Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-25 / 20. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 25. www.ujszo.com RÖVIDEN A szabadság vihara két vetítésen Pozsony/Szenc. Január 29-én, 18 órakor Pozsonyban, a Csema- dok nagytermében, február 4-én, 15 órakor pedig Szencen, a művelődési házban mutatják be A szabadság vihara című nagy sikerű történelmi dokumentumfilmet. 1956. december 6: a melbourne-i olimpiai vízilabdatorna elődöntőjében a magyar és a szovjet csapat méri össze erejét. Alig egy hónappal a magyar forradalom drasztikus leverése után a medencében immáron egyenlő feltételek mellett politikai eseményektől feltüzelt játékosok küzdenek. A dokumentumfüm executive producerei között található Lucy Liu, Quentin Tarantino és Andrew G. Vájná. Az alkotók célul tűzték ki, hogy filmjük a fiatal közönség számára is világosan tálja fel az 1956 őszén a szovjet uralom alól fellázadó magyarok történetét, amelyet a híres-hírhedt véres vízüabda-mérkőzés párhuzamával tettek feledhetetlenné, (ú) Kurtág György sikere a MIDEM-en Cannes. Kurtág György Kafka-töredékek című művének felvétele kapta a legjobb kortárs zenei lemeznek járó MIDEM Klasszikus Zenei díjat a Cannes-ban megrendezett nemzetközi szakmai vásáron tegnap. A müncheni ECM kiadónál megjelent felvételen Keller András hegedül, és a német Juliane Banse énekel. A díjat a Cannes-i Fesztiválpalotában tartott gálán Keller András vette át. Keller András elmondta, hogy a lemez Kurtág György 80. születésnapjára jelent meg tavaly. A kiadvány már több nagy elismerésben részesült, és versenyben van a világ vezető zenei folyóirata, a Gramophone díjáért is. „Kurtág azonban mindenféle díj nélkül is nagyon büszke a lemezre, és számomra ez a legnagyobb öröm” - mondta el Keller András. A rangos MIDEM Klasszikus Zenei díjat a vezető zenei szaklapok és rádiók főszerkesztőiből álló zsűri évente osztja ki a cannes-i zeneipari vásáron 15 kategóriában. (MTI) A világ leglátogatottabb múzeuma Párizs. 8,3 millió látogatóval tavaly új rekordot áhított fel a párizsi Louvre az első összesítő felmérés szerint, és ezzel a világ leglátogatottabb múzeuma volt - jelentette be külön közleményben az intézmény. 2005-ben 7,5 millióan keresték fel a Louvre különböző kollekcióit és rendezvényeit. A növekedés egyaránt érintette az állandó gyűjteményeket és az időszakos kiállításokat. A Louvre kiemelte, hogy a növekvő idegenforgalomnak köszönhetően gyarapodott a külföldi látogatók száma, de tapasztalható volt a hazai közönség fokozott érdeklődése is. Mindez a rendkívüli rendezvényeknek, az egymást folyamatosan követő időszaki kiállításoknak és a péntek esti meghosszabbított nyitva tartásnak is köszönhető. (MTI) A 21. század múzeuma Japánban Tokió. Tokió divatos Ropongi negyedében felépült Japán legnagyobb kiállítási intézménye, Tokió országos művészeti központja, amelyet alkotói „a 21. század múzeumának” tekintenek. A 14 ezer négyzetméter alapterületű, hatalmas hightech üvegfallal ékeskedő intézmény legeredetibb sajátossága az, hogy egyáltalán nincs saját állandó gyűjteménye, hanem óriási kiállító központként működik a jövőben. Kurokava Kiso, a múzeum építésze elmondta, hogy az új intézmény képes lesz befogadni bármely japán vagy külföldi kiállítást, és különös hangsúlyt helyez majd az új, tehetséges fiatal művészek bemutatására. Első kiállításának anyagát a párizsi Georges Pompidou kulturális központ - a modem művészetek legnagyobb franciaországi múzeuma - kölcsönzi, a 20. század eleje óta Párizsban élt külföldi művészek munkáiból. (MTI) Az egyéni kiállítások mellett sok a csoportos, olyan is, amely biennále formájában kerül megrendezésre Régió és nagyvilág az Art-Mában A dunaszerdahelyi Art-Ma Galéria nem egész kilenc év alatt hetvenhét képzőművésznek adott bemutatkozási lehetőséget. A szám korántsem pontos, mert nem foglalja magában a 22 csoportos kiállítás résztvevőit. Ez az adat bármelyik állami galériának a becsületére válna, hát még egy magángalériának. Az alábbi beszélgetés az Art-Ma létrehozójával, működtetőjével, mindenesével, Lipcsey György szobrász- művésszel készült. VOJTEK KATALIN Miért tartja fontosnak, hogy legyen egy magángaléria Duna- szerdahelyen? Mondhatnék mindenféle szépet, de egyszerűen benne vagyok, és már lehetetlen belőle kiszállni. Két évre előre megvan a program, egymás után jelentkeznek a képzőművészek, a galéria egyre szélesebb körben ismert. Az egyéni kiállítások mellett sok a csoportos kiállítás, vannak köztük olyanok, amelyek biennále formájában immár rendszeresen kerülnek megrendezésre, mint az Erato és a Más táj, amelyet a nyugat-szlovákiai képzőművészekkel rendezünk. Most már a fotó is rendszeresen képviselve van, ugyanis a Magyar Fotóművészek Szövetsége évente megrendezett budapesti kiállításának anyagát az Art-Ma Galériában is bemutatjuk, az idén épp harmadszor. Tavaly jelent meg első alkalommal az építészet, Ambrus Csaba dunaszerdahelyi műépítész eddigi munkásságát mutattuk be. A nagy sikerre való tekintettel lesz folytatás is, a további üyen jellegű kiállításokat már ő fogja szervezni. Tehát négy-öt olyan kiállításunk van, amely Lipcsey György évente ismétlődik. Emellett igyekszünk bemutatni a kortárs képző- művészeti irányzatokat, azt a sokszínűséget, amelyet a különböző felfogást képviselő képzőművészek prezentálnak, kihasználva a régió adottságait. Ez hogy értendő? Mivel Budapest és Pozsony egyforma távolságban van Dunaszer- dahelytől, mindkét város képzőművészei gyakran szerepelnek nálunk. Persze nemcsak ők, hisz a galéria profiljához tartozik a szűkebb régió alkotóinak bemutatása. De volt már németországi, franciaországi, iráni és izraeli kiállítónk is. (Somogyi Tibor felvétele) Időnként provokatív kiállításokat is rendez. Ján Kulichét többen annak tartották. Kulich több évtizedes munkássága jelen van a szlovákiai képző- művészeti életben, ha akaijuk, ha nem. Van, aki ki nem állja, van, akinek tetszik. Bánni nem bánom, hogy üyen kiállítást csináltunk, nyüvánvaló, hogy nem erre fogunk törekedni. Engem személyesen semmüyen szál nem fűz hozzá, sőt, ő volt az, aki a főiskolán többször is elutasított, tehát nem fogható rám, hogy hálából csináltam volna, bár haragudni nem haragszom rá. Eredetileg nem üyennek készült az a kiállítás. Szabó László galántai szobrásznak az volt a terve, hogy legyen egyfajta konfrontáció, művészettörténészekkel szerette volna körbejáratni a Kulich- jelenséget, vitát rendezni a kiállítás anyagáról, ez azonban sajnos nem valósult meg. Mi akadályozta, hogy megvalósuljon? Kevés szakemberünk van, és mmd nagyon elfoglaltak. Lesz anyagi fedezet az Art-Ma működtetéséhez? Nem akarom elkiabálni, de remélem, hogy lesz. Ez műidig a pályázatokon múlik. Óriási energiába kerül a pályázatokon összeszedni a szükséges pénzt, emellett a költségek egyre magasabbak, de egyelőre megy a dolog. Ebben persze nagy szerepet játszik az is, hogy rengeteg mindent megcsinál az ember maga. Mint bármelyik más galériában, az Art-Mában is évi hét-nyolc kiállítás van, csak itt nincs személyzet, sem segítség, az ember önmagára van utalva, az van meg, amit maga megcsinál. Ha bármilyen probléma adódik, azt meg kell oldani. Szerencsére most már a várostól is kapunk rendszeres támogatást. Ha jól tudom, eredetileg úgy tervezte, hogy az Art-Mában kiállító művészek alkotásaiból évvégén aukciót rendez. Az első két évben rendeztünk, de az az igazság, hogy végül ez is csak kiállítás volt, nem vásároltak az emberek. A tehetősebbek nem jöttek el, vagy ha igen, végül nem az aukción, hanem maguktól az alkotóktól vásároltak. így ez a rendezvény fölösleges kiadásnak bizonyult, ezért fel is hagytunk vele. Mivel magyarázható ez a sikertelenség? Talán azzal, hogy kortárs alkotásokról volt szó, és színvonalra törekedtünk, nem pedig arra, hogy mutatós, kapós tárgyakat állítsunk ki. Oscar-díjra jelölték AA. Tóth Géza animációs filmjét, mely tele van humorral és zenei leleménnyel A világsiker kapujában a Maestro című alkotás i i i i i i i i i i ( i A Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállítótermeiben nyílt meg tegnap a Gyűjtőszenvedély - az 1957 és az 1970 közötti szlovák képzőművészet magángyűjteményekben című kiállítás, amely április 15-ig tekinthető meg. Képünkön Andrej Barčík kiállított alkotása, a Csendélet lámpával 1957-ből (Képarchívum) MTV-HÍR A Maestro című magyar animációs film, M. Tóth Géza alkotása, az MTV és a Kedd Animációs Stúdió közös filmje bekerült az Oscar-díjra felterjesztett öt legjobb mű közé. A Magyar Televízió és a Kedd Animációs Stúdió közös alkotása már csak egy karnyújtásnyira áü attól, hogy a világ legjobb animációs fümjének járó elismerést megkapja. A Maestro négy vetély- társa a Danish Poet című kanadai fűm, a Little Matchgirl a Disney- től, a Lifted a Pixartól, és a szintén amerikai No time for nuts. Ha a döntnökök többsége a Maestrora voksol, akkor Rófusz Ferenc A légy című alkotása után M. Tóth Géza Maestroja lesz a második magyar Oscar-díjas animációs film. M. Tóth Géza rendező 2005-ben készült animációja egyszerű ötletre épül: a művész, a Mester egy szobában fellépésre készül, feszülten, idegesen. Hallucinációit jeleníti meg a kis ötperces opus - tele humorral, zenei leleménnyel, és a végén pompás csattanóval. A 2005-ben készült filmet eddig 40 nemzetközi fesztiváldíjjal jutalmazták Japántól Amerikáig. Az Oscar-nevezést megelőző kvalifikációs vetítéseket augusztusban tartották a Los Angeles-i Laemmle filmszínházban. A nevezett filmek közül tíz került tavaly decemberben a jelölés előszobájának számító listára. A február 25-i Oscar-gálán M. Tóth Géza mellett a már négy említett animációs rövidfilm alkotója váija majd az Akadémia döntésének kihirdetését. M. Tóth Géza a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs szakán tanít. Műértők körében nagy feltűnést keltett 2005-ben a Művészetek Palotájában a Bartók évre készített A csodálatos mandarin című alkotása. Ennek sikere nyomán a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon tárta a közönség elé A kékszakállú herceg vára című filmjét. Az alkotó tervei között említette a májusra elkészülő, jelenleg Ergo munkacímen futó alkotását. 1981-ben egyébként Szabó István Mephistóját díjazták a legjobb külföldi filmnek járó aranyszoborral, majd a következő években a trilógia másik két része, a Redl ezredes és a Hanussen is a jelöltek ( közé került. I I I Maestro a tükör előtt (Képarchívum)