Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-25 / 20. szám, csütörtök
22 Sport ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 25. www.ujszo.com Változik a leghíresebb sivatagi rali hangulata is, a maratoni szakaszokon még minden a régi, a táborokban azonban már érződik a különbség Jaroslav Katriňák egy életre Dakar-függő lett Jaroslav Katriňák a motorosok mezőnyében a remek 9. helyen zárt a vasárnap véget ért Dakar-ralin. A KTM gépen induló szlovák versenyző készségesen nyilatkozott benyomásairól, tapasztalatairól, élményeiről KULCSÁR GABRIELLA Negyedik nekifutásra sikerült befejeznie a világ egyik legnehezebb terepversenyét. Van már összehasonlítási alapja: nehezebb volt az idei rali, mint az előzőek? Nem egyszerű ezt így rangsorolni. A Dakar minden évben más, minden évben nehéz a pálya. Talán csak annyi a különbség, hogy idén sokkal több sziklás, kavicsos rész volt beiktatva, mint a tavalyi erőpróbán. Az ilyen terep egy motoros számára fizikailag sokkal megerőltetőbb, sokkal nagyobb terhelés éri a versenyzők kezét és hátát, mint a homokos, dűnés szakaszokon. Mi szükséges ahhoz, hogy valaki nem gyári versenyzőként a top tízben tudjon végezni? Elsősorban versenyzői tudás, kőkemény akarat, magas szintű technika és biztos anyagi háttér. Ezek mind egyformán fontos tényezők, melyek között nem lehet fontossági sorrendet felállítani. Akkor mi a titka a mostani sikeres szereplésnek? Idén sokkal óvatosabban versenyeztem. Tudtam, a legfontosabb, hogy eljussak Dakarba. Ez volt az elsődleges cél. Mellette hajtott a vágy is, hogy végre láthassam a kislányomat, (lánya a verseny alatt született - a szerző megj.) Milyen a hangulat a Dakaron a motorosok között? Az évek során ez is nagyon megváltozott. A maratoni szakaszokon még minden a régi, a profi és az amatőr versenyző együtt pihen, együtt eszik. De a táborban már más a helyzet. Ott a gyári csapatok képviselőit várja a már előre gondosan előkészített szerviz. Egyetlen kellemetlen felismerés volt a változással kapcsolatban, mégpedig aznap, mikor motoros társunk, Symons halála után gyűlés volt a táborban. Én arra számítottam, bejelentik a következő szakasz törlését. Ehelyett a nagymenők megbeszélést tartottak a biztonságról, és csak annyit tettek hozzá, hogy a Dakar az Dakar. Kemény világ. Értesüléseink szerint az abszolút 9. helyezés mellett a nem gyári versenyzők kategóriájában a második helyet is megszerezte. Engem is nagyon meglepett ez a rangsorolás. Az igazat megvallva, számomra nem lényeges. Sokkal értékesebb és mérvadóbb az abszolút helyezés. Pár napja van otthon. Eljátszadozott már a gondolattal, hogy esetleg jövőre újra nekivágna? Igen. Olyan ez, mint a drog. Aki ezt egyszer megízleli, már csak nagyon nehezen tud lemondani róla, és újra meg újra visszatérne. Ha lehetőség lesz rá, mindenképpen ott szeretnék állni a jövő évi rajtdobogón. Még Európában, a kompra várakozva (Re ute rs-f e I véte I) Davigyenko szerint Haas bedilizett egy kicsit, olyan meglepő dolgokat mondott Önostorozással az elődöntőbe Élete első Világkupa-győzelmét aratta a tizennyolc éves somorjai vívó Domsitz bearanyozta Montrealt! ÖSSZEÁLLÍTÁS Melbourne. A német Tommy Haas harmadszor jutott be az ausztrál nyílt teniszbajnokság elődöntőjébe, miután színvonalas mérkőzésen legyőzte a harmadik helyen kiemelt orosz Nyikolaj Davi- gyenkót. A 28 éves, rendkívül sérülékeny kiválóság - aki 1999-ben és 2002-ben is a legjobb négy között volt - öt szettben, 3:19 óra alatt lépett túl esélyesebb riválisán, egyben visszavágva neki a tavalyi US Open negyeddöntőjében elszenvedett vereségért. A pálya menti mikrofonok révén a közönség is meghallgathatta, hogy a német játékos miként ostorozza magát a labdamenetek között: „így nem tudsz győzni, túl gyenge vagy! Rengeteget hibázol, és nem mész fel a hálóhoz. Elég volt! Kinek csinálom ezt az egész sz..t, ha nem magamnak? Tiszta hülye vagy, de akkor is megnyered a meccset! Harcolj már! (...) Micsoda szívós kutya ez, embertelen, ahogy játszik.” A Németországban élő Davigyenko is elcsípett ezt-azt a monológokból, a végén meg is jegyezte: „Azt hiszem, Tommy kicsit bedilizett. Meglepő dolgokat mondott.” Haasnak az elődöntőben a Nadalt búcsúztató Gonzalez lesz az ellenfele. (mti) Negyeddöntő, nők: Sarapova (orosz, l.)-Csakvetadze (o- rosz, 12.) 7:6 (7:5), 7:5; Clijs- ters (belga, 4.)-Hingis (svájci, 6.) 3:6, 6:4, 6:3. Az elődöntőben: Vaidišová-S. Williams, Sarapova-Clisters. Férfiak: Gonzalez (chilei, 10.)-Nadal (spanyol, 2.) 6:2, 6:4, 6:3; Haas (német, 12.)— Davigyenko (orosz, 3.) 6:3, 2:6,1:6, 6:1,7:5. Az elődöntőben: Haas-Gonzales, Federer- Roddick. (mti) Az árnyékból a fénybe vezetett Haas útja (ČTK/A P-felvétel) D. TOK ERNŐ Montreal/Somoija. Meglepetés, bravúr, szenzáció... Ki-ki ízlése szerint kommentálhatja a somoijai Domsitz Tibor montreali junior tőrvívó Világkupa-győzelmét. A jelzőfogyasztó siker tényei: a 18 éves gimnazista kanadai elsőségével a junior vüágranglista 74. helyéről a 14. helyre ugrott előre, nem akadt méltó ellenfele a kanadai pástokon. A selejtezőben két amerikai és négy kanadai ellen melegítve a második legjobbként került a főtáblára, és meg sem állt a döntőig. A fináléban sem sok esélyt adott a hazaiak reménységének, Alexander Simonsnak (15:11). „Legjobban a 2. fordulóban a pozsonyi Joniaktól tartottam, hiszen ő két éve kadett világbajnok volt, de akárcsak egy hónapja a szlovák bajnokságon, most is a vártnál simábban vertem (15:9), majd az amerikai Watson ellen 5:6-ról fordítottam 15:10-re, és ekkor már úgy éreztem, hogy meg tudom nyerni a versenyt. Még soha nem vívtam ennyire jól és fegyelmezetten, azt erőltettem, ami az erősségem, és kontrollálni tudtam a gyengéimet is.” Bár a tavalyi junior Világkupa összetett győztese, Hanzel Gyöngyi Montrealban 3. lett, nem volt különösebben elégedett önmagával: „Tavaly 2. lettem ugyanitt, de a mostaninál sokkal erősebb mezőnyben. Egy olyan amerikai lánytól kaptam ki az elődöntőben (Prescoud Nzighba 6:15), aki egyrészt fiatalabb, tapasztaladanabb nálam, másrészt technikaüag gyengébb vívó. Igaz megnyerte ezt a versenyt, tehát az legalább valamelyest vigasztalhat, hogy a tornagyőztes vert meg....” Nagy József edző kommentálja: „Tibi egész egyszerűen remekelt, ez egy jó közepes erősségű mezőny volt, amelyben a versenyzőnknél a Vüágkupá- ban 19 jobban álló tőrös indult. Főleg taktikai fegyelmezettségének köszönhette sikerét, hiszen a technikai tudásával soha nem volt baj, de amíg korábban könnyelmű pontokat engedett át ellenfeleinek, úgy most fejben is nagyon erősen vívott. Gyöngyi november óta négy edzést abszolvált, betegség és egyéb okok miatt sokat kihagyott. Az ő mezőnye elég gyengécske volt, igazság szerint erőnléti okok miatt nem nyert, egyébként technikai tudása alapján Montrealban minimum döntőbe kellett volna jutnia!” A friss Vk-győztes Domsitz Tibor legközelebb a hétvégén az itáliai Comóban, egy, a kanadainál erősebb mezőnyű junior Világkupa-viadalon bizonyíthat. A dobogó tetején a somorjai tőrö- zó (Képarchívum) Hatvanöt évvel ezelőtt született az évszázad legjobb portugál labdarúgója Ádáz küzdelem Eusébio kegyeiért KOVÁCS BARNABÁS Ünnepel a sportvilág. Hatvanöt évvel ezelőtt született az évszázad legjobb portugál labdarúgójának megválasztott Eusébio Da Süva Ferreira. Bár sokan és sok mindent tudnak a Fekete Párducnak becézett afrikai származású sportnagyságról, azzal azonban, hogyan is került a Benficához, már kevesebben lehetnek tisztában. A kis Eusébio 1942. január 25- én, a portugál gyarmaton, Mozam- bikban látta meg a napvilágot. Bár a kosárlabdában és az atlétikában is jeleskedett, ismertségét elsősorban a helyi Sporting Lourenco Mar- quesnél, a lisszaboni Sporting fiókegyletében, megcsodált futballtu- dásának köszönhette. De hogyan is kerülhetett a nagy vetélytárs Benfi- ca karmaiba? A krimibe illő történet első felvonása egy fodrászszalonban kezdődött. Guttmann Béla, a Benfica edzője itt hallott először a 18 éves csodagyerekről, és nem sokkal később Mozambikba repült, hogy saját szemével is lássa a fiú játékát. A történet úgy folytatódik tovább, hogy miután anyaegyesülete felkészültnek látta a portugál bajnokságban való szereplésre, 1960-ban megérkezett Európába. A lisszaboni repülőtér és a Sporting bázisa közötti úton a városi rivális megbízásából azonban elrabolták, és egészen addig fogva tartották, Algarve Eusébio (Reuters-felvétel) egyik halászfalujában, amíg a két klub valamiféle egyezségre nem jutott sorsáról. Egy másik legenda szerint nem az elrablás, hanem a pénz és a lelki terror játszotta a főszerepet. Ekkor még Eusébio nem volt felnőtt korú, ezért a szerződésre az édesanya aláírása kellett. Mivel a Benficának nem volt képviselete a helyi egyesületnél, ezért a település hentesét bízták meg, hogy győzze meg az anyát. Néhány úriember kíséretében meg is jelent a szülői házban, majd 250 000 escudo (korabeli portugál pénznem) került az asztalra. Rövid tárgyalás és gondolkodás után sikerült a küldetés. A Benfica fekete csillaga gyorsan belopta magát a szurkolók szívébe. Mindössze 19 évesen, két gólt is szerzett az 1962-es BEK-döntőn (5:3), melyen véget vetettek a portugálok az ötszörös BEK-győztes Real Madrid nemzetközi regnálásának. Sok boldogságot, Eusébio!
