Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-25 / 20. szám, csütörtök

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 25. www.ujszo.com RÖVIDEN A szabadság vihara két vetítésen Pozsony/Szenc. Január 29-én, 18 órakor Pozsonyban, a Csema- dok nagytermében, február 4-én, 15 órakor pedig Szencen, a mű­velődési házban mutatják be A szabadság vihara című nagy sikerű történelmi dokumentumfilmet. 1956. december 6: a melbourne-i olimpiai vízilabdatorna elődöntőjében a magyar és a szovjet csa­pat méri össze erejét. Alig egy hónappal a magyar forradalom drasztikus leverése után a medencében immáron egyenlő feltéte­lek mellett politikai eseményektől feltüzelt játékosok küzdenek. A dokumentumfüm executive producerei között található Lucy Liu, Quentin Tarantino és Andrew G. Vájná. Az alkotók célul tűzték ki, hogy filmjük a fiatal közönség számára is világosan tálja fel az 1956 őszén a szovjet uralom alól fellázadó magyarok történetét, amelyet a híres-hírhedt véres vízüabda-mérkőzés párhuzamával tettek feledhetetlenné, (ú) Kurtág György sikere a MIDEM-en Cannes. Kurtág György Kafka-töredékek című művének felvéte­le kapta a legjobb kortárs zenei lemeznek járó MIDEM Klasszikus Zenei díjat a Cannes-ban megrendezett nemzetközi szakmai vásá­ron tegnap. A müncheni ECM kiadónál megjelent felvételen Keller András hegedül, és a német Juliane Banse énekel. A díjat a Cannes-i Fesztiválpalotában tartott gálán Keller András vette át. Keller András elmondta, hogy a lemez Kurtág György 80. születés­napjára jelent meg tavaly. A kiadvány már több nagy elismerésben részesült, és versenyben van a világ vezető zenei folyóirata, a Gramophone díjáért is. „Kurtág azonban mindenféle díj nélkül is nagyon büszke a lemezre, és számomra ez a legnagyobb öröm” - mondta el Keller András. A rangos MIDEM Klasszikus Zenei díjat a vezető zenei szaklapok és rádiók főszerkesztőiből álló zsűri évente osztja ki a cannes-i zeneipari vásáron 15 kategóriában. (MTI) A világ leglátogatottabb múzeuma Párizs. 8,3 millió látogatóval tavaly új rekordot áhított fel a pári­zsi Louvre az első összesítő felmérés szerint, és ezzel a világ legláto­gatottabb múzeuma volt - jelentette be külön közleményben az in­tézmény. 2005-ben 7,5 millióan keresték fel a Louvre különböző kollekcióit és rendezvényeit. A növekedés egyaránt érintette az ál­landó gyűjteményeket és az időszakos kiállításokat. A Louvre ki­emelte, hogy a növekvő idegenforgalomnak köszönhetően gyarapo­dott a külföldi látogatók száma, de tapasztalható volt a hazai közön­ség fokozott érdeklődése is. Mindez a rendkívüli rendezvényeknek, az egymást folyamatosan követő időszaki kiállításoknak és a péntek esti meghosszabbított nyitva tartásnak is köszönhető. (MTI) A 21. század múzeuma Japánban Tokió. Tokió divatos Ropongi negyedében felépült Japán legna­gyobb kiállítási intézménye, Tokió országos művészeti központja, amelyet alkotói „a 21. század múzeumának” tekintenek. A 14 ezer négyzetméter alapterületű, hatalmas hightech üvegfallal ékeskedő intézmény legeredetibb sajátossága az, hogy egyáltalán nincs saját állandó gyűjteménye, hanem óriási kiállító központként működik a jövőben. Kurokava Kiso, a múzeum építésze elmondta, hogy az új in­tézmény képes lesz befogadni bármely japán vagy külföldi kiállítást, és különös hangsúlyt helyez majd az új, tehetséges fiatal művészek bemutatására. Első kiállításának anyagát a párizsi Georges Pom­pidou kulturális központ - a modem művészetek legnagyobb fran­ciaországi múzeuma - kölcsönzi, a 20. század eleje óta Párizsban élt külföldi művészek munkáiból. (MTI) Az egyéni kiállítások mellett sok a csoportos, olyan is, amely biennále formájában kerül megrendezésre Régió és nagyvilág az Art-Mában A dunaszerdahelyi Art-Ma Galéria nem egész kilenc év alatt hetvenhét képzőmű­vésznek adott bemutatko­zási lehetőséget. A szám korántsem pontos, mert nem foglalja magában a 22 csoportos kiállítás résztve­vőit. Ez az adat bármelyik állami galériának a becsü­letére válna, hát még egy magángalériának. Az aláb­bi beszélgetés az Art-Ma létrehozójával, működtető­jével, mindenesével, Lipcsey György szobrász- művésszel készült. VOJTEK KATALIN Miért tartja fontosnak, hogy legyen egy magángaléria Duna- szerdahelyen? Mondhatnék mindenféle szé­pet, de egyszerűen benne vagyok, és már lehetetlen belőle kiszállni. Két évre előre megvan a program, egymás után jelentkeznek a kép­zőművészek, a galéria egyre széle­sebb körben ismert. Az egyéni ki­állítások mellett sok a csoportos kiállítás, vannak köztük olyanok, amelyek biennále formájában im­már rendszeresen kerülnek meg­rendezésre, mint az Erato és a Más táj, amelyet a nyugat-szlovákiai képzőművészekkel rendezünk. Most már a fotó is rendszeresen képviselve van, ugyanis a Magyar Fotóművészek Szövetsége évente megrendezett budapesti kiállítá­sának anyagát az Art-Ma Galériá­ban is bemutatjuk, az idén épp harmadszor. Tavaly jelent meg el­ső alkalommal az építészet, Amb­rus Csaba dunaszerdahelyi mű­építész eddigi munkásságát mu­tattuk be. A nagy sikerre való te­kintettel lesz folytatás is, a további üyen jellegű kiállításokat már ő fogja szervezni. Tehát négy-öt olyan kiállításunk van, amely Lipcsey György évente ismétlődik. Emellett igyek­szünk bemutatni a kortárs képző- művészeti irányzatokat, azt a sok­színűséget, amelyet a különböző felfogást képviselő képzőművé­szek prezentálnak, kihasználva a régió adottságait. Ez hogy értendő? Mivel Budapest és Pozsony egy­forma távolságban van Dunaszer- dahelytől, mindkét város képző­művészei gyakran szerepelnek ná­lunk. Persze nemcsak ők, hisz a ga­léria profiljához tartozik a szűkebb régió alkotóinak bemutatása. De volt már németországi, franciaor­szági, iráni és izraeli kiállítónk is. (Somogyi Tibor felvétele) Időnként provokatív kiállítá­sokat is rendez. Ján Kulichét töb­ben annak tartották. Kulich több évtizedes munkás­sága jelen van a szlovákiai képző- művészeti életben, ha akaijuk, ha nem. Van, aki ki nem állja, van, akinek tetszik. Bánni nem bánom, hogy üyen kiállítást csináltunk, nyüvánvaló, hogy nem erre fogunk törekedni. Engem személyesen semmüyen szál nem fűz hozzá, sőt, ő volt az, aki a főiskolán több­ször is elutasított, tehát nem fog­ható rám, hogy hálából csináltam volna, bár haragudni nem harag­szom rá. Eredetileg nem üyennek készült az a kiállítás. Szabó László galántai szobrásznak az volt a ter­ve, hogy legyen egyfajta konfron­táció, művészettörténészekkel sze­rette volna körbejáratni a Kulich- jelenséget, vitát rendezni a kiállí­tás anyagáról, ez azonban sajnos nem valósult meg. Mi akadályozta, hogy megva­lósuljon? Kevés szakemberünk van, és mmd nagyon elfoglaltak. Lesz anyagi fedezet az Art-Ma működtetéséhez? Nem akarom elkiabálni, de re­mélem, hogy lesz. Ez műidig a pá­lyázatokon múlik. Óriási energiá­ba kerül a pályázatokon összeszed­ni a szükséges pénzt, emellett a költségek egyre magasabbak, de egyelőre megy a dolog. Ebben per­sze nagy szerepet játszik az is, hogy rengeteg mindent megcsinál az ember maga. Mint bármelyik más galériában, az Art-Mában is évi hét-nyolc kiállítás van, csak itt nincs személyzet, sem segítség, az ember önmagára van utalva, az van meg, amit maga megcsinál. Ha bármilyen probléma adódik, azt meg kell oldani. Szerencsére most már a várostól is kapunk rendsze­res támogatást. Ha jól tudom, eredetileg úgy tervezte, hogy az Art-Mában kiál­lító művészek alkotásaiból évvé­gén aukciót rendez. Az első két évben rendeztünk, de az az igazság, hogy végül ez is csak kiállítás volt, nem vásároltak az emberek. A tehetősebbek nem jöt­tek el, vagy ha igen, végül nem az aukción, hanem maguktól az alko­tóktól vásároltak. így ez a rendez­vény fölösleges kiadásnak bizo­nyult, ezért fel is hagytunk vele. Mivel magyarázható ez a siker­telenség? Talán azzal, hogy kortárs alkotá­sokról volt szó, és színvonalra töre­kedtünk, nem pedig arra, hogy mu­tatós, kapós tárgyakat állítsunk ki. Oscar-díjra jelölték AA. Tóth Géza animációs filmjét, mely tele van humorral és zenei leleménnyel A világsiker kapujában a Maestro című alkotás i i i i i i i i i i ( i A Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállítótermeiben nyílt meg tegnap a Gyűjtőszenvedély - az 1957 és az 1970 közötti szlovák képzőművészet magángyűjteményekben című kiállítás, amely április 15-ig tekinthető meg. Képünkön Andrej Barčík kiállított alkotása, a Csendélet lámpával 1957-ből (Képarchívum) MTV-HÍR A Maestro című magyar animá­ciós film, M. Tóth Géza alkotása, az MTV és a Kedd Animációs Stú­dió közös filmje bekerült az Os­car-díjra felterjesztett öt legjobb mű közé. A Magyar Televízió és a Kedd Animációs Stúdió közös alkotása már csak egy karnyújtásnyira áü attól, hogy a világ legjobb animá­ciós fümjének járó elismerést megkapja. A Maestro négy vetély- társa a Danish Poet című kanadai fűm, a Little Matchgirl a Disney- től, a Lifted a Pixartól, és a szintén amerikai No time for nuts. Ha a döntnökök többsége a Maestrora voksol, akkor Rófusz Ferenc A légy című alkotása után M. Tóth Géza Maestroja lesz a második magyar Oscar-díjas animációs film. M. Tóth Géza rendező 2005-ben készült animációja egyszerű ötlet­re épül: a művész, a Mester egy szobában fellépésre készül, feszül­ten, idegesen. Hallucinációit jele­níti meg a kis ötperces opus - tele humorral, zenei leleménnyel, és a végén pompás csattanóval. A 2005-ben készült filmet eddig 40 nemzetközi fesztiváldíjjal jutal­mazták Japántól Amerikáig. Az Oscar-nevezést megelőző kvalifikációs vetítéseket augusz­tusban tartották a Los Angeles-i Laemmle filmszínházban. A neve­zett filmek közül tíz került tavaly decemberben a jelölés előszobájá­nak számító listára. A február 25-i Oscar-gálán M. Tóth Géza mellett a már négy említett animációs rövid­film alkotója váija majd az Akadé­mia döntésének kihirdetését. M. Tóth Géza a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs szakán tanít. Műértők körében nagy feltűnést keltett 2005-ben a Művészetek Palotájában a Bartók évre készített A csodálatos manda­rin című alkotása. Ennek sikere nyomán a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon tárta a közönség elé A kékszakállú herceg vára cí­mű filmjét. Az alkotó tervei között említette a májusra elkészülő, je­lenleg Ergo munkacímen futó al­kotását. 1981-ben egyébként Szabó Ist­ván Mephistóját díjazták a legjobb külföldi filmnek járó aranyszobor­ral, majd a következő években a trilógia másik két része, a Redl ez­redes és a Hanussen is a jelöltek ( közé került. I I I Maestro a tükör előtt (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents