Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-03 / 2. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 3. www.ujszo.com Várható idén előrelépés? Egy budapesti megvalósíthatósági tanulmány szerint optimális esetben is legkorábban 2015 tájékán kezdhetik meg a munkálatokat Mikorra épülhet dunai teherhíd Párkánynál? A megvalósíthatósági tanulmányhoz csatolt látványtervek A piros nyomvonal jelzi, a folyam mely szakaszán állna a híd (Képarchívum) Párkány. Lapunkban már többször is beszámoltunk az Ister-Granum Eurorégió két legfontosabb középtávú célkitűzéséről: a Párkány és Esztergom közti teherkompjárat beindításáról és egy új, többsávos dunai teherhídról, amely szintén a két város közt épülne fel az V/C jelzésű nemzetközi gyorsforgalmi közlekedési folyosó részeként. Az alábbiakban egy Budapesten készült megvalósíthatósági tanulmányt ismertetünk röviden. BUCHLOVICS PÉTER A teherhíd megvalósíthatósági tanulmányát tavaly márciusában tették közzé; az Ister-Granum Eurorégió felkérésére született. Mint azt a tanulmányban megállapítják: az új párkányi teherhíd építési munkálatait leghamarabb 2015-ben vagy azt követően kezdhetik el, a tíz kidolgozott változat közül a D/l-est, vagyis az úgynevezett extradoszban feszített öszvérhidat tartják minden szempontból a legmegfelelőbbnek. Ennek a változatnak a megépítése az előzetes becslések szerint 42,6 milliárd forintba kerülne. A híd építése ellen szól a politikai kockázat (tehát hogy vagy a szlovák, vagy a magyar fél eláll a terv megvalósításától), a rendkívüli költségvetés és az, hogy a kiadások csak hosszabb távon térülhetnek meg. További ellenérv lehet, hogy a kombinált teheráru-fuvaro- zás helyett a közúti szállítást részesíti előnyben, s ezzel káros környezeti hatásokat gégészt, valamint a hídépítés jelentős mértékben függ a magyarországi 10-es főút új nyomvonalának kialakításától, szlovákiai oldalon pedig szintén megfelelő közúti csatlakozást kell hozzá építeni. Ugyanakkor a teherhíd mellett szól az, hogy hosszabb távon is megoldást jelent a szlovákiai és magyarországi oldal szállítmányozási problémáira - gondoljunk csak az esztergomi és dorogi ipari parkra, vagy arra, hogy a 3,5 tornánál nehezebb teherkocsik máig is csak Ipolyságnál és Komáromnál tudnak átjutni a határon. Az elképzelt műszaki alkotás transzkontinentális jelentőséggel bírna az V/C nemzetközi közlekedési folyosó részeként, előmozdítaná a párkányi és esztergomi körzet gazdasági-társadalmi összeolvadását, új munkahelyeket produkálna, s az sem elhanyagolható szempont, hogy az átmenő teherforgalom szempontjából - a teherkomphoz képest - jócskán rövidülne a menetidő, gyorsabb lenne az áthaladás. A tanulmány szerzői megjegyzik: míg Komáromnál a tervezők csak a meglévő vasúti híd egy-egy közúti sávval történő bővítésével számoltak, Esztergom-Párkány kapcsán kétszer kétsávos teherhídról beszélnek, s ez utóbbi nemzetközi rangú besorolást kapott a fejlesztési tervekben. A tervezett párkányi teherhíd elhelyezkedése kapcsán az úgynevezett keleti változatot fogadták el, ez azt jelenti, hogy a párkányi oldalon a papírgyártól keletre épülne meg, az esztergomi oldalon pedig a Nyá- ros- és Prímás-szigetek közt, az (Képarchívum) 1720,951-es folyamkilométerszelvényben húzódna. A javasolt vonal esztergomi oldalon a távlati vízbázis zónáját keresztezi, ám ennek védelmére a csapadékvíz kezelésén kívül nincs további igény. Viszont a nyomvonal fokozottan védett területeken halad át, és erre az építkezés során mindenképp tekintettel kell lenni. A leendő párkányi teherhíd ügyében Ocskay Gyula, az Ister- Granum Eurorégió szakreferense nemrégiben annyit közölt lapunkkal: a budapesti gazdasági minisztérium államtitkár-helyettese még tavaly májusban, levélben közölte Esztergommal, hogy a magyar országos, új közúthálózati tervben szerepel a párkány-esztergomi teherhíd megépítése, mégpedig 2017 és 2020 közt, és a hídon kétszer kétsávos autópálya vezetne át. A hídra EU-s alapokból szeremének pénzforrásokat szerezni, ám egyelőre kérdéses, hogy a két ország kormánya mikor egyeztet majd komolyabban az ügyben. Egy osztrák és egy szlovák cég beruházásaként huszonkilenc oszlopot állítanának a két község közelében; az előszerződéseket várhatóan e hónapban kötik meg Szélerőművek Zsigárd és Vágfarkasd határában GAÁL LÁSZLÓ Zsigárd. Ha a környezetvédők és más illetékesek is jóváhagyják a tervet, nemsokára száz méter magas szélkerékoszlopok „nőnek“ a vágsellyei járásbeli Zsigárd és Vágfarkasd határában. Arról a szélerőmű-építési tervezetről van szó, amely szerint egy osztrák és egy szlovák cég közös beruházásaként összesen 29 ilyen erőművet állítanának a két község közelében. Egy-egy száz méter magas oszlop tetejében forgó széllapátok termelnék az áramot. Baranyay Alajostól, Zsigárd polgármesterétől megtudtuk, jelenleg a környezetvédelmi hatás- tanulmányokat készítik; a szakemberek a többi közt a madarak vonulását is vizsgálják. Ha megépül az erőmű, működtetése a községnek is bevételt jelent majd. Az egy-egy széltorony megépítéséhez szükséges földterületet bérbe vagy eladnák, a beruházó utakat építene a határban, ezenkívül rendszeres juttatást fizetne az itt kitermelt - és az országos hálózatba juttatott - vülanyáram után. Megawattonként évente húszezer koronát kapna az ön- kormányzat. Ugyanakkor a falunak anyagiakkal nem kell a beruházáshoz hozzájárulnia, csupán az ügyintézésben segítene. A beruházó cég képviselői tavaly decemberben tartottak egy megbeszélést a zsigárdi lakosokkal, ezen a fórumon az érintettek nyilatkozhattak, hogy a tulajdonukban lévő területet bérbe vagy inkább eladnák-e; a beruházó 25 évi bérleti díjat fizetne. A megbeszélések folytatódnak, és e hónapban az előszerződéseket is megkötik a földtulajdonosokkal. Ahol lehet, községi tulajdonban lévő területen épülnének a széltornyok - mutatja a tervrajzon Baranyay Alajos polgármester (Szőcs Hajnalka felvételei)
