Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-23 / 18. szám, kedd
DUNASZERDAHELYI JÁRÁS GALANTAI JÁRÁS POZSONY SZENCI JÁRÁS 2007. január 24., szerda Ára az Új Szóval együtt 10 Sk (előfizetőknek 9 Sk) • 2. évfolyam, 3. szám www.ujszo.com Ipari park vagy nagyüzem épülhet Vághosszúifalwnál Ha elkészülne a Vágsellyét elkerülő főút, az éppen ezen a területen haladna keresztül II. oldal IV. oldal Beíratás előtt és közben Dunaszerdahelyen Körképünk a város magyar alapiskoláiról a nyílt napok programjával VI. oldal Somorjai és galántai tornaelsőség Nyárasdon és Nagymegyeren a délszlovákiai csapatok diadalmaskodtak Michal B. tavaly nyáron helységnévtáblákat rongált meg, s egy internetes fórumon szervezkedett: „Csináljunk felfordulást Somorján!" „Ifjú Slota” és a somorjai rendőrbombázó Nem tudom, hallottak-e már róla, de van egy újabb, erősen konfliktusos szlovák-magyar „ügyünk”- akár fordított Hedvig-ügy- nek is nevezhetnénk. LAKATOS KRISZTINA Ismeretlen tettes - közelebbről a somorjai rendőrség néhány, egyelőre nem nevesített tagja - ellen folyik vizsgálat egy 19 éves pozsonyi fiatalember állítólagos bántalmazása miatt. Az esettel két műsorában is foglalkozott az STV Reportéri (Riporterek) című műsora, amelynek készítői nem mulasztották el feltenni a kérdést: lehetséges, hogy a túlnyomó többségükben magyar nemzetiségű rendőrök nemzeti alapon részesítették testi fenyítésben a szlovák fiút? Áz eset megvilágítása érdekében álljon itt a Nagyszombati Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője, Martina Kredatusová által a közelmúltban kiadott nyilatkozat, amelyben a médiában napvilágot látott, elferdített, kiszínezett képre reagál: „A 19 éves, pozsonyi Michal B. 2006júniusában közlekedési jelzőtáblákat rongált meg, amelyek Somoija, Nagymagyar és Hegysúr határát jelezték magyar nyelven, így nyilvánította ki magyarellenes érzelmeit. Tettéről fényképeket is készített, és a fotókat közzétette a www.pokec.sk internetes portál „harc a nemzetéit” elnevezésű oldalán www.slota.sk felhasználó- név alatt. A nevezett portálon magyarellenes érzelmeinek a szlovákiai magyaroknak címzett szidalmak formájában is hangot adott. Szemléltetésként néhány a megjegyzéseiből: »Szlovákiában szlovákul, Szlovákia a szlovákoké, magyarok a Duna mögé, magyarok a pi..ába, megölni minden magyart, debil magyarok.« A nevezett internetes oldal látogatóit felhívta, hogy tartsanak vele »felfordulást csinálni Somoijára«. Ezekre az interneten közzétett magyarellenes felhívásokra lett figyelmes egy polgár, aki Kika nick alatt kapcsolódott be az oldalon folyó társalgásba. Kika bejelentést tett a rendőrségen, a rendőrség pedig a törvény értelmében foglalkozni kezdett az üggyel. Ha a rendőri testület tagja a bűncselekmény gyanúját nem ellenőrizte volna, ezzel ő maga követett volna el bűncselekményt. Az elKika bejelentést tett a rendőrségen, a rendőrség pedig a törvény értelmében foglalkozni kezdett az üggyel. követő személyazonosságának a felderítése érdekében a Kika nevet ezt követően egy rendőr használta. Találkozót beszélt meg Michallal. Mivel a fiú somotjai bordelcsiná- lásra hívott fel, a rendőrség nem tudta, hányán jönnek el a találkozóra. Ezért a fiatalember őrizetbe vételekor több rendőr és városi rendőr is jelen volt. Ezt követőn Michalt előállították a rendőrségen, továbbra is a városi rendőrök közreműködésével. A fiatalember elismerte a tettek elkövetését, később elengedték. Az előállításról készült hivatalos feljegyzésben önként aláírta, hogy semmiféle sérülést nem szenvedett, és nem igényel orvosi ellátást (a médiában ugyanis azt állították, hogy megverték). Néhány nappal később a rendőrök a büntetőeljárásban illetékes szervek utasítására előállították a rendőrségen. Az ügyész indítványára a bíróság a vizsgálati fogságba helyezése mellett döntött. Michalt a rendőrség három bűn- cselekménnyel vádolta. Idegen vagyontárgy megrongálásával, meggyőződés-, nemzet- és fajgyalázás vétségével, továbbá nemzeti és faji ellentétek szításának vétségével. A rendőrség a napokban készíti el a vádindítványt, Michal B.-t hároméves szabadságvesztés fenyegeti. A teljesség és tárgyilagosság kedvéért hozzátesszük, a vádlott anyjának panasza alapján a rendőrség tagjainak eljárását a belügyminisztérium belső ügyosztálya vizsgálja.” Amit a nyilatkozat nem említ: Michal Blahovský csaknem négy hónapot töltött vizsgálati fogságban Lipótváron. December végén került szabadlábra a Nagyszombati Kerületi Bíróság határozata alapján. Az STV riportjában maga a fiatalember is elmondta: véleménye szerint a bíróság döntését nagyban befolyásolta az eset publicitása. „Innen” nézve a történet elsősorban arról szól, hogy egy frusztrált fiatal szlovák srác, aki teletömte a fejét másoktól hallott ostoba jelszavakkal, az internet adta lehetőségekkel élve igyekezett biztonságot adó háttértársaságot szervezni magának, akikkel majd szétcsaphat a gyűlölt magyarok között. Addig is legalább a promóciós munkát elvégezte: leszerelt (elvitt és kidobott) néhány magyar helységnévtáblát, és hogy a tett „dicsősége” ne vesszen homályba, fényképen meg is örökítette, majd feltette az internetre. A somorjai rendőrök ha nem is szokványos, de a cselekmény jellegének megfelelő operatív eljárással kiderítették az elkövető személyazonosságát, előálh'tották és kihallgatták. Ezt követően pedig a nyomozóhatóságok, az ügyészség és a bíróság a zéró tolerancia jegyében valóban meglepő határozottsággal lépett. „Onnan” nézve „Onnan” nézve, azaz az STV két riportján keresztül (Extrémista? I„ Extrémista? II.) egy másik történetet ismerhetünk meg. Eszerint valahol néhány kilométerre Pozsonytól elkezdődik egy homályzóna, Az interneten közzétett egyik fotó ahol a kicsit forrófejű szlovák fiatalok valamilyen bagatell kis hülyeség miatt hónapokra eltűnhetnek a süllyesztőben. A riportok fókuszában nem Michal Blahovský tette áll, hanem elsősorban az eljáró rendőrök felelőssége és gyakorlatilag tényként kezelt vétségei. A műsor készítői szerint a rendőrök agent provocateurként vetették be kollégájukat, noha erre nem volt joguk. Az első riportban úgy állítják be a történteket, mintha Michal Blahovský a rokonérzelmű szőke Folytatás következik. Valószínűleg mindkét esetben: Michal Blahovský és az eljáró rendőrök ügyében is. bombázónak vélt somoijai rendőr ösztönzésére, neki imponálni akarva rongálta volna meg a helységnévtáblákat - noha a fotók már a kapcsolatfelvétel előtt fent voltak a neten. További pontokon is kifogásolják a rendőrök eljárását: hogy túlzott erőket bevetve vették őrizetbe Michal Blahovskýt, hogy megbilincselték, és úgy bántak vele, mint egy bűnözővel, hogy a második őrizetbe vételkor jogtalanul foglaltak le bizonyítékot (a fiú számítógépét). És persze itt a legsúlyosabb vádpont: a verés. Michal Blahovský, pontosabban az édesanyja a fiú vizsgálati fogságba helyezését követően kb. egy héttel tett feljelentést. Állításuk szerint a somorjai rendőrségen Michalt több rendőr is bántalmazta: levettették a cipőjét, majd baseballütővel és gumibottal verték a talpát. Ebben az ügyben a riportokban a fiú barátai is megszólalnak, tanúként aposztrofálva: állításuk szerint a somorjai kaland másnapján találkoztak Michallal, aki sántított, kék-zöld foltok voltak a megdagadt lábán, és kérdésükre elmondta, hogy a rendőrök megverték. Ebben az ügyben folytat jelenleg vizsgálatot a belső ügyosztály. A rendőrökre nézve komoly a vád, hiszen a baseballütő és a csoportos elkövetés súlyosbító körülménynek számít. Folytatás következik. Valószínűleg mindkét esetben: Michal Blahovský és az eljáró rendőrök ügyében is. Azt ma nehéz lenne megjósolni, mi lesz itt és mi lesz ott az eredmény, de a két ügy mindenképpen hatással van egymásra: a rendőrökkel szemben felhozott vád már önmagában is alkalmas arra, hogy a Blahovský-úgy bizonyítékait bizonytalan fénybe helyezze. Máshol, másokat is ingerel a magyar helynévtábla (Csuport István felvétele) LAPSZÉLEN Kultúrát a tömegnek! KOZSÁR ZSUZSANNA Szeretek operába járni. Megjelenik a karmester, beim, indul a zenevarázs. Felmegy a függöny, kezdődik az opera vagy a balett, az ember pár órára elfeledkezik a megemelt lakbérről meg a gyermek közepes bizonyítványáról. Barátnőm meglepett egy balettjeggyel. Bányásztam elő a jegyet, lássam, melyik sorban is ülök. Sportcsarnok? Hogy jön ez a klasszikus baletthez? Azt hittem, fatális tévedés, felhívtam a barátnőmet. Persze, a sportcsarnokban, hát nem nagyszerű, látni fogjuk végre belülről is a híres arénát? Nyeltem egy nagyot. Masszív hokistáink illedelmesen átadják a pályát a spiccen egyensúlyozó balett-táncosoknak... Fel voltam készülve minden rosszra, de még annál is rosszabb várt. Fekete ruhás bodyguardok, épp hogy csak a személyes motozástól megmenekültünk. Hideg fémfalak mindenütt. Az aréna dugig, hideg van, műanyag székek a vasemeleteken. Jég helyett szőnyeg odalent, azon valami egy oldaláról nyitott doboz. Pardon, az a színpad, ezen táncolnak pazar kosztümökben a táncosok. Csak látni nem látjuk. A csarnok ovális nézőterének háromnegyede kiadva, csak a hátsó elbpszis- cikkely üres, mely már a színpad háta mögött van. Hogy a nézők kétharmada a színpad felét sem látja a takarástól, senkit nem zavar a szervezők közül. Megvették, kérem, aje- gyet, nézzék, amit tudnak. Ha nem látják, nézzék a kivetítőn, és hallgassák a zenét. Hangszórókból. Nekünk ez így éri meg, kérem, eljövünk egyszer, leadjuk a balettet tízezer embernek, nem kell zenekart fizetnünk se hozzá. Hogy Csajkovszkij talán másképp képzelte? Az ő korában még nem volt modem technika. Meg hát ő művész volt. Nekünk viszont fontos a nyereség. Meg kell, kérem, élni. Tömeget a kultúrának! 9 (Rendőrségi képarchívum)
