Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-23 / 18. szám, kedd

10 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 23. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Gyorsabban nőtt tavaly a gazdaság Pozsony. A pénzügyminiszté­rium mellett működő Pénzpoliti­kai Intézet (IFP) legfrissebb elemzése szerint Szlovákia brut­tó hazai összterméke (GDP) 2006-ban 7,9%-kal nőtt, az össz­termék abszolút számokban ki­fejezve 1,64 billió koronára rú­gott. A kutatóintézet tehát lénye­gesen felfelé módosította adatát, hiszen tavaly szeptemberben még csak 6,6%-os növekményt jósolt. Az IFP a 2007-re vonatko­zó előrejelzését szintén felfelé korrigálta: eszerint idén a GDP nem 7,1%-kal, hanem egyene­sen 7,4%-kal nő, viszont 2008- ban már az össztermék növeke­dési ütemének hanyatlását vetíti előre (5,1%). A gyors növekedés ellenére az infláció csillapodik, idén 2,5%-os, jövőre pedig 2%- os pénzromlást várnak. (SITA) Olasz cég Aranyosmaróton Aranyosmarót. A város ipari parkja egy újabb, ezúttal a műanyagiparban vállalkozó olasz cég tetszését nyerte el. Az olasz cég 400 millió koronából 3,5 hektáros területen építi fel vállalatát, amely 150 embernek ad munkát. Az aranyosmaróti ipari park 40-50 hektár területen épül, és 3 éven belül 1500 ember találhat itt megélhetést. (SITA) Autópályán Ukrajnáig Pozsony. A szlovák fővárost Zsolnával összekötő Dl-es au­tópályát valószínűleg három év múlva fejezik be - nyilatkozta Igor Choma, a Szlovák Autópá­lya-társaság vezérigazgatója. Jelenleg a vágbesztercei szaka­szon dolgoznak. A Sverepec és Vrtižer közötti szakasz építését idén kellene elkezdeni, a Svere- pectől Vágbesztercéig tartó sza­kasszal, a Vágbesztercétől Vrti- žerig tartó szakaszra idén febru­árban írják ki a versenypályáza­tot. Az autópályákat felügyelő társaság idén kezdi meg az Ri­es gyorsforgalmi út Žarnovica és Šášovské Podhradie közötti 18 km-es szakaszának az építését is. A Pozsonyt Kassával össze­kötő autópályát valószínűleg 2013-ra, legkésőbb 2014-re feje­zik be. Az ukrán határig 2018-ra épülhet ki a sztráda. (SITA) A japán Sony már építkezik Nyitra. A napokban megkezd­ték a nyitrai Sony gyár építését a város ipari parkjában. A japán cég az LCD-televíziók gyártását idén szeptemberben szeretné be­indítani a Zoboralján, ahol éven­te 3 millió televíziót gyártanak majd. A Sony 73 millió eurós be­ruházásnak köszönhetően 3 ezer embernek adnak majd munkát. Az alkalmazottak nagyjából felét azonban a cég korábban felszá­molt nagyszombati gyárából sze­retnék átcsábítani. (SITA) Az üzemanyagok és az adóbevétel Pozsony. A személyi jövede­lemadóból származó bevételek tavaly elérték az 52,147 milliárd koronát, ami 233 millió koroná­val haladja meg a költségvetési tervezetben felvázolt bevételek mértékét. A pénzügyminisztéri­um elemzése szerint elsősorban az üzemanyagok jövedelemadó­jából sikerült nagyobb összeget beszedni. Ez utóbbiakból össze­sen 32,975 milliárd korona folyt be, ami 575 millióval több az ere­detileg tervezettnél. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 34,467 Lenovel zloty 8,963 Anqol font 52,636 Maqyar forint (100) 13,710 Cseh korona 1.240 Svéd korona 3,778 Bolqár leva 17,627 Román lei 10,206 Japán ien (100) 21,884 Svájci frank 21,300 Kanadai dollár 22,671 USA-dollár 26,642 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 33,33-35,33 25,75-27,41 1,21-1,27 13,06-14,36 OTP Bank 33,57-35,32 25,90-27,33 1,21-1,27 13,20-14,22 Postabank 33,51-35,43 25,84-27,44 1,21-1,27 11,91-15,51 Szí. Takarékpénztár 33,56-35,29 25,87-27,23 1,20-1,27 13,10-14,34 Tatra banka 33,56-35,36 25,94-27,32 1,21-1,27 13,17-14,25 UnlBanka 33,56-35,32 25,93-27,28 1,20-1,27 13,37-14,06 Általános Hitelbank 33,55-35,35 25,93-27,32 1,20-1,27 13,20-14,21 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Csökkenhet a külföldi beruházások becsalogatásában az állam szerepe és nőhet az önkormányzatoké Pénzinjekció helyett képzettséget Termelés a verebélyi ipari parkban. Az állam azzal segítette a várost, hogy nem szólt bele a beruházókkal folytatott tárgyalásaiba. (TASR-felv.) Pozsony. A külföldi beruhá­zások becsalogatásában az állam helyett egyre inkább az önkormányzatoknak kell átvenniük a kezdemé­nyező szerepet. A közvet­len pénzinjekciók szerepét pedig mindinkább a kép­zett, rugalmas munkaerő megléte tölti be. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A külföldi beruházásokat becsa­logató állami ügynökség, a SARIO 2006-ban összesen 607 millió euró (21,3 milliárd korona) értékű, Szlovákiában letelepedett külföldi beruházásnál bábáskodott, ez 12,3%-os visszaesés 2005-höz vi­szonyítva. Az ügynökség 65 projek­tum megvalósítását segítette elő, ezek 11 240 munkahelyet teremte­nek. A SARIO szerint idén a tavalyi­nál jobb évre számítanak, jelenleg 120 projektum van előkészületi stádiumban. A SARIO cseh megfe­lelője, a Czechlnvest tavaly 176 be­ruházás útját egyengette, ezek egy­üttesen közel 35 ezer állást hoznak létre, és az invesztíciók összértéke átszámítva elérte a 144 milliárd ko­ronát. Vagyis a Szlovákiánál két­szer nagyobb Csehország hétszer nagyobb külföldi működötökét csalogatott magához. Tehát nem igaz, hogy mi vagyunk a régió be­ruházási paradicsoma. A Trend gazdasági hetilap úgy látja, a SARIO élén túl sok a sze­mélycsere, ezért nincs, aki a hosszú távú koncepciókat kivitelezné, a potenciális érdeklődőkkel évekig ápolná a kapcsolatokat. A gazdasá­gi minisztérium most dolgozik egy új beruházás-támogatási törvény­tervezeten - ennek gyengéje, hogy egy-egy támogatott beruházás ese­tében 165 napon belül döntenének az állami pénzinjekció odaítélé­séről, ami túl hosszú idő. A gazda­sági tárca koncepciója Szlovákiát 3 zónára osztja: a legbőkezűbb álla­mi segítséget a 15%-nál magasabb munkanélküliségű járásokban lete­lepedő társaságoknak adná, köz­epesen nagyvonalú a 10-15% kö­zötti munkanélküliséggel küsz­ködő járások esetében, végezetül a 10 százaléknál alacsonyabb mun­kanélküliségű járásokban minimá­lis volna az állami pénzinjekció. A dél-szlovákiai járások közül Léva, Korpona, Nagykürtös, Losonc, Ri­maszombat, Nagyrőce, Rozsnyó, Kassa-vidék, Tőketerebes és Nagy- mihály esik a legnagyobb támoga­tást igényelhetők közé, ami egyben azt jelenti, ezek a térségek marad­tak le a leginkább. A közepes kate­góriába Dunaszerdahely, Vág­sellye, Nyitra, Érsekújvár és Komá­rom tartozik, míg a támogatásra alig szorulók között csupán a Ga- lántai és a Szenei járást találjuk. Felmerül a kérdés: vajon szüksé­ges-e még jelentős állami pénzek­kel támogatni az invesztorokat? A nagyberuházások kora lassan le­cseng, az utolsó izgalmas, zsíros fa­lat a koreai Samsung LCD-monito- rokat gyártó telephelyének meg­szerzése. Bár a SÁRIO szerint nap­jainkban 120 érdeklődővel tárgyal, ennél is izgalmasabb, hogy hová te­lepednek a Szlovákia iránt ér­deklődő cégek. Ebben egyre na­gyobb szerepet játszanak a regio­nális szervezetek, a polgármeste­rek. Gondoljunk csak Lévára! Pavol Rusko volt gazdasági miniszter erőnek erejével Lévára vitte volna a koreai Hankook gumiabroncsgyár­tót, óriási állami támogatás árán. Végül a Dzurinda-kormány elállt a tervtől, ám a dél-szlovákiai város mégsem maradt munkahelyek nél­kül. Az agilis városvezetés különö­sebb felhajtás nélkül megtöltötte az ipari parkját cégekkel, és most gaz­dasági élete több lábon áll. A Kassa közeli Kenyhec ipari parkja is mini­mális állami segítség mellett telt meg, ebhez „csupán“ egy tevékeny polgármester kellett. A kisebb be­ruházók az autópálya meglétéhez sem ragaszkodnak, például a Nyit­ra melletti Verebély ipari parkjában már csupán egyeden hely kiadó. Ti­bor Tóth, Verebély polgármestere szerint az állam áttételesen segített nekik, mégpedig abban, hogy ügyükben semmit nem csinált, az­az nem fékezte a város kétoldalú kapcsolatfelvételeit. A beruházók egyre inkább azt vizsgálják, hogy az adott ország politikai, gazdasági környezete és jogrendszere mellett mennyire képzett a munkaerő, mennybe képesek az alkalmazot­tak felnőni a tudásigényes ipar­ágakhoz. Vagyis a képzésben, a tu­domány felkarolásában segíthet az állam, ám a Fico-kormány első évé­ben e téren mindössze annyi törté­nik, hogy a Szlovák Tüdományos Akadémia pénzhiány miatt több mint 600 alkalmazottját kénytelen elbocsátani. (T, shz) Külföldi beruházások Év Összeg 2000 97 2001 24 2002 170 2003 38 2004 28 2005 20 A vállalati szférába irányuló kül­földi beruházás milliárd koroná­ban (Forrás: T) E héten lehet, hogy nem módosul a benzin ára Norvég mentőöv az EU-nak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Oslo. E héten egye­lőre nem lehet tudni, hogy milyen irányban mozdul el Szlovákiában a benzin ára, egyelőre azonban in­kább a jelenlegi árszint fenntartá­sa tűnik a legvalószínűbb megol­dásnak. Tegnap reggel ugyanis to­vább drágult a kőolaj a világpia­con, mert az idő ismét hidegebbre fordult az Egyesült Államok nagy részén. Az áremelkedést azonban fékezi, hogy Szaúd-Arábia illeté­kesei a múlt héten elégségesnek minősítették az OPEC eddigi ter­meléscsökkentéseit, és fölösleges­nek mondták új OPEC-értekezlet összehívását. Az Európában irány­adó északi-tengeri Brent könnyű­olaj referenciafajta a legközelebbi, márciusi határidőre hétfő reggel hordónként 53,80 dollár volt, 36 centtel drágább a pénteki zárónál. Európa energiaforrásainak térké­pén ugyanakkor új tényezőként tűnik fel a Barents-tenger - állítja Jonas Gahr Store norvég külügy­miniszter, aki igyekszik megis­mertetni a világgal hazája rejtett nyersanyag-készleteit. Norvégia vonzerejét tovább fokozza, hogy a külügyminiszter leszögezte: „Oslo nem követi Oroszország magatar­tását“, és gazdasági helyzetét nem játssza ki politikai ügyekben. A skandináv ország nemcsak az olajpiac meghatározó szereplője, de a világ 3. legnagyobb földgáz­exportőre is Oroszország és Kana­da után. Jelenleg Franciaország, Németország és az Egyesült Ki­rályság szükségleteinek negyedét fedezik a norvég földgázkészle­tek, és további növekedés várha­tó. Ugyanakkor a legoptimistáb­bak számára is világos: Norvégia a mennyiség tekintetében hosszú távon nem veheti fel a versenyt a világ földgázkészletének egyne­gyedével rendelkező Oroszor­szággal. (MTI, t) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormánypárt képvi­selői a lakbérek állami szabályozá­sának a fenntartása mellett kar­doskodnak. Egy korábbi döntés ér­telmében a bérlakásokban lakók által fizetett havi díjak állami sza­bályozását az idei év második fe­létől szüntetnék meg, a Katarína Tóthová és Ľudmila Mušková, HZDS-es képviselők által benyúj­tott indítvány a lakbérek liberalizá­cióját azonban három évvel meg­hosszabbítaná. Mindezt az ártör­vény módosításával szeretnék elér­ni. A javaslatról rövid időn belül a kormánynak is kellene tárgyalnia. Tóthová és Mušková a javaslatukat azzal magyarázzák, hogy a lakbé­rek liberalizációját követően a la­kások tulajdonosai ugrásszerűen növelnék áraikat a bérlők számára. Ezzel szerintük a bérlakásokban élők egy része az egyik napról a másikra az utcára kerülne. A jelen­leg érvényes törvények szerint a lakbérek állami szabályozásának július elsejétől kellene megszűn­nie. A Smer vezette pénzügymi­nisztérium nem látja értelmét, hogy változtasson a lakbérekről szóló szabályozáson. A HZDS-es képviselők érveit azzal utasítja el, hogy a lakbérek mértékét a Polgári Törvénykönyv szabályozza, ami nem teszi lehetővé a lakbérek egy­oldalú, elviselhetetlen mértékű nö­velését. További súlyos hibája az előteijesztett módosításnak, hogy ezt nem a hatályos törvényalkotási szabályok szerint dolgozták ki. A pénzügyminisztérium szerint fi­gyelembe kell venni a lakások tu­lajdonosainak az érdekeit is, hi­szen a tulajdonhoz való jogot az al­kotmány biztosítja. Épp ezért a szaktárca azt javasolja, hogy a lak­bér-liberalizáció elodázásának a kérdését vessék alá szakmai elem­zésnek, még mielőtt elhamarko­dott döntést hoznának, (t, mi) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2007. jan. 21-től) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 0,90 1,00­1,00­­0,10 Privatbanka 1,15 1,25­1,35­1,50 0,20 OTP Bank 1,80 2,00 2,00 2,25­2,30 0,55 Istrobanka 2,20­­­­­0,50 Ľudová banka 1,40 1,50­1,70­1,70 0,50 UniBanka­0,80­1,00 1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,10­4,00­4,10 0,10 Dexia banka 1,00 1,00 1,00 1,00­1,00 0,40 Tatra banka­­­­­­0,50 Slovenská sporiteľňa 2,40-2,60 2,80-3,00­3,60-4,00­2,80 0,10 Všeobecná úverová banka 2,30 2,75­3,20­3,20 0,10-2,40 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2007. jan. 21-től) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČS0B 0,20-0,50 1,40-2,00 2,05-2,55 2,75-3,05 3,80-4,00 1,45-1,65 0,20 Privatbanka 0,70 1,80-2,10 2,40-2,70 2,70-3,00 3,80-4,10­0,10-0,50 HVB Bank Slovakia 0,30 0,90-1,10 1,10-1,35 1,75-1,95 1,75-1,95 2,00-2,20 0,10 OTP Bank 0,50 2,30-2,60 2,60-2,90 2,80-3,10 4,00-4,20 4,05-4,35 0,00-0,75 Istrobanka 0,90-1,05 1,80-2,10 2,40-2,70 2,70-3,00 4,00­0,15 Ľudová banka 0,45 1,70-2,10 2,00-2,50 2,50-3,00 3,10-4,10 2,80-3,10 0,20-0,70 UniBanka 0,80-0,90 0,85-1,00 1,00-1,20 1,70-1,90 1,80-2,00 inrJiwi/éiiÁlio inoiviouaiis 0,10 Dexia banka­1,20 3,00 3,00 3,00 2,80 0,10 Tatra banka 0,30 1,85-2,05 2,20-2,40 2,75-2,95 3,25-3,45­0,30 Slovenská sporiteľňa­1,80-2,00 2,40-2,60 2,80-3,00 3,60-4,00 2,80 0,10-1,10 vseoDecna uverova DanKa­1,75-2,30 2,10-2,60 2,35-3,05 2,70-3,50 3,50 0,10-1,50 Poštová banka 1,30 1,90-2,20 2,40-2,60 2,80-3,20 3,80-4,20 4,00 0,10-0,60 A HZDS képviselői 3 éves hosszabbítást kérnek Állami lakbérszabályozás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents