Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-23 / 18. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 24. Sport Vll Tizenöt országos bajnoki címet szereztek tavaly a neves csallóközi klub versenyzői, pontszámban ötvennéggyel többet, mint a komáromi Spartacus Kötöttfogásban trónon maradtak a hősiek Bős. A Szlovák Birkózószövetség hagyományos év végi értékelése alapján kötöttfogásban újfent a hősiek kerültek az első helyre a honi klubok rangsorában. A sorrendet a versenyzők korosztályos országos bajnokságokon elért eredményei alapján állítottak össze. ÚJ SZÓ-ÉRTÉKELÉS Korosztályos triplák „Összesen 198 pontot gyűjtöttünk, tizenkét kötöttfogású bajnoki elsőséget szereztünk az értékelt időszakban. Ötvennégy ponttal utasítottuk magunk mögé a komáromi Spartacust, kilencvenkettővel a kassai Lokomotívát. Harmincegyszer kerültek a mieink a bajnoki dobogóra - nyilatkozta lapunknak a sikert értékelve id. Rákóczi András, a bősi birkózóklub elnök-főedzője. - Elszomorító, hogy gazdag éremtermésünket pénzszűkében produkáltuk. Azt is szeretném kiemelni, hogy legjobbjaink közül néhányan más klubokhoz, például a komáromi Sparta- cushoz - Mádr és Jakus - igazoltak. Többen, a Gažo fivérek, Péter és Marián, Varga Péter, Varga József, a Hanák testvérek, pedig abbahagyták a versenyzést! - ecsetelte a problémákat a tisztségviselő. A Duna-partiak három korosztályban (idősebb diákok, kadettok és juniorok) is tripláztak, a fiatalabb diákoknál két, a felnőtteknél egy bősi elsőség került a jegyzőkönyvbe. Három aranyérem szabadfogásban Érdekesnek találtuk, hogy a csallóköziek legjobbjai közül hárman (Kovács Attila, Nagy Leo- nárd, Rákóczi János) szabadfogásban is diadalmaskodtak súlycsoportjukban. Ebben a fogásnemben viszont a bősiek harmadikok lettek a ranglistán. „Fontosnak tartom megemlíteni, hogy legjobbjaink Szlovákia képviseletében rangos nemzetközi versenyeken is sikerrel vették az akadályokat, Nagy Marián pedig részt vett a felnőttek moszkvai kontinensviadalán. Klubunk képviselői tavaly tizenöt külföldi tornán mutatkoztak be a közönségnek, ezeken összesen kilencvenhat súlycsoportgyőzelmet produkáltak, negyvennyolc alkalommal a második, ötvenkilenc esetben pedig a harmadik helyen zárták az erőpróbát” - vonta meg a 2006-os esztendő mérlegét a klubvezető, akit tavaly decemberben eddig ismeretlen elkövetők brutálisan bántalmaztak. A még mindig munkaképtelen trénert egyébként gyermeke, ifj. Rákóczi András helyettesíti a gyakorlásokon. Lesz folytatás! Ami a folytatást illeti, a bősiek tisztségviselője a gondok ellenére sem borúlátó: „A községi önkormányzat költségvetéséből nagyságrendben a tavalyival megegyező támogatás érkezik folyószámlánkra. Újdonságnak számít, hogy beneveztünk a felnőttek, valamint az ifjúságiak februárban rajtoló I. ligás szabadfogású csapatbajnokságába. Hadd edződjenek, fejlődjenek legjobbjaink. Mi továbbra is azon leszünk majd, hogy nálunk új bajnokokat neveljünk” - vélekedett a folytatás esélyeiről a klubelnök-fő- edző. A somotjai Gladiátor Birkózóklub a kötöttfogásban rangsorolt tizenkilenc szlovákiai klub közül 34 ponttal a tizedik helyre került, a dunaszerdahelyiek (32) pedig a 11. helyen zárták az évet. (ái) Buchinger Iván (szemközt) a juniorok között diadalmaskodott Bősi országos bajnokok 2006-ban KÖTÖTTFOGÁS - felnőttek: Nagy Leonárd (66 kg). Juniorok: Buchinger Iván (66 kg), Takács Sándor (74 kg), Földes Ádám (96 kg). Kadettok: Jaromír Mádr (63 kg), Lelovics Miklós (69 kg), Hegyi Szilárd (120 kg). Idősebbb diákok: Kovács Attila (32 kg), Femyák Attila (38 kg), Nagy Leonárd (100 kg). Fiatalabb diátok: Bertók Nikolasz (27 kg), Rákóczi János (35 kg). SZABADFOGÁS - idősebb diákok: Kovács Attila (32 kg), Nagy Leonárd (85 kg). Fiatalabb diákok: Rákóczi János (33 kg), (ái) Diósi Albert somorjai tornatanár a diákok csökkenő' mozgásigényéről, túlsúlyosságáról és a testnevelésről „Ma nem akarnak nyerni a gyerekek a sportban” MÓZES SZABOLCS Négy sportszakosztály a Szenchez közeli községben Furcsa focihelyzet Rétén HORVÁTH PÉTER Somoija. „Van összehasonlítási alapom, hiszen 34 éve dolgozom a pályán. Míg azelőtt tíz gyerekből hét érdeklődött a mozgás iránt, addig ma jó, ha három-négy” - kezdi helyzetismertetését egy elszomorító, ám kulcsfontosságú ténnyel Diósi Albert, a somotjai magyar tanítási nyelvű gimnázium tornatanára, ismert nevelőedző. És mint tudjuk, minden az érdeklődés függvénye. Ha a diákokat nem ragadja magával kellőképpen a testmozgás, az aktív életmód iránti vágy, nehéz heti egy-két órán őket erre kényszeríteni. Ebből kifolyólag más célja van az óráknak, mint régebben. Ä testnevelés nem lehet teljesítménycentrikus, a szakember tapasztalatai szerint például a diákok kevesebb kört bírnak lefutni, mint azelőtt: három helyett átlagban csak egyet. Az egyik legnagyobb gondot abban látja, hogy a fiatalok környezetének hatása kiskorától arra kényszeríti őket, hogy ne mozogjanak. „Zömüket autóval hozzák iskolába, autóval viszik. Megvan az a veszély, hogy egész életükben négy keréken fognak mozogni, lassan talán már a lépcsők helyett is mozgólépcső kell majd. Egyszerűen nincsenek kellőképpen leterhelve” - érvel Diósi Albert. Kevés mozgás = túlsúly A testnevelés szerepének csökkenése és a fentebb említett negatívumok térnyerése fokozatos, ám leginkább a 1989-es változások után kezdett begyűrűzni. „Nem szeretném a szocializmust védeni, nem voltam párttag, de tény, hogy a kilencvenes évek elejétől érezhető egy erősebb elmozdulás a kényelmesség felé. Addig nem kellett any- nyit a tornaórán nógatni a diákokat, ugyanakkor többet lehetett tőlük követelni” - magyarázza a testnevelés jelenkori bizonyítványát a tanár. Az eredmény pedig a gyereHogyan sportol a diák? Tanárok, diákok vallomása napjaink iskolai testneveléséről megyei mellékletünkben. kék túlsúlyossága. Míg évtizedekkel ezelőtt legfeljebb a diákok ötödé küszködött túlsúllyal, addig ma a somoijai tornatanár szerint több mint felük nyom többet a kelleténél. „Azelőtt heti három tornaóra volt, most csak kettő, és nagyon hiányoznak a délutáni mozgás- gyakorlatok is” - panaszolja Diósi Albert. Teljesítmény helyett szórakozás A mennyiségi mutatók mellett érezhető a minőségi és hozzáállásbeli változás is. Évekkel ezelőtt nem csak szórakozásból sportolt a fiatalok nagy része. Ezzel párhuzamosan csökkent a versenyek száma és színvonala is. „Ma szórakozásból játszanak leginkább, hiányzik a versenyszellem. Az, hogy le szeretne győzni egy akadályt, meg szeremé méretni magát. Ma nem akarnak nyerni a gyerekek, mint azelőtt. Vagy legalábbis nem a sportban” - teszi hozzá a tornatanár. A diákok hozzáállására jellemző, hogy ha olyat tornáznak vagy játszanak a testnevelésórán, ami érdekli őket, akkor nincs