hogy semmilyen korábban kialakított kapcsolat ne vesszen el. (MTI, ú) Minden kis elsősért külön harc folyik Kezdődik a beiratás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Január 15. és február 15. között kell dönteniük a szülőknek, hogy melyik iskolába íratják gyereküket, a beiratkozás pontos dátumáról az iskola igazgatója dönt. Ez azonban csak a hivatalosan meghatározott időszak, a kisdiákokat gyakorlatilag szeptember elsejéig fogadják az iskolák. Azokat a gyerekeket lehet beíratni, akik szeptemberig betöltik hatodik életévüket, ha azonban a testileg vagy szellemüeg éredennek tanja őt a szülő az iskolára, akkor egy évet halaszthat. Ezt javasolhatja az óvodapedagógus és a pszichológus is. Az iskolák gyerekhiánnyal küzdenek, minden kis elsősért harc folyik. Idén is folytatódik az évek óta tartó folyamat, ismét kevesebb gyermek éri el az iskolaköteles kort, mmt tavaly. A 2001-ben születettek száma közel négyezerrel kisebb az egy évvel korábbi évfolyaménál. A születések száma az elmúlt negyedszázadban fokozatosan csökken, a csúcs 1979-ben volt, amikor még 100 ezernél több gyermek született. A mélypont 2002- ben érkezett el, alig 50 ezer újszülött jött a vüágra, azóta évente néhány százzal nő a gyermekek száma. A Demográfiai Kutatóintézet (VDS) előrejelzése szerint azonban az 55 ezret már sohasem fogja átlépni. Még néhány évig pár száz fős emelkedésre lehet számítani, de 2020-ban már 50 ezer alá esik az újszülöttek száma, (lpj, t) Az újszülöttek számának alakulása 1979 100 240 1985 90155 1990 79 989 1995 61 427 2000 55151 2001 51 136 2002 50 841 2003 51 713 2004 53 747 2005 51 657 2006 52 369 Forrás: Demográfiai Kutatóközpont A nyugdíjreform eleve számolt a hiánnyal; nem a módosítás a megoldás Ficóék faragják a második pillért Pozsony. Úgy tűnik, a Fico- kormány idén komoly támadást akar indítani az előző kormány által elindított nyugdíjreform ellen, amely az előző kormányzati ciklus egyik szimbóluma. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egyre biztosabb, hogy a kormány nekimegy a második nyugdíjpillérnek, és belenyúl a magánnyugdíjpénztárak mintegy másfél mülió ügyfelének zsebébe, hogy így fedezze a Szociális Biztosító hiányát. Ezt a verziót valószínűsítik a kormány tagjainak kijelentései, és ezt jósolják - a kijelentések alapján - független szakértők is. „Elemezni fogjuk a második pillérnek a Szociális Biztosító gazdálkodására gyakorolt hatását, a kormány ez alapján fog dönteni” - jelentette ki korábban Viera Tomanová, munka-, szociális és családügyi miniszter. A kormányalakítás után felröppent híreket, mely szerint a második pillérbe a nyugdíjjárulék fele helyett csak a harmada jutna, ugyan a miniszter cáfolta, de Robert Fico karácsony előtt ismét bírálta az előző kormányt, mivel szerinte eltitkolta a Szociális Biztosító várható hiányát. Döntést március végére ígér a szociális ügyi miniszter, de az elemzésen egyelőre még senki nem dolgozik. Gazdasági szakértők szerint azonban az eredményt előre borítékolni lehet. A második pillérben saját számlájukon is spórolnak nyugdíjukra az ügyfelek, s emiatt komoly forrástól, évente több tízmilliárd koronától esik el a Szociális Biztosító. A második pillér indításakor több elemzés is készült, egyet a pénzügyminisztérium Pénzügykutató Intézete is nyilvánosságra hozott. Ez alapján a hiány az elkövetkező néhány évben a bruttó nemzeti össztermék 1,2-1,3 százaléka lesz, ami 21-23 milliárd korona. Ezt mutatják egyébként a magánnyugdíjpénztárak vagyonára vonatkozó, hetente közzétett adatok is. Eszerint az elmúlt másfél évben 26,5 milliárd korona gyűlt össze az ügyfelek nyugdíjszámláin, a gyarapodás tavaly 17,5 milliárd korona volt, tehát ennyi volt a Szociális Biztosító hiánya. Mivel azonban még tavaly június 30-ig új ügyfelek léphettek be a rendszerbe, várható, hogy idén még nagyobb lesz a kiesés. A biztosító éves költségvetése mintegy 142 milliárd korona. Martin Chren, a Hayek Alapítvány igazgatója szerint az elemzés végeredménye előre tudható. „A második pillér bevezetésével enyhén romlik a Szociális Biztosító gazdálkodása” - mondta az igazgató, a pénzügyminisztérium elemzésére hivatkozva. A második pillérbe jutó járulék mértékének 9-ről 6 százalékra való csökkentése ugyan rövid távon enyhítené a biztosító hiányát, de nem szüntetné meg. Közép és hosszú távon viszont jóval nagyobb hiányt eredményezne, mert a biztosítónak évek múlva nagyobb részt kellene vállalnia a nyugdíjak fizetésében. Szerinte a nyugdíjreform célja éppen az, hogy a hosz- szú távon keletkező hiány mértékét csökkentse. A reform nélkül ugyanis 3-4 százalékos GDP-ará- nyos hiány alakult volna ki a Szociális Biztosítóban. Az új rendszer, ha nem nyúlnak bele, az elemzések szerint 2050-re kiegyensúlyozott lesz, addig várhatóan a GDP 1 százaléka körüli hiány várható, (lpj) A Szociális Biztosító várható hiánya Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Hiány, a GDP százaléka 0,4 1,0 1,1 1,2 1,3 1,3 Hibát hibára halmoznak az eljárás során, emiatt kiszabadulhat a besztercebányai alvilág állítólagos feje Cernák-ügy: öngyilkos lett az egyik tanú ÖSSZEFOGLALÓ Breznó. Kiugrott breznói lakásának ablakán Matej Zachar, aki a Marián Karcéi megölése kapcsán indított per egyik tanúja volt. Karcéi kivégzésével a besztercebányai alvilág állítólagos főnökét, Mikuláš Černákot vádolják. A rendőrség megindította az eljárást, egyes értesülések szerint azt is vizsgálják, valóban öngyilkosság történt-e. Mária Faltániová, a Besztercebányai Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője nem nyilatkozik az ügyben, mondván: a rendőrség öngyilkosságokról nem ad bővebb tájékoztatást. A 27 éves Zachar a Sme szerint vallomásában azt áhította, hogy Karcéit Branislav Adamčo, Michal Moravčík és Čer- nák tette el láb alól. Vallomása szerint az elkövetőket ő vitte gépkocsin Zólyomlipcsébe, ahol felgyújtották a gyilkosság során használt autót. Azt állította, neki a gyilkossághoz nem volt köze. Néhány hónappal később viszont egy becsületbeli nyilatkozatban mindezt visszavonta, és azt állította, rendőri kényszer alatt vallott. Karcéit még 2000-ben lőtték agyon, a gyilkosokat a vád szerint Cérnák bérelte fel. Az állítólagos alvüági főnöknek nagy esélye van a szabadulásra, mert nyolc és fél éves börtönbüntetése letelt, az ellene folyó másik eljárás során pedig hibát hibára halmoz az igazságszolgáltatás. A szlovák hatóságok ugyanis megfeledkeztek arról a szabályról, mely szerint a külföldön letartóztatott szlovák bűnöző ellen csak abban az ügyben folytathatnak eljárást, mely miatt kiadták őt a szlovák hatóságoknak. Černák 2003-ban menekült Csehországba, ahol letartóztatták, majd később kiadták. A szlovák hatóságok a szükséges dokumentumokat Csehországtól csak azután kérték ki, hogy a Besztercebányai Járásbíróság úgy döntött, Černákot ki kell engedni a vizsgálati fogságból. Arról, hogy a határozat jogerős-e, a következő napokban dönt a Besztercebányai Kerületi Bíróság. A prágai bíróság határozata - mely a szlovák fél kérésére engedélyezte a Černák elleni eljárást - szintén nem jogerős, mivel a vádlottak ügyvédjei fellebbeztek ellene a Legfelsőbb Bíróságon. A Főügyészség továbbra is hallgat az ügyről. Először azt állították, hogy a Černák ellen folytatott eljáráshoz nincs szükség a cseh fél beleegyezésére, év vége előtt viszont mégis kérvényezték azt. Az ügyészség ráadásul hibát követett el, ugyanis nem abban a két gyilkossági ügyben kérvényezte az eljárás engedélyezését Černák ellen, amiért most vizsgálati fogságban ül - a kérvényben más gyilkosságok szerepeltek. „A nyomozás módját és taktikáját a nyomozó határozza meg, és nem az újságírók” - mondta Jana Tökölyová, a Főügyészség szóvivője. Adamčot egyébként bizonyítékok híján már kétszer felmentették ebben ügyben. 2003 novemberében éppen Ľubomír Sámuel bíró, Černák jelenlegi ügyvédje. Döntését a feüebbviteli eljárásban is jóváhagyták, a Legfelsőbb Bíróság viszont nem értett egyet vele, és az ügyet további eljárásra visszaadta. Černákot még Imrich Oláh, Gustáv Slivenský és Jozef Filip meggyüko- lásával is vádolják, (dem) Az egyik tanú visszavonta a Cérnákra nézve terhelő vallomását, majd állítólag öngyilkos lett (ČTK-felvétel) Más-más szabályok érvényesek a parlamenti és az önkormányzati választásokon Lesz egységes választási törvény? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ahány választás, any- nyiféle választójogi törvény van Szlovákiában, a kisebb-nagyobb eltérések sokszor megtévesztik a szavazókat. A civü szervezetek régóta szorgalmazzák a jogszabályok egységesítését, s úgy tűnik, a belügyminisztérium is hajlik erre. Tervei szerint a jelenlegi megbízatási időszak végéig egyetlen választójogi kódex léphet hatályba, s eszerint vezényelik majd le az összes voksolást: a helyhatósági, a megyei, a parlamenti és az európai parlamenti választásokat, valamint az elnökválasztást és a népszavazásokat. Az egyeztetésben a civü szervezetek is részt vehetnek, egyik fő céljuk, hogy elérjék a helyi választási bizottságok összeállításának módosítását. A függetlenként indulók ugyanis nem jelölhetnek tagokat a bizottságokba, így joggal mondják, hogy nem volt módjuk a szavazatszámlálás ellenőrzésére. Emellett helyzeti előnyben vannak azok a hivatalban levő polgármesterek, akik újra indulnak. A bizottságokba ugyanis a pártok jelölhetnek tagokat, és ha nincs ki a létszám, a testületet a polgármester és az önkormányzat tölti fel saját belátása szerint. Emiatt több helyen felmerült a szavazathamisítás vagy fél- reszámlálás gyanúja. A decemberi helyhatósági választásokon is gondot okozott ez, s valószínűleg ezzel magyarázható, hogy rekordszámú panasz érkezett az alkotmánybíróságra. Elemzők úgy vélik: minden jelöltnek jogában áll ellenőrizni a szavazatszámlálást, a leghatékonyabb, ha egymást ellenőrzik a versengő felek. Ugyancsak felmerült a kampánycsend teljes eltörlése. Most 48 órával az urnanyitás előtt lép életbe - kivéve az országos parlamenti választásokat, amelynél végig lehet kampányolni. Politológusok szerint a kampánycsendnek nincs értelme, hiszen a legtöbb választó nem az utolsó pillanatban dönt arról, kire szavaz, és üyenkor már nem is lehet befolyásolni. A pártok és jelöltek pedig megtalálják a módját, hogyan kerüljék meg a korlátozást. Sok esetben a kampánycsend megsértéséért kiszabható szankciók sem egyértelműek, és nem egységes az sem, mikor lehet közzétenni az utolsó közvélemény-kutatást a választás előtt. Szintén módosításra szorul, kinek és mikor kell elszámolnia a kampánypénzekkel. A parlamenti választáson a pártok és az egyéni kampányt folytató jelöltek annyit költhetnek, amennyit bírnak, az egyéni kampány kiadásairól nem is kell bevallást készíteni, amit a civil szervezetek kifogásolnak. Egységesíteni kellene a magántévékben zajló kampány játékszabályait is. A választókerületek számának megváltoztatása és választási rendszer módosítása nem merült fel. Az előző kormány ezt is tervezte, de a kormánypártok nem tudtak dűlőre jutni. Ezzel szemben nagy volt az egyetértés akkor, amikor a parlament a pártoknak járó állami támogatás megemeléséről szavazott, (sza, t)
