Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-24 / 19. szám, szerda
DIGITALIA 2007. január 24., szerda 11. évfolyam 4. szám A legnagyobb dobás a készülék kezelőfelülete, az érintőképernyő, a „varázslatos" újítások sorát erősíti a fényerő-, távolság- és döntésérzékelő iPhone: Forradalmi darab, vagy átgondolatlan lépés? Az „almás” cég sokadik reneszánszának letéteményese, vagy csak egy remek marketinggel körített design-készülék? A mült héten óriási médiaérdeklődés mellett beharangozott iPhone - teszi fel a kérdést a hvg.hu portál. Drága, de gyönyörű, sokoldalú, mégis korlátolt. Vajon képes lesz meghódítani a világot a következő másfél évben? ELEMZÉS Nehéz szülésnek néz elébe az örök különc számítógépgyártó Apple, mely az idei Macworld Expo szakvásár és kiállítás fő attrakciójaként hozta ki iPhone néven futó multifunkcionális telefonját, médialejátszóját, személyi számítógépét és böngészőjét. Egyelőre legalábbis, hiszen a készülék bejelentése körüli felhajtást tovább fokozta, hogy a Cisco-leányvállalat Link- sys tavaly iPhone néven egy inter- nettelefont (IP) jelentetett meg, ráadásul Skype támogatással. Az anyacég az Apple bejelentését követően azonnal keresetet nyújtott be, IP telefon márkája megóvására. A történet kezdete az ezredfordulóra nyúlik vissza, amikor a Cisco az Infogear vállalat felvásárlásával megvette a cég birtokában lévő iPhone márkanevet is. Az Apple felfigyelve a márkanév értékére, már 2001-ben tárgyalásokat kezdett a Ciscóval, ezek azonban rendkívül szövevényes és eredménytelen véget értek - írja a News.com. Az Apple tehát a következőket teheti igazának bizonyítására: egyrészt hosszas jogi procedúrával bizonyíthatja, hogy egy IP telefon teljességgel eltérő termék, mint egy mobilkészülék. Az amerikai védjegytörvény egyik legfontosabb kitétele ugyanis, hogy a márkanevek ne tudják megzavarni a fogyasztók választását. Két, profiljában teljesen eltérő terméket előállító márka esetén azonban - mint például a Pannon és a Pannonplast - gond nélkül viselhetik ugyanazt, vagy hasonló nevet. Ebben az esetben senki sem fog műanyag vödröt kérni a Pannon mobiltelefon márkaboltjában. Egyelőre ez tűnik az egyik, az Apple által járhatónak vélt útnak, mert a cég az ellene beadott keresetre válaszként ezt írta: „Mi vagyunk az első cég, mely iPhone néven jelentet meg mobilkészüléket”. Bármely bíróság tárgyalja is az ügyet, mindenek előtt azt kell eldöntenie, vajon az IP készülékek és a mobiltelefonok egymástól élesen elkülönülnek-e a fogyasztók tudatában. Az Apple érvelését erősítheti, hogy régóta viszi az „i” betűs termékcsaládját - vélekedik Craig Mende a Fross Zelnick Lehrman & Zissu szerzői és szabadalom jogi ügyvédi irodától. Ennek nyomán érvelhet úgy a cég, hogy az iPod, ilünes, iMac, iWork és iLife termékekről a fogyasztóknak azonnal az almás cég villan be. Ehhez jön, hogy az úgynevezett ./ordított fogalomzavar” marketingtechnikáját alkalmazzák, vagyis kijönnek egy termékkel, melynek neve bizonytalan jogi státusban van, s ezzel jelentős kommunikációs káoszt idéznek elő az iPhone körül. Ehhez hozzájön, hogy az átlag felhasználó - különösen az Egyesült Államokban - jobban ismeri az Apple-t, mint a Ciscót. így az előbbi zavarkeltése nyomán a tömegek azt gondolhatják, hogy az utóbbi egyszerűen lenyúlta a nevet új VoIP termékcsaládja számára. A történethez hozzátartozik, hogy a Cisco ugyan 2000 óta birtokolja az iPhone nevet, de egészen 2006 elejéig nem használta azt. A jogelőd Infogear viszont 1996 óta forgalmazott készülékeket iPhone néven - áll a Cisco perrel kapcsolatos kommünikéjében. Ugyanitt arról is szó esik, hogy a 2006. decemberi iPhone bejelentésük csak kiegészítette a Linksys IP-telefon palettáját. Az Apple és a Cisco közti tárgyalások megszakadásáról annyit tudni vél a Tom Kranzit a C | Net szerzője, hogy az Apple visszautasította a hálózatóriás ajánlatát, hogy tegyék a két készülékcsaládot egymással kompatibilissé. Az Apple azonban nem arról ismert, hogy bárkivel közösködne, így valószínűleg ha nincs az a pénz, amiért a Cisco megválna márkanevétől, kegyetlen ütközet indul. Hat év és az ötgenerációnyi iPod megjelenése után az Apple ismét szeretne csavarni egyet a piacon. Iparági elemzők szerint a cég egyre inkább szorongatva érzi piaci részesedését a mobilokba épített zenelejátszók miatt. Ennek köszönhető a mostani nagy ugrás, és a Steve Jobs szavaival élve szuperokos, varázslatos és forradalmi termék felbukkanása. Mégis annak ellenére, hogy az iPod-család a digitális zenelejátszó piacnak majdnem háromnegyedét magáénak tudhatja, az iPhone másféle utat is bejárhat, mint híres elődje. Ennek okait gyűjtöttük csokorba, mindenekelőtt az első kereskedelmi forgalomba kerülő példányokra csak 2007júniusa után számíthatunk, míg Európában csak az év végén, s Ázsiában pedig csak 2008-ban. Ennek azért nagy a jelentősége, mert egy ilyen gyorsan változó piacon, az iPhone számos tulajdonsága szavatosságát vesztheti ennyi idő alatt. Az almás gyártó eddig sosem épített mobilkészüléket, így nagy tapasztalatot sem szerzett benne, márpedig egy mobil megépítése sokkal összetettebb feladat, mint egy zenelejátszóé. A komplex készülék - mely egyszerre, telefon, számítógép és médiatár - azonnal nagyobb konkurenciát eredményez, így az eddigi fő vetélytárs Microsoft Zune mellett, mostantól a sáncokon túl áll a Nokia, a Sony Ericsson és a Samsung, valamint az Európában kevéssé - az Egyesült Államokban annál inkább - jelentős RIM Blackberry és a Palm PDA gyártók is. A zenelejátszós mobilokat kínáló cégek nagy része ráadásul elkötelezte magát a Windows Mobile 5.0 mellett, mely a felhasználók számára jól ismert környezetet biztosít. Szakértők azt is felhozzák, hogy az OS X operációs rendszer és a Safari böngésző nincs megfelelően kipróbálva, mobilokra optimalizálva. Ez újabb bizonytalanságokhoz vezethet, még akkor is, ha a cég ígéri, az iPhone tökéletesen alkalmas egyszerre több feladat kezelésére. A C|Net továbbá arra figyelmeztet, hogy ugyan Jobs a készülék bemutatóján OS X-et ígért az érdeklődőknek, de nem árulta el, müyen kurtítások és módosítások után „fér bele” a 3,5 inch-es készülékbe a Mac operációs rendszere. Külön fejezetet érdemelne, hogy az Egyesült Államokban kezdésképpen az Apple megállapodott a Cingular mobilszolgáltatóval az iUmes-os tartalmak közvetlen letöltését támogató elérés biztosításáról, de a későbbiekben komoly küzdelem elé nézhetnek, hogy minden országban megfelelő partnerre leljenek a tartalomszolgáltatás működtetéséhez. A háttértár mérete is kérdéseket vet fel, hiszen még a nagyobbik nyolc gigabájtos verzió winchesteré is messze alulmarad a 30, 60 és 80 gigabájtos videós iPodokétól, holott az iPhone-on elvben nemcsak multimédiás tartalmak, de böngésző, internet és bármilyen alkalmazás futtatható. Egy év múlva pedig 8 gigabájt a mainál is kevesebb lesz, memóriakártyás bővítésre pedig nincs lehetőség. A zárt hátlap másik hátránya, hogy a mobiloknál megszokott akkumulátorcsere igen körülményes, és várhatóan komoly összegbe kerül. Az akkumulátornál maradva, sokan keveslik, hogy a gyártó öt óra videolejátszást, szörfölést és telefonálást ígér egy töltéssel, vagy 16 órányi zenelejátszást. Ellenben semmit nem lehet tudni az eszköz készenléti idejéről, se arról, hogy az iPod rendszerét követve a zárt hádap fix akkumulátort takar, vagy a mobiltelefonoknál megszokott cserélhető tápegységgel kerül-e majd kereskedelmi forgalomba. A legtöbb kritika azonban az iPhone hálózati csatlakozásait éri, hiszen a Cingular amerikai mobil- szolgáltató - mellyel az Apple kizárólagos szerződést kötött - EDGE kapcsolata 75 kilobit per szekun- dum és 135 kilobit per szekundum közti adatátvitelt ígér, ez azonban csak egy picivel gyorsabb a betár- csázós intemetelérésnél. Hiányzik tehát a készülékből a 3G csatlakozás, mely Európában egyre növekvő jelentőségre tesz szert E nélkül nincs remény gyors videoletöltésre vagy videotelefonálásra sem. Hiányzik továbbá az IP-telefonálás, magyarán az első kiadású iPhone- ban nincs se Skype, sem egyéb nettelefon-alkalmazás. Több technológiai blog - így a Between The Lines című blog szerzője is - pedig a műholdas helyzetmeghatározót, vagyis a beépített GPS-t hiányolja. A háttértáréhoz hasonlatos helyzetben van a beépített 2 megapixeles kamera, mely ugyan ma még csak a felső-közép kategóriás mobüokba kerül be, de egy év múlva szintén általános lehet. Az elemzők mégis leginkább azért érzik Jobs „egy év alatt tízmillió készüléket értékesítünk” kijelentését elhamarkodottnak, mert szerintük az iPhone nem lesz képes meghódítani a legnagyobb felvevőpiacot jelentő üzleti rétegeket, melynek jelentős hányada hajlandó nagy tudású kézi eszközre áldozni. Az üzletembereknek elsősorban a telefonon keresztül történő e-mailezés kulcskérdés, ebben pedig jelenleg a Blackberry és a Tréo a csúcs. A Mobüe Gadgeteer blog szerzője, Matthew Miller szerint az iPhone üzleti célú felhasználása ellen szól, hogy az érintőképernyő körülményessé teszi az egyszerű telefonálást a menükben való barangolással, ráadásul az iPhone kényelmes kezeléséhez mindkét kezünkre szükségünk lesz, mely eleve kizáija használatát például az autóban. Mi szól akkor az iPhone mellett? Először is az Apple az első iPod megjelenése óta olyan lojális ügyfélkört épített ki magának, melyre bátran támaszkodhat, s amely biztosan hajlandó az újdonságért fizetni. Az almás cégnél továbbá nagyon bíznak az új kedvenc szemet gyönyörködtető design-jában és a formavüágában. Az egy - home - gombos kialakítás tovább erősíti a gyártó minimalista étoszát. Fontos megjegyezni, hogy a köz- vélekedéssel ellentétben nem az iPod volt az első MP3 lejátszó, sikerét rendkívül egyszerű kezelhetősége és formabontó arculata hozta meg. Ezt az elvet követi az iPhone is, amikor a PC-khez képes jóval könnyebben kezelhető Macintos- hok operációs rendszerére alapozza kézi eszköze vezérlését. A legnagyobb dobás természetesen a készülék kezelőfelülete, az adatbevitel területén komoly lépésnek tűnő érintőképernyő, mely a gyártó ígérete szerint nagyfokú precizitásával és az akaratlan „bil- lentyűérintés” elleni hatékony védekezésével generációkkal jár a jelenleg forgalomban lévő társai előtt. A „varázslatos” újítások sorát erősíti a fényerő-, távolság- és döntésérzékelő. Tanulva az Apple néhány évvel ezelőtt a Motorolával közösen kihozott iTunes telefonjának hibájából, melyre csak számítógép közbeiktatása révén lehetett zenét tölteni - s így is csak keveset - a közvetlen iTunes elérésre is komolyan számít a termékhez fűzött remények beváltásában. Az iPhone-ra a tervek szerint zenék mellett, audiokönyveket, podcastokat, videókat, klipeket, filmeket, sorozatokat és tv-show-kat is letölthetünk az iTunes rendszeréből, feltéve, ha a sávszélesség és türelmünk azt megengedi. S végül a négyfrekvenciás, EDGE és WiFi támogatású készülék 1,27 centiméteres vastagságával vékonyabb, mint bármely piaci versenytárs okostelefonja, (h) Tavaly csaknem tíz százalékkal több gépet adtak el Nőttek a PC-eladások MTl-HÍR Tavaly 9,5 százalékkal, 239 miihóra nőttek a világon a személyi- számítógép-eladások 2005-höz képest. A tavalyi negyedik negyedben a Gartner Dataquest piackutató felmérése szerint 7,4 százalékkal 67,4 millióra bővült a PC-értékesítés, egy másik piackutató cég, az IDC 8,7 százalékos növekedést becsül, 65,6 millióra. A piackutatók vizsgálata szerint a Hewlett-Packard tovább erősítette piacvezető helyét, a negyedik negyedben 17,4 százalékra növelve részesedését a világ PC- piacán, az egy évvel korábbi 15 százalékról. A második helyezett Dell részesedése a negyedik negyedben 13,9 százalékra esett a megelőző 16,4 százalékról, a harmadik a kínai Lenovo maradt, - amely 2005- ben vásárolta fel az IBM számítógéprészlegét - 7,1 százalékos piaccal. A további helyeken tavaly az Acer és a Toshiba állt a világon, PC- piaci részesedését tekintve. Az IDC vizsgálatai szerint az amerikai értékesítés a negyedik negyedben 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez már a második negyed volt, amikor az egy évvel korábbival összevetve esett az amerikai PC-értékesítés. Tavalyelőtt, azaz 2005-ben 15,5 százalékkal bővült a világ PC-piaca. 2011-re minden negyedik mobil a low-end alsókategóriába fog tartozni, és India lesz a legnagyobb felvásárló Az alsókategóriás mobiloké a jövő? FELDOLGOZÁS Egy új tanulmány és az előrejelzések szerint 2011-re a 20 dollár alatti áron kapható alsókategóriás telefonokból már 330 millió lehet a világon - írja a Slashphone. Az ABI Kutatóközpont által készített új tanulmány szerint a mobiltelefonok 50%-a a fejlődő országokban köt ki: az ázsiai térségben, Afrikában, Közép-Keleten, Dél-Amerikában és Kelet-Eu- rópában. A low-end kategória fő képviselői jelenleg a Motorola és a Nokia, de már más gyártók is kezdenek belépni a szegmensbe. Az amerikai gyártó 6 millió 40 dollár érték alatti és a másik 6 millió 30 dollár alatti mobilt adott el a fejlődő országokban (például India, Pakisztán, Banglades, Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Törökország, Dél-Afrika, Egyiptom, Oroszország és Ukrajna). A Nokia profitja például 2006 harmadik negyedévében csökkent összehasonlítva az előző év hasonló negyedévével. Mindez abból adódik, hogy több alsókategóriás készüléket adtak ki, melynek árrése kisebb a felsőbb kategóriásokétól. A fejlődő országok előfizetőinek havi költése mindössze 2 és 5 dollár közé tehető. Az ABI Kutatóközpont szerint 2011-re minden negyedik mobil a low-end alsókategóriába fog tartozni, és India lesz a legnagyobb felvásárló, ahol jelenleg 9 millió mobilt használnak, de az előrejelzések szerint 2011-re ez 116 millió használatban lévő telefont fog jelenteni! (Mobilportál)