gond. Ellenkező esetben teljes mértékben hiányzik az aktív hozzáállás. Tudatos fiúk, lanyha lányok? Még mielőtt ezért a köztes címért tömegesen perelnék kiadónkat a feminista szervezetek, szóljon a szakember. „A fiúk tudatosabbak, önállóbbak. Akarnak valamit, de ez mindig is így volt. A lányokat azelőtt sem nagyon érdekelte a testnevelés” - vázolja a helyzetet Diósi Albert. Azelőtt sokkal inkább rá lehetett kényszeríteni a gyerekeket a mozgásra, ma hamarabb kiírja őket az orvos, igazolást ad nekik, és kész. Pár hétre legálisan vége a mozgásnak. A sok panasz után joggal tehető fel a kérdés: mit és min kellene változtatni ahhoz, hogy ez ne így legyen? „Nehéz erre felelni, de ezt mindenképpen központilag kellene megváltoztatni. Az emberek életfelfogása a legnagyobb akadály. Sokunkat bánt a jelenlegi helyzet, mert nem csak a tornaórákról van szó. Félő, hogy ezek a gyerekek nem fognak tudni örülni, nem fognak tudni sírni az életben. Érzelmileg nem lesznek ugyanazon a szinten, csak úgy meglesznek maguknak” - zárta értékelését Diósi Albert, (msz) A mindegy L260 lakost számláló Rété abban tűnik ki a Szenei járás községei közül, hogy a labdarúgáson kívül más sportág is jelen van a faluban. A helyi viszonyokról Mária Vražovičová polgármester számolt be lapunknak. Régebben saját labdarúgócsapattal büszkélkedhetett a falu, de ebből mára csak az öregfiúk maradtak. „Nagyon örülök, hogy legalább ők vannak. Nagyra becsülöm, hogy egyéb elfoglaltságuk mellett is rendszeresen találkoznak - mondta el a helyi focival kapcsolatos tudnivalókat a polgármester asszony. - Igaz, kicsit láthatóbbak lehetnének a falu számára, mert vannak időszakok, amikor nem tudunk róluk semmit. Matlák úr felkarolta a környékbeli fociéletet, és lehetőséget adott a helybéli fiataloknak is a játékra, viszont nem sokan éltek vele egyrészt az érdektelenség, másrészt a kemény feltételek miatt. Van egy felnőttcsapat, amelyik a IV. ligában Reca B néven szerepel. Abban ugyan a szenciek dominálnak, ám mérkőzéseiket a mi pályánkon játsszák. Tehát, ha valaki focit akar látni a faluban, van rá lehetősége. Ráadásul a fiatalok számára rendszeresen megrendezésre kerül egy nemzetközi torna is, amelyre a szomszédos országokon kívül Belgiumból, Horvátországból és Franciaországból is érkeznek csapatok. A mérkőzéseket Szencen és környékén bonyolítják le, beleértve községünket is.” A többi sportágban inkább a helyiek vesznek részt. „Van egy te- remhokicsapatunk, amely a területi bajnokságban szerepel. Falubeli férfiak alkotják, a mérkőzéseiket Szencen játsszák. A moto- krossz-egyesületre szintén büszkék lehetünk, de itt is az a baj, hogy nem mindig tudjuk, mi van velük. Amit még megemlítenék, az a 22 tagú asztalitenisz-együttesünk. A fiatalok IV., a felnőttek VI. ligát játszanak, és évente megrendezésre kerül a karácsonyi torna is” - vázolta fel a helyzetet Mária Vražovičová. A falu első embere elégedett a sportélettel, viszont nagy szívfájdalma a fiatalok érdektelensége: „A község lehetőséget ad, és támogatja a sportot, de a szülők nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy gyerekeiket ez nem érdekli. Próbálkoztunk fociban ificsapatot létrehozni, de nem járt eredménynyel. Ezt nagyon sajnálom, de mint már említettem, ez nem csak a mi hibánk.” Ellenfelét támadja Fernyák Attila (felül), a bősi bajnokok egyike (Fogas Ferenc felvételei)
